Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám, csütörtök

B ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. FÓKUSZBAN: A LEHALLGATÓBERENDEZÉSEK Gombnál nem nagyobb tévékamera, poloska méretű „poloska", fémhuzal magnószalag helyett Halott telefonnak is van füle Kellemetlen érzés, de nem alaptalan: sohasem lehe­tünk biztosak, hogy magán- beszélgetéseinket nem hall­gatja egy harmadik fél. SZABÓ GERGELY Elég a „lehallgatás” szót beírni va­lamelyik internetes keresőbe, s máris magyar, szlovák és termé­szetesen angol nyelvű oldalak tu­catjai kínálják - sok esetben illegá­lis - szolgáltatásaikat. Ajánlanak például miniatűr lehallgatókészü­léket, amelyet a célszemély lakásá­ban hagyhatunk. Ha nem érjük be hanggal, akár gyufásdoboznyi mé­retű fényképezőgépet, vagy csilla­gászati áron ruhagombnál nem nagyobb televíziós kamerát is sze­Kikapcsolni nem elég (Archívum) rezhetünk. Ha esetlege gondot okozna az illető közelébe férkőzni, műszerek egész sora képes lehall­gatni a telefonokat, feltörni az internetes postaládát. Általában két dolog miatt vásárol­ják az emberek ezeket a készülé­keket - olvashattuk egy magyar- országi cég honlapján: valaki hűt­len feleségét vagy férjét akarja nyomon követni. Mások ipari kémkedést folytatnak. Természe­tesen a barikád túlsó oldalán ál­lók is tökéletesítik a technikát, ideig-öráig előnyhöz juthatnak lehallgatásbiztos telefonok gyár­tásával. Abszolút biztonságos fel­szerelés azonban nem létezik. Megtörtént már, hogy az ameri­kai Központi Hírszerzésnek (CIA) sikerült lehallgatnia egy beszélge­tést, amelyet zárt szobában, csu­kott ablakok és ajtók mellett foly­tattak. A vevőberendezést nem a helyiségben, hanem az épülettől néhány száz lépésre helyezték el. Nem kellett hozzá boszorkány­ság, csak némi jártasság a fiziká­ban. A hang - így az emberi be­széd is - a levegőben terjed, hang­szálaink rezegtetésével tulajdon­képpen a levegőt rezegtetjük, s fülünk ezt a rezgést fogja fel. Ke­vesen gondolnak viszont arra, hogy a rezgést az összes körülöt­tünk levő tárgy is felfogja, sőt to­vábbítja is. A szóban forgó CIA- csoportnak tehát nem kellett mást beszereznie, mint egy nagyon jó minőségű mikrofont és egy érzé­keny felvevóberendezést, hiszen az ablakok és a kinti levegő is to­vábbította a bent elhangzott be­szélgetést, az emberi fül számára Látszólag telefonzsinór-elosztó. A gyufásdoboznyi készülékben azonban egy lehallgatóberendezés és egy miniatűr adó-vevő is helyet kapott. (Somogyi Tibor felvétele) akkor már hallhatatlanul. Létezik persze kifinomultabb technika is. Nem kell már drága mütyüröket csempészni a célszemély telefon- készülékébe, nem is kell bonyo­lult rádió adó-vevőkkel vacakolni. Elég csak egy apró szerkezetet he­lyezni valamelyik telefonköz­pontba, hogy az ott átmenő ösz- szes beszélgetést rögzíteni tud­juk. Az ilyen típusú lehallga­tókészülék elve nagyon egyszerű, szinte egy hetedik osztályos tanu­ló is elkészítheti. Nem kell hozzá más, mint egy érzékeny tekercs, némi huzal meg egy jó áramfor­rás. Minden huzalon - a telefon­zsinóron is - áthaladó áram mág­neses mezőt gerjeszt, a telefonbe­szélgetés hangjának függvényé­ben változó frekvenciával. Már csak a kis tekercset kell a telefon­zsinór mellé tenni, és máris rög­zíthetjük a beszélgetést. MEGKÉRDEZTÜK Mészáros Lajos alkotmánybírót Milyen engedély szükséges a hallgatáshoz? Bírósági beleegyezés szükséges ahhoz, hogy valakit le lehessen hallgatni. A bíróságnak megvan­nak a pontos feltételei, mikor engedélyezheti a lehallgatást, például ha fennáll a bűncselek­mény elkövetésének alapos gya­núja, vagy ha társadalmi, illetve államérdekről van szó. A jelen­legi szabályozással az a gond, hogy a vonatkozó törvény nem gondol minden lehetőségre, a hatályos norma eléggé hiányos. A lehallgatókészülékek alkal­mazása mennyire összeegyez­tethető az emberi jogokkal, például a magánélethez való alapvető joggal? Természetesen a lehallgatást szabályozó törvénynek össz­hangban kell lennie az alkot­mánnyal, mely rögzíti a magán­szférához - a családi, illetve a magánélethez - való alapvető emberi jogot. Ez éppen a tör­vény hiányossága miatt sérül­het. Kérdéses ugyanis, az eljárás melyik fázisában lehet elkezdeni a lehallgatást, hogy csak a büntetőaljárás valamelyik sza­kaszában, vagy már előtte is, il­letve hogy melyik esetben mi­lyen engedélyre van szükség. A rendőrségnek már a büntetőel­járás előtt el kell végeznie bizo­nyos halaszthatatlan művelete­ket, és a jogszabály erre nem gondol, ezért módosításra, ki­egészítésre szorul, (sza) A háztetőt is átépítették a lehallgatóberendezés miatt Drátofon és poloska ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Lehallgatókészülék a ha­mutartóba vagy öngyújtóba építve, infravörös megfigyelőberendezés és más, az előző rendszer állambiz­tonsági szolgálata (StB) által hasz­nált berendezések voltak láthatók azon a kiállításon, mely január ki­lencedikén nyüt meg a Cseh Köz­pontban. A több tucat kiállítási tárgy között megtalálhatóak voltak a kapitalista országokban készült darabok is. Természetesen az akkor aránylag fejlettnek számító cseh­szlovák ipar is hozzájárult az StB arzenáljának fejlesztéséhez: az egyik érdekes „drátofon” vékony, 0,09 mm vastagságú huzalra tudott mágneses úton hangot rögzíteni. Egy drótra akár két óra anyag is rá­fért. A kiállításra ellátogatok meg­tudhatták, hogy a rettegett titkos- szolgálat sem volt tévedhetetlen: 1973 decemberében Zdenék Mly- nar fedezett fel a lakásán lehallga­tóberendezést, és a róla készült fényképek segítségével követelte, hogy a belügyminisztérium vizsgál­ja ki az ügyet. Amikor Václav Havel lakását „szerelték fel” poloskákkal, akkor kényszerűségből a bérház te­tejét is felújították, hogy leplezzék „hasznos” tevékenységüket, (lpj, ú) Dokumentumok igazolják a Echelon kémprogram létezését, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nem kommentálta az információkiszivárgást Nagy Testvér köszöni, jól érzi magát Amerikában MTI-IN FORMÁCIÓ Washington. Az Amerikai Nem­zetbiztonsági Ügynökség (NSA) ál­tal a titkosítás’ alól nemrég felol­dott, egykor igen titkosnak minősí­tett dokumentumok első ízben iga­zolják az Echelon nevű amerikai kémprogram létezését, amely a magánjellegű telefonok, faxok és elektronikus levelek világméretű lehallgatását szolgálja. A Nemzet- biztonsági Archívum által őrzött és a tájékozódás szabadságáról szóló törvény alapján felszabadított több irat is eljutott a George Washington Egyetem kutatóihoz (a dokumen­tumok az egyetem interneteimén is hozzáférhetők). Az elektronikus kémkedéssel megbízott NSA eddig nem erősítette meg egy ilyen háló­zat létezését. A Nemzetbiztonsági Ügynökség nem kívánta kommen­tálni az információkiszivárgást. Az Echelon program létezését két dokumentum említi. Az egyik 1991. szeptember 3-i keltezésű, és a nyugat-virginiai Sugar Grove- ban lévő elektronikus ellenőrző központ feladatát rögzíti a hírszer­zés 554. csoportjával összefüggés­ben. A másik dokumentum 1995. június 15-i keltezésű, és az ameri­kai légierő Echelon-egységeinek aktivizálására vonatkozó utaláso­kat tartalmaz több amerikai tá­maszponton az egész világra kiter­jedően: nevezetesen az alaszkai Elmendorfban, a Washington ál­lambeli Yakimában, Nyugat-Virgi- niában, Puerto Ricóban, valamint a csendes-óceáni Guam szigetén. Az Echelon rendszer lehetővé teszi a telefonhívások, e-mailek és fax­üzenetek lehallgatását az egész vi­lágon. A földi állomások vagy táv­közlési műholdak útján lehallga­tott üzeneteket ezután eljuttatják az NSA-hoz, ahol megrostálják őket. A Michael Hayden, az ameri­kai légierő altábornagya által irá­nyított NSA rendelkezik a világon a legfejlettebb informatikai ‘köz­ponttal. Az Egyesült Államok kongresszusa 1999 decemberében úgy döntött, előzetes vizsgálatot indít, miután olyan vádak hangzottak el, hogy az NSA amerikai állampolgárokat is lehallgat, ami ellentétes az ügy­nökség státusával. Ezt a kémtevé­kenységet közvetett módon a brit hírszerzés útján végzi a két ország között 1948-ban kötött UKUSA egyezmény alapján. A nyolcvanas évek elején rendszerbe állított Echelon rendszert 1998-ban az Európai Parlament is bírálta, szó­vá téve, hogy az „megsérti a nem­amerikaiak üzenetváltásainak magánjellegét európai kormá­nyok, vállalatok és állampolgárok esetében”. Az amerikai katonai hírszerzési ügynökségek közül a legtöbb titok övezte Nemzetbiztonsági Ügynök­séget 1952-ben alapították, hogy a külföldi üzenetváltásokat lehall­gassa és elemezze a nemzetvédel­mi minisztérium számára, vala­mint hogy biztosítsa az amerikai kormányzat bizalmas üzenetvál­tásainak kódolását és biztonságos eljuttatását a címzettekhez és vissza. Az ügynökség egyik leg­jobb amerikai ismerője, James Banford szerint az NSA-nak 38 ezer alkalmazottja van, kétszer annyi, mint a CIA-nak, és költség- vetése is jóval nagyobb. Hogy pon­tosan mennyi pénzt kapnak az amerikai adófizetőktől, azt csak nagyon kevesen tudják. Néhány jótanács Vegyünk egy gázgyújtót Ha az a gyanúnk támad, hogy va­laki lehallgat minket, nézzünk kö­rül alaposan a lakásban. Ne keres­sünk villogó színes masinákat az asztalon, inkább kutassuk fel a nehezen megközelítő helyeket. A mobiltelefonokat akkor is lehall­gathatják, ha ki vannak kapcsol­va; ha tehát biztosra akarunk menni, szedjük ki belőle az akku­mulátort. Ä vezetékes telefon azonban - hacsak a készülékben nincs „poloska” - ártalmatlanná tehető a konnektor kihúzásával. Ha még ennél is többre vágyunk, kapcsoljunk be valami 1500 wat­tos készüléket, például hajszárí­tót, ez megzavarhatja a miniatűr adó-vevők rádióhullámait. Sze­rezzünk egy háztartási boltból egy úgynevezett piezoelektromos gázgyújtót, majd beszéd közben a kényesebb szavaknál hozzuk mű­ködésbe, a felvevőberendezés csak egy durranást fog „hallani”, mást nem. (szge) Az USA nem fogadta az EU-küldöttséget Brüsszel. A Bush-kormányzat lekezelően bánt azokkal az európai diplomatákkal, akik azért látogattak az amerikai fővárosba, hogy meggyőződjenek, mire használja az Egyesült Államok az Echelon elektronikus kémhálózatot. A delegációt Gerhard Schmid, az Európai Parlament alelnöke vezette. Az EU képviselői az amerikai Nemzetvé­delmi Hivatalnál (NSA), illetve a Központi Hírszerzési Ügynökségnél (CIA) tettek volna látogatást, azonban a két kormányzati szervezet képviselői nem voltak hajlandóak fogadni az európai képviselőket. Feltételezések szerint az e-maüek, faxok és telefonbeszélgetések le­hallgatásából származó értesülések végül amerikai cégekhez kerül­nek, amelyek így tisztességtelen előnyt szereznek európai társaikkal szemben. Carlos Coelho, az Európai Parlament Echelont vizsgáló ide­iglenes bizottságának elnöke aggasztónak nevezte, hogy elmaradtak a tervezett megbeszélések. Elmondta, az NSA és a CIA az utolsó perc­ben mondta le a találkozókat, ezért a küldöttség útját megszakítva tért vissza Európába, (origo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, 0-4 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.02-kor - nyugszik 17.10-kor. A Hold kel 08.20-kor - nyugszik 19.19-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 370, változatlan; Medve: 250, áraid; Komá­rom: 340, árad; Párkány: 265, árad. < ORVOSMETEOROLOGIA Egy kiterjedt frontrendszer hú­zódik dél felé. Változóan felhős lesz az ég, csapa­dék nem várható. Ma délután legfeljebb 6-10 fok va­lószínű. Kissé megélénkül az észa­ki szél. Az éjszaka folyamán vi­szonylag erős lehűlés várható, -2 - -7 fokig süllyed a hőmérő higany­szála. Holnap a maihoz hasonló felhős idő várható, ám továbbra is fagypont körül marad a hőmérsék­let, délen legfeljebb 4 fokra szá­míthatunk. Szombaton már felsza­kadozik a felhőzet, ám további le­hűlés várható, a hőmérséklet csúcsértéke -2-3 fok körül alakul. A magas vérnyo- másúaknál gyak­rabban jelentkez­hetnek szívtáji panaszok. Felerő­södhetnek a reu­matikus betegségekkel járó fájdal­mak, de az ízületi és a hegek miatti panaszok is gyakoribbakká válhat­nak. Az időjárás a szokottnál job­ban megviseli a légúti szerveket és az emésztőrendszerünket is. Fulla­dásérzet, asztmatikus roham, gyo­mor-, epe- és bélfájás is sűrűbben előfordulhat, mint egyébként. A szakemberek szerint hosszantartó, mély és pihentető alvásra van szükségünk. Holnap sem várható különösebb változás. Holnap rz mÁG ♦ A húsféléktől való teljes megtartóztatás ♦ A Palócföld hagyományos böjti ételei ♦ Nagyböjtben hús nélkül uuiKbwiÉun

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom