Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-16 / 64. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 16. Agrárvilág W1 Gombabetegségek a zöldséghajtatásban és a hatékony védekezés lehetőségei A palántadőlés okozói Sorszámot kapnak a szarvasmarhák, sertések, birkák és a kecskék Kötelező fülbevaló és bejegyzés (Képarchívum) A hajtató berendezésekben a magas hőmérséklet és a páradús levegő kedvez a gombák kórokozóinak. A szinte állandó járványveszély elhárításában fontos feladat hárul a növényvédelemre. A gombabetegségek elleni védekezés nem csupán permetezésekből áll, fontos minden olyan tevékenység, amellyel kedvezőtlen körülményeket teremthetünk a gombák fertőzésének és szaporodásának. CSEKES ZOLTÁN A megelőzést célzó intézkedések közül ki kell emelni a beteg növények és növényi részek azonnali megsemmisítését, a túlöntözés kerülését és a sokszor kissé kockázatosnak tűnő, de ésszerű szellőztetést is. A rendszeres gyomirtással elkerülhetjük a gombabetegségeknek kedvező zárt növényállomány kialakulását, s tartózkodni kell minden olyan felesleges sérülést okozó tevékenységtől, amely kaput nyit a kórokozók behatolásának. A növényi betegségeket gyakran a termesztő berendezések talajában felszaporodó és onnan fertőző gombák okozA kórokozók a növény 6-7 leveles koráig támadják a palántákat. zák. Ezért a berendezés több éves használata után gondoskodnunk kell a talaj fertőtlenítéséről, vagy a fóliaházat idővel célszerű fertőzésmentes területre költöztetni. A palántadőlést okozó gombacsoport kórokozói a következők: Pythyum spp., Rhizoctonia solani, Fusarium spp., Alternaria alternata és az Alternaria solani. E gombacsoport kórokozói a csírázástól a növény 6-7 leveles koráig támadják a palántákat. Gazdanövénykörük meglehetősen széles, nálunk a palántaként nevelt zöldségeket fertőzik. A betegségnek kétféle megjelenési formája van, attól függően, hogy a kórokozók mikor támadják meg a növényt. A gombák által fertőzött talajba vetett magvak hiányosan kelnek ki, a csírakezdemények még a talajban elpusztulnak. Jellegzetesebb a károsítás a kikelt palántákon. A talajjal érintkező gyökér- nyaki rész fertőződik, megbámulva elvékonyodik, s a növény elszáradás nélkül kidől, nedves körülmények között elrothad, szárazabb viszonyok között sötét színű lesz. A palánták a kórokozó gombák sugárirányú terjedésének megfelelően foltokban dőlnek ki. A kártétel a szaporítóládákban foltszerűen jelentkezik. A tápkockás palántanevelésben is előfordul károsítása. Védekezésül több módszer is használható. A takaróföld fertőtlenítése történhet gombaölő szerekkel is, mint amilyen a Merpan 50 WP (0,25%) vagy Previcur 607 SL (0,1%), melyet kombinálunk Fun- dazol 50 WP (0,1%) vagy Topsin (0,1%) permetszerekkel. Ezeknek a szerelmek az az előnye, hogy a kezelés után egy két nap után már vethetünk, ültethetünk. A szerek csak a talajban élő gombák ellen hatnak. A magvetés védelme érdekében a magtakarás után szintén öntözzük be a talajt ezzel az oldattal (egy négyzetméterre 10 liter permedét használjunk). A tűzdelés utáni védelem hasonló a magvetésnél leírtakkal, csupán a permedé mennyisége változik négyzetméterenkénti 0,5-1 literre. Ha ennek ellenére a fertőzés felüti a fejét, a megtámadott növényeket azonnal el kell távolítani és az egészségeseket pedig a fent említett oldattal bőségesen meg kell öntözni, illetve permetezni. Az állományvédelemben kiemelt jelentősége van a növény-egészségügyi szabályok betartásának. A vegetáció alatt a növények folyamatos figyelésével a beteg növények eltávolításával csökkenthetjük a vegyszeres védekezések számát, ületve elősegíthetjük azok hatékonyságának növelését. Fontos, hogy a termesztésre mindig egészséges szaporítóanyagot, fertőzésmentes vetőmagot használjunk. A termesztés befejezte és a termés betakarítása után a növénymaradványokat ne forgassuk a talajba, hanem távolítsuk el és semmisítsük meg. A talaj általában a legfontosabb fertőzési forrásnak számít. A sűrű vetés kedvez a kórokozó megjelenésének. A túlöntözés, ezáltal a talaj levegőtlenné válása, cserepesedése, a savanyú kémhatás (pH 6-6,5) és a fényhiány szintén hajlamosító tényező. A másik gyakori gombabetegség a fehérpenészes tőhervadás. Tünetei hasonlóak - a talajból támad és a szártövön vizenyős foltok mutatkoznak és azokon fehér vattaszerű micélium-bevonat képződik. A tő lankad, végül elpusztul. Ellene a gyakorlatban még nincs olyan készítmény, amely megfelelő védettséget nyújtana. A termesztés kezdetén biológiai védekezésként felhasználható a betegség egyik ellentétes hatást kiváltó gombája, a Conithyrium minitans, amely a kórokozó gomba kitartó képletein élősködve elpusztítja azt és megszünteti a fertőzés forrását. A biofungicid nálunk még engedélye- zetés alatt áll. Addig is azt tanácsolom a termelőknek, hogy a beteg töveket haladéktalanul távolítsák el és semmisítsék meg. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Február 1-jétól hatályos a földművelésügyi minisztérium 17/2001-es számú rendelete, amely kötelezi a szarvasmarhatartással kicsiben és nagyban foglalkozó társaságokat és gazdákat arra, hogy kétjék farmjuk és az ott tartott, akár egy szarvasmarhájuk nyilvántartását. A kötelezettség tehát vonatkozik a szövetkezetekre, társaságokra és magánszemélyekre egyaránt. A nyilvántartási kötelezettség az Európai Unió 1760/2000 EEC számú rendeletéből ered. A környező országokban, így például Magyarországon és Csehországban már korábban elvégezték. Nálunk eddig halogatták, ám' a szarvasmarhák szivacsos agysor- vadásos betegségének nyugat-európai elterjedése és hazai felbukkanása ismét felgyorsította a nyilvántartás ügyét. „Az állattartókat és jószágaikat az Állami Fajnemesítő Intézet (SPÚ SR) zsolnai központjában jegyzik majd” - nyilatkozta lapunknak Csapiár Árpád, az SPÚ dunaszerdahelyi regionális központjának vezetője, akit a nyilvántartási eljárásról és annak az állattartókra vonatkozó anyagi és adminisztratív vetületeiről faggattunk. Csapiár megerősítette, hogy már az egy borjút, tehenet vagy bikát tartó állattartóknak is kérniük kell az SPÚ regionális központjaiban, esetleg járási konzultánsainál a regisztrációt. Ez voltaképpen egy kérdőív kitöltését jelenti, amely alapján a zsolnai központ ad egy számot a termelőnek. A regisztrációs számmal rendelkező állattartóknak ezt követően nyilatkozniuk kell szarvasmarha-állományukról. Minden jószág kap egy kísérőlevelet, amelyben feltüntetik eredetét, anyja és apja számát, az összes állat-egészségügyi kezelést, amelyben részesült, a farmot, ahol tartották, valamint ha továbbadják, új tulajdonosainak regisztrációs számát és címét. Ezenkívül a jószág megkapja a kötelező „fülbevalót” - a bal fülébe a sorszámmal ellátott műanyagot, a jobb fülébe pedig a fémszalagot. Az állattartóknak a továbbiakban az állományban bekövetkezett minden változásról (ellés, elhalás, eladás, stb.) tájékoztatniuk kell - kisgazdák esetében egy levelezőlap nagyságú formanyomtatványon - a zsolnai központot. Fontos, hogy az állattartók időben bejegyeztessék magukat és jószágaikat - nyilatkozta lapunknak Kísérőlevelet is kapnak Póda Béla, a fajnemesítő intézet dunaszerdahelyi konzultánsa. Az átmeneti időszak leteltével ugyanis a felvásárlók és a húsfeldolgozók - elhullás esetén pedig a dögfeldolgozók - nem veszik, vehetik majd át az állattartóktól azt a jószágot, amely nem rendelkezik kísérőlevéllel. Azt azonban Póda sem tudta megmondani, hogy az átmeneti időszak meddig tart. A regisztráció elintézése azért is fontos, mert európai uniós csatlakozásunk esetén csak az az állattartó kaphat majd dotációt, akit az Állami Fajnemesítő Intézet nyilvántart. Bár a fent említett rendelet csak a szarvasmarhák nyilvántartására vonatkozik, előreláthatólag az év második felétől a szaktárca kiadja a többi nagytestű haszonállatra, így a kecskék, birkák és sertések kötelező bejegyzésére vonatkozó rendeletét is. Gyakorlati szakértők szerint a szarvasmarha-állomány teljes feltérképezése - éppen a kistermelők miatt - az év végéig aligha sikerülhet. Ugyanakkor a legtöbb gond térségünkben nyilván a sertések nyilvántartásával lesz. A múlt év végén tartott általános mezőgazdasági összeírás előzetes adatai alapján a regisztrált farmokon összesen 586,5 ezer szarvas- marhát neveltek. A statisztikai hivatal illetékesei azt ígérik, hogy a háztáji termelők adatait őszig feldolgozzák. (gyor) A palántanevelés szakismeretet igényel (Somogyi Tibor felvétele) Az Állami Fajnemesítö Intézet néhány dél-szlovákiai regionális központjának címe: Székhely Dunaszerdahely cím Gombotásska 5, 921 01 Dunajská Streda Komárom Hribová 33, 945 01 Komárno Nyitra Hlohovská 5, 951 41 Luzianky Léva F. Hecku 45, 934 01 Levice Érsekújvár Bernolákovo nám. 25, 940 01 Nővé Zámky Galánta Cintorínska 1, 924 01 Galanta Nagykürtös Lucenecká 17, 990 01 Vel’ky Krtís Rimaszombat Kirejevská 1678, 979 01 Rimavská Sobota Kassa Popradská78, 040 11 Kosice ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony március 14-én Komárom március 14-én Zseliz március 14-én Rimaszombat március 14-én Losonc március 14-én sárgarépa 15 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 16-22 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 20 Sk/kg 30 Sk/kg 25 Sk/kg 34-35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg X 12 Sk/kg 1013 Sk/kg dughagyma 100 Sk/kg ~ X X X 98-110 Sk/kg paprika 68-100 Sk/kg 120 Sk/kg 180 Sk/kg X 100120 Sk/kg karalábé 25-30 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/db zeller 30-35 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/db 14 Sk/kg 32 Sk/kg káposzta 25 Sk/kg 18 Sk/kg X 19 Sk/kg 20 Sk/kg bab 45-60 Sk/kg 35 Sk/kg X 40 Sk/I dióbél 180 Sk/kg 120140 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 80160 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 14 Sk/kg X 16 Sk/kg 15-17 Sk/kg paradicsom 70-100 Sk/kg 80 Sk/kg MHHHH X 80 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 60 Sk/kg 80 Sk/I 80 Sk/I fűszerpaprika 250 Sk/kg X x ■ JKKKKKKKHKKKL X cékla 25 Sk/kg 10 Sk/kg X X X kel 50-60 Sk/kg 18 Sk/kg 25 Sk/kg 40 Sk/kg alma 18-30 Sk/kg 12-25 Sk/kg 13-15 Sk/kg 1025 Sk/kg 18-35 Sk/kg saláta 14-18 Sk/fej 7-12 Sk/fej X X X fokhagyma 70 Sk/kg 6065 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 70-100 Sk/kg X WKKKKKM 75-85 Sk/kg tojás 3,203,30 Sk/db 2,403,00 Sk/db X 2,60 Sk/db 2,502,80 Sk/db karfiol 25-30 Sk/db X X 55 Sk/db Veszélybe kerülhet a BSE-szűrés Szlovákiában Nincs pénz a tesztekre ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Már a jövő héten megtorpanhat a szarvasmarhák BSE-szű- rése Szlovákiában. Az Állat-egészségügyi Felügyelet (SVPS SR) kasszája ugyanis kiürült, a pénzügyi tárca pedig nem hagyta jóvá az 187 millió korona átruházására tett kérését. Ezen felül fennáll a veszélye annak, hogy a gázművek - kiegyenlítetlen számlák miatt - már a jövő héten leállítják a nyitrai dögégető gázellátását. Mint ismeretes, Nyitrán égetik el az elhullott és a BSE-pozitív szarvas- marhák tetemeit, valamint azokat az állati szerveket, amelyeket a hús- feldolgozóknak a BSE lehetséges előfordulása miatt el kell távolítani- uk. Dusán Magiétól, az SVPS igazgatójától megtudtuk: a 30 hónaposnál idősebb tehenek tesztelése és az állati hulladék begyűjtése, feldolgozása 465,5 millió koronába kerül. Ebből az államnak 402 millió koronát kellene fizetnie (csak a tesztek 187 millió koronába kerülnek), ám tegnapig semmüyen összeg átutalására nem került sor. A dögégető leállításának és a BSE-szűrések felfüggesztésének messzemenő következményei lennének EU-csatlakozási ambícióinkra nézve, (gyor) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe Valuta n 2002. március 18-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,124 Lengyel zloty 11,605 Angol font 67,752 Magvar forint (100) 17,146 Cseh korona 1,336 Svéd korona 4,616 Dán korona 5,670 Szlovén tollár (100) 18,823 Japán jen (100) 36,914 Svájci frank 28,786 Kanadai dollár 29,987 USA-dollár 47,684
