Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-19 / 42. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 19. 3 FÓKUSZBAN: BÉREK SZLOVÁKIÁBAN Európai uniós csatlakozásunk még nem hozza magával automatikusan a fizetések lényeges emelkedését Itthon csak éhbérért dolgozunk Nálunk a kiskereskedelemben a legalacsonyabbak a bérek, az unióban az árusok is jól keresnek (Illusztrációs felvétel - képarchívum) Pozsony. Európai uniós kollégáikhoz képest szó szerint éhbérért dolgoztatják a szlovákiai orvosokat, tanárokat és állami alkalmazottakat - derül ki a cseh Lidové noviny által készített felmérésből. A helyzet a vásálóértéket is figyelembe véve azonban korántsem olyan rossz, mint azt a számokból gondolhatnánk. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ha a béreket, az aktuális árfolyamok alapján, mechanikusan átszámítjuk, akkor a német átlagbérek a cseh bérek nyolcszorosát teszik ki. Ha figyelembe vesszük a vásárlóértéket, vagyis azt a mutatót, amely tekintetbe veszi azt is, hogy a fizetésükért mi mindent engedhetnek meg maguknak az alkalmazottak, a német bérek már csak háromszorosan haladják meg a csehekét. Szlovákia azonban a környező országokhoz képest is lemarad. A vásárlóértéket tekintve a magyar dolgozók 1,2, a szlovákok 1,4-szer kevesebbet engedhetnek meg maguknak a bérükből, mint a cseh kollégáik. Szlovákiában a bruttó átlagbér 12,5 ezer korona körül mozog. Csehországban ez 18 ezer, Magyarországon 19,5 ezer, Lengyelországban pedig 25 ezer koronának felel meg. A szlovákiai alkalmazottak így nemcsak a nyugati, hanem a szomszédos országok alkalmazottaihoz képest is lemaradnak. Nominális átlagbéreink az elmúlt időszakban csak enyhén emelkedtek. 1998-ban ez 10 ezer korona volt, tavaly pedig a már említett 12,5 ezer korona. Előrejelzések szerint idén a szlovák ádagbér mintegy ezer koronával fog nőni. Sokan persze ennek a bérnek is örülnének, míg ugyanis a fizetések nálunk a legalacsonyabbak, a munkanélküliség a legmagasabb. Csehországban és Magyarországon 9, Lengyelországban 15 százalék körüli munkanélküliséget mérnek. Nálunk ez csaknem 20 százalékos. Természetesen az egyes foglalkozási ágakon és országokon belül is jelentős különbségek tapasztalhatók, az általános trendek azonban hasonlítanak egymásra. Szlovákiában és Csehországban egyaránt nőtt az egyes foglalkozási ágak megbecsülése közötti különbség. Nyugati szomszédunknál a foglalkozási ágak közötti bérkülönbségek például nagyobbak voltak, mint a hagyományosan nagy különbségeket kimutató Belgiumban. Ez a trend azonban térségünkben az elkövetkező években is folytatódni fog. Szakemberek szerint az optimális különbségnek az nevezhető, ha a magasan képzett szakemberek négyszer, ötször többet keresnek, mint az alacsony végzettségű, kétkezi munkások. Szlovákiában azonban ettől még nagyon messze vagyunk. Hogy nálunk mennyire becsülik meg a tudást, arra a legjobb példát a tanárnők és a segédmunkások bére közötti különbség szolgáltatja. Míg az egyetemet végzett tanárnők átlagbére 8624 korona, az általános iskolát végzett segédmunkásoké 8967 korona. Emellett nem árt figyelembe venni regionális különbségeket sem. Pozsonyban például 16 ezer korona körül mozog az átlagbér, míg egyes kelet-szlovákiai járásokban a 9000 koronát is alig éri el. A fővárosi fizetéseknek köszönhetően az országos átlagbér olyan magas, hogy azt Szlovákia fennmaradó hét kerületének egyikében sem érik el. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az európai uniós csatlakozásunk még nem hozza magával automatikusan a bérszint emelkedését. A közszférában dolgozó szlovák alkalmazottak a bérüket tekintve ugyan koldusnak számítanak a német kollégáikhoz képest, ez azonban nagyrészt arra vezethető vissza, hogy Szlovákiában az ország nagyságához képest összehasonlíthatatlanul többen dolgoznak az állam szolgálatában, mint Németországban. Ha ugyanazt a pénzösszeget egy kisebb, ám hatékonyabb állami apparátus között osztanának szét, akkor az állami alkalmazottak bére is magasabb lenne. Más a helyzet az orvosok esetében. Nálunk ugyanis jelentős részük még mindig az állami kórházakban dolgozik, míg Németországban a bérszínvonalat a magánpraxist folytató orvosok emelik, (mi) A havi átlagbérek Szlovákiában és Európában Foglalkozás Szlovákia Csehország Németország Nagy-Britannia Ausztria Olaszország Asztalos 9015 11 638 109 117 102 160 54 583 63 849 Buszsofőr 9897 14 160 118 231 91 919 79 524 61 934 Egészségügyi nővér 6027 12 445 112 450 80 307 109 461 75 849 Vegyészmérnök 16 708 22 938 119 666115 194 99 809 Újságíró 16 168 29 153 141 652 170 218 101 475 f, 127 933 Kőműves 8967 12 740 126 903 105 150 82 561 77 612 Elárusító 8329 11 262 96 918 71 585 61 395 64 579 Segédmunkás 8967 12 494 89 46962 618 66 146 Pincér 8819 12 494 71 046 60 953 45 273 58 306 Szerelő 11 906 15 092 108 873 132 736 75 260 82 268 Hivatalnok 15 000 22 (.85 275 564 116 125 ./■LG“G 102 895 Tanárnő 8624 15 875 182 46772 321 A bérek szlovák koronában vannak megadva. Alapul az aktuális 42,509 korona/euró árfolyamot vettük. (Forrás: Trexima) A jövőben nőhet a béremelésre irányuló nyomás Évtizedes lemaradásunk ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Legalább két évtizedig tart majd a visegrádi országok bér- színvonalának felzárkóztatása az EU-átlaghoz. A jelentős jövedelem- különbségek oka a termelékenység eltérő szintje, az utóbbi felzárkózása nélkül a bérek közelítése elképzelhetetlen. A folyamatot a tagjelöltek valutáinak felértékelődése csak kismértékben gyorsíthatja - vélik a magyar üzleti napilap, a Vüággaz- daság által megkérdezett szakértők. Korlátozott lehet a felértékelődés szerepe a legalább 15-20 éves felzárkózás során a termelékenységi olló zárulásához képest, már csak a célul kitűzött eurózóna-csatlakozás miatt is, mely megmerevíti az árfolyamot. A GM gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint a felzárkózás megalapozásához az évtizedben a régió munkatermelékenységének az EU-átlagnál évi 2-3 százalék- ponttal gyorsabban kell növekednie. Ez, ha a bérszínvonalak ki- egyenlítéséhez nem is, de közelítésükhöz elég lehet. Annak viszont, hogy a keresetek felzárkózása ne veszélyeztesse a versenyképességet, a bérek járulékos költségeinek csökkentése és a bérekjövedelmeken belüli arányának növelése is feltétele - utóbbi azzal együtt is, hogy a relatíve alacsony bérhányad a jövedelmeken belül csak részben magyarázza az európai és a régió országainak keresetei közötti különbségét. Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a dinamikus GDP-növekedés nem teremti meg automatikusan a reálbéremelés feltételeit és lehetőségét. Kevés esély van arra is, hogy mérséklődjenek az egyes országokon belüli regionális keresetkülönbségek a következő időszakban. Ennek egyik oka, hogy a felsőfokú képzettség tömegessé válása ellenére a piac hajlamos továbbra is csak az egyetemi diplomát díjazni, az ezzel rendelkezők pedig a fejlett országrészek felé vándorolnak, ha ugyan nem külföldre. A tagjelölteken belül fellelhető különbségek nemcsak a fővárosok, hanem egyes iparágak - például az információtechnológiai szektor - bérszintjének gyorsabb felzárkózásában is tetten érhetők. A GKI elemzése szerint a csatlakozást követő években a bérvitákban erősödnek majd a keresetek emelésére irányuló törekvések, melyek egyrészt ösztönzést merítenek az EU- beli bérharcokból, másrészt érvet találnak az árszínvonal gyorsabb felzárkózásában. A bérszínvonalat növeli majd az a körülmény is, hogy az Unióban a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 68%-át. (VG) Napjainkban a távközlés az egyik legjobban fizető ágazat Kiskeresetű elárusítók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A statisztikai hivatal által figyelt ágazatok közül tavaly a távközlésben voltak a legmagasabb havi átlagbérek, az ágazatban dolgozók nominálbére elérte a 22 634 koronát, ami csaknem 20%-kal több, mint egy évvel korábban. A 8%-os béremelkedés után a postai alkalmazottak 10 745 koronás átlagbért kaptak. Az iparban 13 305, az ingatlanközvetítésben 12 941, a közlekedésben 12 621, a nagykereskedelemben 11 522, az építőiparban pedig 11 047 korona volt az átlagbér. Tavaly a legalacsonyabb átlagfizetéssel, 8871 koronával, a kiskereskedelemben dolgozók voltak kénytelenek beérni. Ez utóbbiban a bér- emelkedés a 3%-ot sem érte el, míg a nagykereskedelemben ez 11, az iparban 10, a közlekedésben 6, az építőiparban pedig 5%-os volt az előző évhez képest. Figyelembe véve az inflációt azonban a reálbérek csupán a postánál (0,6%), a távközlésben (11%), a nagykereskedelemben (3,8%) és az iparban (2%) nőttek. A reálbérek a legnagyobb mértékben, több mint 4%-kal a kiskereskedelemben estek vissza. (mi) Átlagbérek a kiemelt ágazatokban Ágazat Átlagbér Bányászat 14 465 Ipar 12 842 Energiatermelés 17 877 Építőipar 11 047 Nagykereskedelem 11 522 Kiskereskedelem 8 871 Ingatlanközvetítés 12 941 Közlekedés 12 621 Posta 10 745 Távközlés 22 634 A nominális havi átlagbérek a tavalyi szlovákiai helyzetet tükrözik. Az adatok szlovák koronában vannak feltüntetve. (Forrás: statisztikai hivatal) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ, 4-8 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.54-kor - nyugszik 17.18-kor. A Hold kel 09.55-kor - nyugszik 00.00-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 220, apad; Komárom: 300, apad; Párkány: 290, apad. Ma változóan felhős idő várható. A' reggeli órákban az alacsonyan fekvő helyeken köd lesz, ami helyenként csak délutánra száll fel. Délután északnyugatról gomolyfelhőzet érkezik térségünkbe, ami futózáporokat, a hegyekben havazást okozhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 4—8 fokot, éjszaka sem hűl le jelentősen az idő, 3-1 fokig süllyed csupán a hőmérő higanyszála. Az elkövetkező napokban esős, változóan felhős idő valószínű, csak ritkán és rövid időre süt majd ki a nap. ORVOSMETEOROLÓGIA Az egész ország területén front- hatás lesz, az időjárásra érzékenyek kedvezőtlen hatásra számíthatnak. Az idegrendszeri betegségekben szenvedőknek és a depresszióra hajlamosaknak jobb lesz a közérzetük. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők viszont rosszabul érzik majd magukat. A mozgásszervi betegek állapota kritikus lesz, főleg a reumára hajlamosak érzik meg az idő változékonyságát. A magas vér- nyomásúak fejfájásra panaszkodhatnak. Holnap is folytatódik az időjárás kedvezőtlen hatása. Holnap DIGITAL IÁ ♦ Szerelmes SMS-ek ♦ Ágyúval lőne az USA ♦ Világpremier: itt az MMS uuiBtuiimm