Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-11 / 84. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 11. FÓKUSZBAN: AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK SZERZŐDÉSE Az Ökumenikus Tanácsba tömörülő tizenegy egyház és az állam legfőbb képviselői ma írják alá a kölcsönös viszonyukat rendező alapdokumentumot Rendeződött az állam és az egyházak viszonya Az állam legfőbb közjogi méltóságai az Ökumenikus Tanácsba tömörült tizenegy egyház és vallási közösség vezetőivel Pozsonyban ma írják alá az állam és a bejegyzett egyházak közti szerződést. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A római katolikus (és a görögkatolikus) egyház jogállásáról Szlovákia a Vatikánnal már államközi szerződést írt alá. A hivatalosan bejegyzett többi egyháznak, illetve vallási közösségeknek nincs állami szintű külföldi képviselője, ezért az állam közvedenül velük szerződik. A szerződéshez bármely bejegyzett egyház, illetve vallási közösség szabadon csatlakozhat, illetve azt felmondhatja. A dokumentumhoz az Ökumenikus Tanács két tagja, a Szlovákiai Keresztény Gyülekezetek és a Szlovákiai Jehova Tanúi Vallási Társaság nem társult. Természetesen az egyes egyházak külön szerződést ~ is köthetnek. A szerződést a jövőben további megállapodások is követik, közülük az egyik a legfontosabb az egyházak és vallási közösségek finanszírozásáról szóló lesz. A szerződés elvi és gyakorlati szempontból is legfontosabb rendelkezéseit kivonatosan közöljük (a felsoroltak az egyházakon kívül a vallási közösségekre is érvényesek). Az egyházak jogosultak...- a szabad és független működésre (ez a jog főként a hit megváltására, hirdetésére és gyakorlására, az egyház küldetésének szabad teljesítésére, az egyházi jogkörök belső előírások szerinti gyakorlására, a tulajdonjogok gyakorlására és a belső ügyintézésre vonatkozik);- az állampolgárok erkölcsi nevelésének elősegítésére minden megfelelő eszközzel;- belső előírásaik megalkotására és megváltoztatására, belső szervezetük létrehozására, megváltoztatására és megszüntetésére (az ilyen jellegű döntéseikről - még azok közzététele előtt -az államot is tájékoztatják);-jogi személyek létrehozására (az állam szavatolja azok szabadságának és vagyonának védelmét);- a kapcsolattartásra testvéregyházaikkal, más egyházakkal, azok jogi és természetes személyeivel, nemzetközi szervezetekkel Szlovákiában és külföldön egyaránt;- külföldi személyi, tárgyi és anyagi támogatás elfogadására, ha ez összeegyeztethető a szlovák jogrenddel és az állam érdekeivel;- vallási küldetésük teljesítésére, főként az istentiszteleti élet szervezésére, az igehirdetésre és a hittételek tanítására; Jobbak lesznek az egyházak kilátásai a szerződés aláírása után. (Képarchívum)- a teljes szólásszabadságra, beleértve azt is, hogy szóban, írásban és egyéb módon is terjeszthetik tanításaikat és információikat;- a híveik számának megfelelő arányban teret kapni a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközökben (ezt is különmegállapodás rendezi);- az államiakkal teljesen egyenrangú egyházi iskolák és más tan- intézmények létrehozására és igazgatására az oktatás minden szintjén (az ilyen tanintézmények költségvetési támogatásának mértékéről az állam és az egyes egyházak közti különmegállapodások rendelkeznek);- lelkipásztori szolgálat végzésére a fegyveres erőknél és a rendőrségnél (a lelkipásztori helyek betöltéséről a védelmi, illetve a belügyminisztérium irányelvei rendelkeznek);- a lelkipásztorok, diakónusok és a teológiai karok, illetve az azokkal azonos jogállású szemináriumok és más oktatási intézmények abszolvensei a kötelező sorkatonai szolgálatuk során jogosultak lelkiszolgálatot végezni;- lelkipásztori tevékenységet kifejteni a büntetésvégrehajtás intézményeiben, illetve a nevelőintézetekben;- lelkipásztori, oktatói és nevelői tevékenység végzésére minden állami egészségügyi, szociális intézményben, beleértve a kábítószer- függők kezelését végző reszocializációs intézményeket is (az elített intézményekben gondozottak vasárnap és más egyházi ünnepeken is részt vehetnek egyházuk szertartásain és egyébként is szabadon gyakorolhatják hitüket, ha ez összeegyeztethető a gondozásuk, illetve kezelésük folyamatával);- létrehozhatnak és működtethetnek szeretetszolgálati, szociális és egésszségügyi intézményeket (természetesen, az egészségügyi ellátás terén a kötelező egészség- biztosítás szabályai ezekre az intézményekre is vonatkoznak, s ezen intézmények költségvetési és közpénzekből való támogatását különmegállapodások szabályozzák);- gyűjtést szervezni saját tevékenységük biztosítására (az ebből származó bevétel nem illethető adóval, s nem kell azzal az állam előtt elszámolni);- saját templomokat, egyházi iskolákat és más épületeket emelni és átalakítani Az egyház kizárólagos joga...- a belső előírásai alapján betölteni az egyházi tisztségeket és hivatalokat;- megválasztani, kinevezni, visz- szahívni és áthelyezni tagjait az egyházszolgálat terén, illetve rendelkezni a szolgálatuk megszüntetéséről Az egyházak kötelezik magukat...- a vallási türelmességre, a ökuméné elveinek megfelelő fellépésre és a más egyházakba tartozók vallásos meggyőződésének tiszteletben tartására;- a szerződést aláíró többi egyházat önállónak és egyenrangúnak tekintik Az egyháztag jogosult..■- egyházának hitvallása és erkölcsi tanítása szerinti lelkiismereti okokra hivatkozva kifogást emelni (például a fegyveres sorkatonai szolgálat ellen - ennek lehetőségéről konkrét esetekben az állam és az egyes bejegyzett egyházak közti megállapodások rendelkeznek);- gyermekét a saját egyháza tanításai alapján nevelni és szabadon dönteni arról, milyen(egyházi, állami vagy más) iskolába járatja Az állam garantálja...- a bejegyzett egyházak független és autonóm jogalanyiságát;- az egyházak szent helyeinek védelmét, vagyis megakadályozza, hogy azokat a küldetésükkel ösz- sze nem egyeztethető célokra használják, hogy megsértsék azok méltóságát - kivételt csak az jelent, ha az államnak az élet, az egészség, a közrend és a tulajdon védelme érdekében úgy kell fellépnie, hogy előre nem kérhető ki az adott egyház beleegyezése (az állam képviselőinek ebben az esetben is a lehető legnagyobb mértékben ügyelniük kell a hely szentségének megóvására);- a gyónási titok sérthetetlenségét, beleértve azt is, hogy a gyónáskor elhangzottakról sem a hívő, sem pedig a lelkipásztor nem köteles vallomást tenni az állami szervek előtt sem;- az egyházaknak joguk van a munkaszüneti nappá nyilvánított egyházi ünnepeken kívül további saját ünnepeiket is szentesíteni, ez azonban nincs hatással a munkaszüneti napok számára;- az állam jogrendjének is megfelelő egyházi esküvők egyenértékűek a polgári házasságkötésekkel, miközben a házasságkötések nyilvántartását és anyakönyvi bejegyzését az állam jogrendje szabályozza (a válás polgárjogi előírások alapján történik, vagy ha egyházi úton, annak összhangban kell lennie az állam jogrendjével);- az egyházi tanintézményekben szerzett, a végzettséget igazoló okmányok egyenértékűek az ugyanolyan fokú állami végzettséget igazoló dokumentumokkal, beleértve a tudományos fokozatok megszerzéséről szóló okmányokat is;- az állam megteremti a feltételeket az iskolai hittantanításhoz (ez a kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a szülők kérésére biztosítandó a hittantanítás az alap- és a középiskolák minden fokán);- a hittantanárnak munkajogi szempontból a többi pedagóguséval egyenértékű a jogállása, ha megfelel az azokra is vonatkozó előírásoknak (a hittantanári tevékenység végzéséhez elengedhetetlen az adott egyház megbízása);- az egyházak az oktatói-nevelői tevékenység során a hitvallásuknak megfelelő módon folytathatják a családi életre nevelést;- a fegyveres erők és a rendőrség kötelékében szolgálók az egyházi ünnepeken részt vehetnek egyházuk istentiszteleti szertartásain, ha az összeegyeztethető a szolgálati kötelezettségeikkel (ha további alkalmon vennének részt, ahhoz az illetékes felettes szervük beleegyezése szükséges);- a fegyveres erőkön, illetve a rendőrségen belüli hitélet-gyakorlás részletkérdéseit megállapodással rendezik;- az egyházakkal együtt közös tervezeteket dolgoz ki az egészség- gondozás és a karitatív tevékenység terén (ezeket az egyházak főként humánerőforrásaikkal, míg az állam anyagilag támogatja);- részvételét az egyházak tulajdonában lévő, műemlékké nyüvání- tott ingatlanok állagmegőrzésében és felújításában(a részletekről különmegállapdás rendelkezik);- a szerződés végrehajtása során jelentkező vitáskérdéseket a felek közös megállapodásokkal rendezik; Amiben a vatikáni szerződés eltér... A Szlovákia és a Vatikán között a szlovákiai római, illetve görög katolikus egyház jogállásáról kötött államközi szerződés és az Ökumenikus Tanács egyházai által aláírt dokumentum számos ponton a megfogalmazásaiban is egyezik. Mivel az előbbi esetében államközi szerződésről van szó, a néhány további rendelkezést is tartalmaz: 1. A szerződő felek elismerik, hogy mindketten a nemzetközijog szerint független és autonómjogalanyisággal rendelkeznek. 2. A Szentszék biztosítja, hogy a szlovákiai római, ületve görög katolikus egyház belső területi egységeinek határai minden esetben egybeessenek az ország határaival. 3. A katolikus egyháznak joga van kapcsolatot tartani a Szentszékkel. 4. A kinevezendő püspökök kereszt- és vezetéknevét, illetve a püspökök áthelyezéséről vagy visszahívásáról szóló információkat azok közzététele előtt a vatikáni állam bizalmas módon Szlovákia tudomására hozza. Szlovákia nem mond véleményt az érintett személyről, s nem is foglal állást a Szentszék határozatával kapcsolatban. 5. Az katolikus egyház döntése a házasság semmissé nyilvánításáról az érintett házasfelek valamelyikének kérésére Szlovákiának is tudomására hozható. Z állam ezután a jogrendjének megfelelően jár el az ügyben. 6. A Szentszék szavatolja, hogy részt vesz a katolikus egyház által fenntartott egészségügyi, szociális és reszocializációs intézmények-a szerződés kölcsönös megegyezés alapján módosítható, illetve kiegészíthető, (kár) finanszírozásában, (kár) A szerződő egyház, illetve vallási közösség A hívők száma a 2001. évi népszámlálás adatai alapján evangélikus 372 858 református 109 735 pravoszláv 50 363 metodista 7 347 baptista 3 562 testvéregyház 3 217 hetednapi adventista 3 429 apostoli 3 905 zsidó hitközségek 2 310 ókatolikus 1 733 cseh-szlovák huszita 1 696 (Forrás: Statisztikai Hivatal) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, SOK CSAPADÉK, 9-13 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.12-kor - nyugszik 19.35-kor. A Hold kel 06.10-kor - nyugszik 18.10-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 350, árad; Medve: 200, változatlan; Komárom: 280, árad; Párkány: 200, változatlan. ORVOSMETEOROLOGIA Borult az ég, az országban számos helyen, különösen délnyugaton várhatunk csapadékot. Délután helyenként némileg felszakadozhat a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13, az éjszakai 3 és 7 fok körül alakul. Pénteken is marad a borús időjárás, országszerte záporokkal, zivatarokkal. Nappal szintén 9 és 13 fok közti hőmérsékleti értékekre számíthatunk, s éjszaka is csak 3 és 8 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Az esős, borús időjárás jellemzi majd a szombatot is, hasonló hőmérsékleti értékekkel. A mai időjárás elsősorban az arra érzékenyebbeket ingerelheti a megszokottnál is jobban. Legtöbbünknél csökken a szellemi és fizikai teherbírás, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani a feladatainkra és a környezeti ingerekre is lassabban reagálunk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők, s különösen a kerigési zavarokkal küszködök esetében ajánlott a lehető legszigorúbban betartani az orvosi előírásokat. Holnap is a maihoz hasonló, alapvetően kedvezőtlen hatású időjárás várható. Holnap VILÁG az ui «io—i mi rrr ♦ Egy ízvállalkozó portója ♦ Az én sztrapacskáim ♦ Terítéken a finom, tápláló főzelék
