Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. Tiltakozás Csurka miatt Bukarest. A román külügy meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a MIÉP elnöke tett a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Bukarest szerint Csurka az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le, kijelentései teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak. A román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény. (MTI) Újabb merénylet Pakisztánban Iszlámábád. Két ember meghalt és 35 megsebesült egy pakisztáni gránáttámadásban, amelyet hétfő este Csaman város egyik mecsete előtt követtek el. Az afgán határon fekvő városban tegnap zárva maradtak az üzletek és a piacok a támadás elleni tiltakozásul. Szemtanúk szerint két férfi hajította a gránátokat a mecsetből kilépő hívőkre. A tettesek elmenekültek. (MTI) AI-Kaida-tagok letartóztatása Iszlámábád. A pakisztáni rendőrség tegnap közölte: az éjszaka folyamán Lahorban letartóztatott 16, főleg arab férfit, akik feltehetőleg kapcsolatban állnak az al-Kaidával. A terroristagyanús férfiak jogellenesen léptek Afganisztánból pakisztáni területre. Pakisztán keleti részén csütörtökön már letartóztattak harminc feltételezett al-Kaida tagot, illetve volt tálib harcost. (MTI) Pervez Musarraf pakisztáni tábornok-elnök tegnap Kabulba utazott, ahol tárgyalásokat kezdett Hamid Karzai afgán kormányfővel (Képarchívum) Új pápa - Afrikából? Berlin. Joseph Ratzinger bíboros, az egyik legbefolyásosabb vatikáni vezető a Die Weltnek adott interjújában azt mondta, személy szerint üdvözölné, ha II. János Pál utódja afrikai lenne. Ratzinger szerint a nyugati világban még mindig komoly fenntartások tapasztalhatók a harmadik világgal szemben, de „nem szabad megfeledkezni arról, hogy Afrikában is élnek valóban nagy személyiségek, akiket csak csodálni lehet.” (TASR) Rice alelnök is lehetne Washington. Amerikában egyre gyakoribb beszédtéma, hogy a 2004-es elnökválasztáson Condoleezza Rice jelenlegi nemzetbiztonsági főtanácsadó indulhatna alelnökjelölt- ként George Bush oldalán. Ugyanis a jelenlegi alelnök, Dick Cheney egészségi gondokkal küszködik. (TASR) Teljesen megszállták Ciszjordániát az izraeli csapatok - Betlehemben megöltek egy olasz származású katolikus papot és hat apácát Száműzné Arafatot a zsidó állam Arafat tegnap is megerősítette: nem hagyja, hogy térdre kényszerítsék, nem megy száműzetésbe, inkább vállalja a mártírhalált (Reuters-felvétel) Jeruzsálem/Ram alláh/Betle- hem/Brüsszel. Egybehangzó jelzések szerint az izraeli kormány elhatározta, hogy örökre száműzi Arafatot a palesztin önkormányzatú területekről. Tegnap is valóságos háború dúlt Ciszjordánia több városában, sok volt a halott és a sebesült. ÖSSZEFOGLALÓ Egy magas beosztású izraeli tisztségviselő szerint a kormány a palesztin elnök elűzésére vonatkozó indítvány előterjesztésére készül. Szaeb Erakat palesztin miniszter a Reuters hírügynökség szerint reagálásában leszögezte, Arafat semmilyen körülmények között nem fogadja el a száműzetést. Az izraeli kabinettitkár tegnap az AP hírügynökségnek megerősítette a Háárec című napilap beszámolóját, amely szerint az izraeli miniszterelnöki hivatalban a palesztin elnököt ostromlott, rámalláhi hivatalában meglátogatni szándékozó európai diplomaták olyan választ kaptak: csak akkor találkozhatnak Arafattal, ha rábeszélik a palesztin vezetőt az emigrációra. Európába költöztetnék a palesztin elnököt Az ITAR-TASZSZ hírügynökség úgy tudja, hogy Izrael egy európai országot javasolt a palesztin vezető lakhelyének. Az izraeli rádió Ariel Sáron kormányfőt idézte, aki elmondása szerint közölte a palesztin vezető sorsa miatt aggódó Miguel Moratinosszal, az EU közel-keleti különmegbízottjával, hogy helikopteren elrepülhetnek Arafattal, s a palesztin vezető bárkit magával vihet környezetéből. A Háárec úgy tudja: Peresz külügyminiszter már tett olyan kijelentést, hogy engedélyezik Arafat kiutazását külföldre, ha az adott ország hajlandó befogadni és menedéket nyújtani a palesztin vezetőnek. Állítólag már megvitatta a tervet egyiptomi tisztségviselőkkel és más országok illetékeseivel, akik azonban visszautasították az elképzelést. Az EU és az amerikai kormány az utóbbi napokban többször is hangsúlyozta, hogy Arafat a palesztin nép választott képviselője és tárgyalópartner. Sáron először Izrael ellenségének, majd a világ ellenségének nevezte a palesztin elnököt. Arafat vezető tanácsadója, Nabil Abu Rudejna eközben az ÄFP hírügynökségnek telefonon úgy nyilatkozott, hogy a palesztin vezető jól van, bár helyzete a rámalláhi irodák ostroma miatt nagyon nehéz. Palesztinokat élő pajzsként használtak Izraeli páncélosok jelentek meg tegnap reggel Betlehem központjában, még a Születés Bazilika közelében is tűzharcot vívtak a palesztinokkal. Heves harc dúlt Rámalláh - Ciszjordánia közigazgatási és kereskedelmi központja - közelében, a palesztin biztonsági szolgálat főhadiszállásának épületénél. Arafatnak állítólag már csak két irodája maradt. Az ostromlott épületben körülzárt emberek közül legalább húsz megsebesült. Dzsibril Radzsúb ezredes, a dszjordániai palesztin biztonsági szolgálat főnöke azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy emberi pajzsként használt fel mintegy hatvan palesztint a rámalláhi főhadiszállás megközelítésekor. Az izraeli hadsereg ezt cáfolta, hozzátéve: mintegy ötven palesztin szélsőséges tartózkodik a biztonsági erők főhadiszállásán, olyanok, akik Izrael-ellenes merényleteket követtek el, vagy részt vettek ilyen merényletek előkészítésében. Ezt a palesztinok tagadják. Az izraeli hadsereg alakulatai elfoglalták a dszjordániai Túl- Karm városát és a Betlehem melletti Deisé menekülttábort is. Esti jelentések szerint az izraeli fegyveres erők közel ezer feltételezett palesztin szélsőségest vettek őrizetbe a nagyszabású dszjordániai hadművelet pénteki kezdete óta. Tegnap délután kórházi források azt jelentették, hogy a Betlehemben folyó harcok során az izraeli katonák megöltek egy olasz származású katolikus papot és hat apácát, amikor harckocsijukkal betörtek a Szűz Má- ria-templomba. EU-támogatás a Palesztin Hatóságnak Az Európai Bizottság jóváhagyta a Palesztin Hatóságnak nyújtott uniós költségvetési támogatás következő, 50 millió eurós részletét-jelentették be tegnap Brüsszelben. Az összeget a március és július közötti időszakban, havi 10 millió eurós részletekben utalják át a hatóság Gázában működő pénzügyminisztériumának. Az eddigiekhez hasonlóan a támogatás a palesztin önkormányzati szervek, illetve közszolgáltatások működőképességének fenntartására szolgál; Izrael ugyanis az intifáda 2000. októberi kirobbanása után befagyasztotta a hatóságnak járó adó- és vámbevételek átutalását. Uniós illetékesek szerint az EB az utóbbi napok drámai fejleményei ellenére sem látja akadályát, hogy a támogatás a szokott rendben eljusson rendeltetési helyére, a palesztin hatóságok pedig a kialakult gyakorlatnak megfelelően fel tudják használni az összegeket. A bizottság szóvivői emlékeztettek arra, hogy az uniós támogatás felhasználását pontosan meghatározott feltételekhez kötik, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével havonta, szigorúan ellenőrzik. Kizártnak nevezték, hogy ilyen körülmények között a segély bármekkora hányadát nem a rendeltetésének megfelelő célokra - például fegyvervásárlásra - fordíthatnák a palesztinok. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: Jasszer Arafat palesztin vezetőnek nagyon nehéz „bármit is ellenőriznie” az ostromgyűrű alá vett rámalláhi főhadiszállásáról. Törökország kilátásba helyezte, hogy nem vesz részt azon a hadgyakorlaton, amely során légiereje amerikai és izraeli egységekkel gyakorlatozna ebben a hónapban, ha az izraeliek folytatják támadásaikat a palesztinok ellen. A Hürriyet című török napilap értesülése szerint Ankara a kérdésről a napokban dönt. (m, t, ú) Több nagyvárosban is meg kellett erősíteni a zsinagógák rendőri védelmét Robertson az Izvesztyijában a NATO-orosz viszonyról Húszas körré bővül Antiszemita támadások Európában MTI-HÍREK Párizs/Brüsszel. Több európai országban is megszaporodtak az antiszemita megnyilvánulások, a zsidó létesítmények elleni támadások, amelyek nyilvánvalóan nem vonatkoztathatók el az izraeli-palesztin konfliktustól. Lionel Jospin francia miniszterelnök hétfőn este bejelentette: az antiszemita támadások miatt még az este folyamán 1100 fős rendvédelmi erősítést vezényelnek Lyonba, a város zsinagógáinak védelmére, illetve tegnap reggeltől tíz további városban szigorítják meg az óvintézkedéseket. A kormányfő hivatalában fogadta Roger Cukiermant, a franciaországi zsidó intézmények konzultatív tanácsának (CRIF) elnökét és Patrick Gaubert-t, a rasszismus és antiszemitizmus elleni nemzetközi liga (LICRA) vezetőjét. A megbeszéléshez csatlakozott Daniel Vaillant belügyminiszter. A találkozót Jospin kezdeményezte, miután a hét végén négy városban - Lyonban, Strasbourg- ban, Marseille-ben, illetve Nizzában - történtek szándékos károkoÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor a Magyar Televízió tegnap reggeli műsorában a státustörvény kapcsán kijelentette: az erről szóló tárgyalásokon a szlovákok nehéz helyzetben vannak, mert a szlovák kedvezménytörvény radikálisabb, mint a magyar. Magyarország hat szomszéda közül öttel meg tudott állapodni, s a magyar kormányfő bízik a Szlovákiával történő megállapodásban is. Emlékeztetett: a jogszabály alkalzások és tűzesetek zsidó imaházakban. Brüsszel Anderlecht és Forest kerületében megerősítették a zsinagógák rendőri védelmét az anderlechti zsinagóga húsvét vasárnap esti felgyújtási kísérlete után. A Brüsszel belvárosában levő fő zsinagógát már hosszabb ideje diszkrét, de határozott rendőri védelem alatt tartják. Antwerpenben, Európa legnagyobb gyémántkereskedő negyedében és a helyi zsinagóga körül szintén fokozták a rendőri készültséget. A belgiumi muzulmánok szövetségének elnöke elmondta a rádiónak: a muzulmánok körében nő az idegesség amiatt, hogy az európai és a világ közvéleménye nem tesz semmit a palesztin népet sújtó rettenetes izraeli hadjárat ellen. Az arab közösség vezetője szerint ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az anderlechti zsinagógát muzulmánok gyújtották volna fel. A nyomozás eddig nem vezetett eredményre, és - mint mondta - erősen aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldali erők könnyen hajlamosak fiatalokat, bajkeverőket beugratni valami mazása e megállapodás nélkül is zavartalanul folyik. Kitért arra, hogy a szlovák kedvezménytörvény több jogot biztosít, mint a magyar, és más a koncepciója is. A szlovákigazolványhoz az etnikai eredetet kell bizonyítani, ezzel szemben magyarigazolványt az kérhet, aki magyarnak vallja magát, vagyis a magyar törvény nem kirekesztő, hanem befogadó jellegű. Hozzátette: ezért tud Pozsony a külföld előtt nehezen érvelni a magyar jogszabály ellen; s az sem véletlen, hogy provokációba. Jacques Simonét, Anderlecht polgámestere elmondta, hogy a szeptember 11-i terror- támadások óta növekedett a feszültség a kerület észak-afrikai bevándorló közössége és más népcsoportok, így a zsidók között. A húsvétot beárnyékoló antiszemita támadásokat elemező francia sajtó szerint nincs mentség a zsidó közösséget az izraeli kormánypolitikával összemosó gyújtogatok számára, s szigorú fellépést követel, hangsúlyozva, hogy Franciaország valamennyi politikai irányzata egységesen szót emel a bűnbakképzés ellen, amely idegen a laikus köztársaság szellemétől. „Nincs ártatlan antiszemitizmus, mint ahogy nem létezik ártalmatlan rasszizmus sem” - írta tegnap a Libération. A lap szerint az elszaporodó antiszemita megnyüatkozások azt mutatják, hogy az emberi jogok szülőhazájában sürgős intézkedésekre van szükség a jelenség legyűrésére. A szélsőséges akciók egyúttal arról is arról tanúskodnak, hogy a modem Franciaországban súlyos hiányosságokat mutat a bevándorlók integrálása. Magyarország a kedvezménytörvénnyel megvárta például a hasonló szlovák törvényt. A Benes- dekrétumok kapcsán Orbán Viktor kinyüvánította: egyetért Bugár Bélával, az MKP elnökével abban, hogy a dekrétumokból azokat kell felszámolni, amelyek a kitelepítésekre vonatkoznak. Hangsúlyozta: a dekrétumok ügye nem magyar-szlovák vagy magyar-cseh probléma, hanem európai kérdés, amelyet az EU-ba való belépéssel lehetne megoldani, (m, t) MTI-JELENTÉS Moszkva. George Robertson NA- TO-főtitkár szerint NATO-t és Oroszországot több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja. Robertson az Izvesztyijában jelentetett meg cikket Oroszország és a NATO viszonyáról, a szövetség májusi, Reykjavíkban sorra kerülő külügyminiszteri értekezlete előtt. Meglátása szerint legkésőbb a tanácskozás időpontjára tető alá kerül a tervezet Oroszország és a NATO új típusú együttműködésének intézményrendszeréről. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a hidegháború lezárulása után is döntően a viták jellemezték Moszkva és a nyugati szövetségi rendszer kapcsolatát: eltérően értékelték a koszovói válságot, a csecsenföldi orosz hadMTI-HÍR Moszkva. Az orosz kormány tegnap elítélte, hogy az amerikai kongresz- szus által finanszírozott Szabadság Rádió megkezdi csecsen nyelvű adásának sugárzását. Az adás, hosz- szas huzavona után, holnap kezdődik a Kaukázusban, Törökország területéről. A hivatalos Moszkva ugyanakkor azt ígéri, hogy tartózkodik az előítéletektől, és majd a műsorok konkrét tartalma alapján alakítja ki véleményét a rádióról. Alekszej Volin, a kabinet apparátusának helyettes vezetője azonban azt az aggodalmát fejtette ki, hogy a műsorokat a szakadár mozgalom szélsőséges képviselői fogják szerkeszteni, az USA-ban ugyanis aligha találnak csecsenül beszélő újságírókat. Volin megfogalmazása szerint ez nem csak Oroszország, hanem műveleteket, a NATO bővítését, és más-más szemszögből nézték az oroszországi demokratizálódás fájdalmas folyamatát is. Robertson szerint „a realitások figyelmen kívül hagyását jelentené, ha nem lennénk tisztában azzal, hogy a jövőben is lesznek' polémiák a Moszkva és a NATO között”. A főtitkár kitért az új együttműködési intézményrendszer kérdésére is, amely a tervek szerint „húszas“ körré változtatja a NATO-Oroszország állandó konzultációs tanács eddigi „19 plusz 1” keretét. Érvelése szerint a szorosabb együttműködés a kölcsönös tiszteleten fog alapulni: Moszkva nem kíván belépni a NATO-ba, és nem szól bele a szervezet védelmi politikájába, a szövetség viszont nem akaija meghatározni Moszkva politikai irányvonalát. Amerika biztonságát is fenyegetné, nem titok ugyanis, hogy a szakadár mozgalom tagjai kapcsolatban állnak nemzetközi terrorszervezetekkel, köztük az al-Kaidával is. Washington éppen a csecsen szakadá- rok és Oszama bin Laden kapcsolata miatt vette fontolóra a csecsen nyelvű adás megindítását. Szergej Jasztrzsembszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök információs ügyekben illetékes tanácsadója az év elején a Szabadság Rádió orosz- országi sugárzási engedélyének visszavonását, és moszkvai szerkesztőségének bezárását is küátás- ba helyezte, ha a csecsen adás valóban a szakadárok propagandacéljait szolgálja majd. Éz azt jelentené, hogy a Szabadság Rádió a szovjet időkhöz hasonlóan, csak külföldről, helyi tudósítói gárda nélkül sugározhatna adást Oroszországba. Orbán: a magyar kedvezménytörvény nem kirekesztő, hanem befogadó jellegű Zavartalanul folyik az alkalmazás Megkezdi csecsen nyelvű adását a Szabadság Rádió Moszkva ódzkodik
