Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-20 / 92. szám, szombat
2 Vélemény és háttér \ ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 20 VENDÉGKOMMENTÁR Kampányriogatások JAN RUML Zilált hangvételű levelet kaptam Chebből. Egy fiatalember számol be az ottani kampánygyűLéséről, amelyen Vádav Klaus követelte, hogy az Európai Unió szavatolja a Benes-dekrétumok jogfolytonosságát. Aztán a prágai házelnök néhány perc múlva a nemzetközi bűnözés elleni harc kapcsán arról beszélt, hogy nemsokára az EU-tagországok- ban érvényes letartóztatási parancs alapján német rendőrök akár cseh állampolgárokat is lefülelhetnek. - Szüleimmel kitelepített szudéta- német család házában lakunk. Nem fenyeget-e bennünket olyasféle veszély, hogy egyszer csak megjelennek nálunk a német rendőrök? - szegezte nekem a kérdést szinte kitapintható ijedtséggel a fiatalember. Megküldtem neki azt a nyilatkozatot, amelyet a cseh és a német kormányfő 1997-ben írt alá, s amelyet mindkét ország törvényhozása alkotmányos többséggel hagyott jóvá. Ebben a dokumentumban a német fél elismeri történelmi felelősségét azokért a nemzetiszocialista bűntettekért, amelyek annyi szenvedést és tragédiát okoztak a cseheknek és Csehországnak is. Mindezek után pedig a cseh partner fejezi ki őszinte sajnálatát ama kegyetlenkedések miatt, amelyek a véden németeket érték a második világháború után, akiket a kollektív bűnösség embertelen elve alapján telepítettek ki, nagyon sok esetben pedig meggyilkoltak, s a bűnösöket az akkor érvényes amnesztia miatt nem is vonták felelősségre. Mindkét fél arra kötelezi magát a nyilatkozat záró részében, hogy a további államközi kapcsolatokat nem nehezítik meg a múltból fakadó politikai és jogi viták. Ezt a dokumentumot cseh részről Václav Klaus akkori kormányfő írta alá. Akkor most miért hangoskodik, s vele együtt Milos Zeman és mások is? Egyszerű a válasz: küszöbön a választások, és ebben a térségben, sajnos, még mindig lehet támogatókat szerezni nacionalista szöveggel vagy riogatásokkal. Ám rövidesen lezajlanak a voksolások. Klaus talán majd elrebegi, hogy Brüsszelben nem kellene komolyan venni azt, amit a választási nagygyűléseken harsognak a politikusok, vagyis semmiképpen sem változik meg az ország politikai értékrendje. Haider pedig nemsokára beáll vállalkozónak. Lehetséges, hogy Stoiber német kancellár lesz, de akkor is tiszteletben kell tartania az említett német-cseh nyüatkozatot. S valószínűleg Orbán Viktor is rövidesen rádöbben arra, hogy a Nagy-Magyarország visszaállításáról szőtt álmai nem eurokomförmok. És a München-Bécs-Budapest tengely ismét csak kirándulási útvonal lesz. Ha majd sok víz lefolyik a Moldván és a Dunán^ akkor az unokáink csodálkozni fognak elődeik nacionalizmusán. Ok is védeni fogják nemzeti érdekeinket, de úgy, hogy közben ne sérüljenek a jószomszédi kapcsolatok, s érvényesüljön a személyi és közösségi szabadság, ezzel együtt pedig a jogok és kötelességek érvényesülésének az elve. S ezekről a tisztességes polgári értékrendről még a választási sikerek érdekében sem mondanak le. A szerző a cseh szenátus alelnöke JEGYZET Roma sorozat JUHÁSZ KATALIN Szappanopera-illata kezd lenni az elmaradt kézfogásból kipattant szövevényes ügynek. Elevenítsük fel az előző rész tartalmát. Roma újságírónő rendőrőrsre bekopog, ajtót nyitó közegnek kezet nyújt, amaz visszahőköl, mondván, hogy roma hölgy előbb mutasson egészség- ügyi igazolványt. Minek az, kérdi Rosalinda, illetve Denisa, mire a közeg azt mondja, hogy akárkivel ő bizony nem fog kezet. Nos, hősnőnk emberi jogainak megtiprását konstatálva panasszal fordul előbb a kerületi szervhez, majd a belügyminisztériumhoz. A kerületi rendőrfőkapitány előbb flegmán visszapasszolja a labdát, majd gondolkodóba esik, végül lemond. A belügyminiszter bocsánatot kér hősnőnktől, aki könnyes szemmel közli, hogy senkinek a bukását nem akarta ő, csupán a szemtelen rendőr felelősségre vonását kérte. A héten váratlan fordulat: vádemelés a hölgy ellen, hivatalos közeg zaklatása ürügyén. Az események után bő két hónappal egy tanút is előrángatott a járási ügyészség. A roma férfit épp kihallgatták nevezett rendőrőrsön, és azt állítja, Rosalinda lemo- csokrasszistázta a közeget, megtépázván ezzel tekintélyét és emberi méltóságát. Az ügynek természetesen nagy sajtóvisszhangja volt, cikkek tömkelegé jelent meg, és majdnem mindegyik az elmaradt kézfogást emelte ki, nem pedig a jogi terminusként ismeretien „egészségügyi igazolvány” kérésének tényét. A roma lap főszerkesztője, feltehetően a spontán reklámlehetőséget kihasználva beosztottja védelmére kelt, mondván, a rendőr vagy minden újságírótól kéri ezt a nem is létező dolgot, vagy senkitől. Ha ott helyben elmagyarázta volna, hogy azért nem ad kezet, mert a szabályzat értelmében köteles óvni egészségét, az ügy elegánsan lezárult volna. Rosalinda állítja, az igazolványkérést követően kérdezte a rendőrtől, nem tartja-e kívánságát rasszista beütésűnek. A legérdekesebb azonban a fiiltanú hirtelen felbukkanása. „Nem gondolják önök, hogy ez enyhén szólva furcsa?” - kérdezné hunyorogva Columbo hadnagy. VISSZHANG Az izraeli-palesztin konfliktusról szóló tudósításaikban számos negatívum fedezhető fel:- Az izraeli akciókat „agresszívnek”, „elsöprőnek”, a palesztin ágyútámadásokat „csekély kárt okozónak” nevezik.- A palesztin erőszakos akciókat elkövetőket még véletlenül sem terroristának, hanem „militáns”- nak, „feltételezett szélsőségesekének mondják.- Minden baj a telepesek, Sáron kormányfő, a zsidók miatt van...- írásaik ezt sugallják.- Sáron a,.keményvonalas”, „háborús bűnös”, soha nem mondják, hogy Arafat palesztin vezér a „volt terrorista”, a .korrupt” vagy a „zsarnok”. Önök állandóan hamis együttérzést akarnak ébreszteni Arafat iránt.- A palesztin áldozatok esetében mindig aktív igéket használnak, az izraeli oldalon viszont passzív az igehasználat.-Apalesztin atrocitásokat, például a buszrobbantásokat mindig háttérbe tolják, úgy, hogy egy időben megemlítenek palesztin áldozatokat is, az nem számít, hogy az eset mikor történt.- A zsidó szent helyeket arab néven nevezik. Izrael Baráti Kör Komárom TALLÓZÓ mladá ,F.?.9 nta d n es „Vladimír Meciart komolyan kel] venni” - nyilatkozta Rudolf Schuster a cseh napilapnak. A szlovák államfő szerint eddig mindenki veszített a Demokratikus Szlovákiáén Mozgalom vezérével szemben, aki alábecsülte politikusi képességeit. Az elnöknek meggyőződése, hogy a választásokon egyetlen párt sem szerzi meg a szavazatok legalább ötven százalékát. A külföld jelzései alapján Schuster is úgy véli, hogy Szlovákia Meciar vezetésével nem válhat a NATO és az EU tagjává, „Sokszor találkozom ezzel a vélekedéssel, s úgy gondolom, hiba, hogy mindenki ezt hangsúlyozza” - tette hozzá az államfő. Szerinte a kormánykoalíció sok politikusa látja úgy, hogy elég Meciarral ijesztgetni, és máris megnyerhetők a választások. „Ez azonban már nem érvényes. Hamut kell szórnunk a fejünkre a beváltatlan ígéretek miatt” - mondta Schuster, majd így folytatta: „A belpolitikában azt rovom fel a kormánynak, hogy nem vitte végig a megkezdett reformokat és nem oldott meg számos problémát.” Sze- Béla, te úgy szórod a pénzt, mintha állami vállalat lennél! (Gossányi Péter rajza) rinte a Benes-dekrétumoknak „bé.............................................................................................................................................................................immun.mi..két kell hagyni”. HÉ TVÉG(R)E Itt már csak a Jóisten segíthet Jópásztor vasárnapján jó párszor összegyűltek már Komáromban a hívők, holnap éppen tizenharmad- szor mondanak imát a hazai magyar főpásztorért. Egy kicsit délebbre pedig az elkezdődött jövőről döntenek a polgárok és a többiek, ha mernek nagyok lenni. Vagy Magyarország többet érdemelne? JUHÁSZ LÁSZLÓ Holnap tehát még egyszer nekiveselkedik a magyar nép, hogy válasszon az elegen levő kormányváltók és az országot jó kezekben tartók közül. A nagyobbik kormánypárt internetes honlapján azt is megmagyarázták, hogy az első csatát a Fidesz nyerte, merthogy - figyeljük az érvelést - csak a fővárosban kerültek hátrányba. Persze, minden megközelítés kérdése, előfordulhat, hogy a két párt közül az MSZP csak az utolsó előtti lesz, a Fidesz viszont az előkelő második helyezést éri el. Hiába hozott létre a Fidesz demokráciavonalat és demokráciaközpontot, hiába rendezett az MSZP kormányváltó fesztivált, néhány kérdés még mindig nyitott. Nem tudni, pontosan mit is üzent a magyar népnek Amerikából Teller Ede atomfizikus, kik nem engedték fellépni Bajor Imrét a szocialisták mogyoródi kampányrendezvényén, hogy kerültek az egyik budapesti templomba azok a szórólapok, melyeken kérik a Jóistent, védje meg „nemzetünk miniszter- elnökét, Orbán Viktort”, és ki fizeti Schüssel helikopterét. Imádom a véletlen egybeeséseket is. Tegnap átadtak néhány kilométer hosszú fél autópályát Balatonaliga és Za- márdi között. Istenem, ha egyszer most lett kész... Arról is döntött az Orbán-kormány, hogy - szigorúan a törvény imperatívusza miatt - januárig visszamenőleg megemelik a nyugdíjakat. A jövő - és a Fidesz- kampány - mindenesetre már a Nemzeti Színházzal és a Terror plazával elkezdődött. Nem nyughatnak ezek a nyugdíjasok. Hiába díjazzák őket. Tegnap hallottam, hogy a mosonmagyaróvári termálfürdőben egymástól távol eső kabinokat kért az a nyugdíjasokból álló baráti társaság, amelyik eddig együtt lubickolt, most viszont - pártszimpátiáik szerint - háromfelé szakadt. Ahogy pár hete Budapesten alig- alig tudott találkozni Medgyessy Orbánnal, úgy az is kérdéses, megtalálja-e ma egymást Komáromban az Imanapot celebráló Ján Sokol érsek és a hívősereg. Előbbi ugyanis a Szent András-templom- ba készül, a hívők pedig - mint évek óta mindig - a Klapka téren gyülekeznek. Isten segítségével csak találkoznak. A hazai állapotokat amúgy szerintem az tükrözi A kézikönyv ott lapulhat valamennyi MKP-s farzsebében. leginkább, hogy a bús szlovákiai polgárok közül a legtöbben Róbert Ficónak hisznek. Merthogy Meciar idején loptak, Dzurinda regnálása alatt úgyszintén, de majd, ha a smeres rendmester lesz a befutó, lesz itt tisztaság, meg Kánaán vagy amit akartok. A Magyar Koalíció Pártjában néhányan - Bugár Béla pártelnök mindenképpen - magatartásbeli útmutatót szeretnének készíteni a párttagok számára, amelyből mindenki számára nyüvánvaló lenne, hogyan kell válaszolni például az okvetetlenkedő újságírók kérdéseire. Isteni ötlet! Ha az elnökség is rábólint a kiskátéra, a kézikönyv ott lapulhat valamennyi MKP-s farzsebében. A kritikus pillanatban aztán elég lenne egy pülanat türelmet kérni a zsurnalisztától, előkapni a kézikönyvet, felütni a megfelelő passzusnál, és nem fordulhatna elő olyan kényelmetlen helyzet, hogy bárki egy felelőtlen vagy meggondolatlan nyilatkozattal lerombolja három és fél év komoly munkáját. Bugár Béla azt is elmondta, az ötletnek semmi köze Duray Miklós Kossuth téri felszólalásához. Mit mondjak, nagyon hülyén is nézett volna ki az MKP ügyvezető alelnöke, amint a nyilatko- zási útmutató segítségét kéri abban, milyen transzparensszövegel olvasson fel szónoklata hevében, Már megint az a fránya véletlen egybeesés. Holnap mindenesetre lesz dolga a magyarok Istenének. HETI GAZDA(G)SÁG A védteleneken kezdik a megszorításokat TUBA LAJOS Halva született gyermeknek bizonyult az alanyi jogon járó családi pótlék - még el sem kezdték folyósítani, máris a megszüntetését tervezik. Mi mást pécézett volna ki a megszorító intézkedésekre kényszerülő kormány, mint az alanyi jogon járó családi pótlékot - a héten ez is rákerült a költségvetési megszorítások listájára. Ez azt jelenti, hogy júniustól mégsem kapná az összes gyermek ezt a szerény juttatást, hanem minden maradna a mostani rend szerint. Ez a réteg persze nem panaszkodik, a nagy családok is megszokták már, hogy ettől a kormánytól sem kapnak szinte semmit. Nem úgy a miniszterek. Arra a kérdésre, hogy reszortjuk miről mondana le, egyöntetűen azt válaszolták, hogy semmiről, hiszen már most is alig élnek meg. így aztán nem tudjuk, hogy a gyermekeken kívül ki is fizet rá a költségvetési túlköltekezésre. Ami egyébként még egyáltalán nem ért véget, a választási kampány közeledtével a parlamenti képviselők legfőbb döntéshozóként egyre nagyobb kedvvel hoznak újabb pluszkiadásokat jelentő döntéseket. A kormány egyébként valóban nincs irigylésre méltó helyzetben, mert a gazdálkodását szinte minden oldalról veszély fenyegeti. A héten még az évek hosszú során legbiztosabb befizetőnek számító jegybank is bejelentette: idén ötmilliárd koronás veszteségre számít. Ezt ugyan az előző évek nyereségéből kiegyenlíti, de az állami költségvetésbe a tervezett 4,7 milliárd korona helyett egyetlen fillért sem fizet be. Ennél azonban sokkal szomorúbban figyeljük a hozzáadottérték-adó- val kapcsolatban tervezett intézkedéseket. Mert ugyan a kormány a gyermekeken sikeresen megspórol néhány százmillió koronát, de csak most, hivatali ideje legvégén kezdi érdekelni, hogy az adóvisszaélések a költségvetést évente több tízmilliárd koronával rövidítik meg. Drukkolunk a kormánynak, hogy ez ellen sikeres intézkedéseket foganatosítson. De egyben magáról is kiállítja a bizonyítványt, hiszen ha már három évvel ezelőtt meghozta volna őket, akkor ma már teljesen más helyzetben lehetne. Érdekes húzás lesz az egészségügy túlélésére folyósított kölcsönök visszakérése is, főleg az, miként kapják vissza a pénzt a csőd szélén álló kórházaktól. De van a megszorító intézkedések között egy örömteli is, a gázművek bevételéből nem jut a nemzeti teniszcsarnokra, így a nagy pénzre utazó neveltek továbbra is eddigi bérelt helyükön készülnek majd a bizniszre. A pénzügyi szolgáltatók sztorija ezen a héten a kisebb cégek túlélési manővereivel folytatódott. A Sporoinvest arra kérte ügyfeleit, hogy bár már megtehetnék, mégse kérjenek ellene csődeljárást. A cég azt ígéri, hogy száz napon belül képes rendezni a problémáit, csak éppen az ígért 55 százalék körüli hozamnál ad majd kevesebbet. Hozzátette, hogy mivel hatósági felügyelet alatt áll, attól sem kell tartani, hogy a száz napot a megmaradt vagyon kimentésére használná fel. Valószínűleg elég kicsi az esélye, hogy a több ezer ügyfél közül senki sem kér csődeljárást, az azonban hosz- szabb és bizonytalanabb felszámolást vonna maga után. Az SaS- ről kiderült, hogy még az öncsőd előtt a továbbélés lehetőségére hivatkozva eladta 35 kisebb zálogházát alkalmazottainak. Ezek azonban a hírek szerint csak kisebb kölcsönöket folyósítottak, az igazi nagy pénzeket a kassai központ kezelte, ez pedig továbbra is a csődeljárás része. A héten Pozsonyban tüntettek a gyetvai fegyvergyári munkások. Hamarosan ki is derült, miért, pénteken a legnagyobb egészség- biztosító megpróbálta elkoboz- tatni a cég vagyonának egy részét. A kívülállók számára ebből az is világossá vált, hogy jó ideje a közel kétezer fegyvergyári munkás után sem fizették a társadalombiztosítási járulékokat, vagyis az ő költségeiket is az általunk befizetett pénzből fedezték Mivel ez nem egyedi eset, újra csak felmerül a kérdés, hogj meddig képes létezni egy ország, ahol minden csak pro forma működik, illetve meddig tűri a még dolgozó réteg, hogy a politikusok által bűnösen elhanyagolt problémákat az ő kizsigerelésével oldják meg. Ilyen összefüggésben még érthetetlenebbek ai uniós nagykövet kassai szavai, melyek szerint ugyan vannal még problémák (hosszú felsorolás), de Szlovákia már képes lenne helyt állni az uniós verseny- környezetben. Talán a híres diplomáciai illemnek is lehetnénel határai.
