Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 67. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 20. Mazowieckit is jelölték Varsó. A független értelmisé­gieket tömörítő boszniai Krug 99 szervezet és a szarajevói Nemzetközi Békeközpont No- bel-békedíjra terjesztette fel Tadeusz Mazowiecki volt len­gyel miniszterelnököt, aki 1992-95 között az ENSZ em­beri jogi jelentéstevője volt Jugoszláviában. Mazowiecki nem csupán tárgyilagosan tá­jékoztatta a világot Bosznia- Hercegovina és Horvátország tragédiájáról, de mindenek­előtt segítem igyekezett a nél­külözőknek, menekülteknek és foglyoknak. Mivel az idei jelölések már lezárultak, az első szabadon választott len­gyel kormányfő csak a jövő évi jelöltek között jöhet szá­mításba. (MTI) Túszejtés Abháziéban Szuhumi. Abháziéban túszul ejtették a FÁK négy békefenn­tartó katonáját. A Grúziához tartozó szakadár köztársaság délkeleti részén fekvő Pecsora faluban az orosz békefenntar­tók gépkocsijára ismeretlen fegyveresek lesből tüzet nyi­tottak, majd elhurcolták a kéksapkásokat. A négy kato­na után jelenleg is kutatnak. Pecsora a grúz7abház határ közelében, a FÁK-országok békefenntartói által ellenőr­zött biztonsági övezetben ta­lálható. (MTI) Grúzia célja a NATO-tagság Berlin. A grúz elnök tegnap a Frankfurter Allgemeine Zei­tungnak nyilatkozva megerő­sítette hazája NATO-csatlako- zási szándékát, amely legko­rábban 2005-ben válhatna va­lóra. Eduard Sevardnadze óvatosan megkerülte a választ arra a kérdésre, mennyiben játszik szerepet a NATO-hoz való grúz közeledésben az orosz gyarmatosító törekvé­sektől érzett félelem. Mind­azonáltal kijelentette: Grúzia tragikus történelméhez az a tény is hozzátartozik, hogy az ország egykor orosz gyarmat volt. Az egykori szovjet kül­ügyminiszter szerint országá­nak a jövőben biztonsági ga­ranciákra lesz szüksége. (MTI) Sevardnadze Putyin orosz el­nök javára írta, hogy nem te­kintette tragédiának amerikai katonai tanácsadók érkezését Grúziába (Képarchívum) Koreai-félsziget: konföderáció? Moszkva. A konföderáció le­hetne a megoldás a két Korea újraegyesítésére, de ez ehhez vezető folyamat tele van csap­dákkal - áhította Moszkvában Cső Te Bök, az észak-koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés (parla­ment) elnöke. Hozzátette: a konföderációs államformát „kívülről keményen támad­ják”. Szerinte az USA szándé­kosan lassítja a két Korea köze­ledését, nem érdeke a félsziget stabilitás, az egységes koreai állam létrejötte. Ugyanakkor elismerte, hogy a két Korea kö­zötti nézeteltérések is gátolják az újraegyesítést. (MTI) Olaszországban a menekültügy a koalíció szakadásával fenyeget - egyre hangosabbak Bossiék idegengyűlölő megnyilvánulásai Róma rendkívüli állapotot hirdet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az olasz kormány rendkí­vüli állapotot készül hirdetni az il­legális bevándorlás által sújtott tartományokban, miután iraki kurdok csaknem ezerfős csoportja érkezett Szicíliába egy hajón, s ez az ügy szakadással fenyeget a kor­mánykoalíción belül. A Monica nevet viselő - Sao Tómé és Prin­cipe zászlaja alatt haladó - keres­kedelmi hajó hétfőn futott be a szicíliai Catania kikötőjébe az olasz pénzügyőrség négy hajójá­nak a kíséretében. Összesen 928 iraki kurd érkezett a Monica fedél­zetén, köztük 361 gyermek. Liba­nonban szálltak tengerre, fejen­ként négyezer dollárt fizettek az embercsempészeknek. A francia haditengerészet egyik fregattja már a Földközi-tenger délkeleti részén meg akarta közelíteni az emberekkel zsúfolt hajót, de a csempészek azzal fenyegetőztek, hogy a gyermekeket vízbe dobják. A kiskorúakat a személyzet tagjai az olasz pénzügyőrök ellen is em­beri pajzsként akarták felhasznál­ni. A pénzügyőrök ezért kénytele­nek voltak a kalózok módszerét alkalmazni: miután egészen közel lopakodtak a hajóhoz, átugrottak a fedélzetre. Az volt a céljuk, hogy elkapják az embercsempészeket. Ez utóbbiak azonban, ahogy ilyen­kor lenni szokott, elvegyültek az utasok között. Miután egy asszony szülési fájdalmakkal küszködött, a hatósági művelet mentőakcióvá változott: az asszony egy katona­orvos segítségével megszülte gyermekét, a hajót pedig emberi rakományával együtt Catania ki­kötőjébe kísérték. A Liga szerint be kell zárni a kapukat a „hívat­lan hordák” előtt. Claudio Scajola belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy az illegá­lis bevándorlás által sújtott dél­olaszországi tartományokban rendkívüli állapotot vezet be, olyat, amilyet a természeti csapá­sok idején szokás. A háromtól hat hónapig teljedó rendkívüli hely­zetben a helyi prefektusokat kü­lönleges hatáskörrel ruházzák fel. Egyebek között lefoglalhatnak te­rületeket vagy létesítményeket, ahol a bevándorlók számára ala­kíthatnak ki fogadóközpontokat, s ahol még ott a helyszínen bírálnák el a hatóságok az újonnan érkezet­tek tartózkodási kérelmét. Umber­to Bossi közigazgatási reformügyi miniszter kevésnek tartja ezt az in­tézkedést. Szerinte a kormány „rossz irányban halad“. A ligás ve­zér úgy véli, hogy a bevándorlók tömegei nemzetközi összeesküvés eredményeként érkeznek az olasz partokhoz, s ennek a „dömping- nek“ az a célja, hogy aláássák az ország szuverenitását. A Liga más politikusai a koalícióból való kilé­pést is fontolóra vették, ha a kor­mány nem zárja be a kapukat a - mint fogalmaznak - hívatlan „hor­dák“ előtt. Scajola belügyminisz­ter ezzel szemben azt hangsúlyoz­ta, hogy az iraki rendszer elől me­nekülő nincsteleneknek védelmet kell nyújtani. A kormánykoalíció kereszténydemokrata szárnya is elutasítja Bossi pártjának idegen- gyűlölő megnyilvánulásait. A bal­közép ellenzék viszont azért vá­dolja a végrehajtó testületet, mert szerinte indokolatlan a rendkívüli állapot bevezetése. Közel ezer menekült zsúfolódott össze a 75 méter hosszú Monica teher- hajón (TASR/EPA-felvétel) Tegnap mindenki mindent szigorú feltételekhez kötött - és persze a másikra várt Csigalassú előrelépés Ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből Negyedszer Gödöllőn Gáza/Jeruzsálem/Ramalláh. Az izraeli hadsereg tegnap reggel bejelentette, hogy be­fejezte kivonulását a palesz­tin autonóm területekről. Pa­lesztin források közölték: nem teljes a kivonulás: az iz­raeli hadsereg délelőtt ismét behatolt palesztin autonóm területre, a Gázai övezet északi részén Beit Lahija kö­zelében. ÖSSZEFOGLALÓ Ez azért fontos, mert a palesztinok az izraeli csapatkivonáshoz kötik a tárgyalások megkezdését. A tegnapi izraeli, harckocsikkal támogatott akciónak is volt halálos áldozata. Előzőleg, hajnalban egy a Hamász által vállalt akcióban Ciszjordániá- ban megöltek egy izraeli katonatisz­tet és hármat megsebesítettek. A tá­madást két palesztin hajtotta végre. Ariel Sáron izraeli kormányfő teg­nap úgy nyilatkozott, hogy Jasszer Arafat elhagyhatja a palesztin terü­leteket, ha életbe lép a Tenet-féle tűzszünetí terv. Saronnal tartott második (az első hétfőn este volt) találkozója után Dick Cheney ame­rikai alelnök is a tűzszünethez kö­tötte a palesztin vezetővel való talál­kozóját. Biztonsági kabinetjének tegnapi döntését az izraeli minisz­terelnök Cheneyvel közös sajtótájé­koztatóján jelentette be. Sáron ugyanakkor egy újságíró kérdésére hozzátette: ha Arafat külföldön, például a bejrúti arab csúcson olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekkel az erőszakot szítja, vagy távollétében újabb terrorakciókat követnek el, megtiltja neki, hogy visszatérjen a palesztin területekre. Cheney ugyancsak a tűzszüneti terv teljes egészében való életbe lépésé­től tette függővé, hogy találkozik-e a Palesztin Hatóság elnökével. A fegy- vemyugvás megvalósulása esetén - mondta - már a jövő héttől kész ta­lálkozni Arafattal egy később kijelö­lendő helyszínen, de ehhez a pa­lesztin vezetőnek mindent meg kell tennie az izraeliek elleni támadások megakadályozásáért. Erről Cheney üzenetet küldött Arafatnak Antho­ny Zinni amerikai közel-keleti kü- lönmegbízottal. Bár Cheney azt ter­vezte, hogy néhány palesztin veze­tővel tárgyal izraeli látogatása so­rán, a palesztinok még hétfőn kö­zölték, hogy csakis Arafat lehet a tárgyalópartnere. Cheney ígéretet tett .arra, hogy az USA továbbra is aktívan részt vesz a közel-keleti bé­kére tett erőfeszítésekben. Palesztin tisztségviselők üdvözölték az amerikai alelnök hajlandóságát az Arafattal való találkozásra, de bí­rálták Sáron izraeli kormányfőt, amiért feltételekhez köti Arafat kül­földi útjainak engedélyezését. „Che­ney bejelentését pozitív lépésnek, a jó irányba való elmozdulásnak érté­keljük. Egy ilyen találkozó a helyes mederbe terelné az amerikai-pa­lesztin kapcsolatokat” - mondta a Reutersnek Nabü Abu Rudeina, Arafat tanácsadója, (m, t) MTI-HÍR Budapest. A Magyar Polgármeste­rek IV. Világtalálkozóját az infor­matika, az ifjúság, a környezetvé­delem és a turisztika témái jegyé­ben rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A házigazda város polgármestere, Gémesi György, aki egyben a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének és a Magyar Polgármesterek Egyesüle­tének (MPE) elnöke is, tegnapi saj­tótájékoztatóján elmondta: ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük min­den másodikat az országhatáron MTI-HÍREK Manila/Moszkva. Miközben a Fü- löp-szigetek déli részén folytatód­nak a kormánycsapatok és az iszlám szélsőségesek közötti összecsapá­sok, újabb amerikai katonai kontin­gens küldéséről állapodott meg Ma­nila és Washington. Az 1700 katona április végén érkezik a délkelet-ázsi­ai országba, hivatalosan azzal a cél­lal, hogy közös hadgyakorlaton ve­gyen részt a Fülöp-szigeteki hadse­reggel Luzon szigetén. túli területről. Az 1996 óta kétéven­te megrendezésre kerülő találkozó­nak az összetartozás-érzés erősíté­sén túli célja az, hogy szakmai se­gítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a kü­lönböző fórumok keretében. A ta­lálkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítá­sát kezdeményezhessék. Szavaiból kiderült, az MPE el szeretné érni, hogy minden határon túli magyar településnek legyen magyarországi partnere. A világtalálkozó fővédnö­ke Mádl Ferenc köztársasági elnök. Orosz igazságügyi szervek képvise­lői indultak tegnap a kubai Guan­tánamo amerikai bázisra, hogy a helyszínen vizsgálódjanak az ott esetleg fogva tartott orosz állampol­gárságú al-Kaida tagok ügyében. Moszkva megtette a kötelező lépé­seket arra, hogy biztosítsa a fogva tartottak jogi védelmét. Arról vi­szont, hogy kéri-e terrorizmussal gyanúsított állampolgárai kiadatá­sát, csak azután születhet döntés, hogy a helyszínen azonosították a foglyokat. Washington még nem döntött Irakról Jeruzsálem. A közel-keleti körúton tartózkodó Cheney amerikai al­elnök tegnap Jeruzsálemben Irakkal kapcsolatban leszögezte: egy­előre nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok megtá­madja-e Irakot vagy sem, és Washington továbbra is szoros konzul­tációs kapcsolatban marad a térség államaival. Az amerikai alelnök tizenegy országot keresett fel a térségben tíznapos körútja során. Az arab vezetők mindenütt egyöntetűen értésére adták, hogy nem támogatnának egy Irak elleni amerikai katonai akciót, (m) Újabb 1700 amerikai katona a Fülöp-szigetekre Oroszok Guantánamón Kostunica: „elképzelhetetlen méretű kémbotrány, amely megrázza az államot" - a DSS Djindjics szerb kormányfőt is menesztené Feszültség a Perisics-ügy miatt Kostunica és Djindjics. Kettejük viszonyát tovább ronthatja a Perisics-ügy (Reuters-fel vételek) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Momcsilo Perisics, a kémtevékenységgel vádolt.szerbiai miniszterelnök-helyettes tegnap benyújtotta lemondását. Perisics a belgrádi közszolgálati rádióval kö­zölte, hogy távozik tisztségéből. A Beta hírügynökség úgy értesült, hogy a volt vezérkari főnök Zoran Djindjics szerb kormányfőt értesí­tette lemondásáról. Perisics állító­lag azt is közölte, hogy a jogi eljá­rás során nem fog hivatkozni men­telmijogára. Perisics lépésével aligha ér véget az a válság, amelyről Vojiszlav Kostu­nica jugoszláv államfő hétfőn este azt mondta, hogy „elképzelhetetlen méretű kémbotrány, amely meg­rázza az államot“. Ugyancsak hét­főn este Kostunica is, Djindjics is le­mondásra szólította fel Perisicet. Kostunica államfő sajtótájékoztató­ján közölte: megdöbbentette a hír, hogy a vezérkartól adatok szivárog­nak ki, szerinte az ügyet át kell adni az igazságszolgáltatásnak. „Az or­szágot nem lehet eladni, az ország kiszabadulása az elszigeteltségből nem jelenti azt, hogy az állam meg­szűnik államnak lenni, és nincs töb­bé állam- és hadititok" - hangoztat­ta Kostunica, keményen hozzátéve: a szerb kormánynak le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. „Ha Perisics nem mond le vagy nem váltják le, akkor felmerül az egész kabinet létjogosultságának kérdé­se.” Kostunica szerint Perisics elfo­gása jórészt szabályos volt, de gyor­sabban kellett volna róla informálni az állami vezetést. Elismerte, hogy voltak hiányosságok, és „az ügybe felelőtlenül belekeverték egy kül­földi diplomata nevét, akivel Perisics kapcsolatot tartott fenn“. Kostunica szerint Jugoszláviának nagyon fontos, hogy jó viszonya le­gyen az USA-val, ezért Belgrád mindent megtesz, hogy a Perisics- ügy ne tükröződjék a jugoszláv- amerikai kapcsolatokon. Djindjics szerb kormányfő azért kérte Perisicset a lemondásra, hogy, jogi eljárás keretében tisztá­zódjon a felelőssége, és az ügy ne terhelje a szerb kormányt”. Megis­mételte korábbi kifogását, amely szerint megengedhetetlen, hogy a köztársasági kormányilletékese­ket és személyesen őt öt hónapon át nem tájékoztatták arról, hogy figyelik Perisicset. Úgy értékelte továbbá, hogy a Perisics-ügy or­vén megkísérlik aláásni kormánya tekintélyét. Követelte, hogy álla­pítsák meg, kik a felelősek a had­sereg katonai szolgálatánál tör­tént mulasztásokért. Közölte, hogy mivel Kostunicát sem tájé­koztatták a Perisics-ügyről, elvár­ja, hogy menesszék Acse To- micsot, a katonai rendőrség pa­rancsnokát. A Kostunica és Djindjics közötti ri­valizálás tükröződik abban, hogy Kostunica Pártja, a Szerbiai De­mokrata Párt (DSS) a kémügy kap­csán egyenesen Djindjics lemondá­sát követelte. A párt szerint Djin­jdicsnek, mint a kormány munkájá­ért felelős miniszterelnöknek erköl­csi és politikai kötelessége lemon­dani. A DSS szerint a katonai rend­őrség szakszerűen fogta el és állí­totta elő Perisicset, betartva a tör­vényes előírásokat. Djindjics vi­szont több ízben is azt hangoztatta, hogy a katonai rendőrség kicsú­szott a polgári ellenőrzés alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom