Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 69. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 22. Kultúra Százhatvan évvel ezelőtt halt meg Stendhal, a Vörös és fekete és a Pármai kolostor világhírű írója Az emberi szív megfigyelője Rajongott Itáliáért, főleg az olasz művészetért Aligha van titokzatosabb zse­nije a világirodalomnak, mint Stendhal. Már a neve is rej­tély. Életében százhetvenegy álnevet használt, a Stendhal csak az egyik volt ezek közül. Végül mégis ezen a néven vált világhírűvé, igaz, több mint fél évszázaddal halála után. LACZA TIHAMÉR Egy német kisváros nyomán válasz­totta, ahol a napóleoni időkben adó­behajtóként olyan sikeres volt, hogy a császár még a csúfos véget ért oroszországi hadjárat zűrzavarában is emlékezett rá. De Stendhal is erre az időszakra emlékezett a legszíve­sebben egész életében. Azokra az évekre, amikor még egy szegény pa­rasztfiú is, ha elég bátor és elég te­hetséges volt, akár tábornoki rangot is szerezhetett magának, s persze hivatalt és tekintélyt is. Napóleon bukásával, a restauráció idén azon­ban mindez szertefoszlott, s a régi­új rendszer keményen elbánt mind­azokkal, akik alantas származásuk dacára túl magasra törtek. Ezt a fel­törő, majd porba hulló hőst írta meg első nagy regényében, a Vörös és fe­ketében. Stendhal már elmúlt 45 éves, amikor Julien Soréi történeté­nek megírásába fogott. S noha az él­ményeket, a részleteket már évtize­dek óta gyűjtötte és hordozta magá­ban, végül egy száraz rendőrségi be­számolóra volt szüksége ahhoz, hogy ezt a halhatatlan történetet papírra vesse. (Érdekes egyébként, hogy a másik két nagy regényhez is szüksége volt egy ilyen „kezdőlö­késre”. A Pármai kolostort történe­tesen egy 16. századi olasz krónika alapján kezdte írni.) Az újsághír egy szegény fiatalemberről szólt, áld bosszúból rálőtt korábbi szerelmé­re, egy nálánál évekkel idősebb asz- szonyra, mert az féltékenységből a karrierjére tört. Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk a Vörös és fekete cselekményét, talán éppen ez a mondat lehetne az. De ennyiből vajon ki hinné el, hogy a világiroda­lom egyik legnagyobb alkotásáról van szó? Ha csak egy szerelmi há­romszög története volna a regény, altkor egyike lenne a sok tucatnyi ilyen és hasonló műveknek. De a fel­felé törekvő, s végül elbukó Julien Soréi sorsa egyfajta vádirat is, amelyben az író ítéletet mond a na­póleoni időket követő évtizedek Franciaországáról, arról a korrupt és pöffeszkedő hatalomról, amely ismét a származást és a rangot sze­retné a tehetség és a rátermettség fölé emelni. A plebejus származású Julien Soréi céltudatosan, olykor a kisebb hazugságoktól sem visszari­adva tör célja felé, de egy idő után rádöbben arra, hogy önmagát ta­gadná meg, ha folytatná ezt az ön­ámítást, ha elhinné, hogy csak a te­hetségével megszerezheti mindazt, amire vágyik. Természetesen a sze­relem is - akárcsak a másik két nagy stendhali regényben, a félbehagyott Vörös és fehérben és a sokak szerint az életművét megkoronázó Pármai kolostorban - központi szerephez jut a Vörös és feketében, jól szemlél­tetve az író „szerelemelméletét”, amelyet egy teijedelmes írásban fo­galmazott meg, s amely akár egy pszichológiai tankönyvnek is beille- ne. Stendhal, amikor egyszer a hiva­tásáról és a munkájáról kérdezték, ezt felelte: az emberi szív megfigye­lője vagyok. S noha a válasza alig­hanem megrökönyödést keltett, nem lehetett volna pontosabb. Re­gényeit vagy elbeszéléseit pusztán szerelmi történetekként is olvashat­juk, figyelemre sem méltatva azt a kemény társadalombírálatot, amely a sorokból kisugárzik. Mert Sten­dhal az emberi lélek apró rezdülése­it is mindenki másnál tökéleteseb­ben ismerte. Éppen ezért meglepő, hogy egy romantikával átitatott kor­ban ezek a regények alig keltettek feltűnést. Anyagüag nem jelentettek sikert az írónak, aki arra kénysze­rült, hogy valamilyen hivatalért ki­lincseljen, s csak barátainak, befo­lyásos ismerőseinek köszönhette, hogy végül egy szerény megélhetést biztosító konzuli állást kapott a Vati­káni Államban, és éveken át Civita- vecchiában, ebben a Rómához kö­zeli, de akkor nyolc órányi utazásra lévő kisvárosban tologathatta az ak­tákat. Itáliáért, főleg az olasz művé­szetért és az olasz szépasszonyokért rajongott egyébként, de ebben a spicliktől és rendőrkémektől hem­zsegő környezetben a diplomáciai szolgálat aligha jelenthetett számá­ra elégtételt. Leveleit rendre felbon­tották, lemásolták és minden utazá­sán éberen követték. Stendhal mindezt jól tudta, ezért van levelei­ben, kéziratainak lapszéli jegyzetei­ben annyi homályos utalás és cél­zás, sőt olykor rejtjelezett mondat. Olykor mulatságos helyzeteket is te­remtett ez az elővigyázatosság: egy­szer a hivatalos jelentésekhez aka­ratlanul a saját céljára kialakított rejtjelkulcsot is csatolta, nem kis fej­törést és zavart okozva ezzel a pári­zsi külügyminisztériumban. De az irodalomtörténészek sem voltak ke­vésbé tanácstalanok, amikor Sten­dhal életének, mozaikköveit igye­keztek összerakni. Ki hinné, össze­gyűjtött művei nyolc vaskos kötet­ben jelentek meg magyarul az 1960-as évek második felében. Ezeknek csak egy részét alkotják a már említett regények és a többnyi­re itáliai ihletésű elbeszélések. Ren­geteg levelet, naplójegyzetet és fő­leg útirajzot is papírra vetett. Ez utóbbiak igen érdekes olvasmá­nyok, az ember nem is sejti olykor, hogy már az utazás megkezdése előtt a javát megírta, csak a helyszí­nen hallott történetekkel és anekdo­tákkal egészítette ki a szöveget. Me­sélik, hogy az olyan részletesen és hűen megörökített dél-franciaor­szági tájat csak évekkel később lát­ta, mint ahogy könyvben beszámolt róla. Az olasz képzőművészet iránti rajongását egy könyvben fejezte ki, és egy teijedelmes kötetet írt Rossiniröl is, jóllehet a zenében di­lettáns volt. Életében csak két értő kritikusa volt: a jó barát Prosper Mérimée és a század másik nagy zsenije: Balzac, aki a Pármai kolos­torról 62 oldalas lelkendező elem­zést írt. Stendhalt ez nagyon bol­doggá tette, de mégis sejtette, hogy az ő műveinek értő olvasói majd csak ezután születnek meg. Jóslata, hogy regényei az 1880-as években jutnak majd el a szélesebb olvasókö­zönséghez, szinte évre pontosan be­jött. S a világhír még ennél is ké­sőbb, már a 20. század hajnalán, el­ső harmadában kapta szárnyára a nevét. A halál úgy csapott le rá, ahogy mindig is remélte: váratlanul, az utcán bandukolva. 1842. március 22-én késő délután Párizs belvárosá­ban agyvérzést kapott és összeesett. Azonnal kórházba szállították, de már nem tért magához és még az­nap éjjel meghalt. Sírján róla magá­ról csak ennyi olvasható: Arrigo Beyle, Milanese (utalva eredeti csa­ládi nevére és Milánó iránti rajongá­sára) . A maga fogalmazta sírfelirat is csupán három szó: „Visse, serisse, amó” (Éltem, írtam, szerettem). AZ MKKi PROGRAMJA KASSÁK és a MADI ma A nemzetközi művészeti fesztivál hétvégi műsora: Szombat, Pozsony 11.30 - MADI kamarakiállítás és dokumentációs tárlat Helyszín: Magyar Köztársaság Kul­turális Intézete (Palisády 54.) Megnyitja: Kiss-Szemán Zsófia mű­vészettörténész (H) Nemzetközi MADI kiállítás A tárlaton a magyarországi Mobü MADI Múzeum anyagából 15 or­szág képzőművészének alkotásai kerülnek bemutatásra. 15.00 - „Z“ Galéria, Zichy-palota, (Ventúrska 9.) Megnyitja: Hushegyi Gábor művészettörténész (SK), közreműködik: Josée Lapeyrere képzőművész, költő (F) 16.30 - Pozsonyi Városi Múzeum (Primaciálne nám. 3.) Megnyitja: Dr. Beke László, az MTA Művészet- történeti Kutató Intézetének igazga­tója (H), Közreműködik: Carmelo Arden Quin képzőművész, költő (ROU, F) 18.00 - Filmvetítés Helyszín: Pozsonyi Városi Múzeum -vetítőterem (Primaciálne nám. 3.) A képarchitektúra mestere Kassák Lajos (Rendezte: Zsigmondi Boris) MADI Univerzum - Portréfilm Car­melo Arden Quinről (R: Dárdai Zsu­zsa) Kassák (R: Kemács Gabriella) Vasárnap, Pozsony 10.00-16.00 Konferencia Helyszín: Magyar Intézet Megnyitja: Czimbalmosné Molnár Éva, az MKKI igazgatója A nemzetközi MADI mozgalom a kezdetektől napjainkig - Carmelo Arden Quin képzőművész, költő (ROU, F), Joel Froment képzőmű­vész (F), Dárdai Zsuzsa művészet- kritikus (H) A magyar avantgárd (Kassák, Mo­holy, Péri) és a geometrikus ten­denciák - Dr. Passuth Krisztina mű­vészettörténész (H) Kassák Lajos képzőművészeti és írói hatása ma - Fajó János képző­művész (H), Papp Tibor költő (H, F), Cselényi László költő (SK) Új zenei irányzatok térségünk­ben - Sáry László zeneszerző (H) A cseh és a szlovák avantgárd és a geometrikus tendenciák - Hus­hegyi Gábor művészettörténész (SK), Tuba Belohradská művészet- történész (SK), Iva Mojzisová mű­vészettörténész (SK) 17.00 - MADI-koncert Hommage a Kassák Hangverseny Kassák Lajos születé­sének 115. évfordulója tiszteleté­re. Helyszín: Zichy-palota, koncertte­rem (Ventúrska 9.) Közreműködik: Jónás Krisztina (ének), Gyöngyössy Zoltán (fuvo­la), Sáry Bánk (zongora), Sáry László (zongora-(-ütőhangszerek). MÜSORAJÁNLÓ Szombaton 8 órakor kezdődik a Hétről hétre: beszámolunk a parla­ment e heti munkájáról, és kitérünk az ombudsman megválasztására; szerdán a Csallóköz vendége volt Németh Zsolt magyar államtitkár; szó lesz még a hidakról, és bemutat­kozik az Alföld folyóirat. 11 órakor hírek, majd dr. Kiss László arról tart előadást, káros lehet-e a fül ádyu- kasztása. A Vándorbotban a peredi csatában elesett honvédek emlék­művéhez kalauzoljuk el a hallgató­kat. 11.30-kor a Hazai tükörben Ebed községbe látogatunk el. Dél­ben hírek, majd nótacsokor. 13 óra­kor az Irodalmi mozaikban szó lesz Stendhalról, Grendel Lajos Szép his­tóriák című novelláskötetéről, vala­mint Az Irodalom Visszavág című irodalmi lapról. 13.30-kor Tallózó. 14 órakor hírek. 14.05-től slágerek. 15 órától Kaland az élet című riport­műsorunkban bemutatjuk Pereszlé­nyi Sándor nyugalmazott alezre­dest. 16 órakor hírek, 16.05-től Kö­szöntő 17.40-ig. Szombati adásunk a Napzártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is 8 órakor indul adásunk. A hírek, sporteredmények, évfordu­lónaptár után összefoglaljuk a hét politikai történéseit. 9 órától a Vilá­gosság katolikus félórájában Stász Dezső makranci lelkiatya elmélke­dését hallgathatják meg. A 10 órai hírek után Randevú: kisiskolásokat kérdezünk arról, milyen a jó peda­gógus, a mindent tudó randevús gyerekektől megtudhatjuk, ki a munkanélküli. Az iíjúsági részben visszatérünk a Czuczor Napokhoz, gimnazistákkal a fajgyűlöletről be­szélgetünk. Vendégünk lesz Zámola Ferenc volt testépítő, és ellátoga­tunk egy luxushajóra. 14 órakor hí­rek, nyelvművelő ötpercünkben pe­dig Lanstyák István tart előadást az újrakölcsönzésről. 14.15-kor kap­csoljuk Londont, a BBC magyar nyelvű adását. 15 órakor jelentkezik a Kultúra vüága, melyben a Kassák és a MADI ma című nemzetközi mű­vészeti fesztiválról hallhatnak ösz- szeállítást. 15.30-tól néprajzi össze­állításunkban bemutatjuk a duna- szerdahelyi Pántlika táncházzene­kart. 16.00-kor hírek, majd Köszön­tő. Vasárnapi adásunk is a Napzár­tával érvéget 18 órakor. (ML) Március 27-én lesz a nyílt nap Tegnapi számunkban adtunk hírt arról, hogy nyílt napot tartanak a komáromi Selye János Gimnáziumban. Sajnálatos módon az idő­pontot tévesen tüntettük fel, az iskola nem március 24-én, hanem 27-én, szerdán várja a diákokat, a szülőket és a pedagógusokat. Az érintettek szíves elnézését kérjük, (vkm) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgya­lás 19 A.HA SZÍNHÁZ: Ketten 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Az Ifjú Szivek fellépése 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 10 A sevillai borbély 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Mágnás Miska 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 15.45,18,20.30 MLADOSÍ: Amélie csodálatos élete (fr.) 15.15 Izraeli filmek fesztivál­ja: Az utolsó ellenség 16.30 Lahola 18 Kippur 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (fr.-osztr.) 17.30, 20 Kiképzés (am.) 20.30 Egy csodá­latos elme (am.) 18.15 Buena Vista Social Club (ném.) 21 Már megint egy dilis amcsi film (am.) 17,18.30 Ghost World (am.) 17.30 Berlin fe­lett az ég (ném.-fr.) 20 Kandahár (ir.-fr.) 19.30 KASSA DRUZBA: Más világ (fr.-sp.-am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Már megint egy dilis amcsi film (am.) 16,18,20 CAPITOL: Ocean’s Eleven - Trip­la vagy semmi (15.45,18,20.15 ÚSMEV: Kémjátszma 18.15, 20.30 OÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szörny Rt. (am.) 17 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szexi dög (ang.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Sólyom végve­szélyben (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Viliódzó fények (dán) 17.30, 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Neveletlen hercegnő (am.) 18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) 16,18 Banditák (am.) 17.30,20,22.30 Egy csodálatos elme (am.) 20, 22.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 13, 16.30, 20 Az igazság nevében (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 Imposztor (am.) 20,22 Kiképzés (am.) 9.45,22.15 A nagyon nagy ő (am.) 13.15,15.30,17.45, 20, 22.15 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Szerelem a végzeten (am.) 15.45,17.45 Szerelem utolsó vérig (magy.) 16.15,18.15,20.15, 22.15 Valami Amerika (magy.) 20,22.30 A HÉT VÉGÉN - HOL? Ml? Ünnepváró húsvét előtt A Nyári Szabadtéri Táncszínház Áap holnap 9.30-tól 13.30-ig Ünnepváró húsvét előtt című rendezvényére váija a gyereke­ket és szüleiket. Az Ünnepváró­nak a sportcsarnok ad otthont, ahol meseszínházi, játszóházi foglalkozások, gyermektáncház, valamint kézművesfoglalkozások lesznek, (tb) Komárom, Városi Sportcsar­nok, szombat 9.30-tól 13.30-ig Evangelizációs délután gyerekeknek A Szlovákiai Református Keresz­tény Nők Egyesületének nagy- kaposi szervezete holnap Evan­gelizációs délután címmel szer­vez húsvét összejövetelt alapisko­lás gyermekek számára a városi művelődési központban. A bibli­ai ismeretek bővítésén kívül gyöngyfűzés, hímestojásfestés és más húsvéti kellékek készítése, továbbá teadélután szerepel a programban (kát) Nagykapos, városi művelő­dési központ, szombat, 14.00 Bukfenc játszóház Rozsnyón A rozsnyói közösségi házban va­sárnap délutánonként érdekes és színvonalas játszóházi prog­ramok váiják az érdeklődőket. A Bukfenc játszóház vezetői, Ju­hász Éva és Nagy Andrea már a húsvéti ünnepekre készülnek programkínálatukkal. így ezen a hétvégén tojásfestés és kukori cacsuhéból készült kosárkák ké­szítése várja azokat a gyereke­ket, akik kedvelik a kézműves­séget, játékot és a közösségi munkát, (rmh) Rozsnyó, Rákóczi Magyar Ház, vasárnap, 14.00 Státustörvény és magyarigazolvány Ma este a Sellyéi Ifjúsági Klub (SÍK) vendége lesz Mézes Ru­dolf, a Szövetség a Közös Célo­kért országos elnöke, aki a stá­tustörvényről tart előadást. A helyszínen a magyarigazolvá­nyok is kérvényezhetők, a kér­vényezők igazolványképet is hozzanak magukkal, (sk) Vágsellye, Vecierka üzlet- központ klubhelyisége, péntek, 19.00 Az iskolák jogalanyiságáról Füleken A „Vár alatti klubdélutánok“ so­rozat ma délutáni rendezvénye az iskolák jogalanyiságával foglalkozik. A klubdélutánt a Csemadok füleki alapszerveze­te, a Pro Iuventus és a Sol Lu­culentus polgári társulás szer­vezte, a szakelőadó Ürge József, vendége Reisz Éva, házigazdája Janusek Ágnes lesz. (-sik) Fülek, Magyar Ház, péntek, 16.00 A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok

Next

/
Oldalképek
Tartalom