Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 70. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 23. Újabb vallási villongások Ahmadábád. Legkevesebb hatan vesztették életüket tegnap az indiai Gudzsarát államban újból fellángolt vallási viszályban: öt személyt a rendőrök lőttek le, egyet pedig halálra késeitek. A sebesültek száma tizennégy. Ahmadábád- ban, Gudzsarát kereskedelmi fővárosában csütörtök délután kezdődtek a zavargások, és már ekkor hárman meghaltak. Az egymásra acsarkodó hinduk és muzulmánok kózáport zúdítottak egymásra, majd üzleteket gyújtottak fel. (MTI) Vádemelés Pearl gyilkosai ellen Iszlámábád. Hivatalosan vádat emeltek tegnap Pakisztánban Dániel Pearl amerikai újságíró elrablói és gyilkosai ellen. Szindh tartomány főügyésze elmondta: a muzulmán szélsőséges Ahmed Omar Szajed sejket és három bűntársát gyilkossággal, emberrablással és terrorizmussal vádolják. A vádiratban további hét ember neve szerepel, ők egyelőre szökésben vannak. A bíróság március 29-én ül össze. (MTI) Nem lesz orosz atomerőmű Moszkva. Az orosz atomügyi minisztérium tegnap visszautasította azokat a nyugati és az orosz sajtóban megjelent állításokat, hogy Oroszország atomerőművet építene Észak-Koreában. A tárca szerint ilyen felkérés nem érkezett Észak-Koreától, és tárgyalások sem folynak a két állam között atomerőmű építéséről. (MTI) Az Akropolisz árnyékában Athén. Az EU kibővítéséről szóló okmányokat nem is lehetne jobb helyen aláírni, mint az Akropolisz árnyékában, és nem is lehetne jobb nevet adni nekik, mint az athéni szerződés megnevezést - mondta Athénban Günter Verheugen bővítési biztos a Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. (MTI) Verheugen reméli, 2003 márciusának végén, áprilisának elején aláírhatok lesznek a csatlakozásról szóló okmányok (Képarchívum) Csecsen halottak, orosz sérültek Moszkva. Hat szakadár csecsen fegyveres meghalt, az orosz belügyi csapatok tíz katonája pedig megsebesült az utóbbi 24 óra folyamán az Oroszországhoz t artozó Csecsenföldön. A csecsének orosz őrhelyek elleni támadásokban vesztették életüket, az oroszok aknarobbanásokban sérültek meg. (MTI) Dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlat kezdődött tegnap a koreai pártoknál. 1953, vagyis a koreai ne befejezése óta a mostani a legnagyobb közös manőver, amely ellen a KNDK máris tiltakozott. A dél-koreai egyetemisták tüntetését a rendőrség feloszlatta. (CTK/AP-felvétel) USA: az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai a külföldi terrorszervezetek listáján Zinni-Arafat találkozó Ramallah/Jeruzsálem. A csütörtöki jeruzsálemi merénylet ellenére Anthony Zinni amerikai megbízott folytatta közvetítését az izraeli-palesztin konfliktusban: tegnap délelőtt Jasszer Arafat palesztin elnökkel találkozott, délután pedig az ő elnökletével megkezdték a tűzszüneti tárgyalások újabb fordulóját. ÖSSZEFOGLALÓ Izrael tegnap üdvözölte az USA-nak azt a döntését, hogy felveszi az al- Aksza Mártírjainak Brigádjai palesztin szervezetet a külföldi terrorszervezetek listájára, ami különféle szankciókat - vízummegtagadás, számlák befagyasztása stb. - jelent a szervezet tagjaira nézve. Ez a szervezet, amelyet az Arafat vezette Fatah fegyveres szárnyaként tartanak számon, követte el az utóbbi hónapok merényleteinek több mint a felét. Az izraeli kormány reméli, hogy az amerikaiak nem állnak meg ezen az úton, és felveszik a terrorista szervezetek listájára a 17-es Erőt (Arafat testőrgárdáját) is, amely szintén végrehajt terrorcselekményeket. Zinni és Arafat találkozójára egy nappal azután került sor, hogy egy palesztin öngyilkos merénylő három izraeli életét kioltotta Jeruzsálemben. Arafat elítélte az akciót, Izrael azonban a merénylet miatt lemondta a palesztinokkal folytatott tűzszüneti tárgyalások csütörtökre kitűzött fordulóját. Ezt az ülést halasztották tegnapra, célja az, hogy megkíséreljék áthidalni a tűzszünetre vonatkozó Tenet-terv alkalmazása körül kialakult súlyos nézetkülönbségeket. Izrael kifejezetten az USA kérésére egyezett bele abba, hogy a küldöttségek találkozzanak. Az izraeli biztonsági kabinet csütörtökön döntött úgy, hogy a zsidó állam önmérsékletet tanúsít, és igyekszik elősegítem az amerikai közvetítő erőfeszítéseit - jelentette az izraeli közszolgálati tévé. Egy magas rangú izraeli tisztségviselő tegnap viszont arra figyelmeztetett: Izrael türelmének is van határa. Ha folytatódnak a palesztin merényletek, már nem sokáig mondhat le hadműveletek indításáról. (m, ú) Újabb öngyilkos merénylet Jeruzsálem. Egy öngyilkos palesztin merénylő tegnap délután levegőbe röpítette magát a Dzsenin városa melletti Szálem katonai úttor- lasznál. Az első jelentések szerint 2 személy megsérült, egyikük súlyosan. Az egyik sérült izraeli katonatiszt. A merénylő akkor helyezte működésbe magára erősített robbanószerkezetét, amikor Anthony Zinni elnökletével a felek új tárgyalásokra ültek össze Tel-Avivban. (MTI) Lassan már mindenki mindenkit megvádol azzal, hogy terroristákat rejteget Nincs új a feszültségháromszögben MTI-HÍR Tbiliszi. Grúz állítás szerint a Grúziától különvált Abházia nemzetközi terroristákat rejteget. Moszkva szerint az állítással Grúzia csak ürügyet keres egy Abházia elleni erőszakos fellépéshez. A grúz vádat Valerij Haburdzanija állambiztonsági miniszter fogalmazta meg csütörtökön a Rusztavi 2 függeüen televíziónak adott nyilatkozatában. Állítása szerint „konkrét értesülése van arról“, hogy Afganisztánból elmenekült terroristák tartózkodnak Abháziéban, és ott bújnak meg azok a csecsen terroristák is, akik közel hat éve eltérítették az Avrasya nevű török komphajót a Fekete-tengeren. Haburdzanija nem tárt fel semmilyen bizonyítékot, s az AP tudósítójának benyomása szerint csak vissza akart vágni azokért a vádakért, amelyek Abházia és Oroszország részéről érték Grúziát, nevezetesen, hogy Grúzia rejteget terroristákat a Csecsenföldhöz közeli Pankiszi szurdokban. Az orosz külügy hangot adott annak a gyanújának, hogy Grúzia ürügyet keres a tőle elszakadt Abházia elleni erőszakos fellépéshez. Moszkva az utóbbi időben többször is azzal vádolta Grúziát, hogy szélsőségeseket fegyverez fel Abházia helyzetének destabilizálá- sára és a szakadár csecsen lázadók fegyveres osztagainak támogatására. Az abház szeparatisták attól tartanak, hogy a grúz hadsereg néhány hete amerikai terroristaellenes kiképzésben részesülő egységeit Tbiliszi nemcsak a Pankiszi-szorosban rejtőzködő csecsen terroristák ellen, de Abházia ellen is bevetheti. A grúz külügyminisztérium tegnapi válaszában leszögezte: Tbiliszi nem tervez katonai vállalkozást Abházia ellene Grúziának nem áll szándéká- ban erővel visszafoglalni az abház területeket, a konfliktus békés rendezését óhajba. Szerb lapok szerint Neighbor amerikai diplomata öt országban nemkívánatos Kostunica és Djindjics hajthatatlan MTI-JELENTÉS Belgrád. Lapértesülések szerint már öt országban nemkívánatos személynek nyilvánították a szerbiai kémügybe belekeveredett amerikai diplomatát, John David Neigh- bort. A Vecemje Novosti szerint Neighbor emberbarát, hitszónok és végül kém, akit Macedóniában, Görögországban, Törökországban, Bulgáriában és Olaszországban nyilvánítottak nemkívánatos személynek. A lap úgy tudja, a korábbi értesülésekkel ellentétben elfogásakor Neighbor nem diplomataigazolványt mutatott fel, hanem egy olyan dokumentumot, amelynek értelmében ö az amerikai kormány védelme alatt áll. Neighbor a délszláv háborúk előtt diplomata volt Belgrád- ban, személyi okmányaiban Jim Barkasa név volt feltüntetve. Az volt a feladata, hogy erősítse a CIA balkáni hálózatát. Neighbor megfordult Horvátországban, Eszéken egy pünkösdista felekezetben prédikált, Koszovóban humanitárius tevékenységet végzett, s Montenegróba költözött, amikor megszakadtak a jugoszláv-amerikai diplomáciai kapcsolatok. Több lap is azt állítja, hogy Neighbor már elhagyta Jugoszláviát, de az amerikai nagykövetség ezt cáfolja. A szerbiai kémügyet követő politikai viszály újabb fejleményeként Vo- jiszlav Kostunica jugoszláv államfő közölte, hogy nem tesz eleget Zoran Djindjics szerb kormányfő kérésének, s nem váltja le Tomics tábornokot, a katonai biztonsági szolgálat vezetőjét. Djindjics azért követeli Tomics leváltását, mert hónapokon át nem tájékoztatta őt arról, hogy helyettese, Momcsilo Perisics kémügybe keveredett. Djindjics szerint Perisics és Neighbor letartóztatásakor a katonai biztonsági szolgálat szabálytalanul járt el, ezért - mondta - amíg Kostunica nem váltja le Tomicsot, biztonságpolitikai kérdésekben nem hajlandó vele együttműködni. Svájc túl messzire ment a Hitlerrel való együttműködésben A Bergier-jelentés MTI-JELENTÉS Becs. Svájc a második világháborúban a Harmadik Birodalomnak nagy mennyiségben szerzett devizát és szállított fegyvert, s kemény menekültpolitikájával ezrektől tagadta meg a menedéket: a svájci hatóságok politikája hozzájárult a nádk célja, a holokauszt megvalósításához. Erre a megállapításra jutott a Jean-Francois Bergier nevével fémjelzett független svájci szakértői bizottság, amely tegnap mutatta be összefoglaló jelentését Bemben. A bizottság ötéves munkája során 28 témakörben készültek tanulmányok közel 12 ezer oldal terjedelemben, s ezek legkeményebb megállapításait időről időre közreadták, mígnem most bemutatták a 600 oldalas összefoglaló jelentést. Bergier érzékeltette: Svájc a Harmadik Birodalom határán kötéltáncot folytatott, ám úgy vélte: miközben számos ember, sót a lakosság jelentős rétegei kihasználták a rendelkezésre álló játékteret, ez csak arra volt elegendő, hogy enyhítsék a kormány politikáját, de arra nem, hogy változtassanak rajta. Svájc kénytelen volt engedményeket tenni Németországnak saját fennmaradása érdekében, s az adott korban nehéz is volt megmondani, meddig kellett ebben elmenni. A bizottság szerint mégis megállapítható, hogy Svájc - mind a berni kormány, mind pedig számos, hasznot szimatoló gazdasági társaság vezetése - túl messze ment az engedményekben. A kutatók megállapították: Svájc a gazdasági együttműködés terén sem használta ki a második világháború előtt és alatt is létező mozgásteret. Példaként a Németországnak nyújtott hiteleket, a svájci szövetségi állományból való hadianyag-szállításokat s például az Olaszország és Németország közötti teherforgalom ellenőrzésének elmulasztását említették azzal, hogy mindezek hiányában a nácik nem tudtak volna ilyen rövid idő alatt összeurópai konfliktust kirobbantani. Élesen bírálta a bizottság a svájciak háború után tanúsított magatartását is: sem a kormány, sem a bankok és vállalatok, sem a magánemberek nem tették meg idejében a szükséges intézkedéseket, hogy a nácizmus által megkárosítottak- nak, az áldozatoknak vagy örököseiknek visszaszolgáltassák javaikat. A jelentés szerint az összkép nemigen alkalmas arra, hogy Svájcot felmentse a fajüldöző nézetek és antiszemita előítéletek vádja alól. Mádl Ferenc és Johannes Rau a Benes-dekrétumokról Politikai és erkölcsi szint MTI-HÍR Berlin. A nem hivatalos berlini látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc magyar államfő tegnap tájékoztatott a Johannes Rau német elnökkel folytatott tárgyalásairól. Eszmecseréjükön szó esett a Benes-dekrétumokról is. Mádl és Rau egybehangzóan nehéz tulajdon- és vagyonjogi problémának nevezte az 1945-ben kelt elnöki rendeleteket. Rau mindazonáltal úgy vélte: a vagyoni és jó- vátételi kérdés bonyolultsága ellenére, amely komoly nehézségekbe ütközik, Csehország és Szlovákia talán egy politikai jellegű, parlamenti deklarációval megkönnyíthetné a helyzetet, ha politikai és erkölcsi szinten hatályon kívül helyezné a dekrétumokat. A német elnök hangsúlyozta: Berlin nem kívánja a cseh és a szlovák EU-belépés előfeltételéül szabni a dekrétumok formális és jogi hatályon kívül helyezését. A két érintett állam EU-csatlakozása után viszont „Európában semmilyen szerepet nem játszhatnak többé az efféle jogelvek vagy deklarációk, vagyis végleg át kell adni őket a múltnak” Mádl Ferenc egy kérdés kapcsán azt mondta, hogy a visegrádi csoport kormányfői találkozójára hamarosan sor kerül. A volt pénzügyminiszter lehetne a „moderátor" Kupa borozni hív MTI-HÍR Budapest. Miután csütörtökön az MSZP kampányszóvivője bejelentette, hogy a szocialisták nem vesznek részt sem a miniszterjelöltek, sem a miniszterelnök-jelöltek vitájában, Kupa Mihály, a Centrum párt elnöke tegnap április 4-re nyilvános beszélgetésre és egy pohár tokaji borra hívta Orbán Viktor miniszterelnököt és Medgyessy Pétert, az MSZP kormányfőjelöltjét. „Nem vitát szeretnénk Orbán Viktor és Medgyessy Péter között, hiszen az ügy, az ország sorsa közös, bár nyilván elkerülhetetlenek a véleménykülönbségek. Az emberek pedig éppen erre várnak, komoly politikusok higgadt eszmecseréjére az ország ügyeiről, hétköznapi életükről, a problémák megoldásáról” - közölte Kupa Mihály. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a választás nemes küzdelme egy olyan cirkusszá vált, ahol a produkció még el sem kezdődött, de a nézők nagy része már unja az egészet. Szerinte az ország jövőjére mindenki kíváncsi, ezért a miniszterelnök, illetve a szocialista miniszterelnök-jelölt véleménye az emberek életéről, jövőjéről nem pártügy, hanem közügy. Két szenátor levele Kostunicához és Djindjicshez Amerikai feltételek MTI-HÍR Belgrád. Két amerikai szenátor levelet küldött Zoran Djindjics szerb kormányfőnek és Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőnek. A levélben a szenátorok emlékeztetnek: Belgrádnak március végéig három feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy a jövőben hozzájuthasson Washington pénzügyi segélyéhez. Az első feltétel: Belgrádnak március 31-ig ki kell adnia a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Radovan Karadzics boszniai szerb exelnököt és Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, vagy „ha ők nem érhetőek el“, akkor Milan Lukicsot és Vinko Pandurevicset. A hatóságoknak teljes hozzáférést kell biztosítaniuk a szerb belügyminisztérium és a jugoszláv hadsereg levéltáraihoz, illetve a szóba jöhető tanúkhoz. A második feltétel: Belgrádnak be kell szüntetnie a boszniai szerb hadsereg, hírszerzés és a belügyminisztérium közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatását. A harmadik feltétel: az illetékes hatóságoknak át kell adniuk a koszovói ENSZ-igazgatásnak a még szerbiai börtönökben raboskodó mintegy 170 koszovói albán foglyot. Ha a szerb, illetve a jugoszláv kormány nem teljesíti ezeket, akkor Washington nem támogatja a nyárra esedékes jugoszláviai megajánlási konferencia összehívását, és veszélybe kerül a jövő évi amerikai pénzügyi segély is. A levél szerint nem csatlakozhat a NATO békepartnerségi programjához - a NA- TO-tagság pedig szóba sem jöhet - olyan ország, amelynek hadseregében feltételezett háborús bűnösök szolgálnak.
