Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-06 / 31. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 6. KOMMENTÁR Hullámverésben SIDÓ H. ZOLTÁN Egyre inkább úgy tűnik, hogy a komáromi hajógyár tölti be az állatorvosi beteg ló szerepét. A valaha jelentős vállalat hűen mintázza Szlovákia gazdasági buktatóit. Először a volt tulajdonosok tönkretették, majd állami segítséggel - ha más formában is - feltámadt, ezt követően a közvetlen eladáson nyugvó privatizációs elképzelést megfúrták, végezetül a legtisztábbnak tartott módszernek, a versenytárgyalásnak eddig még közzé sem tett végeredményét kérdőjelezik meg. Az egyik legismertebb hazai befektetési cápa, a Penta Group, amely a holland OostEuropaParticipaties társasággal karöltve indult a hajógyárra kiírt versenypályázaton, úgy tűnik, hoppon maradt. A kudarchoz nem szokott Penta Group máris támadásba lendült: a tegnapi szlovák lapokban megjelent egész oldalas hirdetésben ostorozza a Nemzeti Vagyonalapot és a Magyar Koalíció Pártját, mivel szerinte a vagyonalap a párt nyomására magyar vállalat kezére játszotta át a hajógyárat. A pénzügyi csoport ugyan tételesen is felsorolja, hogy az ő ajánlatuk volt a legjobb, azonban arról nemes egyszerűséggel nem vesz tudomást, hogy nem teljesítette az egyik legfontosabb elvárást. Ez pedig a hajógyártásban szerzett tapasztalat. A Penta Group vádja szerint az általuk garantált szakértelem nem tudott versenyezni az MKP és a Dzurinda vezette SDKÚ pártos döntésével, lobbijával. A rendkívül éles bírálat nyomán Bugár Béla tegnap azonnal reagált, és más megvilágításba helyezte a céggel kapcsolatos vélt vagy valós pártérdekeket, a gazdaság és a pénzügyek világától egyre inkább eltávolodó összefonódásokat. Mivel a vagyonalap egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy melyik jelentkezőé lehet a jobb sorsra érdemes komáromi vállalat, így nehéz volna megmondani, ténylegesen melyik ajánlat volt a legjobb. Egy azonban bizonyos: a Penta Group a legnagyobb jószándék és segítőkészség feltételezése esetében is csak legfeljebb válságmenedzselésre vállalkozhatott volna. Holland partnere nemkülönben, amely szintén nem hajógyár, hanem jó befektetéseket kereső társaság. Azonban a komáromi hajógyárnak a vitathatatlan tűzoltáson túl távlatokra, hosszú távú gazdasági programra van szüksége ahhoz, hogy - képletesen szólva - átvészelje a dühödt hullámverést és békés vizekre jusson. JEGYZET Bábák közt a gyerek RÁCZ VINCE Ki tudja, hányadszor, de mintha újra némi mozgolódás volna tapasztalható a hazai magyar közoktatásban tevékenykedő pedagógusok és szakemberek körében. Tegnap tanácskozás zajlott a szlovákiai magyar közoktatás jövőjéről. A program gerincét A. Szabó László felszólalása képezte, vázolva azokat a területeket, melyek a hazai magyar közoktatás rákfenéjét okozzák, s tegyük hozzá, nemcsak mostanság, hanem már jó ideje. Valami azt súgja, a legfőbb gondot is ez jelenti, mármint, hogy jó ideje kristálytisztán látjuk a problémákat, csak éppen a felszámolásuk érdekében nem hangoljuk össze kellőképpen tevékenységünket. Mintha ez a felvidéki magyar közösség képtelen volna leülni egy asztalhoz, és valóban a lényegi problémákra összpontosítva hathatós elképzelést felvázolni a nehézségek leküzdésére. Az embernek az a benyomása, sok bába közt elvész a gyerek, mintha mindenki csak a magánvéleményét hangoztatná, hozzáértő szakemberként azonban nem lenne képes közreműködni a jövőnket érintő kérdések megválaszolásában. A felelősséget hárítani sem kell, hárul az magától. Ki tudja, vajon a szlovákiai magyarság politikai képviselőinek mikor nyílik újra alkalma kormányzati szerepvállalásra, mikor lesz olyan mértékű döntési jogköre, mint a jelenlegi kormányzati ciklusban van, illetve volt. A szlovákiai magyar közoktatás reformját félő, a közeljövőben sem tudjuk majd megvalósítani, ha nem egyeztetjük mielőbb a különféle javaslatokat és elképzeléseket, melyeket az elmúlt években felhalmoztunk. Amíg nem késő. VISSZHANG Nemzet vagy vallás? Kétszer is elolvastam a január 30-i számban a Hová álljanak a zsidók? című hírt, valamint a visszhangokat, de nem lettem okosabb. Öt évvel ezelőtt a Pozsonyi és a Prágai Zsidó Hitközség tagjaival látogattam el Izraelbe. Egy pozsonyi születésű iz- ralei férfi volt az idegenvezetőnk. Mindjárt az elején elmondta, hogy a zsidó nép, melynek életmódja magába foglalja a világit és a vallásost is, egy nemzet. Tehát nemcsak Izrael határain kívül függetleníthetjük a nemzethez való tartozást és a vallást, hanem Izraelben is. Ami engemis meglepett, az az a definíció, hogy az ateista zsidó ember is zsidó. Különben, mint ahogy ezt Paszternák Tamás is írta a múlt pénteki számban, miért vitték haláltáborokba a magukat magyarnak valló, sőt akár átkeresztelkedő zsidókat is? Furcsa helyzet ez. Például, mily büszkék vagyunk No- bel-díjas tudósainkra, sok nagyszerű művészre, íróra és színészre, akik közül nem egyről tudjuk, hogy zsidó, ennek ellenére nagy magyarjaink közé soroljuk őket, meg sem kérdezve, magyarnak vallják-e magukat Ha Teller Ede határon túli lenne, vajon ő hogy töltené ki kérelmét a magyarigazolvány kiadására? És magyarul író írónőnk, Dávid Teréz? Nem tekinthető még véglegesnek a törvény, ha egy magyar anyanyelvű, akinek magyar nemzetiségű hozzátartozója nincs, nem kaphat, viszont az afrikai férj igényelhet hozzátartozói igazolványt. Na és hová állnak a romák? Velük kapcsolatban még a vallás sem lehet útmutató. Szavazataiknak határon innen és túl örül minden politikai párt. A határon túli magyar iskolákat is számtalan roma gyermek látogatja, akiknél jobban talán senki nincs rászorulva a kedvezményre. Mostanában az indiai kormány is készül hovatartozás végett a világ különböző részein élő romáknak igazolványt adni. Választás esetén a kedvezménnyel járó lehetőség mindig csábítóbban hat. Az ily módon szerzett nemzetiségre már volt egy-két példa történelmünkben. Néveri Eszter Léva TALLÓZÓ SME A lap a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos szlovák-magyar kormányközi nyilatkozatról ír. A január 23-i budapesti találkozó után megváltozott pozsonyi álláspontról a következőket jegyzi meg: „A diplomáciában az járja, hogy az egyszer már jóváhagyott szöveget lényegét tekintve már nem módosítják. Ellenkező esetben teljesen új javaslatról van szó, amely semmissé tesz bármiféle előző megállapodást, s tulajdonképpen teljesen új tárgyalások kezdetét jelenti. Szlovákia pozitívról negatívra változtatta meg álláspontját. A nemzetközi közvélemény, amely megnyugvással vette tudomásul a korai megegyezésről szóló budapesti hírt, most újra felfigyelt, mert Szlovákia az egyetlen olyan ország, amely még nem tudott megegyezni Magyarországgal.” A napilap szerint a státustörvény a pozitív ki- Szomszéd úr, képzelje el ezt a csodát! Láttam egy rendőrt, aki józanul vezetett! sebbségvédelemre példa, ezért (Gossányi Péter karikatúrája) Szlovákiának is pozitívan kellene viszonyulnia a jogszabályhoz. Vajdasági autonómia - hajszálnyi szavazattöbbséggel hétfőn megkezdődött a belgrádi hatalom decentralizálása Elsőre ennyit sikerült elérniük A szerb parlament hétfőn elfogadta a vajdasági autonó- miatörvényt, ezzel például az oktatás és a művelődés is a tartomány hatáskörébe kerül. A Vajdaság eddigi bevételeinek nyolcvanszorosához jut. A helyi politikusok azonban nem teljesen elégedettek a visszakapott jogokkal. ÖSSZEFOGLALÓ Nyolcnapos vita után a szerb parlament hajszálnyi szavazattöbbséggel hagyta jóvá a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. A köztársasági parlamentben 118- an szavaztak a hatásköri törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tartózkodtak a voksolástól. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen adja vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milosevicsi rendszer vett el a tartománytól. A törvénycsomag egyebek mellett rendelkezik arról, hogy tartományi jogkörbe visszakerül a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, ezen belül az középiskolai alapító jogok gyakorlása. A Vajdaság visszakapja a művelődési intézmények alapítójogainak gyakorlását, a sport- szervezetek és -létesítmények felügyeletét is. A egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerő-piaci alap továbbra is a köztársasági alapok részeként fog működni, de a gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá kerül. A törvény révén a vajdasági költségvetés az eddiginél nyolcvanszor több bevételhez jut, amiből önállóan finanszírozzák a tartományi hatáskörbe visszakerülő közszolgáltatásokat. A törvénycsomag elfogadását éles politikai vita előzte meg, jórészt amiatt, hogy a szerb kormány harminc módosító indítványt nyújtott be a törvény- tervezethez, amelyek közül néhány elfogadhatadan volt a vajdasági pártok számára. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Reformpárt (RV) azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a törvényt. Hosszas huzavona után - jórészt Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettesnek, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének közbenjárására - az LSV és az RV végül beadta a derekát, és a VMSZ-szel azonos álláspontra helyezkedett; azaz a kormány módosító indítványait meg kellett szavazniuk, ellenkező esetben ugyanis - a jelenlegi parlamenti viszonyok miatt - a törvény megbukott volna. A törvénycsomagban végül bennmaradt két, a vajdasági pártok által hevesen bírált módosítás, amely szerint a tartomány alapíthat saját erdőgazdaságot, valamint saját rádiót és televíziót, de nem pontosítja, hogy a megalakuló tartományi intézmények a jelenleg egységes szerb közvállalatok részét képezik-e. A vajdasági politikusok egyöntetű álláspontja szerint a törvénycsomag csak részben adja vissza a milosevicsi érában megnyirbált tartományi hatásköröket, s a tényleges autonómiát csak egy európai mércével mérve is elfogadható köztársasági alkotmány szavatolná. Az alaptörvény által biztosított majdani autonómia esetén például a tartományi törvényhozás a köz- társasági parlamenttel „egyenrangú” törvényeket hozna: a tartományi jogszabályokat nem kellene összhangba hozni a köztársasági törvényekkel, hanem csak az alkotmánnyal. A hatásköri törvény nem ad lehetőséget a tartomány számára, hogy önálló adópolitikát folytasson, az adóbevételek továbbra is „kerülő úton”, Belgrádon keresztül folynak vissza a tartományba. Ezen is csak új alkotmány elfogadásával lehet változtatni. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter, a törvény egyik kidolgozója rámutatott arra, hogy a hatásköri törvény nem jelent hosszú távú garanciát a Vajdaság számára, mivel a köztársasági parlament egyszerű többséggel bármikor eltörölheti. „A vajdasági magyarok szülőföldjükön való boldogulása, a vajdasági kisebbségek jogérvényesítése és Bennmaradt két, a vajdasági pártok által hevesen bírált módosítás. a szerbiai demokratikus továbbfejlődés szempontjából egyaránt komoly lépést jelent a szerb törvényhozás döntése, amit a magyar kormány üdvözöl” - jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Zsolt szerint olyan előremutató lépésről van szó, amelynek gyakorlati megvalósítása erősíteni fogja a szerbiai demokratikus kibontakozás eddig elért eredményeit és folyamatát. Mint mondta, az elfogadott jogszabályok illeszkednek az európai fejlődés olyar meghatározó irányaihoz és elvei hez, mint a regionalizmus, a szub szidiaritás és a hatásköröknek í polgárok érdekeit legjobban meg jelenítő megosztása. A szerbiai kormánykoalíció, a DOS frakcióvezetője szerint a vajdaság autonómiatörvény elfogadásává ismét érvényesülhetnek a tartó mányban élő polgárok eddig elha nyagolt érdekei. Cedomir Jovano vies sajnálattal állapította meg hogy a Vojiszlav Kostunica vezettf Szerbiai Demokrata Párt (DSS) - amely tagja a DOS-nek, de kilépet a párttömörülés képviselőcsoport jából - „ismét kísérletet tett arra hogy összefogva az ellenzéki bal oldallal és a radikálisokkal meg akadályozzon egy törvény elfoga dását”. A DSS képviselői tartóz kodtak a szavazástól; ez a törvém elfogadása szempontjából egyen értékű volt az ellenszavazattal Dejan Mihajlov, a DSS frakcióve zetője közölte, hogy pártja hat hó napon át figyelemmel fogja kísér ni, hogy a Vajdaság mit nyert a ha tásköri törvénnyel. Páll Sándor, : Vajdaság Magyarok Demokratiku Közösségének (VMDK) elnöke - aki ugyancsak nem szavazott i törvényre - közölte, hogy a Vajda ság az autonómiatörvény elfő gadásával „semmit sem kap”, ha nem csak azok nyerészkednek akik beépültek a vajdasági hata lomba: a Vajdasági Magyar Sző vétség, a Vajdasági Szociáldemok rata Liga és a Vajdasági Reform párt. „Ezzel ők még több hatalma kapnak, mint eddig. Ez nem autó nómia, nem a hatalom decentrali zációja. A törvény által a kisebbsé gek helyzete semmit nem váltc zik” - mondta Páll Sándor. Az Oszama bin Laden vezette al-Kaida csak az egyik szélsőséges militáns iszlám csoport, amely gyökeret vert Közép-Ázsia kritikus keresztúthoz érkezett UJVÁRY MARGIT A terrorizmus elleni nemzetközi háborúhoz való csadakozással a közép-ázsiai köztársaságok - Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán - kritikus keresztúthoz érkeztek: vagy semmibe veszik Afganisztán összeomlásának tanulságait és tétlenül nézik, ahogy a terrorizmus, az instabilitás, az éhség teljed országukban, vagy felhasználva a nemzetközi közösségnek a térség iránti új elkötelezettségét talpra állítják államukat. Ahmed Rasid pakisztáni újságíró, a közép-ázsiai térség neves szakértője Jihad címmel megjelent könyvében az iszlám szélsőséges mozgalmak terjedésének gyökereit, okait elemezve jut erre a következtetése. A szerző rámutat arra, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaida csak az egyik a militáns iszlám csoportok közül, amelyek gyökeret vertek és népszerűségre tettek szert Közép-Ázsiában. Rasid figyelmeztet: az egész térség hamarosan az iszlám fundamentalisták és az iszlámellenes, ám korrupt rezsimek közötti harc terévé válhat. Az alapvető problémák a Szovjetunió felbomlásával éleződtek ki. A több mint 70 éven át vallásuk eltitkolására kény- szerített közép-ázsiai emberek a szovjet birodalom felbomlásakor lehetőséget láttak az iszlám múltjuk lelki és szellemi újraélesztésére. Nemcsak azért fordultak az iszlám felé, hogy visszataláljanak etnikai és kulturális identitásukhoz, hanem azért is, hogy újraélesszék a sztálini Szovjetunió idején megszakadt kapcsolatokat a szomszédos muzulmán államokkal. A függedenség elnyerésével együtt a közép-ázsiaiak felismerték, hogy a kormány politikája és cselekedetei határozzák meg politikai és gazdasági jövőjüket s az iszlám újraéledésének lehetőségeit. Az állami vezetőknek a demokratikus és gazdasági reformokkal szembeni elutasító magatartása, a vallás elnyomása a mérsékelt és a politikai reformgondolkodókat a radikálisok táborához sodorta. A közép-ázsiai rezsimek az elmúlt években többször indítottak hadjáratot az iszlám ellen, ezek során nemcsak a militánsokat üldözték, hanem egyszerűé vallásukat gyakorló muzulmáno ezreit is* bebörtönözték, megkíno: ták és újfajta gulágokba küldtél Rasid megállapítja, hogy a szélsőst ges muzulmán csoportosulások bf folyása csökkenthető lenne, ha a ke zép-ázsiai rezsimek lehetővé tenné az iszlám gyakorlását, az iszlái szervezetek szabad működésé Jobb körülmények között ezeknek mozgalmaknak nem lenne hatású a közvéleményre. ♦ Üzbegisztán Iszlám Mozgalma. Az 1998-ban alakult szervezet Iszlám Karimov üzbég elnök kormányának megdöntését tűzte ki célul, gerillaháborút folytatva Tádzsikisztánból és Afganisztánból. Az IMU mára dzsihádot hirdetett az egész Közép-Ázsia ellen. ♦ Hezb-ut-Tahir al-Iszlami, azaz az Iszlám Szabadság Pártja. Szintén egész Közép-Ázsiát akarja egyesíteni egyetíen kalifátusba, a 700-as években uralkodó Rasid kalifa virágzó birodalmának mintájára, (um)
