Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-08 / 33. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR í KOMMENTÁR Kinek a jóindulatáért? TÓTH MIHÁLY Nem az a politikai szenzáció, hogy az ellenzék ismét kezdeményezte a kormány egyik tagjának menesztését. Még csak nem is az kelt országos feltűnést, hogy két koalíciós párt is vonakodik elítélni a HZDS Ivan Miklós eltávolítására irányuló kezdeményezését. Ebben a parlamenti ciklusban nálunk az ilyet már az érzékenyebb lelkű helyzetelemzők is megszokták. Az adja meg ennek az eseménynek a pikantériáját, ahogy kifogásaik elemzése helyett az SDL és az SOP a közvélemény elé löki a gazdaságikudarc-csomagról kialakított véleményét. Kommentár nélkül, ugyanazzal érvelve, mint Meciar csapata. A két, magát baloldalinak nevező párt potenciális támogatóinak zöme - pontosan úgy, ahogy a pártelit teszi - nem töri a fejét helyzetelemzésen. A „baloldalilag” érdekelt átlagválasztó egyszerűen csak érzi a rossz helyzetet, és titokban arra számít, a pártok elitje majd hozzájárul a válság összefüggéseinek feltárásához. Például megmagyarázza a bankrendszer betegségeinek, netán a bürokrácia elburjánzásának okait. A HZDS Miklós elleni vádjai ezekre a területekre is kiterjednek, és kajánul konstatálhatjuk, a baloldal nem mondhatja el, hogy nincsenek tapasztalatai. A Devin Bank körüli botrány, illetve a járási hivatalok leépítése-meghagyása körüli viták szálai az SDL-hez és az SOP-hoz vezetnek. A problémák külterjes tálalása, a HZDS agitprop módszerének baloldal általi lekoppintása azt sejteti, hogy az SDL és az SOP vezetői feladták, és ma már nem a választópolgárok jóindulatáért küzdenek, hanem Meciar kegyeiért riszálják magúkat. Ha csak a közvélemény-kutatók által kimutatott népszerűség alakulását vesszük figyelembe, akár még érthető is lehetne az erősebbhez dör- gölődzés. Ha viszont a közelmúltat is figyelembe vesszük, akkor sem az SDL, sem az SOP vezetői nem feledkezhetnek meg arról, hogy Meciar eddig még minden szövetségesét beletette pártjának politikai húsdarálójába. A két baloldali párt vajon miért pendül egy húron az ellenzék fő erejével? Megéri ez csak a túlélés érdekében? Tőrőlmet- szett megélhetési politizálás... Az SOP-re fél mondatot is kár pazarolni. Az SDL ma már szintén csak azért érdemel említést, mert fontos szereplője lehetne a politikai struktúrának. Vezetői azonban egyre kevéssé tudatosították, hogy e pártnak múltja miatt még sokáig sok minden a szemére vethető. Az SDL ennek ellenére egyre ületlenebbül dörömbölt a hatalom kapuján. Félő, talán éppen történelme legnagyobb tévedésének elkövetésére készül. JEGYZET Globalizált kocsma SZÁSZI ZOLTÁN A nap porát leöblítem kívánó honfi betér ismerős vendéglátóipari üzemegységébe, a Kis Piszkosba. Már régen járt ott, van egy éve is talán. Az olajos padló eltűnt, helyette csempe, mint valami húskimérésben. Söntéspult helyett kvázi bárpult, poros művirágokkal. Elegánsnak tűnő, kissé megviselt székek. A sarokban a leltári számmal ellátható Jani bá’. Kacska, bányában bénult keze lelóg, szájában a mezítlábas házilag sodort, előtte kis- sör, fenyőpárlat. Ép kezével pedig bőszen csépeli a gombokat a Computerszűzön. Megy az apró befelé, sűrűn, csörömpölés, kifelé semmi. Néhány felmenő ági nőrokont emlegető kereseden szó az összes verbális kommunikáció. A megérdemelt nyugdíj kopog befelé a gép gyomrába. Marad a nosztalgia a régi szép idők iránt, mikoron még összeösszeállt egy jó máriásparti, sakk- meg dámabajnokság zajlott a füleki vaskályha repesztő melege mellett. Kibicek kortyolgattak, egy-egy hosszú guszta után sóhajtoztak a lehetőségeken, meg visszaelemezték a partit. Aláfestésnek Szécsi Pál szólt a félbőröndnyi tranzisztoros rádióból, vagy jobb napokon a kancsal Nándi bácsi nyikorgó szárazfája cincogott egyenesen a kedves vendég fülibe. Aztán jött a vadkapitalizmus, a Mária segíts utcából bevonultak az első hájfide- liti zsebtomyok. Jani bácsi napi részegecskegyorsító adagjai mellé beépült a másik függőség, a computerizált pénzrabló automata. Nagy üzlet! Újság már nem lóg nádkeretben a pult sarkán, a sör se a régi kompresszorral nyomatott aprót megtartó habú finom gömöri. Marad az egyre hamarább elkopó nyugdíj, a három harang, három narancs, három dinnye kombinációt káprázva váró üresedő tekintet. így múlik el a régi kocsmák dicsősége. Jani bá’ meg gyorsan eloson a gép e- lől, mert a kocsmaajtóban megjelent anyjok. De legalább ő a régi! LEVÉLBONTÁS Patonyrét önállósul A kisközségről már sokat olvashattunk az Új Szó hasábjain. Főleg a restitűciós „turpisságok” borzolták és borzolják a kedélyeket már negyedik éve. A falucska képviselői emberfeletti erőfeszítéseket tettek az eredeti jogi állapot visszaállítására - az államfőt, a kormányfőt, az illetékes minisztereket és parlamenti képviselőket is megkeresték panaszukkal a jogorvoslás reményében -, tényleges tá- mogtást azonban sehol nem leltek, s a rövidebbet húzták a tehetős pozsonyi derékhaddal szemben. Mivel nem ez az egyedüli eset, amikor a falu polgármestere nem vette pártfogásába a felsőpatonyrétiek ügyét és érdekeit, sőt sok esetben semmibe vette a képviselők döntését is, a falu lakossága az 1999. április 10-én megtartott népszavazáson a Felsópatonytól való elszakadás mellett foglalt állást. „Jóakaróinknak” ez a döntés nem nagyon tetszett, s mindent elkövettek- a legmagasabb szinteken is -, hogy a község polgárainak igényét megtorpedózzák és meghiúsítsák. Ebben a sorsdöntő ütközetben azonban - főleg az MKP-vezetőség részéről megnyilvánuló segítségnek köszönhetően - végre nekünk is sikerült „pontot elérnünk”, amit legjobban bizonyít, hogy a kormány az elmúlt évi utolsó ülésén egyetértett a falucska önállósulásával. Minden érdekeltnek félre kellene tennie a vélt vagy jogos sérelmeket, s egységbe kovácsolodva könnyebb lenne megfelelni a kihívásoknak. Csakis ez lehet biztosíték arra, hogy a majdani Patonyréten - a község új neve - minden pa- tonyréti megtalálja a számítását, otthon érezze magát, sőt vendégszeretetével az idelátogató idegeneket is képes legyen elhalmozni. Rostás Alajos Felsőpatonyrét TALLÓZÓ NOVY CAS A Demokratikus Szlovákiáéi Mozgalom európaisága címmt közöl jegyzetet a lap. Roman Hol bauer szerdai parlamenti kijeler tését idézi: a képviselő a kedves ménytörvényről folyó vitában a államfőt németnek, a házelnökc ruszinnak, a miniszterelnököt c; gánynak, a külügyminisztert pedi nemzetiségileg azonosíthatatlan nak nevezte, amiért a feleség nem beszéli az államnyelvei „Ilyen beszédre általában csak politikai spektrum peremén elhe lyezkedő pártok szélsőséges politi kusai ragadtatják magukat. Ná lünk azonban annak a politikt pártnak a képviselői is így visel kednek, melynek elnöke, Vladimi Meéiar erőnek erejével arrc győzköd bennünket, hogy Szlová kiát bejuttatja Európába, a fejlet világba, az Európai Unióba és a Észak-atlanti Szövetségbe. Terme szetesen a kedvezménytörvén számos eleme sem illik a módén európai viszonyrendszerbe. Mégi az a mód, ahogyan a mozgalom képviselői a problémákra reagál- Szomszéd, mától maga hancúrozzon a feleségemmel, mert engem mostantól csak az olimpiai tévéközvetíté- nak, igazolta: a politikai erő euró sek tudnak felizgatni! (Gossányi Péter rajza) paiságát már végképp nem kell ko molyán vennünk” - írja a Novy cas Az igazolvány mellé államonként-időszakonként változó, különböző szintű kedvezmények kapcsolhatók Egy épülő rendszer alapköve Mi a státustörvény? Szerintem nem más, mint a magyar nemzet politikai-gazdasági újraegyesítésének alapköve. Itt hangsúlyozni kell, hogy alapköve. CSEKŐ ÁRPÁD Miről is van szó ebben a törvényben? A Magyar Köztársaság - nyolcvan év után először - intézményesen kapcsolatot teremt a határokon belüli és kívüli nemzetrészek között. Ez a lényeg! Nem Horthy-féle tiszavirág-életű területi revízióról és és nem is a kádári nemzetrészekről lemondó, bután internacionalista politikáról van szó, hanem a jelenlegi viszonyok között optimális óvatos kapcsolatépítésről. Miért volt lényeges a törvény elfogadása? Azért, mert intézményesítette a magyar-magyar kapcsolatokat. A státustörvény lényege az, hogy minden érintett kezében ott lehessen a magyarigazolvány, amely mellé később országonként és időszakonként változó, különböző szintű kedvezmények kapcsolhatók. Miként egy ház felépítése is a telek megvételével és az alapozással kezdődik, így épülhet fel a státustörvény is a jövőben. Most a telek megvételénél, azaz az első hivatali, jogi lépéseknél tartunk. Körbekilincsel- jiilc a szomszédos országokat és megkérdezzük: van-e kifogásuk az ottani magyarok intézményes támogatása ellen? A válasz országonként más és más, furcsa módon a hat érintett ország közül csak kettő támaszt ehhez feltételeket. Az a kettő, ahol a legerősebb a magyarellenes nacionalizmus. Ez ugyanis az első és legfontosabb lépés: ha az érintettek kezében van a magyarigazolvány, akkor később ehhez bármilyen további kedvezmény kapcsolható. Jelenleg ennél a fázisnál tartunk, ezt minden szomszédos ország elfogadta. A telek megvétele és az alapok lerakása után következhet az építkezés: milyen kedvezményeket adjunk és milyen formában? Ez azért nem szabályozható előre, mert a szomszédos országok jövőbeni helyzete is különböző: Ausztria már EÚ-tag, de emellett csak annyi biztos, hogy Szlovénia velünk együtt lép be az Európai Unióba. Szlovákia helyzete kissé bizonytalan, hiszen ha Vladimír Meciar volt kormányfő győzne az őszi választásokon, akkor valószínűleg nem tart igényt az országra az EU. Horvátország 10 év múlva, Románia is jó esetben 15-20 év múlva lehet EU-tag. Jugoszlávia helyzete teljesen bizonytalan, Ukrajna pedig valószínűleg 30-40 év múlva lehet tag, de az már egy másik integráció lesz. Ebben a bonyolult nemzetközi politikai helyzetben kellett megalkotni a státustörvényt. Olyan rendszert kellett kialakítani, amelynek szilárd alapja van, de országonként más és más távra szóló kedvezmények kapcsolhatók hozzá, emellett hosszabb távon a lehetőségek szerint tovább fejleszthető. Ennek a célnak megfelel a státustörvény. Az alap a magyarigazolványok kiadása és eljuttatása minden érdekelt részére, valamint az ezzel foglalkozó intézmények (státusirodák) kiépítése. Ezt sikerült megvalósítani, és a szomszédos államokkal elfogadtatni. Az alapokat leraktuk, most következhet az építkezés. A jelenlegi kedvezmények főleg a fiatalabbaknak és középkorúaknak szólnak: ezek az oktatási és a munkavállalási kedvezmények. A vasúti utazási kedvezmény nyüván inkább szimbolikus jelentőségű, de miért ne utazhatna el évente egyszer-két- szér egy-egy szegényebb erdélyi vagy kárpátaljai magyar az anyaországba? Kezdetnek a törvény által nyújtott lehetőségek elegendők, annál is inkább, mert 2004-ben mi és egy-két szomszédunk EU-tagok leszünk, és teljesen átalakul kapcsolatrendszerünk a szomszédos országokkal. Az EU-taggá válók esetében nem tehetünk megkülönböztetést állampolgár és állampolgár között, például minden EU-tagállam polgára ugyanolyan feltételekkel tanulhat és dolgozhat (igaz, van, ahonnan csak 7 év után) Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. Ebben akkor feltehetőleg benne Kezdetnek a törvény által nyújtott lehetőségek elegendők. lesznek a szlovéniai és a szlovákiai magyarok is. A státustörvény szerepét remélhetőleg átveszik az európai uniós jogszabályok. Sajnos, csak remélhetőleg, hiszen az utódállamok nagy része sem a trianoni, sem a párizsi békeszerződés, sem pedig az EBESZ vagy az ET kisebbségi vonatkozású kötelezettségeit és ajánlásait sem tartja meg teljesen. A bővítésből kimaradó országok esetén azonban szükség lesz a státustörvény további alkalmazására és bővítésére is, a leghosszabb időtartamra nyüvánvalóan a kárpátaljai magyarság esetében. Ezeknek az országoknak a polgárai részére a státustörvényt is folyamatosan ala kítani kell majd, az EU és az illető ál lamok társulási szerződéseinek é egyéb egyezményeinek függvényé ben. Nem kizárt, hogy az EU kollek tív munkavállalási jogokat vagy ma gasabb kvótákat biztosít például ; román állampolgárok számára ; jövőben. Ez esetben az Orbán-Nas tase-paktum munkavállalási részi nyilván értelmét is veszti majd. í törvény tehát - apróbb hibáivá együtt - a magyarság reintegráció jának és a magyar nemzet európa inetgrációjának leghatékonyabl eszköze lehet a jövőben. A határon túli magyarság unióbó kimaradó részének problémáj: egyébként nem egyedülálló Euró pában: hasonló helyzetűek lehetnel Oroszország kalinyingrádi kerületé nek lakói, akiket valószínűleg az El állampolgáraival megegyező tanú lási és munkavállalási jogok illetnél majd meg. A magyar kisebbsé; problémája valóban ismeretien é: érthetetlen lehet a nyugat-európa diplomaták számára, ehhez hasonlc problémákkal Európában csal Oroszország és Albánia küszködik Az albán helyzet megoldadanságá nak eredményeit Koszovóban é: Macedóniában ismerjük, az oros: kisebbségek helyzete a szovjet utód államokban pedig szintén komol) problémák forrása Moldovátó (Transzdnyisztria) a balti államo kon át Közép-Ázsiáig. Jó lenne, ha í hasonló jövőbeli válsághelyzetei megelőzésére is létrejött magyai státustörvény mellé felsorakozna £ magyar közvélemény és egységeser támogatná a jogszabályt. A szerző geográfus, Európa-sza- kértő Továbbra sem tudni, hogy a világ mely részén található az al-Kaida terrorszervezetet vezető Oszama bin Laden Vagy megölték, vagy már rég elmenekült ÖSSZEFOGLALÓ Az Interpol egyik vezetője szerint az al-Kaida terrorszervezetet vezető Oszama bin Laden és több száz híve valószínűleg még az amerikai légicsapások megkezdése előtt elhagyta Afganisztánt. A Reuters washingtoni forrásból úgy értesült, hogy hétfőn éjszaka Afganisztánban amerikai rakéta- támadás végzett az al-Kaida egyik fontos vezetőjével, és a halott akár Oszama bin Laden is lehet. Franck Spieka, a nemzetközi bűnüldöző szervezet terrorizmussal foglalkozó osztályának vezetője a The Financial Times című brit napilap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában elmondta: Oszama bin Ladennek nyoma veszett, de mind több bizonyíték van arra, hogy az al-Kaida számos harcosa elhagyta Afganisztánt még az amerikai légicsapások megkezdése előtt. Az amerikai állampolgárságú Spicka szerint észszerűnek tűnik azt gondolni, hogy többségük szétszóródott a világban. „Természetesen fennáll az a lehetőség, hogy Oszama bin Laden és társai olyan országokban találtak menedéket, amelyekben nagy kiterjedésű területek nem állnak ellenőrzés alatt” - mondta Spicka, s Jement, Szomáliát, Pakisztánt (az állam kasmíri részét) és Iránt nevezte meg ilyen országként. George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerdán azt mondta: a CIA nem biztos abban, hogy Oszama bin Laden még életben van. A Reuters nevük elhallgatását kérő washingtoni tisztviselőktől megtudta, hogy a CIA egy Predator típusú, pilóta nélküli felderítő gépéről kilőtt rakéta Afganisztán délkeleti részén eltalált egy csoportot, amelynek tagjai gyaníthatóan az al-Kaida magas rangú vezetői voltak. A hétfőn éjszaka végrehajtott rakétatámadás következtében a csoportnak legalább egy tagja meghalt. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a CIA szakértői nem tudták beazo nosítani a halottat, de a körülményekből - a csoport tagjainak viselkedéséből és az áldozat magas ságából - ítélve azt a következtetést vonták le, hogy az al-Kaida terrorszervezet egyik valóban fontos vezetőjét sikerült megölni. Egyes vélemények szerint az is elképzelhető, hogy ezúttal valóban Oszama bin Ladern ölték meg. Irán déli részén két olyan videokazetta is megjelent, amelyen Oszama bin Laden és az al-Kaida más képviselői a „cionista elnyomásról” beszélnek. A felvételeken az is látható, miképp képezték ki terroristának a tálibokat és afgán gyermekeket.
