Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 13. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Alföldi Róbert. E héten az 500-500 koronát Ottmár Viktor losonci, Jeskó Sándor vízkeleti és Lelkes Ildikó bakai olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamlet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Denevér 10.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 15 Szerelmi bájital 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (amerikai) 15.45,18,20.30 OBZOR: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 16,17.30,20 ISTROPOLIS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.30, 18, 20.30 E. T., a földönkívüli (amerikai) 13.30, 15.30 Kémjátszma (amerikai) 15.30,18, 20.30 Amélie csodálatos élete (francia-német) 20 Kiképzés (amerikai) 17.30 CHARLIE CENTRUM: E.T. - a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 16.30, 18 Más világ (francia-spanyol- amerikai) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 18.30 Buena Vista Social Club (német) 20.30 Ellenséges terület (amerikai) 20.30 Moulin Rouge (amerikai) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 18 Halál Velencében (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 16,18,20 TATRA: Kiképzés (amerikai) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Az igazság nevében (amerikai) 16,18,20 ÚSMEV: E. T., a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 13.45,16 Kémjátszma (amerikai) 18.15, 20.30- • jfcDÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy csodálatos elme (amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Kiképzés (amerikai) 16.30, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 17.30 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 15,18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 12, 14, 16, 18 Banditák (amerikai) 17.30.20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 11 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 11, 14.30 Az igazság nevében (amerikai) 13, 15.15, 20 Kiképzés (amerikai) 17.30 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 12, 14.16.18.20 A nagyon nagy ő (amerikai) 11,13.15,15.30,17.45,20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 11.30,13.15,15.30, 17.45 Pán Péter-Visszatérés Sohaországba (amerikai) 12,14,16,18 A pokolból (cseh-amerikai) 12.30, 15, 20 Sólyom végveszélyben (amerikai) 17.15 Szerelem utolsó vérig (magyar) 20 Szörny Rt. (amerikai) 12,14,16,18 Valami Amerika (magyar) 20 Újabb tinédzser road movie a tengerentúlról: a Jay és Néma Bob visszavág című vígjátékot holnaptól vetítik a hazai mozik. Néma Bobot Kevin Smith játssza - ő a film forgatókönyvírója és rendezője is Jayt Jason Mewes alakítja. (Képarchívum) Ha a szerepek közhelyesek, a színészek feladata lenne, hogy „ehhez képest" minél többet kihozzanak belőlük A szalonhumor idézőjelei Na, gyerünk, essünk túl ezen. Párizsi vendég, zenés vígjáték a kassai Thália Színházban. Mentségemre legyen mondva, egynémely szereplő is úgy érezhette magát a színpadon, mint én a nézőtéren. JUHÁSZ KATALIN Ez egy nagyon nehéz műfaj, kevesen csinálják jól, tévedés, hogy a blőd kisoperettet csak úgy fél kézzel oda lehet kenni. Valaki azt mondta a büfénél, hogy ez éppoly elviselhetetlen, mint Az ember tragédiája az új Nemzetiben. Nos, akkor egész jó lehet, amit látok, gondoltam magamban, mivel tetszett nekem az említett darab, és mivel az utóbbi időben hajlamos vagyok mindent a saját szűk műfaji keretein belül vizsgálni, nem pedig egy univerzális minőségeszményhez viszonyítani. E hozzáállás ugyan macerásabb az egyértelmű és kompromisszummentes plafonmeghúzásnál, ám sokkal szórakoztatóbb. Nos, vizsgált darabunk Szigligeti Ede Bajusz című népszínműve alapján született. Tabi László, ez a vérprofi humorista modernizálta a művet, a zenét Vincze Ottó, a dalszövegeket pedig Erdődy János alkotta meg, valamikor a kedélyes hatvanas években, a kasszasiker reményében. A kassaiak budapesti rendezőt hívtak, Halasi Imrét, aki jól beszéli azt a fajta metanyelvet, melyről a későbbiekben ejtünk szót. Haladjunk azonban szép sorjában. Az ötlet, hogy Camus Caligulája után egy zenés vígjátékkal rukkolVégre-valahára megkapja a szem, ami jár neki, legelhet kedvére... . jón elő a képlékeny társulat, nyilván erőszakos aktus során fogant meg. Gazdái tisztában voltak vele, hogy a nézők többsége nem intellektuális feltöltődés, új filozófiai irányvonal felfedezése során átélhető katarzis reményében vesz manapság színházjegyet. A történet ennek megfelelően nem bővelkedik ördögien ravasz fordulatokban, szerzői megelégedtek a klasszikus helyzetkomikummal, a vígjáték-klisék különböző minőségű variálásával és csomagolásával. Ez utóbbi nagyon fontos, lévén, hogy szinte végig a divatról, a küllemről, a kinézetből eredő önérzetről van szó. Nos, kalap le, végre-valahára megkapja a szem, ami jár neki, legelhet kedvére. Olyan kosztümök vonulnak itt fel röpke két és fél óra alatt, amilyeneket évek óta nem láthattunk a Thália kopott deszkáin. Én a magam részéről ezt élveztem leginkább (jelmeztervező: Halasi-Matol- csi Zsuzsa), no meg a drága, sehonnan sem ismerős kulisszákat (díszlet: Jozef Hascák). Annyi reciklált díszlet, átfestett bútor és átszabott jelmez kényszerítette szemünket diétára az elmúlt években, hogy valóban felüdülést jelent ez a színes kavalkád. Maga az előadás viszont olyan, mint a szobabicikli tekerése. Az Tusnelda von izé grófnő (Cs. Tóth Erzsébet) és a komorna (Rák Viktória) (Pavoi Duchyna felvétele) ember tapos, izzad, mint az igásló, mégsem jut messzire. Ám aki friss levegőt akar szívni, eleve „mon- tenbájkot” vásárol. A szobabiciklitől nem várható látványos haladás... Ezzel tisztában van szereplő és néző egyaránt. Mindenki egy egyezményes nyelvet beszél, mint annak idején a commedia deli arte korában, amikor a sablonhelyzetek és sablonkarakterek tudatos alkalmazásából születtek csuda dolgok. Ehhez komoly arányérzék kell. Ha ugyanis a megformálandó szerepek eredendően közhelyesek, a színészek feladata lenne, hogy „ehhez képest” minél többet kihozzanak belőlük. És erre csak azok képesek, akik vagy megfelelő színpadi rutinnal rendelkeznek, (Pólós Árpád, Cs. Tóth Erzsébet), vagy a rendezőnek hála, „passzol” nekik a szerep (Rák Viktória, Sallai István). A többiek számára a dolog merő vergődés. Taglaljuk előbb a történetet. Adva van egy Bécsbe költözött magyar nemesi család, kik nem öltöznek bécsi divat szerint, ezért ujjal mutogatnak rájuk az utcán. Főleg szegény Koltai alispánt (Pólós Árpád) kacagják körül galaktikus méretű bajsza miatt, amely viszont számára a gyökereket, a magyarságot, Tarnócot, a szűkebb pátriát jelenti, épp ezért nem hajlandó fehér harisnyában, rizsporos parókában járni, és majom módjára, affektál- va beszélni. E visszataszító módiból Hugolíni gróf (Illés Oszkár) ad ízelítőt, ám a cselekmény akkor kezd bonyolódni, amikor rokon- grófnő érkezik a házhoz, egyenest Párizsból. Tusnelda von izé grófnő (Cs. Tóth Erzsébet) adósságai elől menekül, ám erre csak később derül fény, mely fény aztán fokozatosan rávetül a legfelsőbb körök divatmajmoló, alakoskodó, álszent, egoista, pénzéhes, üres, ledér és gyomorforgató életvitelére, a rom- latlanság példájaként elibénk állítván a tarnóci tokaszalonnás, fokhagymás, pörköltes, őszinte létet. Rádöbbenünk, hogy az elviselhetetlen, botkormányt lazán magához ragadó, mindenkit egrecí- roztató, teátrális grófnő valójában inkább gazdasági jellegű kényszer, mintsem lelki aberráció folytán olyan, amilyen. Ezért igyekszik elüldözni a háztól Várközi grófot (Petrik Szilárd), azt az embert, aki előéletéről fellibbentheti a fátylat. Várközi eltávolítása azonban nem megy olyan könnyen, mint azt fifi- kás grófnőnk elképzelte, mivel a fiatalember gyengéd érzelmeket táplál Koltai húga, Erzsi iránt (Kollárik Lúcia). Ráadásul az alispán és feleségének kapcsolata is a szemünk láttára hullik darabokra holmi bajuszlevágási dilemma miatt. Adelaine, a feleség (Germán Lívia) a bécsi arisztokraták világába vágyik, ám csökönyös, bajszos férjének oldalán ez lehetetlennek tűnik. Koltai ugyanis úgy ragaszkoA színészek többsége feladatot teljesít, hol jól, hol kevésbé jól. dik e szőrcsomóhoz, mint Berger a hosszú hajához, már elnézést a hirtelen Hair-párhuzamért. A szent cél érdekében, felesége szerelméért azonban ő is hajlandó az „öncsonkításra”, és áldozatának meg is lesz az eredménye. Tartalmat köztudottan akkor mesél az ember, ha semmi más nem jut eszébe a látottakról, ezért abba is hagyom, inkább visszatérnék a szereplőkhöz. Koltai figuráját Pólós Árpádnak találták ki. Pólós ügyesen játszik a közönségességgel, nem mondom, hogy mindig érzi a határokat, de legtöbbször tűrhető, amit látunk tőle, néha már puszta színpadra lépésével is kacajt tud fakasztani. Cs. Tóth Erzsébet szintén biztos oszlop, tulajdonképpen ő viszi a vállán a darabot, az ő karaktere megy át a legnagyobb változásokon. Ok ketten rutinos rókák, most essék szó a fentebb említett szereposztási telitalálatokról. Először is itt van Rák Viktória a komorna szerepében. Már az Én és a kisöcsémben sejteni lehetett, hogy ezt a leányzót érdemes zenés darabban szerepeltetni. Mostanra teljesen magára talált, amellett, hogy magasan neki van a legjobb hangja a hölgyek közül, játéka is magával ragadja a szórakozni vágyó nézőt. Sallai Istvánnal, a másüt szolgával együtt üde párost alakítanak a színpadon, mondhatnánk úgy is, hogy egyedül ők ketten Ulenek igazán össze a végére összekerülő párok közül. Sallai, aki sokáig keresgélte önmagát a társulatban, mostanra jutott el odáig, hogy magabiztosan van jelen a színpadon. A többiek feladatot teljesítenek, hol jól, hol kevésbé jól. Az énekhangokkal pedig a legtöbb esetben baj van, nem mindig igaz, amit a rendező nyilatkozott, hogy tudniillik akad annyi hang a színészek torkában, amennyi ehhez a darabhoz kell. A népszínműbe utólag beiktatott dalokkal egyébként elégedettek lehetünk, profi szerzemények, ártalmatlanok, úgy fülbemászóak, hogy másnapra ki is párolognak a hallójáratokból. Dicséretes az élő zenekar alkalmazása, Olajos Józse- fék korrektül helytállnak, a hang- szerelés sem hagy kívánnivalót maga után. Az már mellékes, hogy én utoljára a Kakuk Marci szerencséjén tudtam szívből kacagni a Thália nézőterén. Annak ajánlom a Párizsi vendég című darabot, aki szereti a „békebeli” humort, az in- nen-onnan ismerős, ám semmiképp sem kártékony poénokat, és a minden átmenet nélkül történő dalra-táncra fakadásokat. Jobb, mint egy irodalmi színpad. És sokkalta látványosabb. ILLYÉS GYULA VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Versmondók Egyesülete Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Versenyt hirdet a költő születésének 100. évfordulója alkalmából a Tolna Megyei Illyés Gyula Emlékbizottság, az Illyés Gyula Emlékmúzeum és Ozora Önkormányzata támogatásával. A meghirdető szervezetek csatlakoznak ahhoz a nagyszabású, az egész évet felölelő rendezvénysorozathoz, melynek az a célja, hogy Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját méltó módon ünnepelje meg a nemzet. A verseny felfutá- sos rendszerű, ezért a szervezők várják azoknak a középiskoláknak, települési közművelődési és más intézményeknek a közreműködését, segítségét, akik szívesen kapcsolódnának megrendezéséhez úgy, hogy helyben biztosítanak bemutatkozási lehetőséget a versmondók számára. A helyi (iskolai, települési), megyei rendezvényeket követően regionális hazai és határainkon túli elődöntőkre kerül sor 2002 szeptemberében, októberében, melynek helyszíneit és idejét a későbbiekben jelöljük ki. A résztvevőket írásban értesítjük, hogy melyik megyei, illetve regionális döntőn vesznek részt. A döntő 2002. november 9-10-én lesz a Tolna megyei Ozorán. Részvételi feltételek: ♦ a vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 14. életévét betöltött személy, lakhelyétől függedenül ♦ a szándékát bejelentő versmondónak négy Illyés Gyula- és két szabadon választott verssel, vagy prózával kell készülnie, egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet. Jelentkezni levélben lehet, amelyben közölni kell a nevet, életkort, lakcímet, irányítószámot és a választott művek jegyzékét. Kérjük, hogy a borítékra írják rá: Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Verseny. Cím: Magyar Művelődési Intézet 1011 Budapest, Corvin tér 8. Jelentkezési határidő: 2002. április 20. A versenyről felvüágosítást ad: Magyar Művelődési Intézet: Tóth Zsuzsanna művészeti titkár Telefon: (0036) 1 201-5692 Magyar Versmondók Egyesülete: Popper Ferenc elnök Telefon: 96 312 583 vagy 30 369 8301
