Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 13. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Alföldi Róbert. E héten az 500-500 koronát Ottmár Viktor losonci, Jeskó Sándor vízkeleti és Lelkes Ildikó bakai olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamlet 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Denevér 10.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 15 Szerelmi bájital 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (amerikai) 15.45,18,20.30 OBZOR: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 16,17.30,20 ISTROPOLIS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.30, 18, 20.30 E. T., a földönkívüli (amerikai) 13.30, 15.30 Kémjátszma (amerikai) 15.30,18, 20.30 Amélie csodálatos élete (francia-német) 20 Kikép­zés (amerikai) 17.30 CHARLIE CENTRUM: E.T. - a földönkívüli: fel­újított változat (amerikai) 16.30, 18 Más világ (francia-spanyol- amerikai) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 18.30 Buena Vista Social Club (német) 20.30 Ellenséges terület (amerikai) 20.30 Moulin Rouge (amerikai) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 18 Halál Velencében (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 16,18,20 TAT­RA: Kiképzés (amerikai) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Az igazság nevé­ben (amerikai) 16,18,20 ÚSMEV: E. T., a földönkívüli: felújított vál­tozat (amerikai) 13.45,16 Kémjátszma (amerikai) 18.15, 20.30- • jfc­DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy csodálatos elme (amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Kiképzés (amerikai) 16.30, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 17.30 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 15,18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 12, 14, 16, 18 Banditák (amerikai) 17.30.20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 11 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (ameri­kai) 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-ame­rikai) 11, 14.30 Az igazság nevében (amerikai) 13, 15.15, 20 Kikép­zés (amerikai) 17.30 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 12, 14.16.18.20 A nagyon nagy ő (amerikai) 11,13.15,15.30,17.45,20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 11.30,13.15,15.30, 17.45 Pán Péter-Visszatérés Sohaországba (amerikai) 12,14,16,18 A pokolból (cseh-amerikai) 12.30, 15, 20 Sólyom végveszélyben (amerikai) 17.15 Szerelem utolsó vérig (magyar) 20 Szörny Rt. (ame­rikai) 12,14,16,18 Valami Amerika (magyar) 20 Újabb tinédzser road movie a tengerentúlról: a Jay és Néma Bob vissza­vág című vígjátékot holnaptól vetítik a hazai mozik. Néma Bobot Kevin Smith játssza - ő a film forgatókönyvírója és rendezője is Jayt Jason Mewes alakítja. (Képarchívum) Ha a szerepek közhelyesek, a színészek feladata lenne, hogy „ehhez képest" minél többet kihozzanak belőlük A szalonhumor idézőjelei Na, gyerünk, essünk túl ezen. Párizsi vendég, zenés vígjáték a kassai Thália Szín­házban. Mentségemre le­gyen mondva, egynémely szereplő is úgy érezhette magát a színpadon, mint én a nézőtéren. JUHÁSZ KATALIN Ez egy nagyon nehéz műfaj, keve­sen csinálják jól, tévedés, hogy a blőd kisoperettet csak úgy fél kéz­zel oda lehet kenni. Valaki azt mondta a büfénél, hogy ez éppoly elviselhetetlen, mint Az ember tra­gédiája az új Nemzetiben. Nos, ak­kor egész jó lehet, amit látok, gon­doltam magamban, mivel tetszett nekem az említett darab, és mivel az utóbbi időben hajlamos vagyok mindent a saját szűk műfaji kere­tein belül vizsgálni, nem pedig egy univerzális minőségeszményhez viszonyítani. E hozzáállás ugyan macerásabb az egyértelmű és kompromisszummentes plafon­meghúzásnál, ám sokkal szórakoz­tatóbb. Nos, vizsgált darabunk Szigligeti Ede Bajusz című nép­színműve alapján született. Tabi László, ez a vérprofi humorista modernizálta a művet, a zenét Vincze Ottó, a dalszövegeket pedig Erdődy János alkotta meg, valami­kor a kedélyes hatvanas években, a kasszasiker reményében. A kassai­ak budapesti rendezőt hívtak, Ha­lasi Imrét, aki jól beszéli azt a fajta metanyelvet, melyről a későbbiek­ben ejtünk szót. Haladjunk azonban szép sorjában. Az ötlet, hogy Camus Caligulája után egy zenés vígjátékkal rukkol­Végre-valahára megkap­ja a szem, ami jár neki, legelhet kedvére... . jón elő a képlékeny társulat, nyil­ván erőszakos aktus során fogant meg. Gazdái tisztában voltak vele, hogy a nézők többsége nem intel­lektuális feltöltődés, új filozófiai irányvonal felfedezése során átél­hető katarzis reményében vesz ma­napság színházjegyet. A történet ennek megfelelően nem bővelkedik ördögien ravasz fordulatokban, szerzői megelégedtek a klasszikus helyzetkomikummal, a vígjáték-kli­sék különböző minőségű variálásá­val és csomagolásával. Ez utóbbi nagyon fontos, lévén, hogy szinte végig a divatról, a küllemről, a ki­nézetből eredő önérzetről van szó. Nos, kalap le, végre-valahára meg­kapja a szem, ami jár neki, legelhet kedvére. Olyan kosztümök vonul­nak itt fel röpke két és fél óra alatt, amilyeneket évek óta nem láthat­tunk a Thália kopott deszkáin. Én a magam részéről ezt élveztem legin­kább (jelmeztervező: Halasi-Matol- csi Zsuzsa), no meg a drága, sehon­nan sem ismerős kulisszákat (dísz­let: Jozef Hascák). Annyi reciklált díszlet, átfestett bútor és átszabott jelmez kényszerítette szemünket diétára az elmúlt években, hogy va­lóban felüdülést jelent ez a színes kavalkád. Maga az előadás viszont olyan, mint a szobabicikli tekerése. Az Tusnelda von izé grófnő (Cs. Tóth Erzsébet) és a komorna (Rák Viktória) (Pavoi Duchyna felvétele) ember tapos, izzad, mint az igásló, mégsem jut messzire. Ám aki friss levegőt akar szívni, eleve „mon- tenbájkot” vásárol. A szobabicikli­től nem várható látványos hala­dás... Ezzel tisztában van szereplő és néző egyaránt. Mindenki egy egyezményes nyelvet beszél, mint annak idején a commedia deli arte korában, amikor a sablonhelyze­tek és sablonkarakterek tudatos al­kalmazásából születtek csuda dol­gok. Ehhez komoly arányérzék kell. Ha ugyanis a megformálandó szerepek eredendően közhelye­sek, a színészek feladata lenne, hogy „ehhez képest” minél többet kihozzanak belőlük. És erre csak azok képesek, akik vagy megfelelő színpadi rutinnal rendelkeznek, (Pólós Árpád, Cs. Tóth Erzsébet), vagy a rendezőnek hála, „passzol” nekik a szerep (Rák Viktória, Sallai István). A többiek számára a dolog merő vergődés. Taglaljuk előbb a történetet. Adva van egy Bécsbe költözött magyar nemesi család, kik nem öltöznek bécsi divat szerint, ezért ujjal mu­togatnak rájuk az utcán. Főleg sze­gény Koltai alispánt (Pólós Árpád) kacagják körül galaktikus méretű bajsza miatt, amely viszont számá­ra a gyökereket, a magyarságot, Tarnócot, a szűkebb pátriát jelenti, épp ezért nem hajlandó fehér ha­risnyában, rizsporos parókában járni, és majom módjára, affektál- va beszélni. E visszataszító módi­ból Hugolíni gróf (Illés Oszkár) ad ízelítőt, ám a cselekmény akkor kezd bonyolódni, amikor rokon- grófnő érkezik a házhoz, egyenest Párizsból. Tusnelda von izé grófnő (Cs. Tóth Erzsébet) adósságai elől menekül, ám erre csak később de­rül fény, mely fény aztán fokozato­san rávetül a legfelsőbb körök di­vatmajmoló, alakoskodó, álszent, egoista, pénzéhes, üres, ledér és gyomorforgató életvitelére, a rom- latlanság példájaként elibénk állít­ván a tarnóci tokaszalonnás, fok­hagymás, pörköltes, őszinte létet. Rádöbbenünk, hogy az elviselhe­tetlen, botkormányt lazán magá­hoz ragadó, mindenkit egrecí- roztató, teátrális grófnő valójában inkább gazdasági jellegű kényszer, mintsem lelki aberráció folytán olyan, amilyen. Ezért igyekszik el­üldözni a háztól Várközi grófot (Petrik Szilárd), azt az embert, aki előéletéről fellibbentheti a fátylat. Várközi eltávolítása azonban nem megy olyan könnyen, mint azt fifi- kás grófnőnk elképzelte, mivel a fi­atalember gyengéd érzelmeket táplál Koltai húga, Erzsi iránt (Kollárik Lúcia). Ráadásul az alis­pán és feleségének kapcsolata is a szemünk láttára hullik darabokra holmi bajuszlevágási dilemma mi­att. Adelaine, a feleség (Germán Lívia) a bécsi arisztokraták világá­ba vágyik, ám csökönyös, bajszos férjének oldalán ez lehetetlennek tűnik. Koltai ugyanis úgy ragaszko­A színészek többsége feladatot teljesít, hol jól, hol kevésbé jól. dik e szőrcsomóhoz, mint Berger a hosszú hajához, már elnézést a hir­telen Hair-párhuzamért. A szent cél érdekében, felesége szerelmé­ért azonban ő is hajlandó az „öncsonkításra”, és áldozatának meg is lesz az eredménye. Tartalmat köztudottan akkor me­sél az ember, ha semmi más nem jut eszébe a látottakról, ezért abba is hagyom, inkább visszatérnék a szereplőkhöz. Koltai figuráját Pó­lós Árpádnak találták ki. Pólós ügyesen játszik a közönségesség­gel, nem mondom, hogy mindig ér­zi a határokat, de legtöbbször tűr­hető, amit látunk tőle, néha már puszta színpadra lépésével is kacajt tud fakasztani. Cs. Tóth Erzsébet szintén biztos oszlop, tulajdonkép­pen ő viszi a vállán a darabot, az ő karaktere megy át a legnagyobb változásokon. Ok ketten rutinos ró­kák, most essék szó a fentebb emlí­tett szereposztási telitalálatokról. Először is itt van Rák Viktória a ko­morna szerepében. Már az Én és a kisöcsémben sejteni lehetett, hogy ezt a leányzót érdemes zenés da­rabban szerepeltetni. Mostanra tel­jesen magára talált, amellett, hogy magasan neki van a legjobb hangja a hölgyek közül, játéka is magával ragadja a szórakozni vágyó nézőt. Sallai Istvánnal, a másüt szolgával együtt üde párost alakítanak a színpadon, mondhatnánk úgy is, hogy egyedül ők ketten Ulenek iga­zán össze a végére összekerülő pá­rok közül. Sallai, aki sokáig keres­gélte önmagát a társulatban, mos­tanra jutott el odáig, hogy maga­biztosan van jelen a színpadon. A többiek feladatot teljesítenek, hol jól, hol kevésbé jól. Az énekhan­gokkal pedig a legtöbb esetben baj van, nem mindig igaz, amit a ren­dező nyilatkozott, hogy tudniillik akad annyi hang a színészek torká­ban, amennyi ehhez a darabhoz kell. A népszínműbe utólag beikta­tott dalokkal egyébként elégedet­tek lehetünk, profi szerzemények, ártalmatlanok, úgy fülbemászóak, hogy másnapra ki is párolognak a hallójáratokból. Dicséretes az élő zenekar alkalmazása, Olajos Józse- fék korrektül helytállnak, a hang- szerelés sem hagy kívánnivalót ma­ga után. Az már mellékes, hogy én utoljára a Kakuk Marci szerencsé­jén tudtam szívből kacagni a Thália nézőterén. Annak ajánlom a Párizsi vendég című darabot, aki szereti a „békebeli” humort, az in- nen-onnan ismerős, ám semmi­képp sem kártékony poénokat, és a minden átmenet nélkül történő dalra-táncra fakadásokat. Jobb, mint egy irodalmi színpad. És sok­kalta látványosabb. ILLYÉS GYULA VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY A Magyar írók Szövetsége, a Ma­gyar Művelődési Intézet, a Magyar Versmondók Egyesülete Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Versenyt hirdet a költő születésének 100. évfordulója alkalmából a Tolna Megyei Illyés Gyula Em­lékbizottság, az Illyés Gyula Emlékmúzeum és Ozora Önkormányzata támogatá­sával. A meghirdető szervezetek csatla­koznak ahhoz a nagyszabású, az egész évet felölelő rendezvényso­rozathoz, melynek az a célja, hogy Illyés Gyula születésének 100. év­fordulóját méltó módon ünnepelje meg a nemzet. A verseny felfutá- sos rendszerű, ezért a szervezők várják azoknak a középiskoláknak, települési közművelődési és más intézményeknek a közreműködé­sét, segítségét, akik szívesen kap­csolódnának megrendezéséhez úgy, hogy helyben biztosítanak be­mutatkozási lehetőséget a vers­mondók számára. A helyi (iskolai, települési), megyei rendezvénye­ket követően regionális hazai és határainkon túli elődöntőkre kerül sor 2002 szeptemberében, októ­berében, melynek helyszíneit és idejét a későbbiekben jelöljük ki. A résztvevőket írásban értesítjük, hogy melyik megyei, illetve regio­nális döntőn vesznek részt. A döntő 2002. november 9-10-én lesz a Tolna megyei Ozorán. Részvételi feltételek: ♦ a vers- és prózamondó verse­nyen részt vehet minden 14. élet­évét betöltött személy, lakhelyétől függedenül ♦ a szándékát bejelentő versmon­dónak négy Illyés Gyula- és két szabadon választott verssel, vagy prózával kell készülnie, egy-egy vers vagy próza hossza nem halad­hatja meg az 5 percet. Jelentkezni levélben lehet, amely­ben közölni kell a nevet, életkort, lakcímet, irányítószámot és a vá­lasztott művek jegyzékét. Kérjük, hogy a borítékra írják rá: Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Verseny. Cím: Magyar Művelődési Intézet 1011 Budapest, Corvin tér 8. Jelentkezési határidő: 2002. április 20. A versenyről felvüágosítást ad: Magyar Művelődési Intézet: Tóth Zsuzsanna művészeti titkár Telefon: (0036) 1 201-5692 Magyar Versmondók Egyesülete: Popper Ferenc elnök Telefon: 96 312 583 vagy 30 369 8301

Next

/
Oldalképek
Tartalom