Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 1í KOMMENTÁR Finnyáslcodó főpásztor SZILVÁSSY JÓZSEF Sokfelé megfordultam már újságírói pályafutásom során, de a komá­romi imanapoknál nemesebb szándékú és békésebb rendezvényt nem iáttam. Évről évre elérzékenyülök a körmenetben zarándokoló Ipoly és Garam menti, csallóközi, mátyusföldi, továbbá más régiók­ból érkezett kétkezi munkások, asszonyok, értelmiségiek, köztük egyre több fiatal töreúen hitét érzékelve. Azért jönnek már több mint egy évtizede Jókai szülővárosába, hogy imával és tisztességtudó, ám mégis határozott állásfoglalásban kérjék azt, ami minden demokrati­kus országban természetes: ne maradjanak el lehetőleg egyeden, többségében vagy számottevő számban magyarok lakta települése­ken sem a magyar misék és más katolikus szertartások. S a szlovák egyházi méltóságok tartsák azt is szívügyüknek, hogy a mostaninál több magyar fiatal válassza ezt a hivatást. Sok magyar hívőnek az a meggyőződése, hogy e nemes célok elérésében meghatározó szerepe lehetne egy magyar főpásztomak vagy legalább - első lépésként - egy magyar ajkú segédpüspöknek. Sajnos, az érsek, akárcsak a Szlo­vákiai Püspöki Kar, az eddigi tények szerint nem óhajtja meghallgat­ni ezeket a kérelmeket. És a Vatikánból még biztató jelzések sem ér­keznek, ami érthetően olyan fájdalmat okoz nemzeti közösségünk­nek, mint amüyet már évek óta hordoznak magukban a romániai magyarok, akik aligha felejtik, hogy II. János Pál pápa romániai láto­gatása során nem mozdult ki Bukarestből, és többszöri hívó szavaik ellenére sem látogatta meg az erdélyi magyar katolikusokat. Az idei imanap előtt újabb mellbevágó hír kelt szárnyra, ezúttal Nagyszom­batból: Ján Sokol állítólag nem óhajt szabadtéren misézni, mert sze­rinte tavaly néhányan közbekiáltásaikkal megzavarták a liturgiát. Holott csupán az történt, hogy a méltóságteljes körülmények kö­zepette bemutatott szentmise után, a memorandum felolvasása köz­ben és után néhány hívő - egyáltalán nem sértő hangnemben - elé­gedetlenségét fejezte ki az érsek évek óta egyértelmű elutasító maga­tartása miatt. Talán hasonló megnyüvánulásoktól tart ezúttal is a po- zsony-nagyszombati metropolita, vagy talán már azt sem óhajtja, hogy a szlovákiai magyar püspök, netán püspökség ügyét a jelenlété­ben egyáltalán szóba hozzák. Egy biztos: hivatása és erkölcsi köteles­sége a rábízott nyáj hitéletéről gondoskodni, éspedig a Szentszék in­telmeinek szellemében, amelyek között az anyanyelven bemutatott egyházi szertartások kiemelt helyen szerepelnek. Ezért lenne döbbe­netes, sőt botrányos és messze külföldön is jelzésértékű, ha a magyar hívők a Klapka téren könyörögnének magyar papokért és püspökért, ezalatt pedig a kérelmeiket ridegen elutasító főpásztor a templom­ban celebrálná a szentmisét. Márpedig az imanapok résztvevőinek nincs okuk sem kérelmeik, sem pedig a már hagyományosnak minősíthető helyszín megváltoztatására. JEGYZET Magyar meccs JUHÁSZ KATALIN Szombat óta gondolkodom, meg meijek-e szólalni Fidesz- kampány ügyben, vajon nem szerzek-e ellenségeket magam­nak, ha kinyilvánítom a vélemé­nyemet, jó magyar leszek-e, ha az lesz a számon, ami a szíve­men. Igazság szerint már múlt kedd óta ezen gondolkodom, közben figyelem az ml híradóit, szörnyülködöm, hová süllyedt a közszolgálatiság, és találgatom, hogy az agitprop szerkesztők va­jon tükörbe tudnak-e nézni es­ténként. Valaki igen találóan azt írta egy internetes portálon, hogy magyar-magyar meccs fo­lyik. A pozícióit féltő tábor szá­mára a cél minden eszközt szen­tesít. Legjobban a kokárda kisa­játítása fáj nekem, rögtön utána a nyugdíjasok mozgósítása egy gyors nyugdíjemelési bejelentés­sel, a harmadik dolog pedig a mit sem sejtő sportcsillagok be­szipkázása. Kokó a múlt hét keddjén még azt nyilatkozta, kí­váncsi magánemberként ment el a testnevelési főiskolára, meg akarta hallgatni Orbán Viktort, aki szerinte igen szívhez szólóan beszélt. Szombaton a nemzet „legkisebb fiúja” már a tribünön ült, büszkén és boldogan, Eger- szegi Krisztina mellett, akinek első politikai tárgyú elemzését maga Pokomi Zoltán olvasta fel. Nem kétlem, hogy valóban Egérke írta a levelet, azt sem, hogy főnöke, a pezsgőtabletta­király nagyon örült eme jó csele­kedetnek. Ám megkockáztatom: tényleg nagy a baj, ha már Eger- szegi sem az egész nemzet Egér­kéje, csak a fele nemzeté, a pol­gári magyaroké. Gyorsan azt is leszögezem, hogy a jelenlegi magyar palettán nincs olyan párt, amelynek irányvonalával száz százalékban egyetértenék. A kormánypárt politikáját sem akarom bírálni. Csak a kampá­nyukat tartom hisztériába hajló­nak és a módszereiket ijesztő­nek. Azt pedig, hogy én, a felvi­déki kivel vagyok, hadd dönt- sem el én magam, ha lehet! WWW.UJSZO.COM ♦ Akárhogyan fordítják-ficamít- ják is a programjaikat a magyar nagypártok, a kulcskérdésekben akkor is szinte azonos a program­juk. Az biztos, hogy semmi sem veszélyezteti Magyarország csat­lakozását az EU-hoz, sem a to­vábbi gazdasági emelkedését. Te­hát a vita művileg geijesztett. Pistike + A Kossuth téren a nemzet megmutatta erejét, ehhez ké­pest szánalmas volt, ahogy azt mutatták, hogy Árpi bácsi ho­gyan szórakozik a „nyugodt” emberek társaságában. Patkányfogó ♦ A Magyar Koalíció Pártja bi­zonyára 2002. április 15-én érte el a legnagyobb sikerét: ekkor ugyanis már a Szlovák Nemzeti Párt első asszonya, Anna Malí­ková is kimondta életében az első, számomra pedig az egyik legszebb, magyar szót: Felvi­dék. Köszönöm, Miklós! Maximus + Tisztelt Patkányfogó! A Kos­suth téren nem a „nemzet” volt jelen, csak a kisebbik része. S nem a „nemzet”, hanem a Fidesz fitogtatta erejét, hogy félelmet keltsen a másképp szavazókban. Kedves Maximus! Elég sajnála­tos, hogy az MKP legnagyobb si­kerét a Miklósunk szónoklatában elhangzott szóban érzékeled. De ezzel nem oldódik meg a magyar iskolák leépülése, s nem lesz több felvidéki magyar sem. MáS A közölt vélemények nem fel­tétlenül tükrözik az Új Szó ál­láspontját.- Úgy látom, hogy te sem szállsz be a még megmaradt szlovákiai állami vállalatok magánosításába... (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ HOSPODÁRSKÉ NOVINY A magyar választásról közöl elen zést a cseh lap. „Ha a vasárnapi mi sodik forduló meglepetéssi végződne, és a Fiatal Demokratá Szövetségének (Fidesz) sikerűin megtartania kormányzati pozícic ját, komoly válság keletkezne Szlc vákia és Magyarország viszony; ban” - úja Lubos Palata, a lap ki zép-európai tudósítója. Ennek ok; a Fidesz nacionalista kampányába látja. Szerinte a csúcsot ezen a téré a Fidesz szombati budapes nagygyűlése jelentette, amelyen O bán az egész Kárpát-medencét ni vezte a magyarok hazájának, holo ez földrajzi szempontból színi egész Szlovákiát, Románia nagy r< szét, Szerbiát, de még Ukrajnát magába foglalja. A szlovák fél csak választásokra való tekintettel nei reagált hivatalosan az elhangzó takra. Diplomáciai körök szerint P< zsony már nem számol azzal, hog a Fidesz megnyerheti a választás „Ha azonban a mai kormány hata mon marad, akkor a szlovák félne meg kell szólalnia” - írja az újság. Négy év pénzét kell elköltenie Szlovákiának a jövő esztendő végéig a régen várt Sapard előcsatlakozási programbó EU-támogatás - karnyújtásnyira Már csak a hivatalos brüssze­li értesítésre várnak, és in­dulhat a régen várt harma­dik uniós előcsatlakozási program, a Sapard. Az ér­deklődőknek nem marad sok idejük a projektumok előké­szítésére, ami azért fontos, mert a fel nem használt keret a jövő év végén elveszik. TUBA LAJOS Kétezerre ígérték, de csak idén in­dul az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási programja, a Sapard. A késés oka vi­ták tárgya, brüsszeli politikai körök­ben sokan az ottani adminisztrációt hibáztatják, de tény, hogy a tagjelölt országoknak is fel kellett készülniük rá. A program ugyanis a nagy uniós támogatási programokat követi, és a szigorú eljárás főként az általában sokkal lazább ügyintézéshez szo­kott nemzeti menedzsmentek szá­mára okozott nagy problémát. Ez egyben kihívás is, az EU-ban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások ilyen procedúra sze­rint érkeznek, vagyis aki most felké­szül, a csatlakozás után nagyobb eséllyel tud támogatáshoz jutni. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert bizony a Sapard program csak kis részben tudja kielégíteni az eddi­gi felfokozott érdeklődést. A programra ugyanis sokan várnak, de csak keveseknek jut belőle. En­nek egyik oka, hogy éves kerete 18,6 millió euró, ami a 25 százalé­kos szlovák költségvetési hozzájá­rulással együtt is csak egymilliárd korona, ami a töredéke az állami dotációs rendszer költségvetésé­nek. Ráadásul a pályázás nagyon szigorú rend szerint történik, s ez szintén sokak kedvét elveszi. Idén a helyzet annyival jobb, hogy a 2000-2002-es pénzekre lehet pá­lyázni, vagyis háromszoros keret áll rendelkezésre. Az idő sürget, mivel az EU kormányaként működő Eu­rópai Bizottság döntése alapján 2003 végén az addig megmaradó pénz egyszerűen elveszik. így lé­nyegében a pályázatok elbírálásá­ra, a megítélt pénz elköltésére és az ígért vállalások ellenőrzésére csak másfél év lesz; ez komolyabb beru­házások esetében nagyon rövid idő. A program lebonyolításáért felelős Sapard-ügynökség ezt egyelőre úgy kezeli, hogy idén gyors, május, illet­ve június végén záruló fordulókat hirdet meg. Ez persze azt is jelenti, hogy igazán csak azoknak van esé­lye, akik már eddig is készítgették a pályázataikat. ' Kérdés viszont, hogy ki és mire kér­het támogatást ebből a forrásból. Ebből a szempontból a legfontosabb információforrás a Nemzeti Vidék- fejlesztési Terv, amelyet általában csak Sapard tervként emlegetnek. Tartalmazza a támogatásra javasolt ágazatokat, ezeken belül a tevé­kenységeket, de ezek is csak bizo­nyos járásokra érvényesek. Ezt ol­vasgatva találunk jó néhány furcsa­ságot. Azon kívül, hogy teljességgel hiányzik belőle a sertés- vagy a szar­vasmarha-tenyésztés, kérdéses pél­dául, milyen értelme volt a Duna- szerdahelyi járás számára felkínálni juhsajtkészítő technológia megvá­sárlásának, vagy akár gyógynövé­nyültetvényekhez csatlakozó tisztí­tók és csomagolok létesítésének le­hetőségét. A Sapard program ugyanis elsődleges szempontként kezeli, hogy nem új kapacitások ki­alakítását támogatja, hanem a meg­levők versenyképességét fokozza. A még a Meciar-kormány idején a földművelésügyi minisztérium által kidolgozott és Brüsszel elé terjesz­tett tervben a vidéki turizmussal is csak a mezőgazdasági termelők fog­lalkozhatnak, szemben például a magyarországi Sapard tervvel, amely műiden vidéken élő számára támogatást biztosít ezen a címen. A furcsaságok ellenére a Sapard terv­vel érdemes megismerkedni, hiszen az uniós belépés előtt egy ugyan­ilyen szerkezetű új terv készül, amely már valóban tartalmazza majd az összes mezőgazdasági ága­zatot. Sőt, mivel ma már a nyilvá­nosság is nagyobb beleszólási le­hetőséggel rendelkezik, remél­hetőleg a vidékfejlesztés sem csak a mezőgazdaság érdekeinek kielégí­téséből áll majd. A Sapard program megnyitásáról szóló örömteli hírrel kapcsolatban tudni kell, hogy ez még csak a kez­det, az elkövetkező hónapokban csak a terv első felére lehet pályáz­ni. Ennek oka az úgynevezett akkre- ditádó, vagyis az a folyamat, ami­kor az Európai Bizottság mezőgaz­dasági főigazgatósága az utolsó Az elkövetkező hóna­pokban csak a terv első felére lehet pályázni. részletig megítéli, mennyire meg­bízhatóan és átláthatóan osztják a tagjelölt országok az uniós támoga­tást. Ez szinte minden ország szá­mára nagy falatnak bizonyult. Ezért tavaly ősszel úgy döntöttek, hogy a megnyitás érdekében első lépésben csak a program egy részét aldcredi- tálják. Ezt az tette lehetővé, hogy a Sapard program küenc fejezetre, úgynevezett intézkedésre osztódik. Első lépésben ötöt akkreditáltak. Mivel minden intézkedés esetén pontosan meghatározott, mennyi jut rájuk a rendelkezésre álló 18,6 millió eurós éves keretből, elmond­hatjuk, hogy az első körbe a termelő jellegű, nagy keretet tartalmazó in­tézkedéseket sorolták be. Az akkr ditált részek között található az számú intézkedés. Ez a mezőga dasági üzemekbe szánt beruház sokat illeti, de ebbe konkrétan cs; a juh, a baromfi, illetve a zöldség, gyümölcs és a speciális növénye kerültek bele. A 2. számú intézk dés élelmiszeripari támogatások oszt. A sort egyelőre a 4a. számú i tézkedés. folytatja, amely a vidé tevékenység diverzifikálása cím viseli. Ide főként a mezőgazdasá termelők által folytatott idegenfa galom tartozik. Áz 5. számú inté kedés keretében az erdőgazdáik dás szintjének javítására kérhe támogatás. Végezetül a 7. számú i tézkedés a kataszterek újramérés támogatja. A Sapard program fennmaradó f lének akkreditálását az év másod felére ígérik. Az itteni intézkedési alapján önkormányzatok kérhetni majd pénzt helyileg jelentős épül tek felújítására, képzéseket fizetni majd, illetve nagy értékesítési sz vétségek alapíthatók. A program a termelő jellegű bér házásoknál 50 százalékos, a ne termelőknél (önkormányzata képzések) 100 százalékos támog tást ad. Akik viszont hozzászoktál szlovák mezőgazdasági dotáci rendszerhez, most viszont a Sapa program iránt érdeklődnek, jó, 1 előre számolnak az eltérő finans: rozási renddel. A támogatást ugya is csak az adott projektum lezárá után folyósítják, miután részletes ellenőrizték a vállalt kötelezett; gek teljesítését. így tehát a pályáz nak lényegében teljes egészében nanszíroznia kell az akcióját. Mi\ ez szülte mindenkinek komoly r hézségeket okoz, egy olyan kotr romisszum körvonalazódik, ho az akciókat ütemekre lehet me bontani, majd ellenőrzésük után 1 rül sor a kifizetésekre. Az idei állami költségvetésben mutatkozó egyre mélyülő hiány miatt számos szociális juttatást lefaraghatnak Sietős intézkedéseket tesznek az üres kassza láttái SIDÓ H. ZOLTÁN Úgy látszik, a túlköltekezés, az in­gatag lábakon álló állami költség- vetés Szlovákia gazdasági folklór­jához tartozik. A több tízmilliárdos hiány láttán bármennyi megszorí­tó intézkedést, pénzügyi csomagot hoznak is a döntéshozók, ezzel csupán kis időre odázzák el a bajt, hogy aztán újra szembesüljenek az üres kasszával. Egy ideig úgy tűnt, a Dzurinda-kormány talán egyen­súlyba hozza a dolgokat, csak ad­dig nyújtózkodik, ameddig a taka­rója ér, ám a napokban kiderült: hiába ömlik bő sugárban a futósza­lagon privatizált vállalatok után kapott pénz, újra felborult az or­szág pénzügyi egyensúlya. A pénz­ügyminisztérium elemzése szerint a 2002-es állami költségvetés ki­dolgozói jelentősen túlbecsülték az idén várható adóbevételeket, másrészt a kiadások terén néhány tétel esetében a reálisnál kisebb összeggel számoltak. A pénzügyi tárca adatait összegezve kiderül, hogy ha minden marad a régiben, akkor a várható bevételek mintegy 20 milliárd koronával kisebbek, a kiadások pedig hozzávetőlegesen 6 milliárddal nagyobbak lesznek a tervezettnél. Ekkora különbséget pedig nem bír ki az ország gazda­sága súlyos megrázkódtatások és hitelvesztés nélkül. A gazdasági miniszterek e héten gyorsan össze­dugták fejüket, s megvizsgálták, hol lehetne a tételeket megnyirbál­ni, az adókat pedig emelni. Nem kell nagy bölcsesség ahhoz, hogy rájöjjünk: ilyen kurtítások során szinte elsőként a fontolgatott jólé­ti, hangulatjavító kiadások esnek áldozatul. A szociális juttatásokra fordítandó összegből például több milliárd koronát javasolnak elven­ni, a júliusra beharangozott, alanyi jogú családi pótlék bevezetését pe­dig bizonytalan időre elnapolnák. S hogy a rossz hírek hallatán a po­hár után nyúló, netán autóval kel­lemesebb tájakra menekülő polgá­rokat is megfékezzék, ismét növel­ni szeretnék az ásványi olaj és az alkohol árába beépített eleve ma­gas adót. Nem vitás, ha nem köze­lednének a parlamenti választá­sok, e lépéseket habozás nélkül ki­viteleznék. Most viszont van né esély arra, hogy a képzeletb nadrágszíjon esetleg majd késői ám annál jobban húzzanak. Vé: helyzetben az sem kizárt, hog> folyamatban levő privatizáci ügyeket meggyorsítják, s eseti némileg áron alul adnak túl a v lalatokon. Jelenleg a három reg nális energiaszolgáltató részleg magánosítása folyik, s nem mir egy, hogy 20 milliárd, vagy cs; mondjuk, 15 milliárd korona lyik be a kasszába. Akárhogy alakul is a helyzet, egy nyilván; ló: még az idén néhány megszór intézkedéssel teszik próbára a p gárok túlélőképességét, hogy 2003-ban ránk váró általános felszabadítást jobban bitjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom