Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 9. Amnesztia Macedóniában Szkopje. A macedón parla­ment csütörtök este elfogadta az albán nemzetiségű volt fel­kelőkre vonatkozó amnesztia­törvényt. A jogszabály kulcs­eleme annak a béketervnek, amely tavaly véget vetett a macedónok és az albán felke­lők harcainak. Az EU szkopjei képviselete üdvözölte a tör­vény elfogadását, a béke útján tett bátor lépésnek nevezve azt. Az amnesztia bizalomerő­sítő intézkedés, amely segít­heti a volt felkelők társadalmi visszailleszkedését. (MTI) Antit^rrorista alakulatok Peking. Kína mind a 31 tarto­mányi központjában komman­dókat állítottak fel a terroris­ták elleni harcra, miután a pe­kingi vezetés úgy érzékeli, hogy megnőtt az ország elleni terrortámadások veszélye a szeptember 11-i merényletek óta. Peking kezdettől támoga­tásáról biztosította az USA ter­rorizmus elleni háborúját, cse­rébe támogatást vár ahhoz a harchoz, amelyet Hszmcsiang- Ujgurban, az ország északnyu­gati autonóm területén folytat az önálló Kelet-Türkesztán ál­lam kikiáltásáért küzdő muszlint ujgurokkal. (MTI) Annan szigorú vizsgálatot követel New York. Az ENSZ főtitkára felszólította az izraeli kor­mányt, hogy vizsgálja ki egy palesztin ENSZ-alkalmazott erőszakos halálának körül­ményeit. Fred Eckhard ENSZ- szóvivő hangsúlyozta: a tra­gédia mutatja, mennyire el- engedheteden, hogy mindkét fél riszteletben tartsa a nem­zetközijogot és garantálja a civilek biztonságát. Kamal Hamadan, öt gyermek apja, s 15 éve dolgozott a palesztin menekülteket segélyező ENSZ-szervezetnek (UNRWA). Ő az első ENSZ- alkalmazott, akit az intifáda 2000. szeptemberi kezdete óta megöltek. Akkor lelte ha­lálát, amikor izraeli katonák egy ciszjordániai menekülttá­borban tüzet nyitottak ENSZ- jelzéssel ellátott mentőautó­jára. (MTI) Kofi Annan megrázónak tartja a palesztin ENSZ-alkalmazott halálát (Képarchívum) Betiltottak egy orosz rádiót Riga. A lett hatóságok bevon­ták a döntően orosz nyelvű műsort sugárzó Biznesz i Baltyija rádió működési en­gedélyét. A lett országos rá­dió- és televízió tanács sze­rint az állomás megsértette a nyelvtörvényt, amelynek ér­telmében egy rádió műsorai­nak legalább a kétharmada lett nyelvű kell legyen. A rá­diót vezetője szerint a döntés az orosz nyelvű rádióadások teljes megszüntetésére irá­nyuló kísérlet. Lettország la­kosságának egyharmada orosz anyanyelvű. (MTI) Tegnap volt az eddigi legvéresebb nap - Peresz külügyminiszter szerint az Oslóban kidolgozott palesztin autonómia zátonyra futott Arafat nemsokára szabad lesz ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A Betíehembe harcko­csik támogatásával tegnap hajnal­ban benyomult izraeli katonák négy palesztint öltek meg és húszat meg­sebesítettek. Előzőleg tizenkettőnél több palesztin és öt izraeli vesztette életét a Gázai övezetben tegnapra virradóra véghezvitt támadások­ban. Előtte négy zsidó telepest meg­ölt és huszonkettőt sebesített meg az a palesztin szélsőséges, aki csü­törtök este behatolt a Gázai övezet déli részén lévő Acmona zsidó te­lepre tüzet nyitott a körülötte lévők­re. Egy Izraeli harckocsi egy palesz­tin kórház igazgatóját lőtte le. Az erőszak eszkalálódásának mértékét érzékelteti: az AP adatai szerint az éjszaka folyamán huszonnégy pa­lesztin és öt izraeli vesztette életét. Az azt megelőző huszonnégy órá­ban - az AFP összesítése szerint - harminchétén haltak meg. A legsúlyosabb veszteségeket okozó tegnapi akciók közé tartozik: az iz­raeli csapatok a Hán Júnisz mellett lévő Huzáa faluban megölték a pa­lesztin biztonsági erők öt tagját, köztük a dél-gázai közbiztonsági erők parancsnokát. Ahmed Mef- redzs vezérőrnagy a legmagasabb rangú palesztin tiszt, akit a több mint 17 hónapja zajló palesztin fel­kelés során megöltek. „Mefredzs mártírhalála nagy veszteség a pa­lesztinok számára” - mondta Abdel Razek al-Madzsaida vezérőrnagy, a Gázai övezet egészének palesztin biztonsági főnöke. Az izraeli tankok a Huzaától nem messze lévő Abaszán településen is megöltek öt palesztint, köztük a biztonsági erők egy tagját. Gáza városától északra izraeli helikopterek és haditengeré­szeti egységek a palesztin rendőrség tűzszerészeinek posztiát lőtték, megöltek négy palesztint, köztük két rendőrt és egy mentőst. A kora este közzétett veszteséglista szerint a nap folyamán negyvenre nőtt a halálos áldozatok száma, az utóbbi 14 évben a tegnapi nap volt a Bush újra a Közel-Keletre küldi Zinni nyugal­mazott tábornokot. legvéresebb. Ezért is kérte Jasszer Arafat a Colin Powell külügyminisz­terrel folytatott telefonbeszélgetés során: az USA haladéktalanul avat­kozzon közbe annak érdekében hogy Izrael szüntesse be a hadmű­veleteket a palesztin területeken. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter kilátásba helyezte, hogy Arafat hamarosan visszanyeri mozgássza­badságát. Peresz egy belga politikai magazinnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy eredményes volt az a nyomás, amelyet a házi­fogsággal gyakoroltak Arafatra, mert a palesztinok letartóztatták az izraeli idegenforgalmi miniszter gyilkosait. Peresz kifejtette: ellenzi Ariel Sáron miniszterelnök ütköző övezetre vonatkozó tervét, mert a békét nem lehet katonai eszközök­kel biztosítani. Azt állította, hogy a palesztin Abu Alaaval közösen ki­dolgozott béketervét az egyébként minden reményét elvesztett izraeli lakosság 60 százaléka támogatja. Ez a terv szerinte jól kiegészítheti Abdallah szaúdi trónörökös béke­tervét. Rögtön hozzátette: az ara­bok nem támaszthatják előfeltétel­ként az izraeli csapatok visszavoná­sát az 1967-es háború előtti vona­lakra és továbbra is eldöntésre vár, hogy a BT híres 242. számú határo­zata minden megszállt terület át­adására szólította-e fel Izraelt. Peresz szerint az Oslóban kidolgo­zott palesztin autonómia zátonyra futott, ezért ő arra törekszik, hogy a palesztinok mielőbb teljes, igazi függetlenséget kapjanak. George Bush amerikai elnök újra a Közel-Keletre küldi megbízottját, Anthony Zinni nyugalmazott tábor­nokot (a térségben területileg illeté­kes amerikai katonai főparancsnok­ság volt vezetőjét), hogy igyekezzen kimozdítani a holtpontról az izrae­li-palesztin viszonyt. Ezt maga Bush közölte rendkívüli sajtótájé­koztatóján. Zinni az elmúlt hóna­pokban tett ugyan helyszíni kísérle­teket arra, hogy visszaültesse a fe­leket a tárgyalóasztalhoz, de nem járt sikerrel az egyre súlyosabb erő­szakhullám miatt. Mintegy húsz harckocsi támogatásával nyomultak be az izraeli katonák Betlehembe és a közelében lévő két menekülttáborba. Betlehem egyes utcái már így is romokban hevertek. (Reuters-felvétel) Irak miatt szakadhat a Munkáspárt - diplomáciai megoldást akarnak a honatyák Afgán és amerikai csapaterősítések a hadszíntérre Brit kormányválság? Befejeződik az Anakonda MTI-HÍR London. Megosztotta a brit munkáspárti kormányt egy Irak elleni amerikai katonai akció támogatásának lehető­sége. Sajtóértesülések sze­rint egyes miniszterek le­mondással fenyegették meg Tony Blairt, ha felsorakozik Washington mellé Szaddám Húszéin hatalmának erősza­kos megdöntésére. MTI-JELENTÉS Címoldalon számoltak be a tegna­pi lapok arról, a csütörtöki kor­mányülésen a miniszterek arra ösztökélték Blair kormányfőt, hogy hagyjon fel az Irak elleni ka­tonai akció sürgetésével, és inkább a diplomáciai megoldás keresését szorgalmazza az ENSZ-en belül. Az eheti kormányülés a Szaddám- rezsim megdöntését, az iraki ve­gyi- és biológiaifegyver-, valamint rakétaarzenál megsemmisítését célzó amerikai katonai előkészüle­tekre összpontosított. A kormány­ülésen nem született semmilyen döntés, a miniszterek azonban vi­lágosan jelezték: aggasztónak tartják az amerikai fenyegetéseket - írta a Daily Telegraph. Az alsóhá­zában a kérdésről csütörtökön este tartott vitában Robin Cook, az al­sóház vezére azzal próbálta csilla­pítani az Irak elleni fellépés lehe­tőségét bíráló parlamenti képvise­lők aggodalmait, hogy a katonai akcióról folyó vita túl korai lenne, mivel a kérdésről hónapok múlva várható döntés, ha egyáltalán vár­ható. Később újságírókkal beszél­getve felfedte, hogy a kormányon belül is mély megosztottság van a kérdésben. Az alsóházi vitában több mint 60 munkáspárti képviselő által előter­jesztett közös kezdeményezésben a honatyák mély aggodalmuknak ad­tak hangot Tony Blair miniszterel­nök és Geoff Hoon védelmi minisz­ter elmúlt napi nyilatkozatai miatt, amelyek jelezték, hogy London bi­zonyos feltételek mellett hajlandó támogatni Washington katonai ak­cióját Irak ellen. Sürgették a kor­mányfőt, vesse latba Nagy-Britan- nia befolyását az ENSZ-ben, hogy a nemzetközi közösség rábíija Bagdadot a nemzetközi fegyverel­lenőrök fogadására. Egyben arra fi­gyelmeztettek, hogy a Munkáspárt 1997-es hatalomra kerülése óta az eddig legsúlyosabb pártszakadásra számíthat, ha a kormány támogat egy Irak elleni fellépést. Washington/Kabul. Már e hét vé­gével, vagy a jövő héten befejeződ­het az Egyesült Államok és szövet­ségesei által Kelet-Afganisztánban vívott csata a tálib és al-Kaida- harcosok ellen - mondta bizako­dóan Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, miközben af­gán és amerikai csapaterősítéseket indítottak útnak a csatározások helyszínére. Az Anakonda fedőne­vű hadműveletben célba vett láza­MTI-HÍR Moszkva. Dmitrij Rogozin az állami duma külügyi bizottságának elnöke nem zár ki egy esetleges orosz­amerikai katonai szembenállást a Kaukázusban. A keményvonalasnak számító politikus ezt tegnap fejtette ki az Eho Moszkvi rádiónak. Elmé­lete szerint ugyanis Grúzia nem a Pankiszi-szorost tisztítja meg a ter­roristáktól az USA-tól kapott kato­nai segítséggel, hanem az 1990-es években elszakadt két köztársasá­ga, Abházia és Dél-Oszétia vissza­foglalására tesz kísérletet. Rogozin szerint ebben az esetben a konflik­tus részeseivé válhatnak a régióban élő orosz állampolgárok is, ami vi­szont orosz katonai beavatkozást provokálhat ki. Moszkva meglehe­dók, mint azt Rumsfeld elismerte, meglehetősen eltökéltek. Az el­múlt napokban elhangzott, egy­másnak ellentmondó becsléseket a lázadó fegyveresek számáról a mi­niszter a maga részéről nem kíván­ta folytatni, s kijelentette: „Azt hi­szem, nem is fogjuk megtudni a létszámukat, csak majd amikor már véget ért az egész”. Rumsfeld elismerte azt is, hogy a légi offen- zíva a mélybe vájt bunkerekben rejtőzködő fegyveresek ellen csak részben hatékony. tősen idegesen fogadta, hogy ame­rikai kiképzők és katonai tanács­adók érkeznek Grúziába azzal a cél­lal, hogy segítsék a grúz fegyveres erőket a Pankiszi-szoros - egyéb­ként Oroszország által is követelt - megtisztításában. A térségbe a cse­csen menekültek között elvegyült szakadár csecsen fegyveresek mel­lett - orosz és amerikai titkosszolgá­lati adatok szerint - al-Kaida terro­risták is beszivárogtak. Moszkvában viszont úgy értékelik, hogy az ame­rikai jelenlét az Egyesült Államok befolyásának kiteijesztését jelenti a közép-ázsiai volt szovjet köztársa­ságok után a Kaukázusra is. Csak Vlagyimir Putyin elnök fogalmazott úgy a minap, hogy nem lát semmi­lyen tragédiát az amerikai katonák grúziai megjelenésében. Négyszemközt az ENSZ-főtitkárral New York. Kofi Annan ENSZ-fótitkár és Nadzsi Szabii iraki kül­ügyminiszter szokatlan, négyszemközti találkozójával több mint egy év után újrakezdődtek a tárgyalások a világszervezet és Bag­dad között, de azt egyelőre nem tudni, hogy az ENSZ fegyverzetel­lenőrei visszatérhetnek-e Irakba. A tárgyalások előtt Annant az Irakhoz közel álló országok úgy tájékoztatták, hogy Irak részéről bizonyos rugalmasságot észlelnek. Az iraki külügyminiszter nem nyilatkozott az újságíróknak. Fred Eckhard ENSZ-szóvivő pozitív­nak és konstruktívnak nevezte az eddigi eszmecserét, de nem volt hajlandó részleteket mondani. Nyugati diplomaták szerint az Irak elleni esetleges amerikai támadás lehetősége vitte az iraki külügy­minisztert New Yorkba. (MTI) Államügyészségi vizsgálat indult házkutatásokkal, növekvő pénzösszegekről beszélnek Kiütheti Schröderéket a botrány Ellenzik az USA-befolyás kiterjesztését a Kaukázusra Orosz-amerikai vita ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A kölni államügyészség megkezdte a vizsgálatot a kor­mányzó szociáldemokraták (SPD) múlt héten kirobbant korrupciós botrányának ügyében, az érintet­teknél már házkutatásokat is tar­tottak. Szinte óráról órára nő az az összeg, amit a gyanúba fogott kölni SPD feltételezhetően csúszópénz­ként bezsebelt. Egyes források már 15-35 millió euróról szólnak. Meg­figyelők szerint méreteiben, mód­szereiben az SPD-botrány nem ma­rad el a CDU hírhedt feketeszámlás svájci bankbetétes ügyétől, sőt bi­zonyos tekintetben felül is múlja azt. A Bundestag illegális pártado­mányokat vizsgáló bizottsága (ez foglalkozott a CDU-Kohl-féle bot­ránnyal is) SPD-vezetók, így Franz Müntefering főtitkár meghallgatá­sára készül. Az SPD vezetéósége el­határolódik az ügytől, Wolfgang Clement tartományi kormányfő szerint meg kell büntetni azokat, akik adót csaltak. - Clement - Schröder kancellár helyettese a pártban - az őszi választásokra való tekintettel felmérte, mekkora bajt hozhat az egész SPD-re a Kölnből áradó veszély. Sajtókommentárok szerint ha a vádak beigazolódnak, komoly csapás éri a szocdemek vá­lasztási esélyeit. A kölni SPD-vezetőket érintő ügy voltaképpen a régió szemétégető, hulladékfeldolgozó iparágainak privatizálását, illetőleg az építési engedélyek kiadása körüli csúszó­pénzmozgásokat fogja át. Az 1994-1999 közti időszakban, ami­kor SPD-vezetés alatt állt a város és a tartomány, a szemét- és hulladék- feldolgozásban, égetésben érdekelt cégek sora környékezte meg a dön­tési pozíciókban lévő SPD-közeli tisztviselőket. A Süddeutsche Zei­tung egy, a Steinmüller GmbH-nál dolgozó névtelen mérnökre hivat­kozva csak ennél a cégnél svájci számlákon lévő 35 millió eurós csú­szópénzről tud, amelyet a köln- niehli szemétégető mű felépítése körüli engedélyek kicsikarására ad­tak. Csúszópénzek milliói áramol­hattak pártaktivisták közreműkö­désével az SPD-kasszába (és való­színűleg, de még egyértelműen nem bizonyítottan magánzsebekbe is). A szóban forgó vállalatok svájci feketeszámlákat nyitottak amelyek­ről az adózatlan csúszópénzössze­gek kerülő úton, „tisztára mosva” jutottakéi a pártkasszába, (dp) Hozzáférhetőek az akták Felkerülnek az internetre Prága. A cseh parlament felsőhá­za, a szenátus is jóváhagyta tegnap azt a törvényt, amely a nyilvános­ság számára hozzáférhetővé teszi az egykori StB aktáinak többségét. A törvényt az ellenzékiek támogat­ták, a szociáldemokrata és a füg­getlen honatyák pedig ellene vok­soltak. A jogszabályt Václav Havel államfőnek is alá kell írnia ahhoz, hogy még a tavasz folyamán ér­vénybe léphessen. Az ettől az idő­ponttól számított egy éven belül az internetre is felkerül a volt StB- ügynökök listája. (TASR) Verheugen a bővítésről Nem várnak Ciprusra Nicosia. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa tegnap Nicosiában azt mondta, az EU nem halasztja el az új tagok felvételét abban az eset­ben sem, ha addig nem sikerül meg­oldást találni a kettéosztott Ciprus problémájára. „Ha minden az ere­deti stratégiánk szerint alakul, ak­kor a bővítésről szóló döntést még ez év második felében meg kell hoz­nunk, hiszen nem mondhatjuk az embereknek azt, hogy várniuk kell mindaddig, amíg valamilyen speci­fikus kérdésre nem találunk megol­dást” - mondta a biztos. (TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom