Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-19 / 66. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 19. FÓKUSZBAN: ANTIGLOBALIZÁCIÓS ERŐSZAK Londonban kezdődött a globofóbok első utcai pusztítása, az utolsó állomás egyelőre a spanyolországi Barcelona Temetnék a kapitalizmust Már a kapufa is játszik. Tiltakozás a Barcelona pályáján. (Reuters-felvétel) London, Seattle, Davos, Washington, Prága, Nizza, Göteborg, Genova, Laeken és Barcelona - ezeket a városokat az köti össze, hogy a globalizáció elleni harc áldozatául estek. ÖSSZEÁLLÍTÁS A globalizáció ellen küzdők több helyen megmutatták haragjukat, dühüket, a példádan rendőri készültség ellenére lüktető belvárosok váltak csatatérré. Mintha 1968 indulatos diáktüntetéseinek sorozatos megújulása zajlana le szemünk előtt: 1999 nyarán Londonban, a Cityben a világgazdaság globalizációja, a pénz túlzott hatalma, a multinacionális óriásvállalatok megza- bolázhatatlansága ellen kirakatokat bezúzva tüntettek a globofóbok; késő ősszel következett Seattle, ahol a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) soros miniszteri tanácskozását zavarták meg rendesen, majd 2000 januátjában Davosban a Világgazdasági Fórum előkelő légkörét rondították el; tavasszal Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank rendes ülésén késztették az elegáns bankárokat konspirativ jellegű bujkálásra, nekik hajnalinak számító hét órakor kezdődő tanácskozásra. Szeptember végén pedig ugyancsak az IMF és a Világbank ülésének ellehetetlenítése volt a cél Prágában, ahol a konferenciának otthont adó Kongresszusi Központ környékén szabályosan megütköztek egymással a dühöngő fiatalok és a rendőrök; 2000 decemberében az Európai Unió történelminek szánt nizzai csúcstalálkozója idején a pompás város tengerparti sétányait változtatták lövészárkokká a globofóbok. A. következő állomás a svéd Göteborg, ahol a baljós előjelek ellenére a helyi rendőrség még vízágyúkkal sem rendelkezett. A minden addiginál hevesebb összecsapások miatt a skandináv állam példátlan tettre szánta el magát: ideiglenesen felfüggesztette a személyek szabad, ellenőrzés nélküli mozgásáról szóló schengeni egyezmény hatályát, a rendőrségnek megengedte a lőfegyverek használatát. Ez fordulatot jelentett a globalizálódó világ ellen tüntető, egyre inkább öncélú megmozdulások világában. De az igazi fordulat Genovában következett be: a tüntetéseknek már áldozata is volt. A vüág gazdaságilag legerősebb nyolc kormánya egy megszállt városban volt kénytelen találkozni, pontosabban a város öblében egy hajón. A több napig tartó tiltakozások során a rendőrök lelőttek egy, a középosztályból származó olasz fiatalt. A tüntetők romhalmazzá változtatták az olasz tengerparti várost. Tavaly év végén Laeken következett, de a belga rendőrök alaposan felkészültek az antiglobalizá- ciós katonákra, így a törés-zúzást elkerülve Brüsszel kisebb csetepatékkal megúszta. Barcelona azonban a hét végén harctérré változott. Több mint negyedmillió globalizációellenes tüntető vonult fel a katalán városban, s a rendőrség gumilövedékkel és gumibotokkal oszlatta szét az anarchistákat, akik a megmozdulás végén gyújtogattak és kirakatokat zúztak be. A felvonulás karneválszerűnek indult, sötétedéskor azonban elkezdődtek a rendbontások. A globalizáció ellenzői egy látványos akciót is végrehajtottak, két hívük a spanyol labdarúgó rangadón, a Barcelona-Real Madrid találkozó elején berohant a pályára, s a hazaiak kapujához bilincselte magát, (shz, mti) A globofóbok fő célpontjai WTO - A Világkereskedelmi Szervezet 1999-es ülésén Seattie-ben robbantak ki az első, valóban komoly összecsapások; IMF és Világbank - A két nemzetközi pénzintézet éves ülései szintén „hálás” célpontok, elég csupán Washingtonra és Prágára gondolni; EU - Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozói Nizzában, Göteborgban, Laekenben és Barcelonában összecsapások helyszínei voltak; Davos - A svájci Világgazdasági Fórum szervezői már nagy tapasztalatra tettek szert a zavargások elfojtásában; G8 - A világ legiparosodottabb országainak és Oroszországnak tavalyi csúcstalálkozóján Genovában az összecsapásoknak egy halottja volt. Az utcai közelharcok nem egy humánusabb és igazságosabb világ ajtaját nyitják meg előttünk, éppen ellenkezőleg Először Göteborgban lőttek túl a célon ÖSSZEÁLLÍTÁS Vajon mi váltotta ki az utóbbi években menetrendszerűen érkező, rangos tanácskozásokon vulkánként kitörő heves indulatokat? Hiszen a fejlett Nyugat gazdasági növekedése szinte töretlen, a jólét folyamatosan nő, nincs háborús veszély, a demokrácia szilárd. Valami azonban mégis repedéseket okozott a nyugati társadalmak szövetében. A globalizáció ismérvei, azaz a határokat nem ismerő beruházások, az áruk, a szolgáltatások és a tőke a korábbinál jóval szabadabb nemzetközi áramlása, a vámhatárok lebontása, a termelés nemzetköziesedése, a pénzügyi szolgáltatások kiteijedt hálózata, a tőzsde mindenható szerepe mind-mind a hatékonyabb és olcsóbb termelést, a gyorsabb szolgáltatásnyújtást garantálja. Ehhez párosul még az elektronikus kereskedelem, a távközlés fejlődése és az óriáscégek példádan méretű egyesüléshulláma. Az így kialakult glo- balizált ún. új gazdaság azonban megingatja a társadalmi stabilitást, megkérdőjelezi az állam, a politikai pártok szerepét, ellehetetleníti a szakszervezeteket és egyáltalán az érdekvédelmet, és az emberek, országok közötti meglévő egyenlőtlenségeket szakadékká mélyíti. Ahogyan David C. Korten fogalmazott a Tőkés társaságok világuralma c. könyvében: „A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből és egy maroknyi multinacionális társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyeket egyetlen kényszerítő erő mozgat: a rövidtávú pénzbeli nyereségre való törekvés.” A globalizálódás hatására nő a szakadék a gazdag és a szegény országok között - állapította meg az ENSZ 1999-ben közzétett tanulmánya, leszögezve: az emberiség leggazdagabb és legszegényebb egyötödének jövedelmi aránya 1960-ban 30:1 volt, míg 1997-re ez az arány 74:l-re nőtt, amire nem volt példa az emberiség történetében. A globalizáció további kockázata, hogy a tudáson, számítógépes ismereteken alapuló gazdaság kilátástalan helyzetbe kergeti a szakképzetlen munkások millióit, az elmaradott térségek lakóit. A környezetvédők azért ágálnak a globalizálódás ellen, mert a nyugati cégek a fejlődő vüágban nem tartják be a környezetvédelmi szabályokat. Ma már egyre nyilvánvalóbbak a globális vüággazdaság vadhajtásai. A nagyvárosok utcáin a globalizáció ellen tüntető globofóbok által betört kirakatüvegek a világgazdaság újfajta problémáit csörömpölik. A korszakváltásra ráérzett Soros György világhírű pénzspekuláns is, aki szerint a kapitalizmus jelenlegi formája egyenesen a demokráciát veszélyezteti. Az oly sokat bírált Világbank Támadás a nyomor ellen c. jelentése leszögezi: napjainkban több mint 1,2 milliárd ember tengődik abszolút nyomorban. A politikusok közül is mind többen érzékelik, hogy ha a társadalomban egyre többen csúsznak le a felemelkedés esélye nélkül, akkor a világpiaci rulett vesztesei óhatatlanul a szélsőjobb irányába mozdulnak el, ami alapjaiban rázhatja meg a demokratikus országokat. A globalizációt támogató és e trendet elvető globofóbok közötti törésvonal a következőképpen húzható meg. A globalizáció élharcosai szerint a szegénységet csak a gazdasági fejlődés, a kereskedelem, a vámhatárok megszüntetése számolhatja fel, szerintük a szegény országoknak a nyugati piacgazdasági normákat követve kell és lehet eljutniuk a tehetősebb állapotba. A globofóbok viszont úgy látják, a világkereskedelemnek több káros oldala van, mint hasznos. A globalizáció csak a nagy nemzetközi cégeknek kedvez, ezek pedig nem törődnek a környezet védelmével és az ember méltóságával. Göteborg előtt a globofóbok eszme- rendszere, ha úgy tetszik ideológiája még többé-kevésbé követhető volt, akár némi szimpátiát is kiválthatott. Az EU svédországi tanácskozása azonban vízválasztót jelentett: elpárolgott a Prágában még meglévő készség a globofóbok és a világ hatalmasai közti párbeszéd iránt. A társadalmakat valóban kínzó kérdések megválaszolása, a kapitalizmus emberarcúbbá tétele háttérbe szorult, s a tüntetők a durvaság, a tudatos rombolás útjára léptek. Göteborgban a globofóbok először lőttek túl a célon, a fennálló életforma ellen lázadók zsákutcába jutottak. Az azóta is folyó utcai közelharcok nem egy humánusabb és igazságosabb világ ajtaját nyitják meg előttünk, épp ellenkezőleg: az erős kéz után kiáltó, centralizáló, a demokratikus vívmányokat, emberi jogokat megnyirbáló erők alá adnak lovat, (shz) VÉLEMÉNY Globalizált tiltakozás Sandro Mezzadra politológus a bolognai egyetem docense, a genovai megmozdulások egyik szervezője az Élet és Irodalom című lapnak nyilatkozott, még a G8 csúcsa előtt.- Létrejött a Genova Social Forum (GSí), amelyik képes volt felvetni a holnap kérdéseit. 1989 után ez az első valóságos társadalmi mozgalom. És egyben globális is. Ez nagyon fontos. Nem globalizációellenes mozgalommal állunk szemben. Vannak köztünk, akik szeretnének ellenállni a globalizációnak, de nem ők jelentik a többséget. Ez egy globális mozgalom, a globalizáció következménye és előrevivője. Itt a globális mozgósítás majdhogynem előfeltétel. Nem szervezett politikai mozgalommal van dolgunk. A hatvanas-hetvenes évekig, ha nemzetközi megmozdulást akartak szervezni, hogyan csinálták? Összeültek az olaszok, körülnéztek, hogy milyen kapcsolataik vannak a világban, telefonáltak az európai mozgalmak képviselőinek, összehívtak egy európai megbeszélést, aminek a végén, az ott elért döntések eredményeként, meghirdették a megmozdulást. Ma nem így megy. Ma eleve adott a mozgalom nemzetközi dimenziója. Az interneten közzéteszel egy felhívást, ami pár nap alatt körbejárja a világot. Jönnek a válaszok, a csatlakozások. A legfurcsábbak is: olyanoké, akiket eddig nem ismertél, akiknek még a létéről sem tudtál. Egy évvel ezelőtt közzétettük a bevándorlók genovai találkozójára hívó felszólítást. Rengeteg csatlakozás érkezett Kelet-Európából, miközben semmiféle kapcsolatunk nem volt a térségben. Ettől kezdve a mozgalom hálózatokban fejlődik tovább. Először informatikus hálózatként a világhálón, majd egy második lépésben formálisabban is megszerveződik. Ilyen a GSf, amelyhez több mint 700 szervezet csatlakozott. Olaszok és külföldiek egyaránt. Ezt a hétszáz csoportot 14 tematikus területre osztottuk. Létrehoztuk a szóvivők intézményét, amelyben mindegyik tematikus csoport képviselve van. Ilyenek a bevándorlók, a szociális központok, az AIDS ellen küzdők, a katolikusok, a laikus önkéntesek stb. Tehát a mozgalom a globalizáció terméke, de egyben motorja is. Mert mi az utóbbi évek migrációja, ha nem az alulról jövő globalizáció laboratóriuma? Olyan társadalmi mozgás, amelynek eredményeként a kultúrák keresztül- kasul áthatják egymást, és kialakul egy mesztic identitás. Vagyis az itt jelenlévők nagyobb része a világ egyesítését kívánja, csak nem neoliberális alapon, nem a nagytőkék akarata szerint. Interneten szervezett forradalmársejtek Antiglobalizációs klimax ORIGO A globalizáció az évtized közhelye. Internet, határokon átrobogó tőke, globális piacra termelő, országnyi méretű mamutcégek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, amerikai kultúra, kibergyorsulás. És közhely a globalizációellenesség is. Aktivisták tízezrei, bedobált kirakatok, égő városok, tüntetők. Meg valódi, komoly civil szervezetek. Az ellentábor rendkívül változatos. Közös ideológia és irányítás nincs, mint ahogy közös alternatíva sem. Egyesek a környezetvédelemre fókuszálnak, mint például a nagymúltú World Wide Fund for Nature, vagy a Greenpeace. Mások a nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységét követik figyelemmel, mint a Bankwatch Network vagy a Bretton Woods Project. Megint mások az emberi jogokért szállnak síkra: a két legnevesebb az Amnesty International és a Human Rights Watch. És akadnak tucatszámra szakszervezetek, nőcsoportok, anarchista tömörülések és fogyasztóvédők is, kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül. Főszervezők, mint a Friends of the Earth. Sokukat nem kimondottan globalizációellenes szervezetként kell felfogni, csak munkájuk során nemegyszer találkoznak és szembehelyezkednek a folyamat vélt vagy valós negatív hatásaival. A tortán a hab a kicsiny, nemegyszer militáns szervezetek egész hada. És persze a vitatkozók, fel-felvonulgatók, szó- rólap-osztogatók, levelezőlistákat megtöltők végtelen hosszú serege. A taktika egyszerű. Általában a következő esemény dátumától függően létrejön egy internetes oldal (ha mondjuk szeptember 26-án lesz az armageddon, akkor www.s26.org ), plusz levelezőlisták. A szó az interneten villámgyorsan teljed, központ pedig nincs, csak sok kis sejt - felgöngyölíteni tehát gyakorlatilag lehetetlen, pedig bárld hozzájuthat az információkhoz. A helyszínen aztán kicsit összekavarodik minden, az aktivistacsoportok nem épp szervezettségükről híresek, de mindig központ. A központ információval látja el az érkezetteket, kapcsolatban áll a sajtóval, gyakran szállást is intéz; a nagyobb gyülekezőpontokon félmilitáns taktikákat oktatnak, elmagyarázzák a forradalmárjelölteknek, mit kell tenni, ha jön a könnygáz, esetleg a vízágyú és a gumilövedék, mit, ha elkapnak a rendőrök. A rendőrség is előre készül, a washingtoni hacacáré részben a beépített ügynökök ügyessége miatt lett tompább a vártnál Bár az ágálok elképzelései gyakran gyermetegen naivak, butaság elhessegetni a jelenséget. A globalizációellenes csoportok tevékenysége sokkal összetettebb és szélesebb, mint utcakő-hajigálás a Világbank ülései alatt. A nyilvánosság óriási fegyver egy olyan korban, amikor nagyobb tömeghez lehet szólni, mint valaha. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK; 12-16 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 05.59-kor - nyugszik 18.01-kor. A Hold kel 08.22-kor - nyugszik 23.43-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 300, apad; Medve: 155, apad;Komárom: 245, apad; Párkány: 170, apad. Délelőtt jobbára derült lesz az égbolt, majd fokozatosan megnövekszik a felhőzet, helyenként csapadékra kell számítanunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16, a magasabban fekvő területeken 5 fok körüli lesz. Éjszakára 3 és 7 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap borús lesz az égbolt, számos helyen lehet zápor, zivatar. Nappal az ország déli részén 9-14, éjszaka pedig 0 és 4 fok közti értékeket mutathat a hőmérő. Nagyobb felhőzet és csapadék jellemzi a csütörtöki időjárást is, nappal 6-11 fok várható. A mai időjárás rendkívül kedvezőtlenül hat szervezetünkre, különösen a mozgás- szervi és reumatikus megbetegedésekben szenvedőkre. Gyakori lehet a fejfájás, a megszokottnál is gyötrőbbek lehetnek a fantomfájdalmak. A szívás érrendszeri megbetegedésekkel küszködök jobb, ha kerülik a nagyobb fizikai megterhelést. Általában csökken a szellemi és fizikai teljesítőképességünk, s az össz- pontosító-készségünk is alulmúlhatja az átlagost. Könnyebben válunk ingerlékenyekké, depressziósakká.
