Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-20 / 43. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 20. 3 FÓKUSZBAN: TÖRVÉNYJAVASLAT A FELSŐOKTATÁSRÓL Lehetőség nyílna a főiskolai szintű hároméves képzésre, és könnyebb lenne a magánegyetemek alapítása is Sok szlovákiai fiatal inkább Csehországban tanul Egyetemes gondok orvoslása Erősödik az egyetemek gazdasági autonómiája (Juhász László illusztrációs felvétele) Hiányzik a konkurencia ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ezekben a napokban tárgyalja a parlament a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetét. A védnöki bizottság szerepére kijelölt közművelődésügyi testület a múlt héten tette közzé jelentését, melyben a tárgyalt 196 módosító indítvány közül 167-et ajánl a képviselőknek elfogadásra. RÁCZ VINCE A jelenlegi kormányjavaslat, mely a 172/1990-es felsőoktatási törvényt váltaná fel, szervesen kapcsolódik a kormánynak a szlovákiai felsőoktatás európai szintű felzárkóztatására vonatkozó elképzeléseihez. A törvénytervezet, ha a jelenlegi formájában fogadná el a parlament, nagy mértékben erősítené a hazai egyetemek autonómiáját, lehetővé tenné a felsőoktatás fejlesztését, melynek legfőbb akadálya - a szakértők egybehangzó véleménye szerint - az érvényben lévő felsőoktatási törvény. A javaslat megalkotóinak elsősorban a felsőoktatási intézményeket érintő, az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat kellett figyelembe venniük. A tervezet összeállítóinak reagálniuk kellett a felsőfokú képzésben résztvevők világszerte tapasztalható megnövekedett igényeire. Szlovákiában is egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg az egyetemi tanulmányok iránt, és nem csak a fiatalok körében. Az oktatási minisztérium felmérései szerint az utóbbi tíz évben megkétszereződött a hallgatók száma. Ha az egyetemek alkalmazkodni szeretnének a megváltozott körülményekhez, és a jövőben is minőségi képzésben szeretnék részesíteni a hallgatóikat, a felsőoktatás jelenlegi törvényi szabályozása már nem tartható fenn. A kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezete éppen ezért rengeteg kisebb módosítást és lényegi változást tartalmaz az érvényben lévő jogszabályhoz képest. A javaslat megfogalmazói egyebek mellett a felsőfokú képzés profiljának bővítésére törekedtek. Az új törvény értelmében lehetőség nyílna a főiskolai szintű hároméves képzésre is az ötéves egyetemi tanulmányok mellett. A jogszabály jelentősen megkönnyítené a magánegyetemek alapítását. A jövőben a felsőoktatási intézmények rendszerét az úgynevezett közegyetemek, állami (jelenleg a katonai és a rendőri akadémiák) és a magánegyetemek alkotnák. Nagy mértékben átalakulna az egyetemek belső gazdálkodása, és az anyagi támogatásának a rendszere. Az állami költségvetésben elkülönített tételen kívül egyéb bevételi forrásokkal is számol a kormány javaslata. Természetesen döntően továbbra is az állami támogatások összegeiből finanszírozhatnák költségeiket az intézmények, csak a jelenlegi 10%-os önrészt mintegy 20%-osra kell növelniük. A felsőoktatási intézmények egyebek mellett ezt a célt a tandíjkötelesség bevezetésével tudnák elérni. Jelentős változás állna be az egyetemek státusában, ugyanis állami intézményből közszolgálati intézménnyé válnának. Az állam ellentételezés nélkül lemondana tulajdonáról, és az egyetemek birtokába juttatná az általuk addig csupán használt ingó és ingatlan tulajdont. Ez képezné az alapját az egyetemek az eddigiektől eltérő, más típusú gazdálkodásának. Hivatalosan is bevezetnék a számos egyetemen már ma is működő, az Európai Bizottság által kidolgozott egységes európai kreditrendszert, mely nagyban megkönnyítené a hallgatók mobilitását, nemcsak az adott főiskolán belül, hanem az intézmények között is. A kormány javaslata értelmében a jövőben a felsőoktatási intézményeket képviselő testületek közé tartozna az Egyetemi Tanács, a Főiskolások Tanácsa és a Szlovák Rektori Konferencia. A kormányjavaslat állami költség- vetésen kívüli forrásokat is megjelöl a felsőoktatási intézmények támogatására. Továbbra is az állam töltené be a legfőbb finanszírozó szerepét, de kisebb részben önerejükre is szükségük lenne az egyetemeknek a fennmaradásukhoz és működésükhöz. Nem állami forrásként egyebek mellett szóba jöhetnek a tandíjak összegéből befolyt, az egyetemek tulajdonosi jogából és vállakozói tevékenységéből származó bevételek, valamint az intézménynek otthont adó város költségvetési támogatásai. A jelenlegi támogatási forma már csak azért sem tartható fenn, mert képtelen csökkenteni, a továbbiakban pedig kiküszöbölni az egyetemek belső adósságát. A szlovákiai felsőoktatási intézmények a rendűi SZÓ-INFORMÁCIÓ A felsőoktatásról szóló törvénytervezet egyik legtöbb vitát kiváltó rendelkezése alapján megszűnne a karok jogalanyisága. Az európai trendekhez igazodva Szlovákiában is erősítenék az egyetemek belső integritását. A kommunista rendszer összeomlása után a jogalkotók szükségesnek érezték, hogy törvényileg védjék az akadémiai közeget bárminemű politikai befolyástól. Az eltelt évtizedek tapasztalatai alapján fontosnak tartották a decentralizált igazgatási formát, mely a karok nagy mértékű autonómiáját jelentette és jelenti egészen a mai napig. A kezdetben hasznos és indokolt jogalanyiság mára már az egyetemek fejlődésének ellenében hat. A karok önrendelkezési jogköre egyebek között úgyszólván teljesen megakadályozza a hallgatók felsőoktatási intézménybeli mobilitását. Jelenleg az egyetemek kevésbé tűnnek egykívül rossz műszaki felszereltségük és elöregedett berendezéseik miatt sok esetben alulmaradnak a hallgatókért folytatott konkurenciaharcban. Éppen ezért sok szlovákiai fiatal választja a csehországi egyetemeket. A kormány további változtatásként szeretné elérni, hogy az egyetemek ezentúl teljesítményarányos támogatásban részesüljenek. Hosszú távú céljaként fogalmazta meg, hogy az állami költségvetésben felsőoktatásra elkülönített összeg mielőbb érje el a bruttó hazai össztermék 1%-ának megfelelő összeget. Ennyit költenek ugyanis átlagosan az OECD tagállamaiban éves szinten felső- oktatásra. Figyelembe véve az inflációt, a fejlődés jelenlegi üteme mellett becslések szerint 6-8 év szükséges ahhoz, hogy Szlovákia e tekintetben felzárkózzon a fejlett európai államokhoz, (rv) séges intézménynek, sokkal inkább egymástól nagy mértékben független karok szövetségének, amelyet a rektor személye képvisel. A karok jogalanyiságának megszűnte any- nyit jelentene, hogy bizonyos hatáskörök megosztanának az egyetem és az egyes karok között. A felsőoktatásról szóló törvénytervezet egy korábbi változatában még úgy szerepelt, hogy jogi, gazdasági és személyi kérdésekben a későbbiekben csak az egyetem egésze dönthet, míg pedagógiai és tudományos kérdésekben továbbra is az egyes karok. Egyújabb, mind a dékánok, mind a rektorok részéről támogatott javaslat értelmében a karok is részt vehetnének gazdasági és személyi döntések meghozatalában. Ez a kompromisszumos megoldás pillanatnyilag valamennyi érintett fél, így vélhetőleg a parlamenti képviselők számára is elfogadható, a kérdés megítélésében előreláthatólag nem várható változás. (R.V.) Több pénzt kapnának a pedagógusok A védnöki bizottság a jelentésében elfogadásra ajánlotta a Szlovák Rektori Konferenciának az egyetemek pedagógiai alkalmazottainak béréről szóló javaslatát. Ha a parlamenti képviselők többsége igennel szavazna az indítványra, 2003. január elsejétől magasabb bérkategóriába sorolnák be az egyetemi tanárokat. Bérezésük megegyezne az egészségügyben dolgozók bérezésével. A jelenlegi bértábla szerinti fizetésük mintegy 7000 koronával növekedne, ezáltal az egyetemek pedagógiai alkalmazottainak bére elérhetné akár a 26 000 koronát is. Ha a parlamenti vita során nem fogadják el a módosító javaslatot, a 2002. április elsejével hatályba lépő közalkalmazotti törvény rendelkezései szerint bérük legfeljebb 18 300 koronás lehet. Az egyetemi tanárok alacsony bérezése hosszabb távon a felsőfokú oktatás minőségének romlásához vezethet. A társadalmi megbecsülésükön túl szükség van a megfelelő mértékű anyagi díjazásukra is. (ű) A karok önrendelkezése túl kicsi mozgásteret biztosít Megszűnő jogalanyiság - sokasodó kérdőjelek Az egyetemek nagy része jelenleg is számol a távutas hallgatók anyagi hozzájárulásával A tandíj kérdése megosztja a képviselőket ÖSSZEFOGLALÓ A tandíjkötelesség tervezett bevezetésével kapcsolatban már eddig is számos hozzászólás hangzott el a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetének tárgyalásai során. A javaslat második olvasatában is előreláthatólag a tandíjakról szóló rendelkezés lesz az egyik legvitatottabb téma. A képviselők álláspontja a kérdésben korántsem egységes. A parlamenti pártok közül csupán a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem ért egyet a kormány javaslatával, mely tandíjkötelessé tenné a távoktatási képzést. Lubomír Andrassy baloldali képviselő a tandíj bevezetését sarkalatos kérdésnek nevezte, és kijelentette, pártja számára elfogadhatatlan a felső- oktatási reform azon formája, amely részben a költségtérítéses oktatásra épül. Mivel a védnöki bizottság elvetette az ingyenes felsőfokú képzésről szóló módosító javaslatot, az SDL - Milan István képviselő közreműködésével - a parlamenti vita során indítványozni fogja a kormány törvénytervezetének módosítását. Az új törvény értelmében a távutas és az előírt tanulmányi időn túllépő nappali tagozatos hallgatóknak kellene tandíjat fizetniük. A tandíj összegének megállapításakor a hallgató képzési költségeinek 10 százalékát vennék alapul. A tervek szerint a tandíj összege éves szinten minimum az összköltségek 10 százaléka, maximum annak hétszerese között mozog majd. A felsőoktatási intézmények az ilyen módon befolyt pénzek 40%-át a saját szociális ösztöndíjalapjukba utalhatnák át. Ebből az alapból segítenék aztán a szociális ösztöndíjra jogosult hallgatóikat. Bár az egyetemi tanulmányok Szlovákiában ingyenesek - legalábbis a hatályban lévő felsőoktatási törvény szerint -, az egyetemek nagy része jelenleg is számol a távutas hallgatók anyagi hozzájárulásával. A hallgatói hozzájárulást fizető egyetemisták éves költségei egyes felmérések szerint 6000 és 30 000 korona között mozognak. A kialakult helyzet átláthatatlan gazdálkodást tesz lehetővé az egyetemek számára, és a minőségi távutas képzést is veszélyezteti. A kormány javaslata éppen ezért törvényileg szabályozná a kialakult helyzetet, (érvé) A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK ♦ az állami egyetemek átalakulnak közszolgálati intézményekké, így az eddig csak használatra kölcsön kapott állami vagyon az új törvény hatálybalépése után a saját tulajdonukba kerülne ♦ megszűnik a karok jogalanyisága, ezt az intézkedést a jogszabály megalkotói azzal ellensúlyozzák, hogy személyi és gazdasági kérdésekben továbbra is dönthetnek a karok ♦ beindul a nem egyetemi szintű főiskolai képzés, vagyis törvénybe iktatják, hogy a főiskolás akár bakalaureátusi (hároméves) tanulmányokat is folytathat ♦ a költségvetési tételen kívül egyéb bevételi forrásokat is kell keresniük az egyetemeknek, ennek a rendelkezésnek köszönhetően nyílna lehetőség egyebek mellett az egyetemi tandíj bevezetésére is ♦ a javaslat pontosítja az akkreditációs bizottságok munkáját, az egyetemek nem vehetnek fel ezentúl hallgatókat a nem akkreditált szakokra ♦ tandíjkötelessé válna a távutas képzés, várhatóan ez az intézkedés váltja majd ki a leghevesebb parlamenti vitát ♦ megváltozik a hallgatók szociális támogatásának a rendszere, nagyobb számban tanulhatnának tovább az anyagilag kedvezőtlenebb helyzetben lévő hallgatók VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ, 5-9 FOK A Nap kel 06.52-kor - nyugszik 17.20-kor. A Hold kel 10.20-kor - nyugszik 00.44-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 340, változatlan; Medve: 210, apad; Komárom: 285, apad; Párkány: 220, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Borult lesz az ég, országszerte futó esőkre, a magasabban fekvő területeken havazásra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 9 fok közt alakul, éjszaka pedig mínusz 2 és plusz 2 fok körüli értékeket mutat majd a hőmérő higanyszála. Holnap kissé hűvösebb lesz, nappal 3 és 7 fok várható, számos helyen lesznek záporok, zivatarok, s akár délen is előfordulhat havazás. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka mínusz 7 és mínusz 3, a völgyekben pedig akár mínusz 10 fokra is lehűlhet a levegő. A mai nap folyamán a szív- és érrendszeri megbe- tegedésekben szenvedők az időjárás kedvező hatására számíthatnak. Gyakoribbá válhat a fejfájás, a reumás fájdalmak ios felerősödhetnek. Megnő az ekcémás betegségek és a depresszió előfordulásának veszélye. A délutáni órákban az időjárás kedvezőtlen hatása érvényesül, ami leginkább a mozgásszervi, légúti betegeket érintheti. Csökken a testi- és szellemi teljesítőképesség. Vigyázzanak a közutakon, mert ilyenkor hatványozottan megnő a balesetveszély. K1JEV 10
