Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 5. Gazdaság és fogyasztók WM Jelentősen károsulnak a hazai agrártermelők, ha az ELI nem növeli a közvetlen támogatásokra tett javaslatát Hátrányos helyzetből rajtolnánk A társult országok egyenlő elbírálást követelnek. Néhány EU-ország tel­jes egészében ellenzi a közvetlen agrártámogatások kiterjesztését a tár­sult országokra. (Képarchívum) Ha Brüsszel nem módosít a közvetlen támogatásokra vonatkozó javaslatán, a tár­sult országoknak az EU-csat­lakozás után a nemzeti költ­ségvetésekből kell majd na­gyobb mértékben dotálniuk mezőgazdaságukat. Bár a csatlakozni kívánó országok elutasítják az EU jelenlegi ja­vaslatát, vajmi kevés esélyük van arra, hogy jobb belátás­ra bírják a választásokra ké­szülő tagországokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Papírra kerültek az első becslések arra vonatkozólag, hogy mennyi pénzt kaphat a szlovákiai agrári- um brüsszeli forrásokból az EU- csatlakozás után, illetve mennyivel rövidítik meg a szlovákiai agrár- termelőket, ha Brüsszel kitart ere­detijavaslata mellett és 10 éves át­meneti időn keresztül mindössze 25 százalékos közvetlen kifizetést fizet a társult országoknak. Az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet (VU- EPP) legfrissebb adatai szerint te­hát 2004-ben - 25 százalékos brüsszeli támogatás esetén - Szlo­A közvetlen támogatá­sokról és a termelési kvó­tákról még egyeztetnek. vákia mintegy 3,4 milliárd koroná­nak megfelelő közvetlen támoga­tást kapna. Ahhoz, hogy az agrári- um a jelenlegi szintű támogatás­ban részesüljön, további 2,3 milli­árd koronát kellene kapnia a nem­zeti költségvetésből. Ellenben ah­hoz, hogy a szlovák agrártermelők a többi EU-országhoz hasonló tá­mogatásban részesüljenek, 11 mil­liárd koronát kellene kapniuk a szlovák költségvetésből. Jelentős pénzösszegekhez juthatnánk vi­szont strukturális támogatások cí­mén. Blaas Géza, a VÚEPP igazga­tója elmondta, éves szinten mint­egy 14,5 milliárd koronára van ki­látás, ehhez az összeghez a szlo­vák költségvetés még 5 milliárd koronával járulna hozzá. A pénz 80 százalékát agrárgazdasággal kapcsolatos tételekre lehetne fel­használni. A közvetlen támogatások és a ter­melési kvóták még egyeztetés tár­gyát képezik. A társult országok egyenlő elbírálást követelnek, ugyanakkor néhány EU-ország tel­jes egészében ellenzi a közvetlen támogatások kiterjesztését a tár­sult országokra, mondván az 1999-ben elfogadott közös agrár- politika (CAP) ilyen tetemes ki­adással nem számolt. Nehezíti a csatlakozni kívánó országok hely­zetét az is, hogy a 15 EU-országból hatban hamarosan választások lesznek, márpedig az olyan érzé­keny kérdésnek számító CAP-re- form, a közvetlen támogatások ki- terjesztése, illetve más agrárgaz­dasággal kapcsolatos engedmé­nyek tétele a társult országok szá­mára, a választási kampány közép­pontjába kerülhetnek. (Lásd vo­natkozó írásunkat.) Pozsonynak vannak észrevételei, kifogásai a termelési kvótákkal kapcsolatban is. Ivan Rosíval föld­művelésügyi államtitkár elmondá­sa szerint Szlovákia éves szinten 1,25 milliárd liter tejet szeretne produkálni, szemben a brüsszeli 940 millió literes javaslattal. Az izocukor, tehát a kukoricából elő­állított édesítőszer kvótáját Szlo­vákia 60 ezer tonnában javasolta meghatározni, az Európai Bizott­ság viszont mindössze 3200 ton­nát javasolt. Bárányokból 400 ezer darabot szerettünk volna felnevel­ni és értékesíteni, Brüsszel viszont mindössze 218 ezer darabra tett javaslatot. Egyes társult országok bizonyos kompromisszumok árán még a spanyol EU-elnökség alatt szeret­nék lezárni az agráriummal kap­csolatos előcsatlakozási egyezteté­seket. Rosíval ezen országok közé sorolta Szlovéniát és Magyarorszá­got. Lengyelország valószínűleg a végsőkig való tárgyalás útját vá­lasztja, amely az államtitkár sze­rint azt a veszélyt hordozza magá­ban, hogy az EU „szigorúbb elbírá­lásban részesíti”. Rosíval ugyanak­kor nem részletezte a szlovák takti­kát, nem zárta ki azt sem, hogy Po­zsony is az előcsatlakozási tárgya­lások mihamarabbi lezárását szor­galmazza majd. (gyor) Radikális német javaslat a CAP megváltoztatására Mindenki mást szeretne ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország a közösségi agrárpolitika (CAP) radikális át­alakítását javasolja. A közvetlen támogatások és az állam agrárpia­ci beavatkozásának fokozatos csökkentését, ezzel párhuzamosan a tágabb vidékfejlesztési progra­mok előtérbe helyezését szorgal­mazó német előterjesztés várható­an komoly ellenkezést fog kiválta­ni a jelenlegi rendszer nyertesei­nek számító Franciaország és a mediterrán tagállamok részéről - figyelmeztet a Financial Times. Az olasz kormány például nemrég tet­te közzé a CAP az idén nyáron ese­dékes, úgynevezett „félidős“ felül­vizsgálatával kapcsolatos elképze­léseit: ezek pontosan a Franz Fischler brüsszeli agrárbiztos által is vizsgált német javaslatokkal el­lentétes irányba vinnék el a rend­szert. A majdani új tagországok agrártámogatásaival kapcsolatban ugyancsak több táborra szakadnak a tagállamok. A CAP átalakítását szorgalmazó, a közvetlen agrárdo­tációk kiterjesztését elutasító álla­mok (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Ausztria és részben Németország is) elvi alapon ellen­zik a támogatások tagjelöltekre történő kiterjesztését. Az elutasí­tás alapja, hogy az eszköz új tagor­szágok gazdálkodói számára való biztosítása egyben a közvetlen ag­rártámogatások jövőbeni fennma­radását is jelentené, ami felduz- zasztaná a közös költségvetést, to­vább növelve a nettó befizetőkre háruló terheket. Álláspontjuk a CAP jövőjéről nem egységes, ab­ban viszont egyetértenek, hogy még a csatlakozási tárgyalások le­zárása előtt meg kell oldani a kö­zösségi agrárpolitika reformját. Az agrárpolitika kisebb változtatá­sokkal való fenntartását elsősor­ban Francia- és Olaszország szor­galmazza. A csoportosuláshoz tar­tozó további államok (ír-, Görög­ország, Dánia, Finnország, Belgi­um és Portugália) egyetértenek a brüsszeli pénzügyi javaslat elkép­zeléseivel. Ezek az államok többsé­gében haszonélvezői mind a közös agrárpolitikának, mind pedig álta­lában a közösségi költségvetésnek. Közülük csak Portugália tartja fon­tosnak a CAP-reform kérdésének megoldását a csadakozási tárgya­lások lezárása előtt, (vg) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A bankszektor szerkezetáta­lakítása nem sokat segített a kis- és középvállalkozók hitelezésén, az ágazat ezért továbbra is rászorult a támogatások egyéb formáira - állít­ja Jural Majtán, a Kis- és Középvál­lalkozások Nemzed Fejlesztési Ügy­nökségének igazgatója. Az egyik legjelentősebb támogatási rend­szert épp ez az ügynökség nyújtja. Majtán szerint idén összesen mint­egy 1,25 milliárd koronával támo- gatják a hazai kis- és középvállalko­zókat. Ebből 1 milliárd korona az új forrás, míg 250 milliót a már folyó­sított támogatások visszafizetéséből forgatnak vissza. Ahhoz, hogy a ha­zai pénzintézetek több hitelt folyó­sítsanak a vállalkozóknak, a vállala­ti szektornak is át kell esnie a szer­kezet-átalakításon. Ehhez kíván hozzásegíteni az ügynökség is a ha­zai iparvállalatoknak nyújtott taná­csadással. Az erre létesített spin-off projektumot a PHARE-programból finanszírozzák. A program végre­hajtására tavaly versenypályázat út­ján az Actoris System társaságot vá­lasztották ki. Ez aztán mintegy 120 iparvállalatot szólított meg, ezek közül előzetesen 23 céget választot­tak ki. Közülük két esetben már vég­rehajtották a projektumot, a többit idén folytatják. Áz ügynökség által nyújtott támogatások közül az egyik legjelentősebb a hiteltámogatási program. A hitelt olyan vállalkozók vehetik fel, akik 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és akik a termelői szférában a szolgáltatá­sokban vagy az aktív idegenforga­lomban vállalkoznak. Akik teljesítik a feltételeket, azok legfeljebb öt mil­lió koronás hitelt vehetnek fel, öt éves futamidőre. Az ügynökség mi- krohiteleket nyújtó programját a 10- nél kevesebb alkalmazottat foglal­koztató vállalkozóknak hozták lét­re. Célja a kisvállalkozók támogatá­sa az egyes régiókban. A hitel felső határa 300 ezer korona. Tavaly 57 ilyen hitelt nyújtottak 19 millió ko­rona értékben. A mikrohitelek köz- veden hatással vannak a foglalkoz­tatásra is, ennek köszönhetően ugyanis 467 új munkahelyet sike­rült létrehozni és további ötszázat fenntartani. Az ügynökség az ún. vállalkozó inkubátorok létrehozását is támogatja. Ilyet a közeljövőben Nyitrán, Párkányban és Komárom­ban is létrehoznak, (mi) Az őszibarack károsodott, de az ősziek jól átteleltek ígéretes a búza állapota ÚJ SZÓ-JELENTÉS Dunaszerdahely. Az őszi vetések a kemény fagyok ellenére szépen át­teleltek, a 22 600 hektáron vetett őszi búza ígéretesnek mutatkozik, előreláthatólag egyetlen hektárt sem kell kiszántani. A hőingadozá­sok és az erősebb éjszakai fagyok miatt azonban felfagyásra lehet számítani. Éppen ezért a terme­lők, ahogy szikkad a talaj, hengere- zéssel tömítik a vetéseket és a szük­séges fejtrágyázást és gyomtalaní­tást is elvégzik. Azokon a parcellá­kon, ahol művelőutakat hagytak ki, máris hozzáláthatnak a munká­hoz. A növényzet fejlettségéhez mérten hektáronként 20-30 kg tiszta nitrogént juttatnak a talajba. A párás, nedves időjárás kedvez a gombabetegségeknek, de eddig gyökér- vagy lisztharmatfertőzést nem észleltek. Jól áttelelt a 3530 hektáron vetett őszi repce is. Ott, ahol a négyzetméterenkénti egyed- szám nem haladja meg az 50-et, ta­vaszi rávetést alkalmaznak. A több mint 4300 hektáron termesztett lucerna viszont jobban megsíny­lette a hideget, fagykárok tapasz­talhatók, több parcellán ritkább növényzettel számolhatnak. A gyümölcsösökben és szőlészetek­ben már csaknem végeztek a met­széssel. Súlyosabb fagykárt nem észleltek, de egyes őszibarackfajtá­kon, a szőlő-höz hasonlóan, a rü­gyek károsodtak. Amennyiben az időjárás engedi, a gallyak eltávolí­tása után elvégzik a téli lemosó­permetezéseket is. (csenics) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Két érdeklődő a kikötők iránt Pozsony. Mindössze két érdek­lődő terjesztette be a Nemzeti Vagyonalap (FNM) által megha­tározott határideig vételi javasla­tát a Szlovák Hajózási és Kikötő Vállalatok (SPaP) 86,99 százalé­kos részvénycsomagjára. Taijana Lesajová FNM-szóvivő közlése szerint mindkét javaslat eleget tesz a pályázati felhívás formai követelményeinek. Az egyik ér­deklődő a Penta csoport, amely a Dunajservis Slovensko vállalattal karöltve nyújtotta be tervezetét. A másik javaslat a Port Service Rt.-től érkezett. (SITA) Meghosszabbított határidő Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alap 4 héttel meghosszabbítja a Banka Slovakia eladására kiírt versenypályázat jelentkezési határidejét. Az FNM szóvivője ugyanakkor nem tudta meg­mondani, hogy mikortól telik a négy hét, illetve mikor jelenik meg az erre vonatkozó hirdetés a lapokban. (TASR) Tiltakoztak az internetezők Párkány. Az intemethasználati díj emelése ellen tiltakozók a mi­nap arra kérték a felhasználókat, hogy február 16-án ne csatlakoz­zanak számítógépeikkel a világ­hálóhoz. Az akció egyik szer­vezője, Juraj Bystricky eredmé­nyesnek értékelte a megmozdu­lást. Elmondása szerint azon a napon egyharmadával kevesebb felhasználót regisztráltak, s még a tíz legnagyobb webportál láto­gatottsága is 20-70 %-kal is csökkent. Egy internetes felmé­rés szerint az internetezők 94 %- a támogatja a tiltakozás ilyen formáját, ellenben csak 65 %-uk bízik abban, hogy a megmozdu­lás eredményesen zárul, (kol) Hajtatott zöldség Nagykaposról Pozsony. Már ezen a héten bol­tokba kerül a nagykaposi Agro- produkta Rt.-ben előállított salá­tauborka első, mintegy 100 má­zsára becsült szállítmánya. A cég tavaly 1400 tonna zöldséget ter­melt ki és adott el, az idén mint­egy 20 százalékos termelésnöve­kedéssel számolnak. A cég csak­nem két-két hektáron foglalko­zik salátauborka és paradicsom termesztésével, csaknem 1 hek­táron ültetnek majd paprikát, 0,12 hektáron pedig karalábét és más zöldségfélét. Két üvegház­ban gerberát, szegfűt és dísznö­vényt termelnek. A nagykaposi cég 80főt foglalkoztat. (TASR) A csődbiztos pénzt kér Pozsony. Ivan Pádej, a Slovák Hajógyár (SLK) csődbiztosa az­zal a kéréssel fordult a Nemzeti Vagyonalap elnökségéhez, hogy az új hajógyárnak, azaz az SLKB- nak szánt pénzösszeg egy részét, a tartozások fejében kapja meg az SLK. Az „új hajógyári’ állítólag több mint 6 millió koronával tar­tozik az SLK-nak. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 5-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,680 Lengyel zloty 11,506 Angol font 68,417 Magvar forint (100) 17,021 Cseh korona 1,322 Svéd korona 4,597 Dán korona 5,608 Szlovén tollár (100) 18,649 Japán ien (100) 36,474 Sváici frank 28,179 Kanadai dollár 30,304 USA-dollár 48,235 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. márc. 3-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap .12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,906,05 6,106,25 6,556,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,80 3,00 HVB Bank Slovakia 2,70-3,70 5,05-5,25 5,605,80 5,906,10 5,956,15 5,806,00 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,704,90 5,405,60 5,806,00 6,306,50 6,606,80 6,706,90 2,004,10 Istrobanka 4,704,80 5,105,20 5,65-5,75 6,206,30 6,406,55 6,506,60 2,00 tudóvá banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,75 6,25 1,50-3,75 Pol'nobanka 4,604,90 5,105,55 5,305,90 5,706,20 5,906,40 5,906,35 3,50ig Prvá komunálna banka 4,60 5,005,30 5,405,70 5,806,10 6,106,40 6,50 2,00-3,00 Tatra banka 4,905,10 5,305,50 5,806,00 6,006,20­1,75 Slovenská sporitel'na 4,404,55 4,905,05 5,20ind. 5,65-ind. 5,90ind. 6,00-ind. 1,50 Vseobecná úverová banka 4,704,70 4,805,30 5,35-5,70 5,95-6,35 6,256,95 6,70 2,00-3,70 Postová banka 4,90 5,50 5,70 6,30 6,80 6,85 2,00-5,00 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. márc. 3-án) Bank 3 hónap Felmondási határidő 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap Felmondási idő 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,60 5,95 5,95­2,00 Banka Slovakia 6,20 6,70 7,00 7,10 3,50 Investicná a rozvojová banka 6,00 6,40 6,60 6,90 7,10 3,50 Istrobanka 5,75 6,30 6,45 6,60 6,70 2,50 Ludová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,00 Pol'nobanka 6,20 6,40 6,45 6,50 3,50 Postová banka 5,50 6,00 6,30 6,75 3,10 Prvá komunálna banka 5,70 6,20 6,40 6,50 6,60 3,00 Tatra banka­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,65-5,35 5,15-5,75­5,25-6,10 5,65-6,45 1,75 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 Kedvezményes hitelek kis- és középvállalkozóknak Támogatás és tanácsadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom