Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám, péntek

ŰJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 19. FÓKUSZBAN: A KÉPESÍTETLEN TANERŐ Néhány járásban az alapiskolák alsó tagozatain tanító pedagógusoknak több mint a fele képesítetlen Hiába van a tanárnak megfelelő végzettsége Kevesebb a képesítetlen tanerő A speciális iskolákban van a legtöbb képesítetlen tanerő Sokszor a képesített tanerő sem képesített ÖSSZEÁLLÍTÁS Az utóbbi években az okta­tási minisztérium adatai szerint a hazai oktatási in­tézmények egyik típusában sem növekedett a képesítet­len tanerők aránya. Ellen­kezőleg, némi javulás mu­tatkozik a megfelelően ké­pesített gyakorló pedagó­gusok számában. RÁCZ VINCE Az oktatási minisztérium rendelet­ben határozta meg a pedagógusi al­kalmazottak szakmai és pedagógiai alkalmasságára vonatkozó követel­ményeket. Ennek alapján az alap-, a közép- és a speciális iskolákban csak a felsőfokú végzettséggel ren­delkező pedagógusok számítanak képesített tanerőnek. A művészeti alapiskolák és az óvodák tanítói, il­letve nevelői, valamint a szakkép­zés gyakorlati részét felügyelő pe­dagógusok számára elegendő a tel­jes középfokú végzettség, hogy a képesítettek körébe tartozzanak. A szlovákiai közoktatási intézmények pedagógusi alkalmazottainak az oktatási minisztérium felkérésére készült legutóbbi felmérések alap­ján mintegy 13%-a képesíteden munkaerőnek számít. A legrosz- szabb helyzet a speciális iskolák esetében tapasztalható, ahol csak­nem 40%-os a képesíteden tanerő aránya. Ezzel szemben a gimnáziu­mokban a gyakorló pedagógusok csupán 4%-a nem rendelkezik a ta­nításhoz szükséges megfelelő vég­zettséggel. Vannak olyan járásaink Szlovákiában, ahol az alapiskolák alsó tagozatain tanító pedagógu­soknak több mint a fele képesítet­len. Az 1998-as adatokhoz mérten a speciális iskolákban 13,3%-kal, a művészeti alapiskolákban 9,8%- kal, az alapiskolákban 8%-kal, a szakközépiskolákban pedig 8,2%- kal nőtt a képesített tanerő aránya. Csökkenő tendencia semelyik isko­latípusban sem figyelhető meg. Elégedettségre mégsem lehet okunk, ugyanis bár a számok ön­magukért beszélnek, sem a szülők­nek, sem az iskolaigazgatóknak nem állhat érdekében, hogy még ha elenyésző számban is, de képe­steden pedagógusok oktassák a gyerekeket. Ha figyelembe vesz- szük a szlovákiai oktatásügy jelen­legi helyzetét, aligha reményked­hetünk abban, hogy a közeljövő­ben csak megfelelő képesítést szer­zett pedagógusok tanítanak majd a hazai iskolákban. Egy szemlélte­tő példával élve, senki sem örülne annak, ha a kórházakban a műsza­ki karbantartók segédkeznének az ápolónővéreknek, amint azok mű­tik a beteget. Persze ez túlzás, mégsem vélekedhetünk úgy az is­kolákról, hogy azok gyermekmeg­őrzők, és mindegy ki foglalkozik a gyerekekkel, míg a szülő munka­helyén tartózkodik. A probléma mielőbbi megoldást kíván. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a megfelelő képesítést szer­zett pedagógusjelöltek közül so­kan sosem kezdenek el tanítani. Éppen ezért az iskolaigazgatók is egyfajta kényszer hatására csele­kednek, amikor képesíteden tan­erőt alkalmaznak. A probléma mé­lyebb gyökere abban van, hogy a pedagógusjelöltek számára nem tűnik eléggé vonzónak a tanári pá­lya, nem látják terveik megvalósu­lására alkalmas terepnek az isko­lát. A pedagógusok alulfizetettek, és ami legalább akkora problémát jelent, meglehetősen alacsony a társadalmi megbecsülésük. Az is­kolaigazgatók kénytelenek képesí­tetlen tanerőt felvenni az oktatási intézményekbe, ha azt akarják, hogy legyen elég gyakorló pedagó­gus. Egyes becslések szerint a ta­nár szakos egyetemisták és peda­gógiai főiskolások csupán egyne­gyede tervezi, hogy valaha is peda­gógusként helyezkedik el. Ezzel szemben Milan Ftácnik lemondott oktatási miniszter egy korábbi saj­tótájékoztatóján azt a meglepő adatot közölte, hogy a tanár sza­kos egyetemisták kétharmada kezd el tanítani a felsőfokú tanul­mányai befejeztével. Többségük (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) azonban csakhamar pályaelhagyó­vá válik - fűzte hozzá. A félreértések elkerülése végett fontosnak tartjuk leszögezni, hogy számos kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező egyén lehet azok kö­zött, akiket a megfelelő végzettsé­gük hiányában képesíteden tanerő­ként tartanak számon. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy pedagógusi diplomájuk ellenére is alkalmada- nok némely tanítók és tanárok a di­ákok okítására és nevelésére. Két­ségkívül, mindhárom félnek, tehát a pályaelhagyó pedagógusoknak, a gyermekeikért komolyan aggódó szülőknek és a kényszerhelyzetben lévő iskolaigazgatóknak is igazuk van. A probléma hatékonyan csak abban az esetben volna kezelhető, ha elegendő pénz jutna az oktatás­ügy valamennyi részterületének fi­nanszírozására, ha az iskolák képe­sek volnának megtartani a képesí­tett munkaerőt és meg tudnák győzni a pedagógusjelölteket, hogy még mindig érdemes tanítani. Dunaszerdahelyi járás Kevés a szlovákoktató A Dunaszerdahelyi járásban talál­ható iskolák és oktató-nevelő intéz­mények 1472 pedagógusi alkalma­zottja közül 57-en a megfelelő ké­pesítés hiányában tanítanak, 30-an közülük az alapiskolák alsó tagoza­tán. A járásban általában a szlovák szakos tanárokból van hiány. Míg korábban az alapiskolák alsó tago­zatán tanított több képesteden ta­nító, jelenleg a felső tagozaton nö­vekedett meg a számuk. (RV) Nemcsak a képesített tanerő, ha­nem a tanítási órák kellő szakmai színvonalának hiánya is problémá­kat okozhat az iskolákban folyó pedagógiai munka zavartalan mű­ködésében. Hiába van a gyakorló tanárnak vagy tanítónak megfele­lő pedagógiai és szakmai végzett­sége, ha nem azt a tantárgyat ta­nítja, amelyikre alkalmassá teszi és feljogosítja őt a képesítése. Szá­mos esetben előfordul, hogy eltérő képesítésű pedagógus tanít egy bi­zonyos tantárgyat. Az iskoláink­ban folyó képzés szakmai színvo­naláról árulkodnak az ilyen kény­szermegoldások. A helyzetet bo­nyolítja némileg az is, hogy a pe­dagógusnak nem elég a szükséges képesítés, hanem heti tíz órában tanítania is kell az adott tárgyat. A legtöbb gondot az idegen nyelvek és a számítástechnikai ismeretek oktatása jelenti, ugyanis ezeket a tantárgyakat sok esetben nem a megfelelő végzettségű pedagógu­sok tanítják. Iskolatípusonként változik, hogy mely tantárgyakat oktatnak más szakirányú képesítéssel rendelkező pedagógusok. A legkedvezőbb helyzetben kétségkívül a gimnázi­umok vamiak, a középiskolák ezen típusában a tanítási órák mintegy 95%-át tanítják megfelelő végzett­ségű pedagógusok. A speciális alapiskolákban lényegesen rosz- szabb a helyzet, ezekben az oktatá­si intézményekben csak 75%-os ez ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Milan Ftácnik, az oktatási tárca tegnap távozott vezetője pár héttel ezelőtt közölte, az iskolaigazgatók­nak nem kell állásukból elbocsáta­niuk azokat a pedagógusi alkalma­zottaikat, akiket képesteden tan­erőként tartanak nyilván. A hír so­kakat megnyugtatott, ugyanis szá­mos gyakorló pedagógusnak nincs megfelelő végzettsége, pedig már több éve, akár évtizede is tanít. A közelmúltban, 2002. április elsején hatályba lépett közalkalmazotti törvény rendelkezései értelmében a pedagógusoknak amellett, hogy közalkalmazottakká váltak, megfe­lelő pedagógiai és szakmai képesí­tést is kell szerezniük, néhány kivé­teltől eltekintve, ha még ezt eddig elmulasztották. Az oktatási minisz­ter azt is közölte, hogy időbeli hala­dékot kapnak az érintett pedagó­gusok, tehát kellő idő áll majd ren­delkezésükre a hiányzó végzettség megszerzésére. Az oktatási tárca úgy döntött, legkésőbb 2010-ig kell a pedagógusoknak megszerezniük a megfelelő végzettséget igazoló az arány. Az oktatási minisztérium legújabb felmérései szerint az alap­iskolákban főként a számítástech­nikát, a műszaki, a képzőművésze­ti, a zenei, a polgári és az erkölcsi nevelést, valamint az angol nyelvet oktatják eltérő képesítésű pedagó­gusok. A gimnáziumokban főként az esztétikai és az erkölcsi nevelést, a szakközépiskolákban a környe­zettant, a számítástechnikát, az er­kölcsi és a polgári nevelést, továb­bá, a közgazdaságtant, a kereske­delem és vállalkozás tantárgyat, valamint a gyakorlati szakképzést. A szaktanintézetekben az angol nyelvet, a polgári, az erkölcsi neve­lést, a számítástechnikát, a közgaz­daságtant, a kereskedelem és vál­lalkozás tantárgyat. A speciális is­kolákban a legmagasabb azoknak a tanítási óráknak az aránya, ame­lyeken nem megfelelő képesítésű pedagógus oktatja a diákokat. A speciális alapiskolák felső tagoza­tán az angolnyelv-órák 71%-át tartja képesíteden tanár. Hasonló­an rossz a helyzet a történelemok­tatás, a polgári, az erkölcsi és a ze­nei nevelés terén. Figyelemre méltó, hogy éppen a számítástechnikai ismeretek okta­tása terén nincs az iskoláknak megfelelően képesített tanerőjük. Éles ellentétben áll ez a jelenlegi kormány azon számtalanszor han­goztatott oktatáspolitikai törekvé­sével, mely szerint nagyobb hang­súlyt kell helyezni a diákok számí­tástechnikai ismereteinek gyarapí­tására. (érvé) okiratot. Tanulmányaikat ugyan­akkor legkésőbb 2005-ig meg kell kezdeniük. A minisztérium dönté­se értelmében a hiányzó képesítés megszerzéséért folytatandó tanul­mányok alól mentesül minden olyan gyakorló pedagógus, aki már betöltötte 45. életévét, és leg­alább tízéves pedagógusi gyakor­lata van. A tárca engedményei el­lenére sem vár könnyű feladat a tanárokra. Csak nehezen képzel­hető el egy negyven év körüli, ké­pesítés nélküli pedagógusról, hogy mindennapos megterhelő munká­ja mellett 4-5-6 éves felsőfokú ta­nulmányokba kezdjen, és a vizs­gák időszakában maradéktalanul eleget tegyen tanulmányi és vizs­gakövetelményeknek. Adott eset­ben a munkaadónak is terhesnek bizonyulhat alkalmazkodnia az ideje nagy részét tanulással töltő tanítóhoz, aki tanulmányai miatt elégtelen teljesítményt nyújthat a munkahelyén. Esetenként még az is előfordulhat, hogy az iskolaigaz­gatók a problémák elkerülése vé­gett megválnak a képesítetlen tan­erejüktől. (rv) Az iskola típusa Tanórák száma A nem szakos által letanított tanórák száma Alapiskola alsó tagozata 77 022 15 517 (20,1%) Alapiskola felső tagozata 494 097 111 042 (22,5) Gimnázium 121 109 5648 (4,7%) Szakközépiskola Általános tantárgyak 88 556 876 (7,5%) Szaktantárgyak 92 848 6892 (7,4%) Szaktanintézet Általános tantárgyak 67 542 8905 (13,2) Szaktantárgyak 194 817 19 100 (9,8) Speciális alapiskolák 4110 1026 (25,0%) Speciális középiskolák Általános tantárgyak 3743 827 (22,1%) Szaktantárgyak 13 691 2394 (17,5%) Megnyugodhattak a végzettség nélküli tanerők Haladék 2010-ig VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, 15-20 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.57-kor - nyugszik 19.46-kor. A Hold kel 10.01-kor - nyugszik 01.51-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 180, apad; Komárom: 260, változatlan; Párkány: 190, változatían. ORVOSMETEOROLOGIA Jobbára borult lesz az égbolt, he­lyenként záporra, zivatarra is lehet számítani. A leg­magasabb nappa­li hőmérséklet 15 és 20 fok között lesz, Észak-Szlovákiában hűvösebb idő, a hegyekben csak 8 fok várha­tó. Időnként megélénkülhet a vál­tozó irányú szél. Éjszaka 9-4 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Az előrejelzés szerint a hétvégén nem kell csapadékra számítani, bár túl­nyomóan felhős lesz az égbolt. A nappali hőmérséklet 16-20 fok kö­zött alakul, éjjel 3-4 fokig hűlhet le a levegő. Helyenként futó zápor és széllökések is előfordulhatnak. A szív- és érrend­szeri megbetege­désekben szen­vedőkre viszony­lag kímélően hathat a mai idő­járás alakulása. Ennek ellenére is ajánlott betartaniuk az orvosi elő­írásokat. A reumatikus és mozgás- szervi panaszokkal küszködök fáj­dalmai felerősödhetnek, esetük­ben a gerincbántalmak erősebb fejfájást is okozhatnak. Meghosz- szabbodik a reakcióidőnk. Holnap kedvezőbben hathat a szerveze­tünkre az időjárás, kevésbé le­szünk idegesek és könnyebben tu­dunk majd összpontosítani a fel­adatainkra. Holnap CjALÁD! KOR HÉTVÉGI MAGAZIN ♦ Pótcsaládok, családi otthonok, intézetek ♦ Felszentelték a templomot ♦ Tavaszt az otthonunkba is

Next

/
Oldalképek
Tartalom