Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. Közélet 5 A Szlovák Gázművek (SPP) további sorsáért vívott harc egyben a nyugdíjreform jövőjéről is szól Az SPP vételára nem publikus A Demokratikus Baloldal Pártja módosítani szeretné a Szlovák Gázművek (SPP) fo­lyamatban levő privatizáció­jának feltételeit. Vajon jó öt­letnek számít a baloldal el­képzelése? Mennyien érdek­lődnek a stratégiai fontossá­gú cég iránt és eladásából mekkora bevétel várható? Ezekre a kérdésekre vártuk a választ Mária Machová priva­tizációs minisztertől. peter Sporer Érdemes volna gyökeresen meg­változtatni a Szlovák Gázművek magánosításának feltételeit? Szerintem az volna a tisztességes, ha az alternatív megoldás javaslói - akik szerint a gázművek részvény- csomagjának csak a 24 százalékát kellene magánkézbe adni, 25 száza­lékát pedig a Szociális Biztosítónak juttatni - beismernék, időközben belátták e szándék kivitelezhetetlen- ségét. Mégpedig azért, mert lépésük sem szakmailag, sem törvénykezési- leg nincs előkészítve. A beismerés minden bizonnyal becsületesebb, mint a jelenlegi ködösítési kampá­nyuk és a módosítás erőltetése. Közismert, hogy a gázművek 49 százalékos csomagjának eladásá­ból a Szociális Biztosító hozzáve­tőlegesen 55 milliárd koronához jutna. Peter Magvasi munka- és szociálisügyi miniszter elégedet­len az összeggel. Vajon az általa is » Szerintem az vol- r na a tisztességes, ha az alternatív priva­tizációs megoldás kép­viselői beismernék, időközben belátták e szándék kivitelez- > > hetetlenségét. szorgalmazott megoldás, vagyis a Szociális Biztosítónak juttatandó 25 százalékos SPP-tulajdonhá- nyad nem gyorsítaná fel a nyug­díjreformot? Peter Magvasi azzal érvel, hogy a je­lenlegi kormány már csak rövid ide­Mária Machová: „Keressük a legjobb ajánlatot, s ez csak igazi verseny ré­vén születhet meg." (Képarchívum) ig marad hatalmon, viszont a Szlo­vák Gázművek magánosítása már a jövőről szól. Én ehhez azt tenném hozzá, hogy a nyugdíjreform sike­res kivitelezése legalább olyan fon­tos, ha nem fontosabb, mint a cég privatizálása. Viszont a nyugdíjfo­lyósító rendszer korszerűsítésének csak akkor van értelme, ha az telje­síti az elvárásokat. A Demokratikus Baloldal Pártja feltételezi, a gázművek részvé­nyei az évek során emelkednek, vagyis a nyugdíjreformra szánt anyagi források fedezhetők az SPP 25 százalékos tulajdonhá­nyadából. Szerintem senki sem garantálja, hogy a jövőben Szlovákián keresz­tül több földgázt fognak szállítani, hogy a gázművek jövőre vagy 10 év múlva ennyit és ennyit fog jövedel­mezni, s hogy a részvényekből szár­mazó osztalék elegendő lesz-e. Vi­szont ha globalizálódó világunkban a stratégiai cég a tulajdonosváltás révén egy még nagyobb társaság ré­szévé válik, akkor valódi lehetőség nyűik arra, hogy ténylegesen is nö­velje értékét. Másrészt meggyőző­désem, a nyugdíjreform kivitelezés­éhez készpénz kell. Ehhez az SPP 49 százalékos magánosításából lehet hozzájutni. A nyugdíjrendszer át­alakítása előtt a privatizációs bevé­telt biztonságos befektetésekben vagy akár a Szlovák Nemzeti Bank­ban lehetne elhelyezni. A gázművek részleges magánkézbe adásának minden egyéb megoldási lehetősé­gét hazardírozásnak tartom. Ezzel arra céloz, hogy a tervezett új orosz gázvezeték nyomvonalá­nak eldöntése kapcsán egyelőre nem tudni, Szlovákián keresztül hány köbméter földgázt fognak szállítani? A Szlovák Gázművek magánosítá­sának kérdéskörében számos ténye­zőt kell figyelembe venni. Például ta­valy novemberben, amikor Rudolf Schuster államfő kíséretében Moszk­vában jártam, Vlagyimir Putyin orosz elnök szó szerint azt mondta: az Orosz Föderáció figyelmesen ta­nulmányozni fogja az Európai Unió lépéseit, s ha a fejlemények az orosz fél számára kedvezőtlen irányt vesz­nek, akkor mérlegelni fogja egy Fin­nországon át Norvégiába tartó gáz­vezeték megépítésének lehetőségét. A norvégok pedig az Unió tagálla­maiba szállítanák az energiahordo­zót. Állítólag a finnek eltekintené­nek a tranzitszállításból eredő ille­téktől. A német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz SNAM kon­zorciumot hozott létre az SPP magánosítására. A gázművek iránt az orosz Gazprom is érdek­lődik, emellett az amerikai Wil­liams társaság is jelezte vételi szándékát. Ismertetné a többi ér­deklődő nevét? Úgy döntöttünk a privatizációs bi­zottságban, hogy a neveket nem tesszük közzé. Maguk a potenciális befektetők is kerülik a publicitást. Azt elmondhatom, hogy a hét jelent­kező között nincs a német RWE Gas. Meggyőződésem, r a nyugdíjreform kivitelezéséhez kész­pénz kell. Ehhez az SPP 49 százalékos magánosításából > > lehet hozzájutni. >> Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a legnagyobb esélyes a már említett, három cégből álló kon­zorcium, amelyet állítólag a Gazprom is támogat? Több lehetőség áll előttünk. Ha előre jeleznénk, ki a legnagyobb esélyes, akkor a favorit szerepében levő társaság esetleg megváltoztat­hatja viselkedését. Ezért nem érde­mes az esélyesekről beszélnünk, különben is, a Credit Suisse First Boston privatizációs tanácsadóval együtt az a célunk, hogy az érdek­lődők számára valódi versenyt ké­szítsünk elő. Keressük a legjobb ajánlatot, s ez csak az igazi verseny révén születhet meg. Egyes becslések szerint az SPP 49 százalékos részvénycsomagjáért Szlovákia akár 3 milliárd dollárt is kaphat. Hozzávetőlegesen ilyen vételárat javasol a privatizációs tanácsadó is? Túlontúl optimista várakozások kö­tődnek a vételárhoz. A magánosítás végeredményének közlése előtt nem árulom el, mekkora bevételre számíthatunk. Ha a KDH törvénytervezetét elfogadják, az MKP nem lép kormányba a párttal Pavol Hrusovsky válasza Ellentmond az európai jognak A javaslat az integrációra is kihat „A KDH javaslata is hozzájárult ahhoz a hangulathoz, mely alapján Szlovákiát a múlt héten a problémás államok közé sorolta az EU. Ha a kormánykoalíció egy rész^ezt kockáztatja, megtörténhet, hogy sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz nem lesz könnyű csadakoznunk. Az MKP nagyra értékek a szlovák értelmiségiek felhívását. A KDH ezzel a törvénnyel meg akarja büntetni a szlovákiai kisebbségeket. A meg­állapodást kell keresni a két állam között, a feszültség nem jó, azért sem, mert NATO-tagságra törekszünk, s mindkét ország az EU-ba. De ha így fogunk vitatkozni, ez nem feltédenül fog sikerülni”. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Ha a javaslat a parla­mentbe kerül és elfogadják, az MKP a választások után nem lép olyan kormányba, amelynek a KDH is tag­ja lesz” - jelentette ki Bugár Béla a KDH kedvezménytörvény elleni jog­szabálytervezete kapcsán. Az MKP elnöke szerint a KDH politikájában már korábban is felfedezhető volt egyfajta nacionalista vonulat, de „nem feltételeztük volna, hogy a ja­vaslat az első szlovák állam módsze­reiből is alkalmaz néhányat”. Leszö­gezte, a tervezet ellentétes az euró­pai jogrenddel és -szokással, konk­rétan például az Európa Tanács ki­sebbségvédelmi keretegyezményé­vel, amely kizárja a kisebbségek bármiféle hátrányos megkülönböz­tetését. A KDH akkor terjeszti a kép­viselők elé a javaslatát, ha a kor­mány - a státustörvénnyel szembe­ni parlamenti nyilatkozatnak meg­felelően - nem hoz intézkedéseket a kedvezménytörvény ellen. „Ha a kormány ezt nem teszi meg, meg­sérti a parlamenti nyilatkozatban foglaltakat, ha megteszi, az újabb parlamenti vitákhoz és magyarelle­nes hangulatkeltéshez vezethet, s ez nehezítheti a magyar féllel az eset­leges megállapodás megkötését. Ez azonban már nem az MKP, hanem koalíciós partnerei és az ellenzék rendezésében zajlik” - nyilatkozta a magyar párt vezetője, (korp) Eltúlzott MKP-reagálás? Pozsony. Eltúlzottnak tartja az MKP állásfoglalását Pavol Hrusov­sky, a KDH elnöke. Ajavaslat szerin­te nem a magyar kisebbség, hanem Budapest Szlovákia-politikája ellen irányul. Azt, hogy az MKP a tervezet jóváhagyása esetén nem lép kor­mányba a KDH-val, csak így kom­mentálta: a kérdést az MKP-politi- kusok véleményére bízza. (TASR) Orbán Viktor tárgyalni akar Közös ügy a NATO-tagság Budapest. Orbán Viktor szerint Ma­gyarországnak és Szlovákiának jó néhány közös ügye van, például a NATO-bővítés, illetve az uniós csat­lakozás. Utalt arra, hogy Szlovákia szeretne bekerülni a NATO-ba, a magyar parlamentnek pedig meg kell vitatnia és ha helyesnek tartja, jóvá kell hagynia Pozsony csatlako- zását. A magyar miniszterelnök sze­rint a kedvezménytörvény ügyében érdemes Szlovákiával továbbra is tárgyalni, „akkor is, ha nem látni, hogy mi lenne az a megoldás, amely a legális, törvényes és indokolt ma­gyar igényeket, illetve az ezzel szem­ben felhozott szerintem nehezen in­dokolható szlovák szempontokat egyaránt magába foglalná”. (MTI) BUGÁR BÉLA VÁLASZAI A KDH ELKÉPZELÉSEIRE ♦ Az elképzelés szerint a „közér­deket” sértő polgári társulások te­vékenységét az állam megszün­tethetné, számlájukat pedig kisa­játíthatná. Bugár hangsúlyozza, ha egy társulás törvényellenesen működik, a jelenlegi jogszabályok szerint is fel kell lépni ellene, ám a tervezetben nagyon is vitatható, előkészítői mit értenek a közér­dek fogalma alatt. ♦ A javaslatban az áll, hogy a bí­róság leállítja a közérdek megsér­tése miatt indított eljárását, ha jo­gi személy (például egy társulás) a más állam törvénye alapján szerzett vagyonát Szlovákiának ajándékozza. „Ez meglep, mert eszerint megsérthetem a tör­vényt, ám ha visszajuttatom a pénzt, semmi bajom sem esik. Ezt írta alá vagy segített kidolgozni az igazságügyi miniszter” - kom­mentálta a felvetett rendelkezést az MKP elnöke. ♦ Ha egy iskola magyarországi anyagi támogatást kap, a hazai költségvetésből annyival keveseb­bet juttatnának neki, amekkora a magyarországi támogatás. A ki­sebbségi iskolák, illetve szemé­lyek anyaországi támogatására Bugár számos konkrét európai példát hozott fel. ♦ A státustörvénnyel járó juttatá­sokat a tervezet 90 százalékos adóval ületné. „Erről inkább véle­ményt sem mondok” - jegyezte meg kurtán a pártelnök, (kár) RÖVIDEN Szombaton temetik Mészáros Károlyt Dunaszerdahely. A hétfőn elhunyt Mészáros Károly temetése szombaton, február 16-án, délután két órakor lesz a csallóközi Felbáron, a neves író és publicista szülőfalujában, (ú) Elmarad a visegrádi egyeztetés Varsó. Elmarad a visegrádi országok miniszterelnökeinek február 19-re tervezett budapesti találkozója - jelentette be tegnap Varsó­ban Michal Tober kormányszóvivő. A lengyel, cseh, szlovák és ma­gyar kormányfő azért találkozott volna, hogy egyeztessék nézetei­ket, és lehetőség szerint közös álláspontot alakítsanak ki az Euró­pai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott javaslataival kapcso­latban, melyek az EU-bővítés finanszírozására, ezen belül a tagje­löltek mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támoga­tásra vonatkoznak. A lengyel szóvivő nem zárta ki, hogy a csúcsta­lálkozóra egy későbbi időpontban sor kerül, de nem tudta meg­mondani, hogy mikor. Az összejövetel elmaradásának nem tartal­mi, hanem egyeztetési okai vannak: kiderült, hogy az egyszer már módosított február 19-i időpont sem felel meg valamennyi minisz­terelnöknek, és idáig nem sikerült új, mindenkinek megfelelő idő­pontot találni. (MTI) Hosszú a tízéves átmeneti időszak Pozsony. Hosszú az az agrártámogatásokra vonatkozó tízéves átmeneti időszak, aTnit az EU új tagországaival szemben vezetne be - jelentette ki az uniós tagállamok pozsonyi nagyköveteivel folytatott tegnapi tárgyalása után Ján Figel’. A külügyi államtitkár mindazonáltal közölte, Szlovákia a brüsszeli elképzelést vita­alapnak tekinti, és visegrádi partnereivel is egyeztetni kíván a kérdésben. (SITA) Online beszélgetés Kukannal Pozsony. Ma online beszélgetésen vesz részt Eduard Kukán külügyminiszter saját internetes oldala hivatalos üzembe helye­zésének alkalmából. Az érdeklődők a www.kukan.sk oldalon 12.30-tól 13.45-ig tehetik fel kérdéseiket a szlovák diplomácia ve­zetőjének. (sza) Cseh-szlovák zászlóalj Koszovóban Pozsony. Tegnap megkezdte a kiutazást az a cseh-szlovák közös zászlóalj, amely márciustól a KFOR kötelékében a Koszovó és Szer­bia közti határsáv egy szakaszát hivatott felügyelni. A zászlóaljnak száz szlovákiai tagja lesz a turócszentmártoni gyorsbevetésű zász­lóalj katonáiból. (TASR) Tegnaptól Pozsony-Kassa légijáratok Pozsony. Húsz utassal a fedélzetén tegnap először repült Pozsony­ból Kassára a belga-spanyol-szlovák SkyEurope légitársaság har­minc fő kapacitású Embraer 120 típusú gépe. A két város közt ezentúl naponta három járatot közlekedtet a társaság. Az ötven percig tartó út ára a reptéri illetékek és a hozzáadottérték-adó(áfa) nélkül 990 korona. (SITA) A politikai szélsőségről, kisebbségekről Budapest. Magas rangú román, szerb, szlovák és magyar kor­mánytisztviselők, neves amerikai és nyugat-európai politikusok és szakértők vesznek részt azon a kétnapos kerekasztal-konferencián, amely pénteken és szombaton lesz Budapesten. A résztvevők listá­ján szerepel többek között Ján Carnogursky szlovák igazságügy­miniszter, Frantisek Sebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke, Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszter és Frunda György, az RMDSZ szenátora. (MTI) Újfent elutasított nemzeti tervezet Pozsony. Egyhangúlag, szavazás nélkül elutasította a kormány a Szlovák Nemzeti Párt által a parlament elé terjesztett, a szlováki­ai állampolgárok státustörvényből adódó diszkriminálását korláto­zójogszabály tervezetét. Az „ellentörvény-tervezetet” kedden már a törvény-előkészítő tanács is elutasította, és a kabinet sem javasol­ja parlamenti jóváhagyását. A honatyák képviselői indítványként foglalkoznak majd a tervezettel, (sza) Ján Slota szerint Orbán Viktor zsarol Pozsony. Orbán Viktor magyar miniszterelnök zsarol, amikor arra utal, hogy a NATO-tagságra törekvő Szlovákia csatlakozását a már tagállam Magyarországnak is jóvá kell hagynia - állítja Ján Slota Valódi Nemzeti Pártja. A NATO-csatlakozást egyébként ellenző PSNS követeli a kormánytól, ne tegye „cserekereskedelem” tárgyá­vá Szlovákia felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe, vagyis ne hát­ráljon meg a kedvezménytörvény ügyében. Slotáék szerint Buda­pest céltudatosan rontja a szlovák-magyar viszonyt, és a szlovák kifogások figyelembevétele nélkül csak azért szólítja fel Pozsonyt újabb tárgyalásokra a státustörvényről, hogy „ködfüggönyt” tart­son a külföld elé. (SITA) Nehezen születik a másutt már működő törvény E-aláírás szeptemberre? ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tegnap a kormány jóvá­hagyta az elektronikus aláírásról szóló, régóta készülő törvényterve­zetet. „Szeretnénk, ha már április­ban elfogadná a parlament úgy, hogy végrehajtható legyen, és 2003. január l-jétől már az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabály is hatályba léphessen” - mondta Peter Brno, a gazdasági tárca államtitká­ra. Ha a képviselők is rábólintanak a jogszabályra, akkor az elektroni­kus aláírás idén szeptember l-jétől a kézzel írottal egyenrangúnak mi­nősül. Eredetileg két, egy kormány- és egy képviselői javaslat létezett, a parlament ez utóbbit részesítette előnyben, majd utalta második ol­vasatba, később viszont bonyolult­sága és egyéb hiányosságai miatt el­vetette és átdolgozásra visszaadta. A szakminisztérium szorosan együttműködött az előterjesztő kép­viselőkkel, a tegnap jóváhagyott változat lényegében a „kijavított” képviselői indítvány, (sza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom