Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-09 / 82. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 9. KOMMENTÁR Sűrű két hét MOLNÁR NORBERT Nyugodtan nevezhetjük meglepetésnek a magyar országgyűlési választások első fordulójának eredményeit. Azon valószínűleg még jó ideig elvitatkoznak, hogy a közvélemény-kutató intézetek miért és hogyan sülhettek fel ennyire. (A Gallup 12 százalékot tévedett a két nagy párt közti arányban), az azonban tény: majd 600 ezer magyar választó rejtőzködött, azaz nem vállalta hovatartozását. És ez nem jó jel. Az üyen jellegű félelmeknek Közép-Kelet-Európában már rég el kellett volna tűnniük az emberekből. Ha csak nem új keletű a félelem, ami még rosszabb. Magyarország teljesen ketté szakadt, az „aki nem velünk, az ellenünk” elv megosztotta a társadalmat, a kis pártok eltűntek a politikai térképről, a nagy pártok még inkább megerősödtek. Mindkét megállapítás alól kivétel a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), amely nagy pártól kispártosodott, s a végsőkig izgulnia kellett, hogy egyáltalán bekerül-e a parlamentbe. Ennél sokkal rosszabbul jártak a kisgazdák. Torgyán József Fidesz által földarált pártja az egy százalékot sem érte el, vagyis még állami támogatást sem kap. Kupa Mihály Centrum Pártja és Csurka István MIÉP-je egyaránt a magas részvételi arány áldozata lett, ami viszont az éles hangú kampány eredménye. így lett hárompárti a magyar Országgyűlés, ha nem számítjuk az MDF-et, amely már inkább a Fidesz-platformjaként működik. Persze, még az első forduló eredményeinek ismeretében sem szabad egyértelműen kijelenteni: működik a politikai váltógazdaság Magyarországon, vagy, hogy nem Orbán Viktor lesz az első ciklusismétlő miniszterelnök. A második fordulóban még több mint 120 mandátum sorsa dől el, ami alaposan megkeverheti a kártyákat. A Fidesz és az általa vezetett jobboldali blokk történelme során a legjobb választási eredményt érte el, de ez sem volt elég a boldogsághoz. Pedig hihetetlenül sok pénzt vert abba, hogy eredményeit látva lássák. Valószínűleg az első fordulóban Pokomiék is a magas választási részvétel guillotine-ja alatt hagyták fejüket, s a második fordulóra - a jobboldali szavazók fegyelmezettsége ismeretében - az elriasztó taktikát választják. Minél kevesebben voksolnak, annál nagyobb a Fidesz esélye. De az is nagy szerepet játszhat, hogy a nem baloldali szavazók, akik mégis a szocialistákra voksoltak, mert a Fidesz politizálása elriasztotta őket, hogyan viselkednek. Mert a választást Budapest döntötte el, az pedig annyira nem vörös, mint arra az eredményekből következtetni lehetne. A fővárosiak inkább bosszút álltak az elmúlt négy évért, amikor a kormány mostohagyerekként kezelte őket. Érdekes két hét elé néz Magyarország. Az szinte száz százalék, hogy a MIÉP-es jelöltek (a Csurka által hangoztatott száz helyett alig több mint 30) visszalépnek a Fidesz javára. A Centrum Pártiak többsége inkább a szocialisták javára teheti ugyanezt, ugyanúgy, mint az SZDSZ-esek, ám az utóbbi esetben nem mindegy, hány helyen hajlandó az MSZP saját jelöltje visszaléptetésére a Szabad Demokraták javára. A liberálisok vezetői már jelezték: nagyon kemény tárgyalások várnak a szocialistákra. Csak a nagy politikai kufárkodásban nehogy elvesszen a Győzelem névre keresztelt gyermek. Önállóan, üres zsebbel PÁKOZDI GERTRÚD Miután törvényhozásunk nagy nehezen áldását adta a közigazgatási reformhoz szükséges jogszabályokra, úgy elcsendesedtek e körül a viták, mintha az állam a maga részéről le is tudta volna a közigazgatás gondjait. Az önkormányzatok közben egyre hangosabban kiáltják: a reform startját követően az anyakönyvvezetésen kívül másra még nem kaptak pénzt. Pedig nemcsak az anyakönyvvezetés került az ön- kormányzatokhoz, hanem például a vízgazdálkodás, a közterületek gondozása és a regionális fejlesztés is. A törvényben előírt hatáskörátruházási ütemterv szerint pedig áprilistól további tevékenységek gazdáivá válnak. Valószínűleg egyelőre pénz nélküli gazdáivá, így aligha várható, hogy néhány héten belül például sorozatosan színházak, múzeumok, esetleg képtárak alapításáról szerezhetünk tudomást. Azon nem csodálkozhatunk, hogy az önkormányzatokban erősödnek a törvénnyel elégedetlenkedő hangok. Legfeljebb az meglepő, hogy az önkormányzatoknak még van pénztartalékuk a halaszthatatlan munkák végzésére. Mindenki másképp magyarázza a jogszabályokat, a feladatok végrehajtásához szükséges összegek átutalása akadozik, a vagyonátadásban is káosz uralkodik. Nem egy városatya, polgármester vallja, hogy adóreform nélkül a befizetett adó nem kerül vissza a települések önkormányzataihoz, a pénzt továbbra is az állami költségvetésből osztják. Az érintettek szerint tehát úgyszólván semmi nem változott; még szerencse, hogy eddig a kevésbé pénzigényes tevékenységek kerültek át. Júliustól viszont már az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek az alap- és középiskolák is, ide helyezik át a szociális segélyezést stb. Alaposan próbára teszi ez őket. Sokat várt az ország a reformra, szépséghibáktól hemzsegő törvényt kapott. Azt senki sem hiszi el, hogy törvényhozóink időzavarban voltak, hiszen volt rá néhány évük. Arra sem kíváncsi már senki, hogy milyen alkuk árán született meg a törvény. Bűnbakkeresésre most se idő nincs, se politikai akarat. A kormány és a törvényhozás formálisan megtette kötelességét, az önkormányzatok meg gyönyörködhetnek a hőn óhajtott hatáskörökben. Pedig alig várják, hogy bizonyíthassák: az államnál jobb gazdái a nekik átadott közvagyonnak és közpénzeknek. Szlovákiában a cselekvésképtelenség nem jelenség, hanem szándék Devin bank & comp. A parlament nem fogadta el a Kelet Szlovákiai Vasmű részvényeinek eladásáról szóló jelentést, ami a gyakorlatban nem jelent semmit. A parlament jóváhagyta a De- vín-bankról szóló jelentést és annak kiegészítését kéri a jegybanktól, és ez sem jelent a gyakorlatban semmit. Mint ahogy a parlamentben lezajlott, a piramistársaságok gazdálkodását boncolgató bősz vita sem. LOVÁSZ ATTILA Szlovákiai jelenség, a bulvársajtó amolyan hazai specialitása jelenik meg minden gazdasági botrány hátterében - három napig téma, majd jő az új botrány, új neveket tanulunk meg ragozni, és egyetlen ügy végére sem kerül pont. Az már afféle újságírói devianciának minősül, ha valaki rákérdez: mi van a nyolc-tízéves ügyekkel, hol van az Indiagate 20 millió dollárja, ki emlékszik már arra, hogy volt egy Mi- chal Kovác által jegyzett Tatragate, és kit érdekel ma már, mi is történt a hamis ezerkoronás védjegyekkel és az egyik, azóta már halott főszereplő gyilkosságának felderítésével. Valami dereng még, de a részletekre már senki nem kíváncsi. Rejtő Jenő után szabadon akár „részletle- tagadásról” is beszélhetnénk. A gond nem az, hogy nincsenek megfelelő jogszabályok, még csak az sem, hogy ne lenne elég károsult, akinek igenis érdekében áll az ügyek kivizsgálása. A gazdasági rendőrségtől kezdve a bíróságokig ugyanis nem a tehetetlenség áll a cselekvésképtelenség hátterében, hanem a szándék. E sommás kijelentést alátámasztandó jöjjön egykét adat. Az elhíresült gabonakiviteli botrány alapja maga az engedélyezési eljárás. Az ország felelősei úgy döntenek, csak bizonyos meny- nyiségű gabonát lehet kivinni határon túlra. A józan ész az diktálná, hogy a gabona szépen átmegy a vámkezelésen és a megállapított mennyiségi határnál azt mondja a vámhivatal: Stop! Nos, ez nem így működött. A gabona kivitelére engedélyt kellett kérni, és a mai napig nem tudni, milyen kritériumok alapján valaki megkapta, valaki meg nem. A botrány nem ebből lett, hanem abból, hogy az engedélyezett kvótán túl is exportáltunk gabonát. Tehát az engedélyezők zsebének kicsi volt a keret. A Devín bankról minden háromnál tovább számolni tudó köztisztségviselő tudta, hogy nem tiszta bank. Tudta, hogy nem teljesíti a minimális tartalékok kvótáját, tudta, hogy mesterségesen lett nyereséges. A könyvelésbe ugyanis bekerült egy behajthatatlan kintlévőség korrekciós tartalékok nélkül, a kötelezettségekből pedig kimaradt egy ugyanolyan jellegű bolt. Ha a kintlévőség kezelése szokványos módon történt volna, a bank 1999-ben nem 23 milliós plusszal, hanem 2,5 milliárdos mínusszal zárt volna. Ugyanezen bankról a kormányzat legalább másfél évig tudta, hogy bajok lesznek vele. Ennek ellenére - ugyan nem közpénzekből - szanálták a bankot, hogy egy évvel később még rosszabb sorsa jusson. A bank- felügyelet azzal érvel, hogy a törvényes lehetőségeivel élt és nem mehetett tovább - bár az Agrobank esetében tovább mehetett, és hozzányúlhatott a banklicenszhez. A kormányzat pedig azt állítja, segíteni akart. Nézzük kicsodán. A bankot a szakszervezetek és az Apis nevet viselő energetikai társaság alapította. Később orosz tőke került a pénzintézetbe. Az Apis azonos azzal a Kosovan nevű úriember által vezetett céggel, amelynek a Szlovák Villamos Művekkel mai napig lezáratlan ügyei vannak. Kosovan mérnök pedig azonos azzal az úriemberrel, aki a villamos művek élén állt, sikeresen 73 milliárdos cash-flow hiányba kergetve a céget. Sőt azzal is, aki a pöstyéni fürdő és Meciar-közeli felesége által elhíresült Martinkát váltotta fel. No hol? Hát a Devín bank élén! Tegyük még hozzá, hogy Kosovan nagyon örült volna a Mohi Erőmű 3. és 4. blokkjának - a 80 milliárdos beruházás rendbe rakhatta volna a bank szénáját. Ebben az ügyben támogatóra talált az energetikai lobbi és Fico személyében. A bank végül csődeljárás alá került, de a talmi parlamenti viták közepette a furcsa módszerek nem fejeződtek be. A bank egy éve nem bank - de csak novemberben fejeződött be a radioaktív nyersanyagokkal folytatott, orosz államadó- sággal kapcsolatos ügylet. S mintha nem lett volna elég, legyen egy kis rituális tánc: Milan Horvátot, a betétvédelmi alap egykori elnökét azzal vádolták, hogy nyomást gyakorolt a Devín bank felszámolóira, miHárom napig téma, majd jő az új botrány, új neveket tanulunk meg ragozni. közben csak hitelezőnek tartotta a 8,5 milliárdos betétkifizetések után az alapot. A bankot meg adósnak. S ez az adós most újabb 1,5 milliár- dot veszített a deblokációs sztori áttekinthetetlen utalási zűrzavarában. Véletlenül? Lehet, hogy a tisztelt olvasó már a fejét fájdítja az áttekinthetetlen szálak miatt. Pedig az előbb leírtakra csak egy kifejezés létezik: felszín. Nos ezek után vajon ki hiszi el, hogy a „részletfelejtéses” módszer, a botrányok lassú eltussolása csak a véletlen műve? A szerző a Szabad Európa munkatársa TALLÓZÓ CO R RI ERE p E L LA S E RA A magyar választók nagy részében süket fülekre talált Orbán Viktornak az a felhívása, amelyben a múlt és a jövő, illetve a demokrácia és a diktatúra közötti választásra sarkallta a lakosságot - írja a Corriere della Sera. A lap szerint Orbán az utóbbi időben roppant ügyesen alkalmazta a populista fogásokat, flörtölt a szélsőjobboldallal. Az újság emlékeztet, hogy Brüsszelt aggasztják a magyar miniszterelnök nacionalista hangsúlyai, amelyekkel fokozta a feszültséget a térségben. A gazdaság szerkezeti átalakítása még a Horn- kormány műve volt, de a jobbközép kormány idején a gazdasági növekedés stabilizálódott, csökkent a munkanélküliség és az infláció, a külföldi befektetők továbbra is áramlottak az országba - írja a Corriere. LA STAMPA Az olasz lap emlékeztet: „nem voll kis teljesítmény“ egy NATO-szö- vetséges európai konzervatív kormányfő részéről elérni azt, hogy George Bush becsapta orra előtt az ajtót. Az amerikai elnök nem fogadta őt, miután megismerte nacionalista propagandabeszédét amelyben a hitleri terjeszkedésre emlékeztető kifejezést (élettér) használta. Orbán a hataloméri mindenre hajlandó lett volna - írja a lap -, még a MIÉP-pel való koalícióra is. Az „egyeduralkodó” Orbánnal szemben Medgyessy Pétéi áll, akinek az a legfőbb hibája hogy kommunista volt, és szemer nyi karizma sincs benne, de ak igazi úriember, korrekt, de nerr korrupt, tehát éppen ellenkezője ellenfelei nagy részének - olvasha tó a kommentárban. LA REPUBBLICA A lap kísérteties hasonlóságot Iái Orbán Viktor és Silvio Berluscon között. Mind a magyar, mind az olasz kormányfő számára a politi ka főleg marketingtevékenység fitness, hivalkodás a látszattal. Á kormányzás mindkettőjük szerini olyan, mint egy vállalat irányítása ahol a hűség és a hovatartozás szá mit elsősorban. A fiatal Viktor i: szerződést kötött népével, a vá lasztási gyűléseken ő is állandóar a mamáról, a papáról és saját csa ládjáról beszél. Az II Messaggero rövid tudósításé nak címéül azt adta: „Budapest« vesztettek a nacionalisták”, ; MIÉP-re utalva. FÁZ A német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint „a magyarok va sárnap nem sorsdöntő választá son vettek részt, amint azt a kam pány hevessége sugallná: a té nem a továbblépés vagy a bukás és pláne nem a hűség vagy az áru lás. Egyszerű országgyűlési vá lasztásokra került sor vasárnap 1990 óta már negyedik alkalom mai... Talán nem mindegy, ki les: a jövendő miniszterelnök. Ám an nak a ténynek a fényében, hogi Magyarországon stabil a demok rácia, az ország dinamikus gazda sággal rendelkezik, és tetejébei 2004-ben az Európai Unió tagj; lesz, másodlagos jelentőséggel bí: csupán” - írta a Frankfurté: Allgemeine Zeitung tudósítója. WWW.UJSZO.COM ♦ Kedves MIÉP-fan barátaink! Most már nem haragszunk, ha még utoljára itt kiélitek magatokat, de aztán nyugodjatok már le! lib ♦ Az MSZP megszavazta a státustörvényt. Amúgy sem kell betojni, 94-98-ban volt már MSZP-kor- mány. Nézd meg a mai tőzsdehíreket - > + 4% fél nap alatt, ez mindennél többet mond. Janicsár ♦ Ez a választás nem(csak) arról szólt, hogy a MIÉP bukott, a baj az, hogy a Fidesz-MPP is, vele együtt a polgárság, s vele együtt mi is megroggyantunk. M. P. megmondta: tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni. A státustörvénynek any- nyi! De nem csak annak... Remélem, hogy a Fidesz nyer, mert ha nem, befellegzett a reformoknak és a lendületes (kül) politizálásnak. Az MSZP győzelme esetén magyarigazolvány nuku, Benes-téma nuku, nemzetlenítés igen. Gilmour ♦ A janicsárféléknek csak a hangjuk nagy, de tenni már keveset tudnak. A múlt károgó varjai hiába rikácsolnak gyűlölködve: Mert a Jövő már elkezdődött! S ebben a jövőben nincs helye a nemzetidegen kozmopolita múmiáknak! Igazság ♦ így este tíz körül már nyüvánva- ló, hogy a magyar politika megtisztult. A magyar nemzet nemet mondott a hozzád hasonló szélsőségeseknek, Torgyán eltűnik a süllyesztőben, Csurka, meg a kommunisták a parlamenten kívül rekedtek. Hol van a 30%-od, Igazság? ♦ Be kell látni, hogy ezt a választást a kormánypártok elvesztették, az MSZP meg kormányt fog alakítani. Az élet azonban megy tovább. James ♦ Reméljük, Isten segítségével ismét polgári kormány lesz. A pufaj- kások kezdhetnének pakolni, Csurka majd rendbe rakja őket. Orbán Viktor marad a Miniszterelnök Úr! Attila a hun ♦ Isten és Csurka??? Kis ájtatosma- nó, olvasgasd még egy kicsit a Bibliát és rájössz, nem fér össze a kettő! Alf ♦ Alf, janicsár és a hiénafalka többi tagja: A történelem majd ítélkezik fölöttetek. De az lesújtó ítélet lesz: mert az árulóké már csak ilyen. Igazság ♦ Úgy látszik, hogy mégsem gyilkosok, ha a választók nekik szavaztak bizalmat!!! SzDSz ♦ A részvételi arány 15%-kal magasabb, mint négy éve, tehát nincs jogod megkérdőjelezni a választók akaratát. A komcsik pedig szerencsére nem kerültek be. Janicsár ♦ A komcsiknak most még sikerült mozgósítani a patkányfaló nyugdíjasokat meg a primitív prolikat, de bízunk benne, hogy ez a fajta egyre inkább kipusztul. És itt van még a 2. forduló, amelyben a MIÉP felsorakozik a Fidesz mellé! Igazság ♦ me’ a mijep azi’ kapott ki, me’ csak a zatomfizigusok szavaztak rajo je mudd A közölt olvasói vélemények neu feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját- Hiába fested magad órákig, úgysem leszel szebb a politikusok ígérgetéseinél! (Peter Gossányi rajza)
