Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 16. Gazdaság és agrárvilág - hirdetés 7 Korántsem mindegy, hogy a zöldségtermesztők milyen tápanyag-összetételű szaporító- és tápkockaföldet alkalmaznak A TESCO eddigi legnagyobb árleszállítási akciója Néhány palántanevelési trükk Tartósan alacsony árak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hatékony és gazdaságo­sabb palántanevelés érdeké­ben új eljárásokat dolgoznak ki. A palántanevelés techno­lógiája nagyon összetett, egyes elemei mindig sokat vitatott tényezők a kertész- kedők körében. Ezek közül is mint a rendszer leggyengébb láncszeme kiemelkedik a földkeverék kérdése. CSERES ZOLTÁN Helytelen, hogy a zöldségter­mesztők a földkeveréket kizárólag a tápanyagtartalmuk és az áruk, illet­ve a beszerezhetőségük alapján ér­tékelik, holott a tápanyag-ellátott­ság a legkönyebben és legolcsóbban módosítható tulajdonság, a földke­verék ára pedig csak csekély része a palántanevelés költségeinek. A pa­lántanevelő földek kiválasztásánál alapvetően a föld szerkezetére és fertőzöttségére figyeljünk. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen módosít­hatók és javíthatók a hajtatás köz­ben. Ezekből a megállapításokból kiindulva a jó szerkezet és a fertőzésmentesség figyelembe véte­le nagyon leszűkíti a számításba jö­hető anyagok számát. Elmondható, a palánták által támasztott feltéte­leknek csak a jó tőzegek felelnek meg. Nálunk több fajta tőzegkeve­réket állítanak elő, melyek a palán­tanevelésre megfelelnek. Ezek a tőzegek - hiányosságaik ellenére - még mindig jobb szerkezetet bizto­sítanak, mint a kertészetben általá­nosan használatos melegágyi kerti­földek, amelyek rendszerint a leg­alapvetőbb növény-egészségügyi követelményeknek sem felelnek meg (gyommagvak, kártevők, kóro­kozók fonálférgek jelenléte). A termesztési gyakorlatban, a pa­lántanevelésben kétféle földet kü­lönböztetnek meg. Az egyik az ún. szaporítóföld, amelybe a magot ve­tik és amelyben a tűzdelésig nevelik a palántákat. A másik a tápkocka- föld, amely alatt a tápkockák anya­gát, a cserépföldet értjük, amelybe a növény a tűzdeléskor kerül, és ami­vel együtt kiültetik. A szaporítóföl­dek kiválasztásában döntő tényező a kiváló szerkezet, amely lehetővé teszi a magvak gyors és lendületes csírázását, és a legnagyobb száza­lékban történő kelését. Itt a táp­anyagellátás csak harmadrendű kérdés. Sajnos, a gyakorlat igazolja a növényvédő szakértők figyelme- zetetését, miszerint a helytelenül felhasznált kert- és lombföldek gyakran fertőzöttek fonálférgekkel is. Ezek nem csupán a növényt fertőzik, de a talajban maradva hosszú ideig károsítanak. A szaporítóföldek esetében két tu­lajdonságot kell kiemelni, a föld jó szerkezetét és a kórokozóktól vaió mentességét. A tápkocka vagy cse­répföld esetében a kiegyensúlyozott harmonikus tápanyag-ellátottságon van a hangsúly, amely alapvetően meghatározza a palántanevelés si­kerét. Ezért a szerkezet szempontjá­ból megfelelőnek és sterilnek mondható földkeverék tápanyag-ki­egészítését érdemes laboratóriumi vizsgálatok alapján végezni. A vizs­gálatok során egyben a mésztartal- mat is kimutatják. A palánták mészigénye eltérő. A zel­ler, karfiol, saláta mészben szegé­nyebb közegben is jól csírázik és ki­A mikroelem-túlada­golás nagyon súlyos mér­gezéseket okozhat. elégítően fejlődik. Az uborka, papri­ka, karalábé, káposzta és a dinnye több meszet igényel. A palánták kö­zül azonban a paradicsom a legin­kább mészigényes. Ha tőzeg alap­anyagú tápkockaföldet vagy cserép­földet használunk, mindenképpen gondoskodnunk kell a tápanyag-el­látásról. Az agyontrágyázott földke­verék a palántanevelésre alkalmat­lan. A túltrágyázásra és a sóra külö­nösen érzékeny palánták gyökerei megbámulnák, majd elszáradnak. A fiatal növények a sóra különösen érzékenyek. A nátriumon kívül - ami a rossz minőségű öntözővízzel is a palántaföldbe kerülhet - a szi- kesedést a túlzott nitrogén- és a ká­liumtrágyázás is kiválthatja. A sóra a palánták közül a legérzékenyebb a fejes saláta, majd az uborka, dinnye, paprika, paradicsom, fejes- és a kel­káposzta, valamint a karfiol és a karalábé következik a sorban. A ki­mutatott magas sótartalmat a szer­vesanyag emelésével és átmosással lehet eredményesen csökkenteni. A kritikus sótartalmú földkeverékek­ben nevelt palánták öntözésére kü­lönösen nagy gondot kell fordítani, mert egy átmeneti kiszáradás követ­keztében a növények kipusztulhat­nak. A mikroelemek mennyisége a szervestrágya alapanyagú vagy szervestrágyát is tartalmazó földke­verékekben általában elegendő, míg a tiszta tőzeg mikroelem-szol­gáltató képessége kifejezetten rossz. Vigyázni kell azonban a mikroelem­trágyázással, mert a palánták csak igen kis mennyiséget igényelnek, mindössze néhány milligrammot négyzetméterenként. A mikroelem­túladagolás nagyon súlyos mérge­zéseket okozhat, ezeket a legtöbben összetévesztik a gombabetegségek­kel. A legújabb megállapítások sze­rint a palánták bizonyos specifikus mikroelemigénnyel is rendelkez­nek, így a saláta és a karfiol a molib- dénhiányra, a paradicsom és a salá­ta a rézhiányra érzékeny. Örvende­tes, hogy a kertészek közül már so­kan felismerték, hogy a jó minőségű palánta előállítása sok ismeretet, odafigyelést igényel. Költséges, ám a ráfordítások megtérülnek, mert a palántanevelés a jövedelmező zöld­ségtermesztés alapjának számít. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi rész­legének munkatársa Pozsony. A TESCO kiskereskedel­mi lánc, amely Szlovákiában 5 üz­letházat (Pozsony, Nyitra, Zsolna, Kassa, Eperjes) és 8 hipermarketet üzemeltet, tegnaptól több mint ezer termék esetében lényeges és tartósnak ígért árcsökkentést haj­tott végre. A „Tartósan alacsony árak” elnevezésű akció a brit tár­saság eddigi legnagyobb szlováki­ai befektetése - közölte David Tur­ner, a TESCO Stores szlovákiai és csehországi vezérigazgatója. A több mint 1000, tegnaptól olcsóbb terméket a kiskereskedelmi lánc­ban bevásárlók fogyasztói szoká­sai alapján választották ki, több­nyire napi szükségleti cikkekről, leginkább keresett termékekről van szó - mondta Lubomír Cer- venka, az akció egyik kivitelezője. A kiválasztott cikkek 35 százaléka esik a friss élelmiszerek, 30 száza­léka a tartós élelmiszerek és 20 százaléka az illatszerek és kozme­tikai cikkek kategóriájába. Táblá­zatunk ízelítőt ad a TESCO ár­csökkentő akciójából, (ú) Csemegézünk az új árakból Termék Régi ár Új ár Rációi olaj 5L 235 189 Rama vaj 500g 39,80 29,90 Radoma hasábburgonya 1kg 43,90 38,90 kristálycukor 1 kg 25,90 24,90 Nescafé Classic 200g 219,90 177,90 6xKofola 2L PÉT 155,40 131,40 Vodka St. Nicolaus 0,7L 165 139 BoViux Biomat mosópor 9kg 499 458 Signal Integral fogkrém 54,90 45,90 Az adatok koronában értendők (Forrás: TESCO) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 18-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,243 Lengyel zloty 11,602 Angol font 69,271 Magyar forint (100) 17,554 Cseh korona 1,334 Svéd korona 4,597 Dán korona 5,687 Szlovén tollár (100) 18,986 Japán ien (100) 36,511 Sváici frank 28,483 Kanadai dollár 30,459 USA-dollár 48,463 Idővel elviselhetetlenné válhat a teherforgalom, ha addig nem fejlesztjük az úthálózatot Gyorsforgalmi út Komáromba ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövőben gyorsforgalmi útnak kellene összekötnie Komáro­mot Érsekújvárral, Nyitrával és Galgóccal. Ezzel számol a Vág-Du- na-Ipoly Eurorégió úthálózatának fejlesztési terve, amelynek kidolgo­zásán a Szlovák Útkezelőségen kí­vül szlovák és magyar szakmai cso­portok is részt vettek. A tervek sze­rint az útvonal részét képezné an­nak az európai közúti folyosónak, amely Dél-Lengyelországot kötné majd össze Nyugat- és Dél-Magyar- országgal. Megépítése már csak azért is elkerülhetetlen, mert az említett szakaszon már most inten­zív terherforgalom van. Ez az előrejelzések szerint, a régió orszá­gainak európai uniós csatlakozását követően elviselhetetlenné válhat, ha addig nem fejlesztik az útháló­zatot. A projektum sikeres megva­lósításához azonban szükség lesz a komáromi Duna-híd szélesítésére és modernizációjára, (hn) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony február 14-én Komárom február 14-én Rimaszombat február 14-én Losonc február 14-én Kassa február 14-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 18 Sk/kg 12-18 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 25-30 Sk/kg 24-30 Sk/kg 26 Sk/kg 26-30 Sk/kg 19 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 7-9 Sk/kg 10 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg X X X X paprika 90 Sk/kg 126 Sk/kg 60 Sk/kg 70-100 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/kg 15 Sk/kg 15-20 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 24 Sk/kg 10 Sk/kg 20-22 Sk/kg 10-15 Sk/kg káposzta 20 Sk/kg 14-15 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 11-12 Sk/kg bab 40-50 Sk/kg 35 Sk/kg 60 Sk/I X X dióbél 180 Sk/kg 120 Sk/kg 140 Sk/kg X X hagyma 16 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 45-60 Sk/kg 66 Sk/kg 35 Sk/kg 39-80 Sk/kg 40-70 Sk/kg mák 70 Sk/kg 120 Sk/kg 80 Sk/I X 90 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X x 250 Sk/kg cékla 18 Sk/kg 10 Sk/kg X X X kel 35 Sk/kg 15-18 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg 12-22 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12-45 Sk/kg 12-30 Sk/kg saláta 15 Sk/fej X 10 Sk/fej X X fokhagyma 60-70 Sk/kg 68 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 55-60 Sk/kg uborka 98-110 Sk/kg X X 65-85 Sk/kg 65-80 Sk/kg tojás 3,40 Sk/db 3,00-3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db 3,00-Sk/db karfiol 48 Sk/db X 45 Sk/db X X Befektetés a befektetési alapokba Mindenki elgondolkodik azon, ha rendelkezésére áll egy nagyobb pénzösszeg, hogyan fektesse be, hogy nyereséget hozzon. Ilyenkor a következő intézmények kerülnek szóba: bankok, befektetési alapok, nem banki intézmények, lakás-előtakarékosság, nyugdíj-kiegészítő biztosítók, életbiztosítás. Minden befektetésnél három mérvadó paramétert kell alaposan megvizsgálni: 1. haszon, azaz mennyit nyerek a befektetéssel, 2. a kockázat mértéke, hogy a befektetés egy részét elveszíthetem, és 3. likviditás, vagyis milyen gyorsan és milyen körülmények között tehetem a befektetésemet készpénzzé. A PRVÁ PENZIJNÁ Vagyonkezelő Rt. a három paraméter nagyon előnyös kombinációját kínálja befektetési alapjain keresztül. Hová sorolható a PRVÁ PENZIJNÁ Vagyonkezelő Rt.? A PRVÁ PENZIJNÁ Vagyonkezelő Rt. azok közé az intézmények köző tartozik, akiknek licencük van, azaz, megkapták a Szlovák Köztársaság Pémzügyminisztériuma engedélyét, és vagyonkezelőként működhetnek. Nyilvános felhívással összegyűjtik az emberek pénzét, és azt befektetik a Törvénytár kollektív befektetésekről szóló 385/1999 sz. törvénye által megszabott keretek között. Az így összegyűjtött vagyonból befektetési alapokat létesítenek és azzal gazdálkodnak. A törvény betartását a Pénzpiac Hivatala felügyeli. Ám ez nem vonatkozik a nem banki intézményekre, amelyek licenc nélkül gyűjtik össze a pénzt és felügyelet nélkül gazdálkodnak vele. Az intézmények által közzétett kamatok magasak, és ezzel nagyobb a kockázat is, mint a befektetési alapoknál. A lakossági betétek az ún. nem banki intézményeknél, tehát azoknál, akik nem kaptak licencet, a Vagyonkezelő Társaságok Szervezete szerint 15 milliárd Sk körül mozog. Ezek az intézmények tevékenységükről nem tájékoztatják a nyilvánosságot kielégítően. A PRVÁ PENZIJNÁ Vagyonkezelő Rt. 1995-től tevékenykedik kollektív befektetések területén. A társaság 41 zárt és 3 nyílt befektetési alap (BONUS, EUROFOND és KREDIT nyílt befektetési alapok) vagyonát kezeli. A befektetési alapjaival nagyobb haszont ér el, mint a határidős betétek különbözőfajtái. A befektetési alapok haszna az egyes aktívák jövedelmezőségétől függ, amelyekbe a befektetési alap vagyonát befektették. Minden befektetési alap hozama az alap vagyonának részévé válik, ezzel növeli a részvényesek befektetéseinek értékét. A PRVÁ PENZIJNÁ Vagyonkezelő Rt. arra fekteti tevékenységében a hangsúlyt, hogy hosszú távon a befektetési alapok kamatait 2-5 százalékkal magasabb szinten tartsa, mint amekkorák a határidős betétek kamatlábai. A társaság 2001. XII. 31-ig 3,68 milliárd koronás vagyont kezelt, ebből a nyílt befektetési alapok vagyona 2,034 milliárd koronát tett ki. Mit tervez a társaság a 2002-es évre? A társaság igazgatótanácsa határozata és ezt követően az ÚFT alapok alapszabályzata módosításának jóváhagyása után vagyonkezelő társaság befektetési alapok gondozásáért kapott jutalma több mint a felére csökkent a kibocsátás felárával egyetemben. A vagyongondnok évi díja a befektetési alap vagyona nettó értékének évi átlagából (NAV) számított 1,5%. A kibocsátás felárát a részesedési jegy aktuális vételárából számított 5 százalékról háromra csökkentették. Az emissziós ázsió, azaz a kibocsátási felár a részesedési jegy kibocsátásával és kifizetésével kapcsolatos kiadásokat fedezi. A társaság ebben az évben is minden héten kiadja tájékoztatóját, amelyben közli az aktuális információkat a társaságról és a befektetési alapokról. A tájékoztatót valamint a társaságról és a befektetési alapokról szóló információkat bárki megtalálja a www.penzijna.sk internetoldalon. PRVÁ Naucíme vase peniaze zarábat Grösslingova 45,811 09 Bratislava, tel.: 0^592 76 351 www.penzijna.sk U-127 A palántanevelés komoly szakértelmet igényel (A szerző archívumából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom