Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-09 / 58. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 9. FÓKUSZBAN: A TÉVÉZÉS 3 Minél több időt töltünk a televízió képernyője előtt, annál kevesebb időnk marad egymásra Árt-e a tévézés a gyerekeknek? Illusztrációs felvétel Különböző felmérések eredményei szerint négyéves kortól naponta átlagosan csaknem négy órát ülünk a televízió előtt. Minél több időt töltünk a képernyő előtt, annál kevesebb időnk marad játékra, olvasásra, beszélgetésre, egymásra. Mégis megoszlanak a vélemények a tévé hatásairól, nem mondhatjuk egyértelműen, hogy káros időtöltés. ÖSSZEÁLLÍTÁS A családok többségében a szülők dolgoznak, a gyerek óvodában, napköziben van, öt óránál hamarabb nemigen találkoznak otthon a családtagok. A vizsgálatok szerint a hazaérkezéstől egészen a lefekvésig legfeljebb négy óra telik el, s ezalatt végig be van kapcsolva a tévé. Az étkezések alatt is, esti mese helyett is, beszélgetés és közös játék helyett is tévé a legfőbb program, és sok családban a leggyakoribb vitaforrás is. A tévénézés iskoláskorra napi több órán át tartó őrületté fajulhat. A gyerek hazajön az iskolából, üres a lakás, szabad a világ, azt csinál, amit akar, azt néz a tévében, amit akar - válogatás nélkül néz mindent. Közben nem tud mással foglalkozni, nem jut idő a barátokra, a közös szórakozásra, olvasásra, tanulásra, a beszélgetésekre. Rengeteg információ zúdul rá, amit nem képes feldolgozni. Ha válogatás nélkül zúdul rá minden - ha az egyik mosópor ugyanolyan jó, mint a másik, ha a Terminátor ugyanolyan rangú szereplője az életnek, mint Karenyina Anna -, akkor a gyerek nehezen igazodik majd el a jó és a rossz bonyolult világában. Persze nem kell mindjárt kidobni a tévét, hiszen nagyszerű hírforrás, s rengeteget lehet belőle tanulni. Meg kell tanulni jól használni. A pszichológusok szerint a tévézési szokásokat-jókat is, rosszakat is - ki lehet alakítani a gyerekben. Fontosnak tartják a tévézés családi szabályozását, keretek közé szorítását, valamint azt, hogy a szülők beszélgessenek a gyermekeikkel látottakról, fejtsék ki az élet dolgaival kapcsolatos álláspontjukat. A média helyes használatára való tanításban a legfontosabb lépés, hogy megértessük gyermekeinkkel az értékrendünket, segítsünk nekik megérteni a különbséget a jó és rossz között. A címben megfogalmazott aggodalmas kérdésre a válasz a következő lehetne: Nem, mert a tévézésből helyes családi szabályozás mellett rengeteget profitálhat a gyerekek, (i-t) OBJEKTÍV KUTATÁSI EREDMÉNYEK ♦ A televízió, elsősorban a külföldi filmek feliratozása révén, • igen pozitív hatást gyakorol a nyelvtudásra, különösen a passzív szókincset növeli és a hallás utáni szövegértést segíti. ♦ A tévé a tudományos tapasztalatok szerint nem csökkentette az olvasási kedvet, inkább átalakította: elsősorban a fiúk esetében, ahol a könyvek rovására jelentékenyen nőtt az újságok, folyóiratok iránti érdeklődés. ♦ A tévé családi életre gyakorolt hatása nem egyértelműen pozitív vagy negatív. Ha a tévénézés közös tevékenység, javíthat a családtagok közti kommunikáción, problémás esetekben azonban valós megoldást nem jelentő menekvést kínál. ♦ Az utóbbi időben a gyermekek és fiatalok által elkövetett erőszakos cselekmények ugrásszeri növekedése felvetette a kérdést, mennyire köszönhető ez a tévében és videokazettákon látható akció- és horrorfilmeknek. Ezek a filmek előbb közömbössé tesznek az erőszak iránt, majd az erőszakra vagy éppen a szorongásra való hajlamot erősítik, s az aszociális viselkedéshez koncentrációs nehézségek társulnak. ♦ A tévéreklám gyermekekre gyakorolt hatása heves viták tárgya. Bár általában a reklám szórakoztató jellege dominál, a vásárlási kényszer különösen nagy az egyes sorozatokhoz kapcsolódó termékek esetében, s a kisebbek körében. Ugyanakkor a gyermek viszonylag korán képes különbséget tenni a reklámban ábrázolt és az őt körülvevő valóság között, felismeri a reklám célját. ♦ Milyen összefüggés mutatható ki a tévénézés gyakorisága és az iskolai teljesítmény között? Ez természetesen attól is függ, milyen az aránya az ismeretterjesztő műsoroknak a szórakoztató programokhoz képest. A kereskedelmi csatornák, a műholdas adások hajlamosabbak konkurens tevékenységgé tenni a tévézést, s ez valóban a tanulás rovására mehet. Gyengébb vagy a kimondottan rossz tanulók gyakorta keresnek menekvést kudarcaik elől a tévében, a videofilmekben, s ezáltal még nagyobb esélyt teremtenek a kudarc megismétlődésére. A vizuális média azonban elsősorban a gyermekek fantáziájára, álmaira, képzeletvilágára hat, információforrásként az iskola megőrizte vezető szerepét. (Forrás: Anita Werner: A tévékor gyermekei) TIPPEK ♦ Beszéljük meg a gyerekekkel egy hétre előre, hogy mikor, mit fogunk megnézni, és csak ezekben az időpontokban kapcsoljuk be a készüléket. ♦ A televíziót ne a lakás központi helyére rakjuk, hanem olyan félreeső zugba, ahol nem zavaija a család életét. így az étkezések nyugalmát és a közös beszélgetések feltételeit is meg tudjuk teremteni. ♦ Beszéljünk azokról az elfoglaltságokról, amelyek tévézés helyett végezhetők. Mennyi közös programja van a családnak? Milyen közös érdeklődési területet tudtunk feltérképezni a tévén kívül? ♦ Kis lakásokban szinte elke- rülheteden a gyerekek passzív tévézése, vagyis azokat a műsorokat is végignézik, amelyeket a felnőttek néznek. Gondoljuk végig, vajon tényleg olyan fontos, hogy mindig ezzel foglalkozzunk? Nem lenne jobb helyette elménni vacsorázni, moziba, színházba, vagy egyszerűen csak sétálni és beszélgetni? Vagy otthon ülni és játszani, olvasni? (-net) Közvélemény-kutatás a tévénézési szokásokról Az akciófilmek a legnépszerűbbek ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat megbízásából érdekes közvélemény-kutatást végeztek a magyarországi gyerekek és fiatalok körében a tévénézési szokásokról. A kutatás egyik részében azt vizsgálták, hogy milyen tévéműsorokat kedvelnek a gyerekek. Minden korosztályban nagy népszerűségnek örvendenek az akciófilmek; a 14 évesek és a 17 évesek körében ezt a műsortípust kedvelik a legtöbben. A kisebbeknél a rajzfilmek és a gyerekfilmek vezetnek, de a 10 évesek körében is sokan szeretik az akciófilmeket. Az ismeretterjesztő filmeket hasonló arányban nézik a különböző korosztályok, míg a szexfilmek és thrillerek iránt a korral együtt nő az érdeklődés. Érdekes, hogy a kifejezetten gyermekeknek készült műsorokat még a legkisebbek közül sem szeretik sokan. A horror- és szexfilmek iránti érdeklődés egyértelműen kapcsolatban van a családi légkörrel, elsősorban a kamaszok körében. A bizalmasabb, melegebb légkörű családokban élő 17 éves fiatalok között jóval kisebb arányban vannak olyanok, aki szeretik a horrorfilmeket, vagy a szexfilmeket. A melegebb légkörű családokban a kamaszok fele, míg a kevésbé bizalmas családi környezetben élő fiatalok kétharmada kedveli a horrorfilmeket. Megjegyzést érdemel, hogy a meleg légkörű családokban is magas a horrorfilmet kedvelő kamaszgyerekek száma. A tízéveseknél nincs ilyen összefüggés, bár körükben jóval kisebb arányban választják ezeket a műsortípusokat. A 17 éveseket vizsgálva azt tapasztalták, hogy ha a szülők nem szabályozzák a tévénézés időpontját vagy a nézhető műsortípusokat, akkor a gyerekek több horrort és szexfilmet fognak nézni. A legkisebbeknél a teljes tiltás és a teljes szabályozatlanság is ugyanezt eredményezi, (mh) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉG, HELYI ZIVATAROK, 5-9 FOK A Nap kel 06.33-kor - nyugszik 17.36-kor. A Hold kel 21.50-kor - nyugszik 08.21-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 460, változatlan (Medve: 385, árad) Komárom: 435, árad( Párkány: 445, árad. ELŐREJELZÉS Borult lesz az ég, helyenként kisebb záporokra, zivatarokra kell számítanunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 9 fok, az éjszakai pedig 1 és mínusz 3, északon mínusz 5 és mínusz 10 fok körül alakul. Vasárnap változóan felhős időjárás várható, s az alacsonyabban fekvő területeken is köny- nyen előfordulhat havazás. Nappal 2 és 6, éjszaka mínusz 1 és mínusz 5, a völgyekben mínusz 12 fokra számíthatunk. Hétfőn nyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, csapadék azonban csak az ország északi részén fordulhat elő. ORVOSMETEOROLÓGIA A mai időjárás kedvezőtlenül hathat a szervezetünkre. Könnyebben vehet erőt rajtunk a fáradtság, letörtség, valamint ingerlékenyek, depressziósak lehetünk. Kevésbé tudunk összpontosítani a munkánkra, a szellemi és a fizikai megterhelést is nehezebben viseljük. Különösen a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és reumarikus megbetegedésekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek. Gyakoribb lehet a fejfájás és a fantomfájdalom. A nagyobb balesetveszély miatt nem árt a munkavégzés és közlekedés közbeni fokozottabb figyelem. varsú 6 PÁRIZS 15 BARCflONA 14 TUNISZ 1ÍN__ Hétfőn a FŐIG'VILÁG ♦ Hazai és külföldi futballeredmények ♦ A fedett pályás atlétikai Eb-n történt ♦ Elkezdődött a hokiliga negyeddöntője