Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-11 / 84. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 11. Riport Idén először kell majd külön-külön belépőjegyet váltania annak, aki a deáki és a felsőszeli termálfürdőben szeretne strandolni vagy diszkózni Megyehatár a híres termálfürdő közepén donviszonyok rendezetlensége gátolja. „A termálfürdő Deákihoz tartozó területe összesen 54 parcellából állt, ezeknek összesen több, mint 300 tulajdonosa volt. Ennek a körülbelül 6,5 hektáros területnek eddig a 70-80 százalékát sikerült tu- lajdonjogüag rendezni. Néhány tulajdonossal nem tudunk zöldágra vergődni, és ennek az egész falu kárát látja.” A fürdő kettéosztásáról Bukovsky János így vélekedik: „Nem tartom jó ötletnek, de ha így gondolták a működtetők és a szeli önkormányzat, akkor ezt nekünk is el kell fogadnunk. Nekik az az előnyük, hogy ott sokkal kevesebb parcella volt, és előbbre jutottak a terület rendezésével. Meggyóző-dé- sem, hogy a közös létesítményeket, a transzformátorállomást, a vízvezetéket vagy a víztisztító állomást továbbra is közösen tudjuk majd használni. Előzetes megegyezés született, hogy nem gördítünk akadályt egymás elé.” Dobossy Pállal, Felsőszeli polgár- mesterével a termálfürdőben, az épülő tobogán mellett találkoztunk. A tobogán mellett félig kész téglaépület vár befejezésre, ebben majd büfét üzemeltetnek. Nem messze, a nagyobb gyerekeknek szolgáló régi medence mellett egy A Deáki és Felsőszeli határában fekvő termálfürdő csaknem fél évszázada a környék közkedvelt üdülőhelye. Az 1996-os közigazgatási reform óta a fürdő nemcsak két község, hanem két járás (a Galántai és a Vágsellyei) sőt két megye (a Nagyszombati és a Nyitrai) határán fekszik. GAÁL LÁSZLÓ Már évekkel ezelőtt felvetődött a gondolat, hogy kerítést emelnek a megyehatáron, a fürdő közepén. Idén erre sor is került, megépült a válaszfal. A nyári idényben idén először kell majd külön-külön belépőjegyet váltania annak, aki a deáki és aki a felsőszeli termálfürdőben szeretne üdülni. A kerítésnek azonban semmi köze a járások vagy megyék elosztásához. Az ok prózai: a két község önkormányzata képtelen volt megegyezni a fürdő közös üzemeltetéséről. A fürdő az elmúlt években többféleképpen működött. 1991-ben, miután felszámolták az addigi kezelő - járási idegenforgalmi - ügynökséget, a deáki és a felsőszeli önkormányzat közös vállalatot alapított, ké sőbb közös megegyezéssel a deáki önkormányzat mellett működő közhasznú szolgáltató vállalat üzemeltette mintegy 10 évig a termálfürdőt, s Deáki bérleti díjat-fizetett A tobogán vonzo attrakció lesz A fürdő közepén már áll a választókerítés szabjuk az árakat, és közös megegyezés alapján fog működni minden. Kialakul a konkurencia, mutassa meg, ki mit tud alapon.” A munkálatokban részt vevő felsőszeli községi képviselő elárulja, hogy az ivóvízvezetéket is Széliből fogják bevezetni, mert a deákiakkal nem akarnak közösködni. Úgy érzi, a deákiak hosszú évekig becsapták őket, mert jóval több hasznuk volt a fürdőből, mint amennyi bért fizettek a szomszédos falunak. A polgár- mester úgy véli, a vendégek dolga lesz majd, hogy eldöntsék, a fürdő melyik részét választják. A Felősze- lihez tartozó részen egy 33x15 méteres „olasz” medence, a gyerekmedence és a most épülő pancsoló várja a vendégeket, de bizonyára a tobogán is vonzza majd a látogatókat. A széliek 52 szálláshelyet tudnak biztosítani, ebből 38 van a tavaly felépített új, kétszintes faházakban, még a közös fürdőben, a különvált szeli részen idén is 40 koronába kerül majd egy belépő a felnőttek számára, 30 korona lesz nyugdíjasoknak és 6-14 éves gyerekeknek, ennél kisebb gyerekeknek pedig 10 korona. Hogy mikor kezdődik a fürdőidény, azt egyelőre sem a deáki, sem a szeli fürdő kezelője nem tudta megmondani. Ez még a higiéniai engedélyezéstől is függ, ez pedig az új törvények alapján nem is lesz olyan egyszerű dolog, hiszen olyan, paraszti ésszel felfoghatatlan előírások is születtek, hogy a zuhanyozókban nem használhatják a termálvizet, azok kizárólag ivóvízzel üzemeltethetők. Dobossy Pál szerint ez azért is ostobaság, mert az itteni termálvíz tisztább, mint az ivóvíz. Ami az építkezéseket illeti, a polgármester bízik abban, hogy május végére minden úgy fog működni, hogy fogadhassák a vendégeket. Felsőszelinek, melynek önkormányzata azonban úgy találta, ez a megoldás kedveződen, és végül a válaszfal mellett döntöttek. A nem túl magas léckerítés kívülről, az országúiról nem is látszik. A Felsőszeli- hez tartozó területen nagyban építkeznek, ami már messziről szemet szúr, az az épülő tobogán. A deáki részen - bár szükség lenne legalább a felújításra -, évek óta semmilyen beruházásra nem került sor. Ennek okáról kérdeztük Bukovsky Jánost, Deáki polgármesterét: „Tíz éve gyötrő-dünk a fürdő Deákihoz tartozó terület tulajdonjogi rendezésével, sajnos eddig sikertelenül. És amíg ezt nem sikerül rendezni, addig semmiféle fejlesztést nem indíthatunk be. Pedig a fejlesztési tanulmány is készen áll, amely a pozsonyi műépítészeti kar közreműködésével készült” - teszi az asztalra a polgármester az impozáns épületeket mintázó makettet. Ezen jól látható, hogyan nézne ki a fedett medence, a tanulmányból pedig kiolvasható hogy ehhez pezsgőfürdő, masszázs, játéktermek is tartoznának. Új szálloda is épülne, 150-200 férőhellyel. A régit pedig, amely az igényesebb vendégeknek már nem felel meg, lebontanák. Kisebb üdülőházakból új központot alakítanának ki a fürdő területén, 20-30 házikó épülne, valamint új, a modem követelményeknek megfelelő, jól felszerelt kempinget is kialakítanának. A sporttelepen teniszpálya, kosárlabdapálya, minigolf és egyéb lehetőség várná a sportolni vágyókat. Sajnos, ezek egyelőre csak szép tervek, megvalósításukat a tulajsekély hatszögletű betonmedencén is munkások dolgoznak, ez lesz a legkisebbek pancsolóhelye. Először a válaszfalról kérdezem a polgármestert: „Bukovsky úrral tíz perc alatt megegyeztünk abban, hogy mi itt az elülső részen átadunk egy területet a deákiaknak, hogy tudják üzemeltetni a saját medencéjüket, cserébe pedig hátul az új faházaink mellett kértünk területet.” Az együttműködésről el- mondt: a széliek termálvizet adnak a deákiaknak, tőlük pedig ivóvizet kapnak, a tisztítóállomás ha- szálatáért fizetnek majd. „Megamelyekben minden komfort megvan a melegvíztől a mikrohullámú sütőig. A már meglévő faházak mellé továbbiakat is terveznek építeni. Ugyancsak tervben van egy fedett medence, masszírozó medencék, két fallabdapálya, valamint egy vendéglő építése. Később a fürdő jelenlegi 3,5 hektáros területét is szeretnék kibővíteni, néhány parcellát már fel is vásároltak erre a célra, az engedélyeztetés azonban hosszabb időt igényel majd. A belépődíjak árát a polgármester szerint a különválás és a beruházások nem befolyásolják. Ugyanúgy, mint tavaly A deáki fürdő fejlesztési tanulmányának makettje (A szerző felvételei) A Komáromi járás második legnagyobb községében, Marcelházán májusban adják át a szennyvíztisztító állomást, és hamarosan megkezdődik a korszerű hulladéktelep építése is A felújított kultúrház tavaly elnyerte a legszebb tető elismerő címet lás; internet-hozzáférés, faxolás, szkennelés) naponta, a hétvégét is beleértve, reggel nyolctól este hétig veheti igénybe a lakosság. Ugyancsak a kultúrház ad otthont a nyugdíjasklubnak, a községi rendőrségnek, és ebbe az épületbe költözik hamarosan a Szlovák Biztosító helyi fiókja, valamint a vadásztársaság is. A helyi sportpálya mellett egy 40-45 személy befogadására alkalmas turista- szálló található, amely kihasználtsága egyelőre esetleges. „A turistaforgalom fellendítéséhez azonban, csakúgy, mint további terveink megvalósításához három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz, hiszen ötletekben nem szenvedünk hiányt” - mondta a polgármester. - A legközelebbi jövőben idősek otthonát szeretnénk kialakítani, amely a környék öreg, magatehetetlen embereit fogadná be. A volt szövetkezet irodaházát alakítanánk át erre a célra, amelyet a csődbiztostól vásároltunk meg. Igaz, kissé keserű szájízzel, hiszen a csődbe ment szövetkezet ötmillió koronával maradt adósa a községnek. Nekünk mégis ki kellett fizetni a vételárat, mert a csődbiztos a törvények értelmében nem írhatja le az adósság fejében az épület értékét. További vállalkozók, magánszemélyek szintén ötmillió koronával adósai a községnek, ha ezeket az összegeket be tudnánk hajtani, nagyon sok gondunk megoldódna.” Fontos beruházások - futószalagon V. KRASZNICA MELITTA A Komáromi járás második legnagyobb községének számító Marcelházán az elmúlt években több komoly beruházásba fogtak. A ki- lencosztályos alapiskolai oktatásra való áttérés miatt mind a magyar, mind a szlovák iskolában szükség volt a tantermek számának bővítésére, amelyet 1999-ben önerőből oldott meg a község. Tavaly májusban fejezték be a kultúrház felújítását, idén májusban a víztisztító állomás átadására kerül sor, és hamarosan megkezdődik egy korszerű hulladéktelep építése is. A részletekről Keszegh Béla polgármestert kérdeztük. „Községünk éves költségvetése 9-10 millió korona körül mozog, ám ennek az összegnek több mint a felét a rezsi és a községi hivatal mellett működő szolgáltatóvállalat fenntartása emészti fel. Ezért nagyobb beruházások esetén hitelt vagyunk kénytelenek felvenni, illetve a község tulajdonában lévő ingatlanok eladásából pótoljuk a hiányzó összeget. A kultúrház felújítására és az új tetőtér kiépítésére 8,1 millió koronát fordítottuk, ebből 2,5 millió korona volt a hitel. A 10,5 korona beruházást igénylő víztisztító állomás építésébe a szomszédos Hetény községgel közösen vágtuk bele, a költségeket pedig 6 millió korona állami támogatásból és a úgy tervezeték, hogy ha a jövőben kiépülne a faluban a csatornahálózat, azt is rá lehetne kapcsolni.” A következő fontos beruházás a község határában épülő hulladék- telep lesz, amelyet a zohori székhelyű ASA vállalattal közösen valósítanak meg. Marcelháza biztosítja a területet, az ASA pedig az egész technológiát, és ő végzi majd a rekultivációt is. A telep befogadóképessége egymillió tonna körüli, és a tervek szerint évente 15 ezer tonna hulladékot szállít ide az ASA, amely a járásban már több településen végzi a hulladék- szállítást. A polgármester szerint a község számára több szempontból is előnyös lesz a hulladéktelep megépítése: egyrészt az ASA minden kilogramm itt elhelyezett szemét után bizonyos összeget fizet a község kasszájába. Másrészt a falu lakossága csak a hulladék elszállításáért fizet majd, a telepen való elhelyezéséért nem. Napjainkban az egyes hulladéktelepek 500-600 koronát kérnek a háztartási hulladék tárolásáért, ezt az összeget tehát a marcelháziak megspórolhatják. A községben jelenleg 100 korona az egy személyre eső szemétdíj, de háztartásonként legfeljebb 500 korona. A községben január elejétől Teleház is működik, amely a felújított kultúrházban kapott helyet. Szolgáltatásait (fénymásokörnyezetvédelmi minisztérium forgóalapjából igényelt 4,5 millió korona hitelből fedeztük. Ez utóbbi aránylag kedvezményes, 8 százalékos, 15 éves futamidejű kölcsön, amelynek kétharmadát mi, egyharmadát pedig Hetény téríti vissza - a két község lakosságarányának megfelelően. Erre a tisztítóállomásra már nagyon nagy szükség volt, mivel az egyes vállalkozók gyakran a falu határában engedték ki a szippantókocsik tartalmát. A községben egyelőre nincs szennyvízcsatorna-hálózat, ezért a tisztítóállomás úgynevezett ráhordásos alapon működik, tehát továbbra is a szippantókocsik szállítják oda a szennyvizet, és speciális medencébe engedik azt. A megtisztított víz a közeli kanálisba folyik majd. Amint beindul a tisztító, szigorúan ott lehet csak üríteni a kocsikat. Az állomást egyébként Keszegh Béla: A községben egyelőre nincs szennyvízcsatorna-hálózat, ezért a tisztítóállomás úgynevezett ráhordásos alapon működik majd. (Vas Gyula felvételei)
