Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 19. Tizenhat halott Csecsenföldön Groznij. Aknarobbanás követ­keztében tegnap reggel Groznijban életét vesztette a csecsen rendőrség elitalakula­tának 16 tagja, ketten súlyosan megsebesültek. Az első gépko­csi a csecsen belügyminisztéri­um épületétől mintegy kétszáz méterre robbant fel, a benne tartózkodó rendőrök közül tí­zen azonnal életüket vesztet­ték. A detonáció miatt a hely­színre érkezett másik gépjár­mű is felrobbant, ebben hatan vesztették életüket és ketten megsebesültek. A környéken további aknák után kutatnak. Az elitalakulat parancsnoka szerint a robbantást Rezvan Ahmadov bandájának fegyve­resei hajtották végre. (MTI) Pentagon: új parancsnokság Washington. Északi Parancs­nokság néven új egyesített pa­rancsnokságot hoz létre a Pen­tagon, s egyben az európai pa­rancsnokság hatáskörét kiter­jeszti Oroszországra, illetve a Kaszpi-tengerre. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ismertette az egyesí­tett parancsnokságokkal (amelyekkel amerikai katonai körzetekre van felosztva a vi­lág) kapcsolatos terveket. A mostani jelenti a legnagyobb szabású reformot az amerikai katonai parancsnokságok má­sodik vüágháború után kiala­kított rendszerében. (MTI) Putyin elnök élesen bírált Moszkva. A kormány és az ál­lamapparátus éles bírálata okozott meglepetést Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi, a törvényhozás két háza előtt el­hangzott országértékelő be­szédében. A Kaszjanov- kormánnyal szemben azt a vá­dat ismételte meg, hogy nem elég ambiciózus a gazdasági fejlődés tervezésénél, az ál­lamapparátusról viszont úgy nyilatkozott, hogy az jelenlegi formájában alkalmatlan az or­szág előtt álló stratégiai fel­adatok végrehajtására. Küátás- ba helyezte a hivatásos hadse­regre történő fokozatos átté­rést és a jelenleg kétéves sor­katonai szolgálat idejének ra­dikális csökkentését. (MTI) Putyin ígéretet tett az újfasiszta megmozdulások visszaszorítá­sára is (Reuters) Vajdaság: 60 ezer kérelmező Belgrád. A Vajdaságban túl­lépte a 60 ezret a magyariga­zolványt kérelmezők száma. Dudás Károly, a délvidéki aján­lószervezet elnöke közölte: to­vábbra is nagy az érdeklődés a magyarigazolvány iránt. A hat délvidéki információs irodában ugyan már nincs olyan tumul­tus, mint az első hetekben, vi­szont az irodák munkatársai folyamatosan kihelyezett ügy- félfogadást tartanak a kisebb településeken. Az előzetes becsléseknél valószínűleg leg­alább ötven százalékkal több lesz a kérelmezők száma a Vaj­daságban, s meghaladja majd a százötven ezret is. (MTI) Most először vállalta nyíltan az al-Kaida az Amerika elleni terrortámadást - a törökök állítólag tudják, hol van bin Laden és Omar móllá Nem fogadta népünnepély a hazatérő Záhir Sahot Karzai kormányfő és Záhir Sah. Csak a repülőtéren volt kisebb ünneplés, az utcákon nem. (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Huszonküenc évi száműze­tés után, tegnap visszatért Afganisz­tánba Muhammad Záhir Sah volt ki­rály, akitől a nemzeti egység megte­remtését, a torzsalkodó hadurak, nemzetiségek és klánok kibékítését remélik a háború dúlta országban. A most 87 éves Záhir Sah 40 éven át uralkodott Afganisztánban, trónjá­ról egy unokatestvére taszította le 1973-ban, olaszországi nyaralása idején. A volt uralkodó egyszerű ál­lampolgárként érkezett Kabulba, a koronát riem követeli vissza. Záhir Sah Hamid Karzai kormány­Tévedésből bombázott Ottawa. Négy kanadai katona életét vesztette, másik nyolc pedig megsebesült annak kö­vetkeztében, hogy egy F-16-os amerikai vadászgép szerdán Kandahár környékén véletle­nül egy vagy két 225 kilo­grammos bombát dobott rá­juk. Ezt tegnap közölték Otta­wában. Két sebesült állapota életveszélyes, és a többié is sú­lyos. Kandahár környékén több mint 700 kanadai teljesít szolgálatot. (MTI) fő kíséretében érkezett haza. A törzsi vezetők hagyományos kaf­tánban és turbánban, az asszo­nyok színpompás öltözékben sora­koztak fel a volt uralkodó üdvöz­lésére. A rádió és a televízió ugyanakkor nem számolt be a volt király hazatéréséről, nem füg­gesztettek ki üdvözlő feliratokat, sem zászlókat a kabuli épületekre, és nem várta integető tömeg sem a főváros utcáin. A Reuters szerint mindez arra utal, hogy az elűzött uralkodó hazatérése még mindig érzékeny kérdés Afganisztánban. A repülőtérről Záhir Sah egyene­sen a Kabul központjában fekvő, magas fallal körülvett rezidenciá­jára hajtatott, amelyet több tucat golyóálló mellényt viselő rendőr és testőr véd. A gépkocsikonvoj, élén a királyt szállító fekete Mer­cedesszel szirénázva haladt végig Kabul utcáin. Az AP amerikai hír- ügynökség részletesen beszámolt a repülőtéri fokozott biztonsági intézkedésekről. A reptérre vezető út mentén erősen felfegyverzett afgán és ISAF-katonák álltak őrt, készenlétben várakozó harckocsik és páncélozott járművek mellett. Az Oszama bin Laden vezette al- Kaida szervezet szóvivője egy videóüzenetben elismerte: az al- Kaida követte el a tavaly szeptem­ber 11-én az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokat. „Képesek voltunk csapást mérni a hitetlenek fejére, méghozzá saját területükön” - szögezte le a szóvi­vő, Szulejman Abu Gait azon a videófelvételen, amelyet a Middle East Broadcasting Center (MBC) nevű arab tévécsatorna hozott nyilvánosságra. Ez volt az első eset, hogy az al-Kaida nyíltan ma­gára vállalta e merényletek elkö­vetését. A Hürriyet című isztambuli napilap tegnap azt írta, hogy a török titkos- szolgálat Oszama bin Laden nyomá­ra akadt. A lap szerint a pakisztáni vallási szélsőségesek által uralt „Azad (Szabad) Kasmírban”, talált menedéket, s megjegyzi: a muzul­mán felkelők ellenőrizte térségben a pakisztáni hatóságoknak semmi­lyen befolyásuk sincs. A török titkos ügynökök állítólag a tálibok vezéré­nek, Omar mollának a tartózkodási helyét is ismerik: a móllá Afganisz­tánban maradt, és Paktia tartomány nehezen járható hegyvidéki terüle­tén rfejtőzik. (m) Solana európai csapatokat is küldene a közel-keleti térség békéjének szavatolására Csehországban már nem érvényesülnek a dekrétumok Uniós szakvélemény Kezdődhet a kivonulás MTI-HIR Dzsenín/Washington/Jeruzsá­lem. Az izraeli hadsereg egysé­gei tegnap hajnalban kivonul­tak a dzseníni menekülttábor­ból, ahol az elmúlt három hét­ben Izrael dszjordániai had­műveletének legsúlyosabb küzdelme zajlott. ÖSSZEFOGLALÓ Előzőleg, szerdán éjszaka izraeli pán­célosok tüzet nyitottak a tábor köz­pontjában, és kijárási tilalmat-rendel- tek el. Nem sokkal később mintegy ötven páncélozott jármű elhagyta a tábor területét, s tegnap délelőtt a ki­járási tilalmat is feloldották. Az izrae­liek kivonulása után máris több száz palesztin tért vissza a tábor területé­re. A palesztin lakosoknak szerdán volt első ízben alkalmuk még élő hoz­zátartozóik felkutatására vagy már csak az áldozatok sújainak felkeresé­sére. A tábor kórházának hátsó udva­ra valóságos temetővé változott az ostrom alatt, mivel a halálos áldoza­tokat és sebesülteket a katonák nem engedték elszállítani. A heves harcok­ban 23 izraeli katona vesztette életét, míg a palesztin áldozatok számáról megoszlanak a vélemények. Sünön Peresz izraeli külügyminisz­ter tegnap kijelentette, érzékeny időszakra számít amerikai kollégá­ja, Colin Powell szerdán befejezett közel-keleti körútja nyomán, de nem várja a feszültség növekedését a térségben. Elismerte, hogy a Jor­dán folyó nyugati partvidékén folyó hadművelet nem oldja meg a prob­lémákat, ezért politikai megoldást kell keresni. Hozzátette: fel kell hagyni Jasszer Arafat palesztin ve­zető rámalláhi központjának ostro­mával. Most már meg kell oldani a betlehemi Születés templománál ki­alakult helyzetet is, tekintettel arra, hogy egymilHárd keresztény számá­ra szent helyről van szó. Peresz az­előtt nyilatkozott, hogy az USA-t is érintő látogatássorozatra indult. Powell pedig tegnap hajnalban ér­kezett vissza Washingtonba közel­Dzsenín: máris több száz palesztin tért vissza a tábor területére. keleti körútjáról. Útja végén Powell elismerte, hogy nem sikerült tűz­szünetet elérnie az izraeliek és a pa­lesztinok között. Ben Eliezer izraeli védelmi minisz­ter közleményben erősítette meg, hogy a hadsereg - Sáron kormányfő ígéretének megfelelően - legkésőbb hétfőig kivonul az utóbbi hetekben megszállt palesztin területek több­ségéről. Eliezer szerint a kivonás nem érinti majd Rámalláhot, a Pa­lesztin Hatóság székhelyét, vala­mint Betlehemet, ahol a Születés templomában fegyveres palesztinok barikádozták el magukat. „Rámalláhhal és Bedehemmel még bizonyos problémáink vannak, mert még nem oldottuk meg az Iz­rael által keresett és ott menedéket talált palesztin terroristák kézre ke­rítését” - hangoztatta. Javier Solana, az EU biztonság- és külpolitikai megbízottja egy né­met hetilapban síkraszállt azért, hogy európai államok katonái sza­vatolják a békét a térségben. Le­szögezte: Izrael állam mellett létre kell jönnie Palesztina államnak is, és mind a kettőnek biztonságos határok között kell élnie. A hatá­rok megvonása, az Izrael és Pa­lesztina közötti viszony tárgyalá­sok útján rendezhető. Szerinte az USA, Európa, Oroszország és az ENSZ mellett Egyiptomnak, Ma­rokkónak vagy a térség más álla­mainak kellene nyomást gyakorol­niuk a két félre annak érdekében, hogy elinduljanak a megegyezés felé vezető úton. A német külügy­miniszter béketervének legfonto­sabb javaslatát abban látja, hogy Joschka Fischer a végcélt nevezi meg első lépésként: egy palesztin állam létrehozását. Ezt követhetné a többi probléma megoldása. Solana számára nem kétséges, hogy Európának csapatok küldésé­vel is ki kell vennie a részét a tér­ség békéjének szavatolásából. Ha az ENSZ felhatalmazást adna nemzetközi békeerők küldésére, azok missziójában Európának is részt kellene vennie, (m, t) Bécs. A második világháború után a magyarok és németek elűzésé­hez vezető BeneiS-dekrétumok nem érvényesülnek már Csehor­szágban, s nem akadályozzák az ország uniós csatlakozását - erre jutott az Európai Bizottság által megrendelt, még nem közölt szak- vélemény a Format osztrák hetilap mai számában megjelenő, előre közreadott értesülés szerint. A Format megállapítja: ezzel az EU bizottsága egészen más álláspont­ra jutott, mint amelyet az osztrák kormány képvisel, Bécs szerint N ATO - O roszo rszág Tárgyalások új fórumról Brüsszel. A NATO-országok egyetértésre jutottak abban, hogy a jövő hónapban Rómában rendkí­vüli csúcstalálkozót tartanak Oro­szországgal az együttműködés fej­lesztéséről, s ennek érdekében egy újabb közös tanács létrehozásáról. Egy NATO-illetékes közölte: május 28-án tartanák a csúcstalálkozót az olasz fővárosban, amikor Geor­ge Bush amerikai elnök Európá­ban tartózkodik. A részleteket a NATO még május 14-15-én tisz­tázza Reykjavíkban. (MTI) ugyanis a dekrétumok diszkrimi- náíó részei ma is érvényesülnek a csehországi igazságszolgáltatás­ban. A lap úgy tudja, a szakértői csoport összesen 12, a szudétané- metek szempontjából releváns dekrétumot vizsgált meg, s csupán annál az egynél habozott, amely á nácikkal együttműködő csehor­szági németekre a halálbüntetést is lehetővé tette, s nem tartalma­zott elévülési határidőt. Mivel azonban nyilvánvaló, hogy Cse­hországban nem fenyeget némete­ket halálbüntetés, ez a törvény sem tekinthető érvényesnek - von­ták le a következtetést a szakértők. Kwasniewski elnézést kért Államfői gesztus Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök tegnap sajnálatát fe­jezte ki az 1947-es úgynevezett Visz- tula-akdó miatt, amelynek során mintegy 140 ezer ukrán nemzetisé­gű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második vüágháború után az or­szághoz csatolt nyugati területekre. Kwasniewski szerint ez a dicstelen művelet az egykori kommunista ha­tóságok által az ukrán kisebbség há­nyában tanúsított méltatlan bánás­módot jelképezi. (MTI) A cseh állam tulajdonában levő elkobzott vagyon visszaszerzését szorgalmazza Szudétanémetek Benes-perei Újvidéken és környékén volt csak ok panaszra 70 ezres fogyatkozás? MTI-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Prága. Az Ausztriában élő szudétanémetek fokozzák erőfe­szítéseiket a Benes-dekrétumok alapján elkobzott vagyonuk visz- szaszerzésére. Gerhard Zeihsel, az ausztriai szudétanémet szervezet elnöke a Der Standard című oszt­rák lapnak nyilatkozva közölte: mivel jelenleg sem Ausztriában, sem Csehországban nincs lehető­ség bírósági úton tömeges kereset benyújtására, ezért öt-tíz szudéta­német személy több cseh város­ban nyújtaná be saját egyéni kere­setét. Zeihsel kételkedik az eddigi pénzbeni kártérítési javaslatok si­kerében, ezért a természetbeni kártérítést, azaz a túlnyomórészt a cseh állam tulajdonában levő el­kobzott szudétanémet vagyon visszaszerzését szorgalmazza. Cseh jogi szakértők nem adnak nagy esélyt a kilátásba helyezett keresetek sikerének. A cseh diplo­maták szerint a szudétanémetek vagyon-visszatérítési követelései teljesen figyelmen kívül hagyják a második vüágháború utáni jóváté- teli tárgyalások összefüggéseit. Egyes dél-csehországi helységek polgármesterei úgy vélik, Zeihsel nem képviseli valamennyi szudé­tanémet véleményét, hiszen példá­ul a bajorországi testvértelepülé­seikkel már tíz éve élénk kapcsola­tot tartanak fenn, de sose került szóba a vagyonvisszaadás leérdése. Romiro Cibrian, az Európai Bizott­ság csehországi nagykövete ked­den megerősítette, hogy a szudé­tanémetek esetleges kárpótlásá­nak kérdése nem az EU, hanem ki­zárólag Csehország, illetve Auszt­ria és Németország közti kétoldalú tárgyalások témája lehet. A cseh oktatási minisztérium két héten belül minden általános és kö­zépiskolának díjmentesen megkül­di a cseh-német viszony alakulását, a Benes-dekrétumokat, a szudéta­németek kitelepítését megmagya­rázó brosúrát, amelynek célja úgy­mond a háború utáni cseh-német viszony körüli dezinformációk el­oszlatása. (s. m.) Belgrad. Egészében elmondható, hogy szakszerűen zajlott le a Vajda­ságban a népszámlálás, csak a Vaj­daság déli részéről érkeztek bejelen­tések szabálytalanságokról. Józsa László, az Ideiglenes Magyar Nem­zeti Tanács elnöke elmondta, bebi­zonyosodott, hogy szükség volt a kampányukra - amelyben magyar­ságuk vállalására szólították fel a la­kosságot -, mivel a népszámlálás nem volt keüőképpen előkészítve és népszerűsítve, és a népszámlálók felkészültsége is huüámzó képet mutatott. Újvidéken és környékén már a népszámlálás első napjaiban érkeztek jelzések szabálytalansá­gokról: az összeírok ceruzával töl­tötték ki az adatlapokat vagy nem tették fel a nemzeti és felekezeti ho­vatartozással kapcsolatos kérdést. Megtörtént, hogy azt sugaüták a la­kosoknak: nemzetiségük helyett te­rületi hovatartozásról nyüatkozza nak, mondják például azt, hog> „vajdaságiak“. Sajnos, csak nagyot kevesen tettek hivatalos bejelentési a szabálytanságokról. Újvidéken az 1991-es népszámláláí idején mintegy 20 200 magyar élt, a lakosság 7,46 százaléka. Azóta a lé­lekszámúk minden bizonnyal 4-5 ezerrel csökkent, ráadásul csakneir 70-80 ezer menekült érkezett a vá rosba és környékére. Ennek eüenére a magyar nyelv továbbra is hivatalos lesz a tartományi székhelyen, mive a kisebbségügyi törvény szerint a szerzett kisebbségi jogokat nem le hét megváltoztatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom