Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-13 / 61. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 13. TÉMA: AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZ Ahol csak lehetett, természetes anyagokathasználtak fel a kivitelezők: mészkövet, gránitot, fát gyapjút és üveget Elkészült a Nemzet Színháza Két nap múlva nyitja meg kapuját Az első hivatásos magyar színtársulat 1790. október 25-én lépett fel először a pesti Rondellában. A magyar nyelvű színház több mint kétszáz éves történetét végigkíséri az a vágy, hogy a nemzeti Színház társulata saját, végleges épületet kapjon. A színház- épület áll, 2002. május 15-én nyitja meg kapuit Az ember tragédiájával. BÁLINT PÉTER A volt Expo-telkek néven ismertté vált területen, a mai Bajor Gizi parkban a Nemzeti Színház létrehozása nem volt „mindennapi” feladat, végig az idő szorításában dolgoztunk. A terület kiválasztásától a tervezésen és az engedélyezésen át a kivitelezésig a teljes folyamatot a nyitó- előadás időpontja (2002. március 15-e) határozta meg. Ám ha csúszik az engedélyezés, és csúszik a tervezés, akkor az építésre fordítható idő egyre rövidebb, egymásra futnak a megfelelő sorrendiséget igénylő technológiák, s egyre kevéssé adatik meg a hibázás lehetősége, mert nem marad idő a javításra. Minden „bejött”! Amíg az elhatározásból tett lett, s eldőlt, hogy hol épül meg az új színház, addigra már 1999 őszét írtuk. Decemberre készült el az épület terve és az a dokumentáció is, amelynek alapján knr- hatták a kivitelezésre vonatkozó versenytárgyalást és megindulhatott az engedélyezési eljárás. Az építési engedély birtokában, ám még a jogerőre emelkedése előtt, 2000 szeptemberében hozzákezdtünk a munkához. így, mondhatni szabálytalanul próbáltuk meghosszabbítani a szűkre szabott időt. De a munkát a hatóság leállította, és csak háromheti kényszerszünet után - a jogerős engedély birtokában - folytathattuk az építést. Ez az idő később nagyon hiányzott. A gondjainkat csak tetézte, hogy 2000-ben igen korán beköszöntött a tél. A „zárt doboz” 2001 szeptemberére készült el. A befejező munkálatokkal „beszorultunk”, a már megkezdett színházi próbák miatt csupán éjszaka vagy a délutáni pihenő idején folytathattunk olyan tevékenységet, amely zajjal járt. De szinte minden munka zajjal járt. A Duna közelsége - a változó talajvízszint, az időnként jelentkező víznyomás - nehezítette a mélyépítési munkákat, noha mélypince csak ott készült, ahol arra feltétlenül szükség van (az épület két síkon „ül”: az üzemi szárny legalsó szintje magasabban van, mint a stúdiószínpadot is befogadó közönségforgalmi szárny). A mélyebb munkagödröt résfalas eljárással határoltuk le, erre a másik szárnyon elég volt a ritkított cölöpfal is. Az épület terhét cölöpalap hordja, viseli. A szűkre szabott idő kényszerítette ki, hogy csúszózsalus eljárással dolgozzunk, már ahol lehetett. A közönséget fogadó épiiletszámy szerkezete olyan bonyolult, összetett, hogy azt csak a hagyományos - monolitikus - eljárással építhettük meg. A színházhoz beépítettünk 800 tonna acélt és 10 000 köbméter betont. S ez csak a váz! Felhasználtunk még egyebek között 1200 négyzetméternyi üveget, 23 500 négyzetméternyi belső burkolóanyagot és 7000 köbméternyi homlokzati kőburkolatanyagot, 9500 négyzetméternyi válaszfalat emeltünk. Mintegy 56 küo- métemyi cső és 300 küométemyi elektromos vezeték kígyózik az épületben... Az épület feladatában és tömegében is három részre tagolódik. A központi része a majdnem kör alaprajzú, a nézőteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körül a látogatókat befogadó-kiszolgáló (közönségforgalmi) terek. A harmadik rész a nagyszínpad és az azt patkó alakban közrefogó üzemi szárny. Az épület területe (a szabadtéri színpaddal együtt) 20 844 négyzetméter, a térfogata (a szabadtéri színpad nélkül) 84 270 köbméter. Az előcsarnokba belépve teljes magasságában tárul elénk a fogadótér. Az épület jobb és bal oldalán egyka- rú lépcső vezet a felső szintekre. A közlekedést két felvonó is segíti. A főszínpad alapterülete 24x17,9 méter. A színpadnyílás 12 méter széles és 7-8,7 méter magas. A színpad a nézőtér irányába 3,60 méteres íves elószínpaddal egészül ki. A földszinti nézőtér alatt van a központi ruhatár, az 1. emeleten a büfé. AII. és a III. emeleten kialakított galériáról a Dunára és a budai hegyekre láthatunk rá. A stúdiószínház a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatt, a pinceszinten kapott helyet A játszótérrel egybeépített nézőtéren mintegy százötven áthelyezhető szék fér el. A színház Duna felőli oldalán van az úgynevezett szabadtéri színpad, ennek nézőtere a színházat körülölelő park lépcsőiről közelíthető meg... Ahol csak lehetett, természetes anyagokat: mészkövet, gránitot, fát gyapjút és üveget használtunk föl, a nézőtéri csillár például Swarovski- kristályból készült. A főbejárati előcsarnok falait üveg- és aranyberakás díszíti, a stúdiószínház előterében pedig egy sajátos: préselt eljárással létrehozott üvegpadlómo- zaikon járhatnak a nézők. Az uralkodó szín az épület egészében a kék, az óarany és a sötétbronz. A Nemzeti Színház elkészült, a március 15-ei ünnepi megnyitóval a magyar színháztörténet egy fejezete lezárul, egy új elkezdődik. (Hét és Tudomány) A szerző a generálkivitelező Arcadom vezérigazgatója Már az épület alapjainak tervezésekor figyelembe kellett venni a korántsem megszokott követelményeket Szcenikai csúcstechnika CSÉPÁNYI ANIKÓ A színházi élet, a színháztechnika és a legújabb tudományos-műszaki eredmények összefonódása leginkább alighanem a színpadi látványok leghatásosabb elemeit felvonultató alsószínpadi berendezések sokaságában érhető tetten. A Nemzeti Színház főszínpadi játéktere egy különleges elgondoláson alapul, amelyet azonban csak igen nagy kockázattal lehetett megvalósítani. Egy konstruktőrnek, amikor olyan megoldáson gondolkodik, amelynek Európában sehol nincs pátja, az első feladata az, hogy a megálmodott csodához bizalmat teremtsen. Már az épület alapjainak tervezésekor figyelembe kellett venni a korántsem megszokott statikai, építészeti, épületgépészeti és villamosítási követelményeket, s ez a megszokotthoz képest tetemes többletfeladatot rótt a megvalósításban közreműködőkre. A színpad- technikai elemek is csak igen nagy pontossággal, gondos felületmegmunkálással elkészítve tudnak megfelelően működni. A sok esetben tíz méteresnél nagyobb, több tonnás elemeket hiba nélkül sikerült beemelni helyükre... A gondos munka eredményeként valóságos „mozgó színpad” a színházjátéktere. Ez a maga 72 mozgatható, 1x2 méteres süllyedőkkel- emelőkkel beépített - 144 négyzet- méteres - felületével valóban egyedülálló Európában. Az elemek egyszerre, külön-külön és tetszés szerinti csoportosításban is működtethetők; például úgy süllyeszthetek és billenthetők, hogy másodpercek alatt a játéktér bármelyik részére akár egy utca vagy egy domb varázsolható. Az már csak a rendezők fantáziájától függ, hogy az elképesztően sok variációs lehetőséget miként használják ki. Mozgatható a mellvéd, továbbá a főszínpad és a zenekari árok közötti rész. A zenekari árok összesen tizenkét süllyedőjének segítségével a főszínpad több méterrel is meghosszabbítható. Sőt, a süllyedők lépcsővé is alakíthatók, így a nézőtér jó néhány ülőhellyel bővülhet. A színpad, persze, forgatható is. A színpaddal azonos méretű gyűrűs A főszinpad és a nézőtér föntről forgót alaphelyzetben a hátsószínpadon tárolják. A mintegy 25-30 tonnás, légrugózású szerkezet gumikerekeken gördíthető a színpadra, oda, ahol aztán a helyére süllyesztik. A gyűrűs forgóval egyébként a hátsószínpad is mozgatható. Ez utóbbi elsősorban az éppen színen lévő díszlet elhelyezésére szolgál, de a rendezői elképzeléstől függően a játéktér részévé válhat. A főszínpad alatt 3 méterrel egy járószint van; ott helyezik rá a díszleteket a süllyedőkre, a szerkezet néhány másodperc alatt akár egy egész szobányi kelléket is a színpadra emelhet. A vasfüggöny előtti nyílások alatt emelősor gördül; ennek elemei akár tíz másodpercenként (!) emelhetnek egy-egy színészt a színpadra a megfelelő helyen. A süllyedők némán dolgoznak, a rezgéseket speciális rétegek csillapítják, nyelik el. A színpadi gépezet valamennyi mozgását számítógépes rendszer vezérli. A rendező utasításait számítógépben rögzítik, ezután az előadás előtt elegendő már egyetlen gombnyomás, s minden a megfelelő időben, helyen és módon működik. A technikáért felelős munkatársak egy képernyőn követik az előadás menetét, irányítják az egyéb berendezések kezelőit. Különleges hatások érhetők el a „zsinórpadlásról”; a felsőgépészet berendezéseivel mozgatható díszletekéi és függönyökkel, a röptető- vel és a főszínpadi vezérelhető mozgó zsámolyrendszerrel is. A színházi előadás fontos kelléke a fény. Az új színház rendezői a lehetőleg korszerűbb lámpákkal - hatásvilágítással - gazdálkodhatnak: minden elképzelhető hatás, amelyet csak el lehet érni fénnyel, árnyékkal, színekkel, világítható és vetíthető formákkal, az ezen a színpadon megvalósítható. Ugyancsak a legjobbnak tartott berendezések alkotják az elektroakusztikai rendszerek alapját, mind a hatáshang keltésében, mind pedig a hangosításban, ü- letőleg az ügyelői és a biztonsági (evakuációs) hangrendszerben. Bár a színpadtechnika napról napra fejlődik, a legújabb színházunkba beépített eszközök - aligha tévedek - még hosszú-hosszú időn át korszerűek maradnak. A galériáról a budai oldalt látni Széchenyi a Duna partján álmodta meg A Nemzeti Színház építésének első komolyabb terve Széchenyi István nevéhez fűződik, aki a Duna partján egy nagyszabású épületet álmodott meg. Az intézményt részvénytársasági formában akarta létrehozni. A valóságban az építést Pest vármegye vette a kezébe. 1835-ben történt meg az alapkőletétel és 1837-re a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán felépült a színház ifj. Zitterbach Mátyás klasszicista stílusú tervei szerint. Az épület sorsa kezdetektől különleges volt, már az építés pillanatában sem tartották ugyanis végleges megoldásnak, a későbbi tervekben a Széchenyi-féle nagy, pompás épület szerepelt, (index) Nyárig minden jegy elkelt Az ember tragédiájára a nyári évadra elővételben elkelt az összes jegy, azaz a június 9-ig tartó szezon 27 előadására közel 25 ezren kiváncsiak. A Tragédiát követően Shakespeare „Vihar“ című drámáját tűzi műsorra a színház. A Schwajda rendezte előadásra korlátozott számban lehet csak belépőt venni. A színház jegypénztárai március 16-án nyitnak, (index) A tervező elégedett az eredménnyel Siklós Mária, az épület tervezője alapjában véve meg van elégedve az eredménnyel, bár az angol kivitelező által kialakított belső tér részben eltér a tervezettől - mondta. Az építészasszony hozzátette, hogy a fő cél a kék és óarany belső tér kialakításánál az volt, hogy az enteriőr melegséget sugározzon. Véleménye szerint az új színház egyik legnagyobb erénye a folyósókról nyíló kilátás. „Az épület modern, de egyben visszatekintés a klasszikus felé, azaz nem a napi divatnak akar megfelelni, hanem - egy Nemzeti Színházhoz méltón - értékálló szépségre törekszik” - jellemezte Siklós Mária az épület külső és belső jellegét, (index) Különös világú kert veszi körül az épületet Hajóorr és Bábel tornya A színház nem ér véget az épület falánál, hanem a kertben folytatódik. A park kapujában Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja - Melocco Miklós műve - fogadja a látogatót. A színház főbejárata előtti tér hajó- orrszerűen nyúlik be a mesterséges vízfelületbe. A bejárat „hajóhídon” közelíthető meg; ez voltaképp a tradicionális színházak szokásos kétkarú rámpás felhajtójának a megfelelője. A mészkővel borított vasbeton hídra nyolc egész alakos, bronzból készült színészszobor került: Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre szobra (Bencsik László, Marton László, Melocco Miklós, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter alkotásai). A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának szüuett- je a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve helyezkedik el. E mostani színház főbejárati homlokzatáról Párkányi Raab Péter kilenc múzsája, illetve Matton László tizennégy reliefje köszönti a színházrajongókat. Utóbbiak Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsébetet, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsébetet, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margtot ábrázolják. A kertben a teátrumok vüágát idéző díszletelemek jelennek meg. A Duna-parti oldalra „vörös kősivatagot” idéző színes mészkő burkolat és két spirituális építmény: labirintus és lépcsőpiramis (zikkurat) került. A nyírt sövényből kialakítandó labirintus szabadtéri színházi előadások díszletéül is szolgálhat. A „kősivatag” másik építménye, a négyszintes lépcsős kőpiramis Bábel tornyát vagy a maja nappiramisokat, az építmény hét terme pedig a Kékszakállú herceg várát idézheti fel. Az építményből kilépve egy reneszánsz szellemben megfogalmazott kis kertbe (viridáriumba) juthatunk ki. A színházépületet övező különös világ városi közparkként funkcionálhat majd. (ÉT) Múzsák világa (Fotók: Élet és Tudomány)
