Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-02 / 52. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 2. Agrárvilág A járványok kialakulását a termesztett növény közelében, a hajtatóházakban található vírusforrások is elősegítik Zöldségfélék vírusos betegségei A kórokozó vírust lehetőleg növényvédelmi szakemberrel vizsgáltassuk meg. Az eredmények ismeretében kell határozni a védekezés módjáról. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A vírusok, különösen a hajtatásban, a növényeket meg- betegítő károsítok körében kiemelkedő helyet foglalnak el. A főbb hajtatott növényeknél, így a paprikánál, a paradicsomnál és az uborkánál a termésveszteség akár 40-80 százalékos is lehet. Csak akkor tudunk a vírusbetegségek ellen sikeresen védekezni, ha ismerjük őket. CSEKES ZOLTÁN A vírusjárvány kialakulásához néhány tényező egyidejű jelenlétére van szükség, ez a betegségre fogékony gazdanövény, a vírus átvitele, a vírusfertőzést és -szaporodást elősegítő környezeti tényező. Nálunk túlnyomórészt azok a vírusok károsítanak, amelyek sokféle növényfajhoz tartoznak, többféle módon terjednek és már egész Európában eíszaporodtak. A vírusátvitel legfontosabb módjai a következők lehetnek: magátvitel (a mag felülete és belső része); talajátvitel (növénymaradványoktól fertőzött talaj); vektorátvitel (talajgombák, talajlakó fonálférgek, levéltetvek, tripszek, atkák, molytetvek segítségével történő vírusátvitel) és nem utolsó sorban mechanikai úton történő átvitel (a vírus a növényi szövetnedv és a növényeken keletkező sebzéseken át terjedhet). A járvány kialakulásánál lényeges szerepet tölt be még a termesztett fajta vírusokkal szembeni ellenálló képessége. A vírusrezisztencia a fajták értékes tulajdonsága, a növénynemesítők fáradságos munkájának az eredménye és általában növényfajonként egy, esetleg több fontosabb vírussal szemben jelent genetikai védettséget. A vírusok azonban Előfordulhat az is, hogy a növényt egyszerre több vírus is fertőzi. nagyon jó az alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, ezért új pa- totípusú törzsek ismegjelenhetnek, amelyek áttörik a beépített rezisztencia-géneket, vagyis megbe- tegítik az ellenálló, rezisztens növényt. Ezért kell a rezisztencia-nemesítést folyamatosan végezni az újabb ellenálló gének felkutatásával és beépítésével. Egy-egy nagyobb vírusjárvány kialakulását a termesztett növény környezetében, főleg a hajtatóházakban található vírusforrások is elősegítik. Vírusforrásként szolgálhatnak a termesztő berendezésekben vagy annak környékén levő ví- rusmegórző gazdanövények, így például az előző kultúrákból fennmaradt növénymaradványok és gyomnövények vagy a rovarvektorokban fertőzőképességüket megőrző vírusok. Nem elhanyagolható tényező a termesztéstechnológiai és higiéniai, valamint a növényvédelmi előírások betartása sem. A gyenge állapotban lévő növények hamarabb megbetegednek. Tehát a monokultúra-termesztés, az alapvető közegészségügyi előírások megszegése, azonkívül a vektorok elleni védekezés elmulasztása korai és súlyos kimenetelű vírusfertőzést eredményezhet. A vírusfertőzés mértéke és a megbetegedést okozó vírusok aránya az évek folyamán változik. A vírusok a fertőzés létrejötte után - bizonyos lappangási idő elteltével a megbetegített növényeken legtöbbször jól látható, jellegzetes elváltozásokat, külső tüneteket okoznak. A már létrejött vírusfertőzés tüneteiből viszont nem mindig lehet következtetni a károsító vírusra, mert néhány vírus hasonló tüneteket okoz. De előfordulhat az is, hogy a növényt egyszerre több vírus is fertőzi, így a vírusok jellegzetes tünetei megváltoznak. Ebből kifolyólag nem elegendő a különböző tünettípusok ismerése, mert a pontos vírusbetegség meghatározása csak laboratóriumi vizsgálattal történhet. Nálunk a zöldségnövények vírusainak diagnosztizálására speciális laboratóriumot hoztak létre a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) pozsonyi és a kassai központjában. A leggyakrabban előforduló vírus- tünet-típusok a következők: • mozaikfoltosság -általában a növények levéllemezén kisebb-na- gyobb sötétzöld-világoszöld vagy sárga elszíneződésű mozaikszerű elrendeződésű foltok keletkeznek; • gyűrűsfoltosság - a növény levelén és termésén különböző nagyságú, körökrös rajzolatú klorotikus foltok alakulnak; 9 érszalagosodás, érkivilágoso- dás, érmozaik - a fő és mellékerek mentén elhelyezkedő levélszöveti részek az alapszíntől eltérő söté- tebb vagy világosabb zöld vagy sárga színk kapnak; 9 látható növekedési rendellenesség, például satnyulás, törpülés; 9 bokrosodás és a szár ízközeinek rövidülése, levélrozetták képződése; 9 deformáció - a növények a megszokottól eltérő leveleket, hajtásokat vagy terméseket fejlesztenek, így például a levelek kanalasodnak, fodrosodnak, elkeskenyednek, megvastagodnak (érdes vagy rideglevelűség), a hajtások ellaposodnak, összenőnek, valamint a bogyók rendellenes növekedése miatt dudorok, besüppedések keletkeznek; 9 üszkösödés vagy szövetelhalás - a növények különböző részein általában sötétbarna elszíneződés jelenik meg. Az üszkös foltok lehetnek hosszanti vagy körkörös elrendezésűek. Súlyos esetekben a növények el is pusztulhatnak. A vírusok elleni megelőzési eljárások a következők: a monokultúrás termesztés mellőzése; a vírusforrástól mentes fertőtlenített talajok használata; egészséges, fémzárolt, csávázott, lehetőleg vírusellenálló vetőmagvak választása és használata; elkülönített palántanevelés; vírusszelektált palánták kiültetése; a kiültetéssel járó erős stresszhatások mellőzése, elkerülése; folyamatos vektormentesség biztosítása különböző növényvédő szerekkel, izolációs hálókkal, csapdákkal. , A felsorolt vírustünetek észlelése esetén - lehetőleg növényvédelmi szakember vagy szaklaboratóriumi vizsgálat alapján - azonosítani kell a kórokozó vírust és ennek ismeretében kell határozni a következő teendőkről. A vírusokkal megtámadott növényeket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A munkafolyamat során be kell tartani az alapvető közegészség- ügyi előírásokat - a kezeket és a használt munkaeszközöket fertőtleníteni kell és meg kell teremteni a gyommentes környezetet. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA ......) .. Pozsony február 28-án Komárom február 28-án Rimaszombat február 28-án Losonc február 28-án Kassa február 28-án sárgarépa 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg1 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 35-36 Sk/kg 19 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 1012 Sk/kg 10 Sk/kg dughagyma X X X 98-110 Sk/kg X paprika 90-110 Sk/kg 126 Sk/kg X 85-120 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 25-28 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg 15-29 Sk/kg 15-20 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 35 Sk/kg 1015 Sk/kg káposzta 20 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg 18 Sk/kg 11-12 Sk/kg bab 45-50 Sk/kg 35 Sk/kg 40 Sk/I X X dióbél 180 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 120 Sk/kg X hagyma 14-16 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-17 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 78 Sk/kg 49 Sk/kg X 63-75 Sk/kg 4070 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/I 80 Sk/I 90 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X X 250 Sk/kg cékla 20 Sk/kg 13 Sk/kg X X X kel 40-50 Sk/kg 14-16 Sk/kg 25 Sk/kg 40 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-30 Sk/kg 12-20 Sk/kg 1025 Sk/kg 23-42 Sk/kg 12-30 Sk/kg saláta 14-18 Sk/fej 12 Sk/fej X xj X fokhagyma 70 Sk/kg 65-70 Sk/kg 65 Sk/kg 58-65 Sk/kg 55-60 Sk/kg uborka 98 Sk/kg X X 95 Sk/kg 65-80 Sk/kg tojás 3,30 Sk/db 2,603,00 Sk/db 2,60 Sk/db 2,00-3,00 Sk/db 3,OOSk/db karfiol 30-40 Sk/db X X 60 Sk/db X GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kelendő a sörárpa Dunaszerdahely. Óriási a sörgyárak érdeklődése az árpa iránt. A dunaszerdahelyi régióban vállalkozó gazdáktól megtudtuk: a gyártók most szinte bármilyen árpát és bármüyen mennyiségben felvásárolnának. A cégek szerződéseket körnek a termelőkkel, akiknek most az okoz gondot, hogy az időjárás miatt késnek az árpa elvetésével, (g) Megjelent a törvénytárban Pozsony. Már megjelent a törvénytárban a mezőgazdaságban használható színezett gázolaj felhasználására vonatkozó, 239/2001-es Tt. számú törvény módosítása. A március elsejétől hatályos novella az interneten is olvasható a következő címén: www.zbierka.sk/ titles/t02- 033.asp. ú 400 ezer tonnás burgonyatermés Pozsony. Mintegy 400 ezer tonnás burgonyatermést feltételeznek az idei évre a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet szakértői. Számításaik szerint a burgonya vetésterülete a múlt évhez viszonyítva 1400 hektárral mérséklődik megközelítőleg 20 ezer hektárra. A legnagyobb területcsökkentést az északi járásokban regisztrálták. (SITA) Jelentős beruházást terveznek Nyitra. A Nutricia Dairy Slovakia társaság az idén 50 millió koronás beruházást tervez. A pénzt korszerű tejipari berendezések beszerzésére fordítják. A feldolgozó már a jövő év második felétől szeretne exportra is termelni. (SITA) BSE-teszt a jövő héten Pozsony. Csak a jövő héten derül ki, hogy mennyi szarvasmarhát kell majd elaltatni, ha a runyai szövetkezet kedden levágott BSE-gyanús tehenén a szövettani vizsgálatai igazolják a szivacsos agysorvadást. A runyaiak 330 darab szarvas- marhát tartanak, a hatodik BSE-gyanús jószágot 1998-ban vásárolták a rimaszécsi szövetkezettől, ahol jelenleg 89 fejőstehenet tartanak. Szlovákiában eddig csaknem 39 ezer 30 hónaposnál öregebb szarvasmarhán végezték el a BSE-tesztet, öt pozitív esetet találtak. A mostani vizsgálatok eredményeit a jövő hétre ígérik, (t) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 4-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,777 Lengyel zloty 11,372 Angol font 68,367 Magvar forint (100) 16,982 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4,602 Dán korona 5,621 Szlovén tollár (100) 18,692 Japán ien (100) 35,983 Svájci frank 28,312 Kanadai dollár 30,073 USA-dollár 48,127 A szőlő részletes növényvédelmi naptára a Jó Gazdában Engedélyezett fajták ÚJ SZÓ-LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda márciusi számában az időszerű tennivalók mellett a sárgarépa és a póréhagyma termesztési feltételeiről olvashatnak részletes ismertetőt a zöldségtermesztők, akik egyúttal tájékoztatást kapnak az állami fajtaminősítő kísérletek eredményei alapján elismert legújabb hagyma- és zöldborsófajtákról is. A tavasszal ültethető gyümölcsfák telepítési követelményeit is elemzi alap, egyúttal rámutat a csonthéjasok moníliás betegsége elleni védekezés fontosságára és formáira. A szőlőtermelők bizonyára örömmel forgatják majd a szőlő növényvédelmi naptárát, amely egész évre részletes útmutatást ad az egyes betegségek és károkozók elleni védekezés módjáról. Az üvegházi molytetű elleni biológiai védekezés lehetőségeiről a kártevő természetes ellenségeinek ismeretében dönthet a kertészkedő, aki a vegyszerek használata helyett inkább a környezetkímélő megoldást választja. A virágtermesztők a rho- dodendronok és az évelő szegfűk termesztési feltételeit ismertető írásokból jutnak értékes információkhoz. Az állattartás rovatban a lovak takarmányozása és két érdekes nyúlfajta kerül bemutatásra, (sz) Az ELI megemelte a kelet-európai búza vámját Korlátozott behozatal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió (EU) az elmúlt hetekben tovább emelte a kelet-európai importbúza beviteli illetékét, nulláról tonnánként 0,59, majd 5,33 euróra. A brüsszeli döntés nem okozott ugyan meglepetést a nyomott vüágpiaci árakon, ám az importvámok hatása már érződik a kelet-európai exporton. Főleg az ukrajnai exportőrök kerültek nehéz helyzetbe, akik február közepe óta már nem kötöttek új szerződéseket. Ám az ukrán agrárminisztérium 7,5 millió tonna körüli rekordszinten váija a 2001/ 02. évi ukrán exportot. Moszkvában viszont azt tartják, hogy a belföldi árak eróziója miatt nemigen gyengül majd a kiviteli kedv. Oroszország eddig 8- 900 ezer tonna étkezési és takarmánybúzát exportált, és várhatóan ugyanennyit értékesít az idény hátralevő részében is. Bulgáriában már csaknem túladtak a múlt évi termés egész feleslegén, míg a román kivitel főleg a Közel-Keletre és Észak-Afrikába irányul. A cseh exportot eddig is visszatartotta a magas belföldi árszint. így a 750-800 ezer tonnás feleslegből Prága mostanáig mindössze 30 ezret exportált az öreg kontinensre. (Vg)
