Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 73. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 27. Gazdaság és fogyasztók - Hirdetés ¥1 A biztosabb jövő a tudáson alapuló társadalmaké és a magasan képzett szakembereké lesz Hogyan pénzeljük az oktatást? (Képarchívum) Brünn. Nem könnyű mostan­ság a közép-európai felsőok­tatási intézmények helyzete. Megfelelni a piacgazdaság egyre növekvő igényeinek, a felsőfokú képzés iránti meg­nagyobbodott keresletnek és nem utolsósorban gazdál­kodni eme követelmények biztosításával járó szűkös anyagi eszközökkel. MELECSKE ÁKOS A cseh parlament februárban utasí­totta el azt a képviselői indítványt, mely bevezette volna a tandíj köte­lezettséget, véget vetve a főiskolai tanulmányok ingyenességének Cse­hországban. A kormányzó szociál­demokraták, akik amúgy sem egyeztek volna bele a júniusi válasz­tások előtt ilyen javaslatba, nem tartják a tandíjat összeegyeztethe- tőnek baloldali elveikkel, bár okta­tási miniszterük nemrég szegte meg azon ígéretét, mely kétmilliárd ko­ronával megnövelte volna a felsőok­tatási intézmények költségvetését. Az eset, és az ezzel kapcsolatos viták sok olyan dologra felhívják a figyel­met, melyekkel Szlovákiának és a európai uniós csatlakozásra váró többi országnak foglalkozni kell. A Petr Matéjű képviselő által beter­jesztett javaslat abból az alapgondo­latból indul ki, hogy a jövőben az egyetemek és főiskolák működésé­nek anyagi hátterét az állam és a hallgatók közösen biztosítanák, ez utóbbiaknak a magyarországiéhoz hasonló diákhitel-rendszer nyújta­na segítséget. Erre egyrészt azért van szükség, mert hosszabb távon az állam kizárólagos támogatása nem lesz elég az egyetemek és a fő­iskolák fenntartásához. A gazdasá- güag aktív lakosság részaránya egy­re csökken, a központi költségvetés­nek mind nagyobb és nagyobb ki­adásokkal kell számolnia, melyet különböző szociális és egészségügyi igények támasztanak majd. Más­részt, Matéjű szerint a tandíjrend­szer nagyobb felelősséget visz a rendszerbe, mind az intézmények, mind a hallgatók részéről. A jövő a tudáson alapuló társadal­maké és a magasan képzett szak­embereké. Egy szabadpiaci elve­ken működő ország gazdasága el- képzelheteden lesz nélkülük. A szakmák, különösen az éllovasnak számító informatikai, biotechnoló­giai, gyógyászati, gazdasági és egyéb ágazatok drasztikus gyorsa­sággal szélesedő tudásanyaga egy­re jobban képzett szakembereket igényel már ma is, és ez az irányzat a jövőben még jobban elmélyül. Ezért igencsak rossz következmé­nyei lehetnek a szürkeállomány el­vándorlásának Közép-Európából, amelyet a jobb távlatokkal kecseg­tető munkalehetőségek vonzanak. A statisztikák már most figyelmez­tetnek arra, hogy megvan a veszé­lye annak, hogy szakképzett mun­kaerő híján az Európai Unió elma­radottabb régiói közé fogunk tar­tozni. Lennének itt is kiváló mun­kahelyek, ha találnának a külföldi cégek olyan magas és specializált fokon képzett munkaerőt, melyre szükségük van. Ez a régió eddig ol­csó munkaerejével vonzotta a be­fektetőket. Most, miután a bérek emelkedésével ez az előny fokoza­tosan megszűnik, a magasan szak­képzett munkaerő lesz az, ami to­vábbra is biztosíthatja ezen orszá­gok gazdasági növekedést és fejlő­dést. Ez azonban nem lehetséges bizonyos oktatási keretek nélkül. A tudásalapú piacgazdaság megte­remtésében ezért az egyetemeknek és főiskoláknak kulcsfontosságú A tudás hatalom szerepük van. A recept egyszerű lenne: juttassunk minél több támo­gatást a felsőfokú intézményeknek, hogy megnöveljék kapacitásaikat és az oktatás szakmai minőségét, ezál­tal biztosítva végzőseinek verseny- képességét a munkaerőpiacokon. Bár az egyszeri kapacitásnövelés és minőségjavítás sokszor kizárja egy­mást, mégis megdöbbentően kevés közép-európai folytatja tanulmá­nyait a középiskola után. Mint ahogy azt például a brünni Masaryk Egyetem rektora, Jirí Zlatuska el­mondta, Csehországban a főiskolát végzettek százalékaránya még min­dig riasztóan alacsony, noha az egyetemek mindent megtesznek azért, hogy a létszámot növeljék. A többi közép-európai országban ha­sonló a helyzet, ha nem rosszabb. Ha pedig az állami hozzájárulást vesszük, a cseh költségvetés 1,8 szá­zalékát fordítják ki a felsőoktatási intézmények működtetésére. Len­gyelországban ez 2,7%, Magyaror­szágon, ahol pedig van tandíj is, a részarány 2,4%. A bruttó hazai össztermékhez viszonyítva, Szlová­kia 0,6%-ot, Magyarország 1 %-ot, Csehország 0,8 %-ot szán felsőokta­tásra, az OECD országok 1,6 %-os átlagával szemben. Egyre gyakrabban vetődik fel a ma­gánszféra szorosabb együttműkö­désének szorgalmazása az egyete­mekkel. Ennek a kooperációnak ter­mészetesen pénzügyi vonzata is van, ma a cseh felsőoktatási intéz­mények költségvetéseinek 14%-át teszik ki a cégektől, vállalatoktól be­folyó összegek, az OECD országok 23 %-os átlaga mellett. Ellenzői vi­szont azzal érvelnek, hogy az egye­temek kiszolgáltatottá válhatnak, mivel a magánszféra anyagi poten­ciálja deformálhatja az egyetemek küldetését, tanterveit. Szlovákia vezető mobilhálózat-működtetője számos kedvezménnyel rukkol elő Globtel helyett mától Orange Szlovák Gázművek Döntenek a pénzről Pozsony. Mária Machová privatizá­ciós miniszter a kormány április eleji ülésén terjeszti elő a Szlovák Gázművek privatizációja után ka­pott pénz elosztásának tervezetét. A Nemzeti Vagyonalap azt javasol­ta, hogy a 130 milliárd koronás ősz- szegből adósságtörlesztésre 19,66 milliárd, az állami garanciák finan­szírozására 5,1 milliárd, a nyugdíj- reform beindítására 65 milliárd és az egészségügyi intézmények adós­ságának rendezésére 3,68 milliárd koronát fordítsanak. (SITA) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia legnagyobb mobilhálózat-működtetője, a Glob­tel mától az Orange-csoport tagja­ként Orange Slovensko néven mű­ködik tovább. A napjainkban 1,427 millió aktív ügyféllel rendelkező Globtel 2001 szeptemberétől kötő­dik az Orange mobilszolgáltatóhoz - mondta Pavol Lancaric, a cég ve­zérigazgatója. Az Orange-csoport a Vodafone mögött Európa 2. legna­gyobb mobilszolgáltatója, Nagy-Bri- tanniában és Franciaországban pi­acvezető, a világ 20 országában te­vékenykedik, jelenleg több mint 39 millió ügyfele van. A Szlovákia la­kosságának 96%-át lefedő Globtel 2001-ben 10,18 milliárd korona for­galom mellett 3,69 milliárd korona adózás előtti nyereséget könyvelt el. A Globtel mától számos kedvez­ményt nyújt ügyfeleinek. A Pausál 60 néven új felhasználói csomagot hirdetnek meg, amelynek lényege: az eddigi 50 perces csomag árán 60 percnyi telefonidőt kapnak a klien­sek. A korábbi csomagot használók automatikusan részesülnek az új megoldásból. A Flexi nevű csomag havi díja csupán 100 korona, cseré­be 600 másodperc áll az ügyfél ren­delkezésére, amelyet beszélgetésre és SMS küldésére egyaránt felhasz­nálhat. Ha az előfizetett perceket felhasználták, akkor a Pausál 60 és az ennél nagyobb csomagok hasz­nálói az Orange hálózatában a hét­végeken túl már a hétköznapokon is ingyen telefonálhatnak, 20.00 és 6.00 óra között. A Príma és a Flexi csomagok előfizetőit leszámítva a többieknek mától ingyenes a hang­posta alkalmazása, (shz) A Szlovák Hajózási és Kikötővállalat magánosítása miatt a Penta után a Port Service is beperli a vagyonalapot Botrányos privatizáció ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Hajózási és Ki- kötóvállalat (SPaP) 86,99 százalé­kos részvénycsomagjára pályázó Port Service Rt. beperli a Nemzeti Vagyonalapot, mivel az szerintük a múlt héten indokolatlanul zárta ki őket az SPaP privatizációs verseny- pályázatáról. Pavol Pavlis, a Port Service igazgatótanácsának elnöke szerint a pályázatot a privatizációs tanácsadó Minpar Investment ma­nipulálta, olyan feltételeket diktál­va, ami a Port Service kizárásához vezetett. A vagyonalap elutasítja a Port állításait, szerintük a Port kizá­rásának formális okai voltak. A pri­vatizációs bizottság nem tartotta ki­elégítőnek a társaságnak a Tatra banka részéről nyújtott hitelezési ígéretet, és kifogásolta a Port által követelt biztosítékokat is az SPaP ál­tal folytatott bírósági tárgyalások esetleges elvesztése esetén. A Port mondvacsinált érveknek tekinti a Minpar állításait. Pavlis szerint kizá­rásukhoz nagy valószínűséggel az általuk kínált ár járult hozzá a legin­kább, a privatizációs tanácsadó ugyanis korábban ezt nevezte meg az SPaP privatizációjának legfonto­sabb feltételéül. A Port Service 408 millió koronát, a verseny másik résztvevője a Dunajservis Slovensko Kft., a Penta Grouppal a háttérben, 350 millió koronát ajánlott a 86,99 százalékos részvénycsomagért. Ha a Port Servicét nem zárták volna ki, nagy valószínűséggel megnyeri a pályázatot. Pavlis szerint a vagyon­alap ezt szerette volna elkerülni. A versenyben mostanra ugyanis már csak a Dunajservis maradt, amely az SPaP-re kiírt első versenypályá­zatot is megnyerte. Az első pályázat eredményeit azonban a kormány közbelépésére érvénytelenítették, amit a Penta máig nem ismer el, és igazát a bíróságon próbálja bebizo­nyítani. Ha ez a Pentának adna iga­zat, akkor ellenben a mostani máso­dik forduló lenne érvénytelen. A Port Service erre kért biztosítékokat a vagyonalaptól, ám nem talált megértésre, sőt épp emiatt zárták ki őket a versenyből. Pavlis szerint mindezt egy olyan privatizációs ta­nácsadó teszi, amelynek erre a tevé­kenységi körre nincs is engedélye. A kanadai Minpar Investment szlová­kiai fiókjának ugyanis szerinte a vál­lalkozói engedélyében nem szere­pel a tanácsadás, (mi) A pozsonyi kikötő látképe (Képarchívum) TANÁCSADÓ Mennyi adót fizessek? D. L.: Tavaly kaptam vissza egy kisebb telket, amelyet szinte rögtön el is adtam, mi­vel kihasználni nem tudtam, a szövetkezet nem tartott rá igényt, de a vásárló kertész­kedni akar rajta. Most viszont azt hallottam, hogy ha nem voltam legalább öt övig a telek tulajdonosa, akkor az ingat­lan-átruházási adón kívül még jövedelmi adót is kell fizet­nem a vételár után. Igaz ez? FEKETE MARIAN A jövedelmi adóról szóló 366/1999 Tt. számú törvény ugyan abból az alapelvből indul ki, hogy gyakorlatilag minden jövedelem, azaz az ingó és ingat­lan dolgok eladásából származó jövedelem is adóköteles, ám ugyanez a törvény kivételeket is megfogalmaz (lásd az említett törvény 4. paragrafusát). így például a jövedelmi adóról szóló törvény 4. §-a első bekezdésének b/ pontja szerint az ingatlan megszerzése és eladása közti öt év feltételének nem kell teljesül­nie, ha az eladó az egyenes ágú rokonaitól (pl. szüleitől, nagy­szüleitől) vagy a házastársától örökölte, szerezte az ingatlant. A levelében felvetett kérdéssel kapcsolatban fontos lenne tudni, milyen jogcím alapján kapta vissza a később eladott telket. A törvény 4. §-a első bekezdésének e/ pontja szerint ugyanis adó­mentes az a jövedelem is, ame­lyet az ún. jogosult személy azál­tal szerzett, hogy eladta a szá­mára, a külön jogszabályok által kiadott ingatlant vagy ingóságot. A törvény lábjegyzete itt csak példaképpen utal egyes restitúci- ós törvényekre, mint például a földtörvényre (a 229/1991 Tt. számú törvényre, a szövetkeze­tek transzformációjáról szóló 42/1992 Tt. számú törvényre stb.). A szóban forgó telek felté­telezhetően ilyen restitúciós tör­vények alapján volt visszaadva, illetve a törvények fogalmazása szerint kiadva Önnek, ám az ügyre vonatkozó iratokkal együtt mindenképpen ajánlatos lenne felkeresnie egy adóta­nácsadót vagy ügyvédet. Ha ezt az adóbevallás végső időpontjá­ig nem tudná teljesíteni, bevall­hatja, illetve befizetheti a jöve­delmi adót a telek eladásából származó jövedelem után is, hi­szen ezt az esetleges túlfizetést a későbbiekben, ha kiderül in­dokolatlanul fizette be, az adó­hivataltól visszakérheti az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992 Tt. szám,ő törvény 63. §-a szerint. gazdasági hírmorzsák Nehezen behajtható milliárdok Pozsony. A szlovák bankszektor az év első két hónapjában 1,9 milliárd koronás nyereséget ért el, ami a tavalyi év azonos idő­szakához képest 365 millió ko­ronás növekedésnek felel meg. A pénzintézetek által nyújtott standard hitelek 198 milliárd koronát tettek ki, míg a nehe­zen behajthatok csaknem elér­ték a 40 milliárdot. (SITA) A vámháború Kassát nem érinti Kassa. Az Európai Unió által be­vezetésre kerülő, elsősorban az Egyesült Államok ellen irányuló büntetővámok nem érintik majd a kassai U. S. Steelt - állítja a vas­mű szóvivője, Jozef Marko. John H. Goodish, a kassai vasmű elnö­ke szerint azonban az USA és az Európai Unió között folyó vám­háború szükségessé teszi, hogy új piacok után nézzenek. Szerin­te ezt épp a környező országok­ban találhatnák meg. A kassai cég termelésnek jelenleg a 45- 50%-a az EU-ba irányul. (SITA) Januárban nőttek a hitelkamatok Pozsony. A Szlovákiában nyúj­tott hitelek kamatai januárban átlagosan 0,1 százalékponttal 9%-osra nőttek. Ehhez főleg a rö­vid futamidejű hitelek kamatjai­nak emelkedése járult hozzá. A rövid futamidejű hitelek átlagos kamatja januárban 8,9%, míg a hitelek 6%-át kitevő közepes fu­tamidejűké 10% volt. A hosszú futamidejű hitelek kamatja átla­gosan 9,5%-os volt. A bankok ál­tal a betétjeinkre fizetett kama­tok januárban 5% körül mozog­tak. A határidős betét esetében eléri a 6%-ot, a látra szóló eseté­ben átlagosan 2,5 %-os. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 27-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,790 Lengyel zloty 11,542 Angol font 67,902 Magyar forint (100) 17,097 Cseh korona 1,341 Svéd korona 4,631 Dán korona 5,621 Szlovén tollár (100) 18,693 Japán ien (100) 35,837 Sváici frank 28,633 Kanadai dollár 29,965 USA-dollár 47,686 Pénzügyi szolgáltató Már a DVP sem fizet Nyitra. Már a nyitrai DVP pénzügyi szolgáltató sem fizet az ügyfeleknek - közölte Karol Jenis, a társaság szó­vivője. A társaság mintegy 2400 ügyféllel rendelkezik, akik összesen mintegy 150 millió koronát bíztak a kezelésére. Stanislav Ryban, a rend­őrség nyomozati osztályának szóvi­vője tegnap azt mondta, a pénzügyi rendőrség máris vizsgálatot indított az N-Radio céget 75 százalékban birtokló DVP ügyében. Az All Finance Services pénzügyi tanács­adó cég tegnap lapunknak elküldött nyüatkozatában leszögezi: a BMG Invest és a Horizont Slovakia káro­sult ügyfelei mellett már a Drukoshoz tartozó BDV klienseit is hajlandó képviselni, (t, só) U-137/5

Next

/
Oldalképek
Tartalom