Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 5. Újabb csecsen támadás? Groznij. Nagy erőkkel, mint­egy háromszáz katona és több helikopter bevetésével kutat­nak az orosz hatóságok a ha- tárérség egyik Mi-24-es heli­koptere után, amellyel elézé nap szakadt meg a kapcsolat a Csecsenföld légterében. Az eltűnt légi jármű vasárnap be­teg határőröket szállított vol­na az Észak-oszétiai Vlagyi- kavkaz kórházába, de a rossz időjárás miatt a Mi-24-essel a csecsen főváros melletti Hankala térségében vasárnap délután megszakadt a rádió­kapcsolat. (MTI) Románia lobbizzon a NATO-ért New York. A NATO-tagállam- ok között jelenleg nincs egyet­értés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsér­tekezletén felkérjék-e a csatla­kozásra - derült ki Adrian Nastase román miniszterelnök New York-ban tett nyilatkoza­taiból. Nastase annak szüksé­gességét hangsúlyozta, hogy országa kezdjen erőteljes és hatékony lobbizásba NATO- felvétele érdekében. Elismer­te, hogy a korrupció kérdése napirenden szerepelt, amikor egy héttel ezelőtt az amerikai külügyminisztérium állás­pontjáról tájékoztatta őt Mi­chael Guest bukaresti nagykö­vet. Ezen a találkozón az ame­rikai diplomata kifejtette, hogy Romániában és más tag­jelölt országokban azért léte­zik a korrupció, mert nem tet­tek meg minden szükséges lé­pést ellene. (MTI) Elhunyt Rapcsák András Hódmezővásárhely. A fide- szes országgyűlési képviselő halálát a klinikai tünetek alapján minden valószínűség­gel tüdőembólia okozta - kö­zölte tegnap Hamvas Ödön, a vasárnap éjjel elhunyt hód­mezővásárhelyi polgármester kezelőorvosa. Az 59. évében elhunyt Rapcsák Andrást a hódmezővásárhelyi önkor­mányzat saját halottjának te­kinti, temetéséről később in­tézkednek. A polgármesteri teendőket az önkormányzati törvény értelmében az alpol­gármester, Almási István látja el az őszi helyhatósági válasz­tásokig. (MTI) Tüdőembólia okozta halálát (Képarchívum) Kész az Elf-ügy peranyaga Párizs. Több mint hét évi nyomozás után elkészült az Elf-Aquitaine egykori fran­cia állami olajvállalat 3 milli­árd frankos korrupciós ügyé­nek vizsgálati anyaga, s a francia közélet 42 prominens személyiségének postázták tegnap a bűnvádi eljárás megindításának lehetőségé­ről tájékoztató hivatalos leve­let. A legmagasabb rangú francia gyanúsítottja Charles Pasqua, az 1999-ben alakult Tömörülés Franciaországért jobboldali párt elnöke, aki korábban kétszer is belügy­miniszter volt. (MTI) Mazari-Sarif külterületén három napon át dörögtek a fegyverek Visszaadják a rakétákat Kabul/Washington. Az átme­neti afgán kormány vissza­szolgáltat több tucat Stinger rakétát az Egyesült Államok­nak, ezzel segítve az egyik legfőbb washingtoni cél meg­valósulását, hogy a légvédel­mi fegyverek ne kerüljenek rossz kezekbe. MTI-HÍREK A géppuskák maradnak. A Kabultól 100 kilométerre délre lévő Gar- dezban ez a pastu katona is az északi és a déli, szemben álló fegyveresek békekötésére vár. (Reuters-felvétel) A vállról indítható rakétákat az 1980-as években a szovjetek ellen harcoló afgán ellenállóknak szállí­totta az Egyesült Államok, a szétosz­tott Stingerek pontos számáról nem hoztak nyilvánosságra adatokat. Afganisztánban olyan híresztelések kaptak lábra, hogy iráni és amerikai tisztségviselők az utóbbi néhány év­ben versengve fizettek készpénzben hatalmas összegeket a rakétákért. A szóbeszéd szerint 100 ezer dollárt is megadtak egy Stingerért, ez azon­ban nem nyert hivatalos megerősí­tést a Reuters jelentése szerint. A Stingerek visszaadásáról szóló egyezségről tegnap tájékoztatta a brit hírügynökséget egy névtelenül nyilatkozó kabuli biztonsági forrás, aki jelen volt a megállapodás létre­jöttekor. A Mazari-Sarifban torzsal- kodó hadurak ugyanakkor megálla­podtak abban, hogy létrehoznak egy bizottságot az észak-afganisztá­ni város demilitarizálására, az ENSZ felügyelete mellett. A Hizb-i-Vahdat párt illetékese teg­nap közölte, hogy Abdul Rasid Dosztum üzbég tábornok és vetély- társa, Usztad Atta Mohammad tá- dzsik parancsnok úgy döntött: a vá­ros feletti ellenőrzést egy, a bizton­ságra felügyelő bizottságra bízzák, amelyet a Hizb-i-Vahdat fog irányí­tani. A bizottság 200-200 fegyverest fogad fel rendőrnek - mindegyik ér­dekelt csoportból - a közbiztonság helyreállítására. Mazari-Sarif külte­rületén három napon át dörögtek a fegyverek a két ellentábor összecsa­pásaiban. A harcokban - amelyek a város visszafoglalása, november óta a legsúlyosabbak voltak - több mint 40 fegyveres esett el. A vasárnap nyélbe ütött egyezség szerint az ösz- szes nehézgépfegyvert, harckocsit és páncélozott szállító járművet ki­vonják a városból egy ENSZ-megfi- gyeló ellenőrzése alatt, aki rendsze­resen közvetíteni fog a viszálykodó felek között. A Hizb-i-Vahdat, a Dosztum vezette Nemzeti Iszlám Mozgalom és a tádzsik parancsnok által irányított Iszlám Társaság egy­aránt az Északi Szövetséghez tarto­zik. A szovjet csapatok 1989-es kivo­nulása óta először tárgyal Afganisz­tánban magas rangú moszkvai ve­zető: Igor Ivanov orosz külügymi­niszter tegnap érkezett Kabulba, ahol Hamid Karcaival, az afgán át­meneti kormány vezetőjével és az ideiglenes afgán adminisztráció több vezetőjével találkozott. Irán cáfolja az al-Kaida tagjainak jelenlétét Teherán. Az iráni kormány tegnap óva ültette az Egyesült Államokat attól, hogy megtámadja a közel-keleti országot. A külügyi szóvivő re­ményét fejezte ki, hogy „az amerikaiak nem fognak ilyen nagy hibát elkövetni”, és cáfolta, hogy az al-Kaida terrorhálózat tagjai tartózkod­nának az iszlám köztársaságban. Az amerikai védelmi miniszter va­sárnap azt állította, hogy Afganisztánból menekült tálibok és al- kaidások menedékre leltek Iránban. Donald Rumsfeld szemére vetet­te Iránnak, hogy nem telepített csapatokat Afganisztánnal közös hatá­rára, hogy megakadályozza a harcosok menekülését. (MTI) Egyes nyomozók szerint a rendőrségnek fogalma sincs, kik tartják fogva Pearlt, és hol Még mindig keresik az újságírót MTI-HÍR Iszlámábád. A pakisztáni hatósá­gok kettőzött erővel dolgoznak a ja­nuár 23-án elrabolt amerikai újság­író, Dániel Pearl felkutatásán, miu­tán megállapítást nyert, hogy még­sem a tudósító holttestét találták meg Karacsi egyik külvárosában. Pearl azután tűnt el, hogy az indiai Bombayből, ahol irodája volt, a pa­kisztáni Karacsiba utazott egy szél­sőséges muszlim vezetővel - Muba­rak Áli Sah Gilani sejkkel - készíten­dő interjú reményében. A hatósá­gok feltételezik, hogy már a találko­zó ígérete is az elrablói által állított csapda volt. Gilanit január 30-án le­tartóztatták, de egyelőre nincs bizo­nyíték arra, hogy valóban van köze a The Wall Street Journal dél-ázsiai irodavezetőjének elrablásához. A pakisztáni nyomozók kiterjesztet­ték kutatásukat a 12 milliós nagy­város határain kívülre - az ország minden tartományára -, valamint a politikai indíttatású szélsőséges csoportokon túl a „hagyományos” bűnbandákra is. Egy, az emberrab­lások felderítésében nagy tapaszta­latokkal rendelkező civü szervezet szakértője szerint azonban nem va­lószínű, hogy egyszerűen váltság­díjért rabolták volna el az amerika­it, mert - idézi a szakértőt az AP - Pearl elrablását azoknál sokkal gondosabban szervezték meg, és más körülmények között hajtották végre. A nyomozás egyik fő célja most an­nak az Arif néven ismert férfinak a felkutatása, aki több adat szerint a közvetítő szerepét játszotta Pearl és Gilani találkozójának megszerve­zésekor - írta az AP. A pakisztáni kormány azt állítja, hogy a nyomo­zás halad előre, és Donald Rums­feld amerikai védelmi miniszter is elismerően szólt az iszlámábádi ve­zetés együttműködési készségéről. Azonban az ügyről név nélkül nyi­latkozó nyomozók szerint a rendőr­ségnek fogalma sincs, kik tartják fogva Pearlt, és hol. Elfogadták a hatáskörök visszaszolgáltatását Vajdasági autonómia MTI-HÍR Belgrád. Nyolcnapos vita után a szerbiai parlament elfogadta a vaj­dasági autonóm hatáskörök vissza­szolgáltatásáról szóló törvénycso­magot. A köztársasági parlament­ben 118-an szavaztak a törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tar­tózkodtak. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány kerete­in belül 24 államigazgatási terüle­ten adja vissza a Vajdaságnak azo­kat a jogköröket, amelyeket a milo- sevicsi rendszerben vettek el a tarto- mánytól.A vajdasági törvényhozás által a szerb parlament elé terjesz­tett törvénycsomag részben hatá­lyon kívül helyez mintegy 70 köz- társasági jogszabályt. A vajdasági politikusok szerint a törvény csak részben adja vissza a tartományi hatásköröket, s a tényleges autonó­miát csak egy európai mércével mérve is elfogadható köztársasági alkotmány adná vissza. Izraeli helikoptert láttak a merénylet előtt Autórobbanás Gázában MTI-HÍR Gáza. Izraeli rakéta végzett teg­nap a Népi Front Palesztina Felsza­badításáért (FDLP) elnevezésű szervezet négy tagjával. A robba­násnak eddig három áldozatát azonosították. A gépkocsi a palesz­tin biztonsági szolgálat egyik őrhe­lye közelében robbant fel, az AFP szerint még mindig nem lehet tud­ni, hogy mi okozta. A Népi Front Palesztina Felszaba­dításáért nevű szervezet ugyanak­kor az izraeli megszállókat tette fe­lelőssé a palesztin nemzeti ellenál­lás brigádjai négy tagjának meg­gyilkolásáért. Szemtanúk a körzet felett egy izraeli helikoptert láttak közvetlenül a robbanás előtt. A Najef Havatme vezette, damasz­kuszi székhelyű Népi Front Palesz­tina Felszabadításáért ellenzi a megbékélést Izraellel. Az izraeli hadsereg szóvivőjének nem volt tudomása a történtekről. Az izraeli rádió beszámolt a robba­násról, közölve: „baleset történt”, amely megölt négy palesztin akti­vistát, köztük a palesztin biztonsá­gi szolgálat két tagját. A gépkocsi teljesen kiégett, a robbanás helyén egy géppisztolyt találtak - jelen­tette a rádió. Katonaszökevények öltek meg négy embert Deszantos ámokfutás MTI-HÍR Moszkva. Négy embert - köztük két rendőrt - megölt, ötöt pedig megsebesített menekülés közben két, egységétől megszökött de­szantos tegnap Oroszországban. Az eset alig néhány nappal azután történt, hogy Csukcsföldön, az orosz Távol-Kelet északkeleti csücskében két határőr - ugyan­csak szökés közben - négy tisztet lőtt agyon. A 20 éves őrmester, és a vele egyidős közlegény tegnap hajnalban szökött meg uljanovszki egységétől. A szökevények egy ka­tonai terepjárón menekültek el, Kalasnyikov géppisztolyaikkal és nagy mennyiségű lőszerrel. A kato­nák Tatárföld irányába hajtottak, amikor közlekedési rendőrök - a beérkezett riasztás után - megpró­bálták megállítani őket. A katonák tüzet nyitottak a rendfenntartókra, amelynek következtében nemcsak egy rendőr, hanem egy arra haladó Lada gépkocsi két utasa is életét vesztette. Az immár gyilkossá vált szökevények ezután túszul ejtették az említett Lada életben maradt ve­zetőjét, és a tatárföldi Buinszk vá­rosa felé vették az irányt. Az úton újabb rendőrjárőrbe botlottak, a ki­alakuló tűzharcban egy rendőr éle­tét vesztette és többen megsebesül­tek. A rendőrség és a hadsereg nagy erőkkel keresi a szökevénye­ket Tatárföld területén, gyakorlati­lag minden szóba jöhető menekü­lési útvonalat lezártak az Oroszor­szághoz tartozó köztársaság érin­tett területein. Embercsempészt tartóztatott le a magyar határőrség Nem terroristát fogtak MTI-JELENTÉS Budapest. A határőrség bűnügyi és felderítő főosztályának vezetője határozottan cáfolta azt a hírt, mi­szerint az Oszama bin Laden ve­zette al-Kaida terrorszervezet egyik tagját fogták volna el január végén Budapesten. Szőke István ezredes tegnap elmondta, hogy ja­nuár 24-én embercsempészet gya­nújával fogtak el egy arab férfit a fővárosban, és azért kértek rend­őri segítséget az akcióhoz, mert olyan adatokkal rendelkeztek, hogy a férfi erőszakosan ellenáll majd a hatósági intézkedéseknek. Az ezredes szerint a férfi egy autó­ban ült, amikor a kommandósok közrefogták és többszöri felszólí­tásra sem volt hajlandó kinyitni a kocsi lezárt ajtaját. Ezért a kom­mandósok betörték a gépjármű ablakát, majd kiszedték a férfit az autóból. A férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte bűnszer­vezetben elkövetett embercsempé­szés alapos gyanúja miatt. Szőke István szerint az őrizetbe vétel egy tavaly év végén kezdődött nyomo­záshoz kapcsolódik. Cáfolta azt a lapértesülést is, miszerint a határ­őrség és a rendőrök négy arab fér­fit fogtak volna el Budapesten. Míg a cseh külügyminisztérium nem zárja ki a tárgyalásokat, addig a kormány mint testület ez elől határozottan elzárkózik Zeman nem hajlandó megnyitni a benesi dekrétumok kérdését KOKES JÁNOS Prága. Milos Zeman cseh kor­mányfő tegnap visszautasította Wolfgang Schüssel osztrák kancel­lár múlt héten tett javaslatát, hogy Csehország és Ausztria közös nyi­latkozatban nyilvánítsák érvényte­lenné Edvard Benes volt csehszlo­vák köztársasági elnök II. világhá­ború után kiadott dekrétumait. „A cseh kormány nem tartja szük­ségesnek, sőt még lehetségesnek sem, a benesi dekrétumok kérdésé­nek ismételt megnyitását” - jelen­tette ki Zeman a kormány ülését követő sajtóértekezleten Prágában. A cseh kormányfő leszögezte: Benes elnök dekrétumainak kérdé­sét, amelyek alapján a II. világhá­ború után tömegesen kitelepítették a csehszlovákiai németeket, Prága Németországgal már lezárta és nem lát semmiféle okot arra, hogy most új tárgyalásokat kezdjen erről Ausztriával. Megjegyezte, a dekré­tumok újratárgyalását a napokban Václav Klaus képviselőházi elnök is elutasította, s ő sem érzi szükségét a kérdés megnyitásának. Schüssel kancellárt az osztrák par­lament alsóháza szólította fel, hogy a dekrétumokról kezdjen tár­gyalásokat Prágával. Míg a cseh külügy a tárgyalásokat nem zárja ki, addig a kormány mint testület ez elől elzárkózik. Ezt tegnap Zeman személyesen is megerősí­tette. Ugyanakkor a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap tegnapi kommentárjában azt írta, hogy a cseheknek is szembe kell nézniük múltjukkal, ha azt akarják, hogy fokozatosan megszűnjön a szom­szédos nemzetek csehellenessége. Emanuel Mandler történész és publicista cikkében hangsúlyozza, a cseheknek elsősorban az 1945- 1948 közötti időszak miatt kellene lelkiismeretvizsgálatot tartaniuk. „Ha azt akarjuk, hogy a szomszé­dos nemzetek levetkőzzék csehel- lenességüket, illetve hogy ez a csehellenes hangulat ne erősödjön, saját magunknál kell kezdenünk: a németek és a magyarok ellen alkal­mazott háború utáni etnikai tiszto­gatásoknál, a nagy cégek elkobzá­sánál (államosításánál), az ellen­zék kizárásával alakított kormány­nál (Nemzeti Front), valamint az ország lakossága elleni erőszak­nál.” Az ugyanis, amit a nacionalisták fe­lesleges önkritikának minősítenek, a szomszédokkal való megbékélés legfontosabb feltétele. Manapság még csak Ausztria követeli az egész nemzetek „kollektív bűnösségét” kimondó benesi dekrétumok hatá­lyon kívül helyezését, de mi lesz két vagy három év múlva? - teszi fel a kérdést a szerző. „Ha a cseh politika a jövőben sem fogja észrevenni, hogy a múlt ár­nyékot vet a mára, ez nem csak na­gyon kínos lehet, hanem súlyos kö­vetkezményekkel is járhat” - szö­gezi le a szerző. Úgy látja, hogy a II. világháború utáni időszak rende­zetlen problémái - akár tetszik, akár nem - betörtek a mába, hatás­sal vannak mindennapjainkra, te­hát feltétlenül rendezni kell őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom