Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 7. TÉMA: A MORMONOK Tanításukat egy Mormon nevű prófétának tulajdonított könyv foglalja össze, egyházszervezetük élén a „látnok" áll A mormonizmus kialakulása Joseph Smith-t az egyház tagjai mártírrá nyilvánították (Fotók: internet) Holnap Salt Lake Cityben el­kezdődik a XIX. téli olimpia. A metropolisz az egyesült ál­lamokbeli Utah fővárosa, vagyis annak a szövetségi ál­lamnak, amely a sajátságos mormon vallás központja. Mit tudunk e vallásról és a mormon egyházról? ÖSSZEÁLLÍTÁS A mormon egyház (Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházá­nak) alapítója Joseph Smith próféta volt, aki 1805-ben Vermontban szü­letett, majd 11 éves korában szülei­vel New York államba költözött. A Smith család egy nyugati migrációs hullámhoz csatlakozva hagyta el az északi részt. A nyugat felé vándorló pionírok a jobb élet reményében, szerencsét próbálni indultak úrnak, közülük számosán lelki megújulást is keresve a vándorlás során. Hason­ló célok vezették a Smith családot is. Joseph Smith apja kincskeresőként kereste kenyerét; úgynevezett lá­tókő segítségével dolgozott, és fia gyakran elkísérte kutatásai alkal­mával. 1820-ban a gyermek Josep- het látomás kerítette hatalmába, amelyben megjelent előtte Jézus, aki elmondta neki, hogy a keresz­tény vüág megújításra vár, az igazi hit visszaállítására, és e feladat vég­rehajtására őt választotta ki. Három évvel később Smith újabb látomást élt át: az ágya mellett megjelent egy angyal, Moroni, aki elmondta neki, hogy a Mormon Könyve aranytáb­lákba vésve a Cumorah-domb olda­lában, Palmyra (New York állam) közelében van elrejtve. Ezt az ékírá­sos egyiptomi szöveget kell majd ki­ásnia, két kristály segítségével elol­vasnia, lefordítania és tollba mon­dania. Ez utóbbihoz Smith egy újabb látomás alkalmával, 1827- ben kapott engedélyt. 1830-ra vég­zett a munkával, és megjelentette a Mormon Könyvét néhány hónappal az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának hivatalos meg­alapítása előtt. A mormon vallás gyorsan terjedt, ami részben Smith karizmájának, részben a rövid időn belül elindított jelentős misszionárius tevékenység­nek volt tulajdonítható. A gyors számbeli növekedés ellenére sem fogadta be az amerikai társadalom a vallás követőit, így a következő két évtized vándorlással telt el: 1831- ben Kirtlandba (Ohio állam), 1836- ba Independence-be (Missouri ál­lam), 1838-ban Nauvooba (Illinois állam), majd 1846 után a mai Utah állam területére vonultak a mor­mon telepesek több hullámban. Ki­rekesztettségük fő oka vallási dog­máik és az azokkal összekapcsolódó életmód voltak: szokadan nézeteik, mint például a többistenhit, á halot­tak megkeresztelése vagy a több- nejűségről alkotott nézetük, illetve annak gyakorlása, a néha már-már erőszakosnak tűnő komoly hittérítő munka elfogadhatatlan volt az Egyesült Államok társadalmában. Bárhol is telepedtek le, néhány év múlva távozniuk kellett. 1844 azon­ban végső fordulatot hozott az egy­ház történetében. Joseph Smith és testvére, Hyrum börtönbe került Carthage városában (Illinois ál- lqm), mivel feldúltak egy kiadót, amely egy őket kritizáló írást jelen­tetett meg. Június 27-én közel két­száz feketére mázolt arcú ember tört be a börtönbe, hogy megöljék a Smith testvéreket. Céljukat könnye­dén elérték, a két védtelen rab meg­halt, a mormonok pedig elhagyták a várost. Joseph Smith-t az egyház tagjai mártírrá nyilvánították, és Jé­zushoz hasonlították, akit szintén prófétájuknak ismertek el. Ezzel a mormon egyház megtette az utolsó lépést legitimációja felé. Joseph Smith helyébe új vezetőként Brig­ham Young lépett, aki idővel a leg­meghatározóbb jelentőségű elnöke lett a közösségnek. A magukat az Utolsó nap szentjei­nek nevező mormon egyház szintén Jézus földi visszatérését hirdeti. Ta­nításukat egy Mormon nevű prófé­tának tulajdonított könyv foglalja össze. Egyházszervezetük élén a „látnok” áll, neki van alárendelve a 12 „apostolból” álló tanács. A vallás a mormonok részére előírta a több- nejűséget (1890-ig). Központjuk és főtemplomuk az USA Utah állam­beli Salt-Lake-City-ben van. A missziós területeken egyszerű ima­házakat, közösségi házakat tarta­nak fönn. A reformált egyházak sorában spe­ciális helyet foglal el a mormon egy­ház. Tényleges alapítása és egyház­szervezés Brigham Young (1801- 1877) nevéhez fűződik, aki a mor­monok hosszú üldözése és vándor­lása során megalapította Utah álla­mot és annak fővárosát, Salt Lake City-t (1847), s ugyanitt a mormon egyház központját. A hattomyú ka- tedrális 1859-ben készült el. A főtemplomon kívül a missziós terü­leteken a mormonok csak imaháza­kat, gyülekezeti házakat működtet­nek. Ezekben a liturgikus tér egy­szerű gyűlésterem formájában való­sul meg. A főtemplomban végzett li­turgia a nem beavatottak számára nem ismert. Fejlett zenei kultúrájuk alapján feltételezhető, hogy az ének és a zene fontos szerepet kap az is­tentiszteleteken. Kifejezett papság, „egyházi rend” nincs az egyházon belül, a maga területén minden mormon papi hivatást lát el. Teoló­giájuk nehezen áttekinthető, átme­net az antitrinitárius monoteizmus és a monolátria között. Missziós te­vékenységükben fontos szerepet kap az elhunytaknak szóló igehirde­tés, s ehhez kapcsolódóan a család- történeti kutatás. A megismert és megtért elhunytak lelkeiért a na­gyobb központokban rendszeres halotti szertartást végeznek, s itt tartják őket nyilván, (i-t) 1846 után a mormon telepesek több hullámban vonultak a mai Utah ál­lam területére Nincs fizetett papság Az egyház tagjai a Bölcsesség Szavának nevezett egészség kódex alapján élnek, mely szerint nem fogyasztanak alkoholt, kávét, te­át, kábítószereket, nem dohányoznak és tilos a házasság előtti szex is. Tizedet fizetnek minden jövedelmükből,melyet az egyház épületek építésére, fenntartására, humanitárius szolgálatokra és projektekre, és a világméretű misszionáriusi munkára fordít. Az egyháznak nincsen fizetett papsága, minden vezető az egyház el­nökétől kezdve a kis egységek tagjaiig önkéntesen szolgál. UTAH ÉS FŐVÁROSA A Nagy-sóstó vidéke A Sziklás-hegység övezetében ez az állam egyike a legváltozato­sabb tájaknak, mintegy átmenetet képez a déli sivatagos magas fennsík és az északi hatalmas hegyvidék a keleti hegyvonulatok és a nyugati medencés vidék között. Az állam közepén és délnyugati részén levő medence száraz lefolyástalan központját a híres Great Salt Lake, a Nagy-sóstó és az úgynevezett Sós-sivatag foglalja el. Utah kiterjedése 219 900 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy kétmillió. Utah az Egyesült Államok 50 állama közül nagy­ságát tekintve a tizenegyedik helyen áll. Utah állam története Utah államról a legtöbb embernek a mormonok juthatnak az eszébe, akik ma is az állam lakosságának többségét alkotják. Az egyház korai tagjai a 19. század végén települtek át ide nyugatra az Egyesült Államok keleti részén őket érő üldöztetés elől. Utah akkoriban sivatagos, üres térség volt, melyet az egyház tagjai tettek virágzó területté. Az állam legtöbb városát - csakúgy mint Kalifornia államét is - a mormon telepesek alapították meg. Az 1830-ban megalapított egyháznak mára közel 12 millió tagja van a világ csaknem 160 országában, minden földrészen. Utah állam 1896 óta tagja az Egyesült Államoknak. A Navajo indiánok a település őslakói. Gazdasági élet A vidék egy része alkalmas földművelésre, állattenyésztésre. A természet bőkezűen adományozott ásványi kincseket Utahnak: van itt arany, ezüst, hatalmas mennyiségű réz - az amerikai készlet egyötöde -, ólom és több más fém, nyersolaj, földgáz, szén, legújabban pedig az uránérc kitermelése indult meg nagy arányokban Salt Lake City, a főváros A Nagy-sóstó keleti partjának közelében épült fel a mormonok vá­rosa, a napjainkban 200 ezer lakosú Salt Lake City, Utah fővárosa. Ez az Egyesült Államok egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Szívében, a Templom téren található a Salt Lake Templom (Temple Square), a híres Tabernákulum épülete, melyben a világhírű Mor­mon Tabernákulum Kórus énekel, és egyéb egyházi intézmények. A Temple Square-től északra, dombtetőn áll a Capitolium a helyi parlament a századfordulón készült, a washingtoni Capitolium mintájára. Tető védi a város első épületét, egy rönkházat. Közelé­ben látható az egykori vezető, Brigham Young háza, a Lion House, és az egyház hivatali székhelye, a Beehive House, néhány ház­tömbbel távolabb pedig Young sírja. A University of Utah, a legfon­tosabb állami egyetem campusa már a hegyoldalban épült, az egyetem képzőművészeti múzeuma a többi között egy Rubens-ké- pet és szép gobelin-gyűjteményt mutat be, az antropológiai múze­um nagy értékű leleteket tartalmaz, (i-t) Síparadicsomok otthona Vajon milyen a mormonok hozzáállása a sporthoz? Elég csupán a profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) szereplő Utah Jazz egyetlen hazai mérkőzését megtekinteni ahhoz, hogy kiderüljön: Salt Lake City polgárai vérmes drukkerek, csapatukat fantasztikus hangulat­ban hajtják, űzik előre. Az IHL jégkorong-bajnokságban játszó Utah Grizzlies cseh idegenlégiósai is azt vallják, ha sporteseményről van szó, akkor bizony a mormonok kitesznek magukért. Utah fennséges hegyei között nem kevesebb, mint 14 síparadicsom épült ki. A téli olimpia szervezésére közel 30 éve váró és ötödik nekifutásra végre elnyerő szövetségi államban gyakorlatilag már egy évtizede minden a téli sportok kedvelőinek rendelkezésére állt. S ami talán a legfon­tosabb, a térség nem szenved hóhiányban. A Csendes-óceán felől ér­kező légtömegeknek köszönhetően évente 3 és 10 méter közötti vastagságú hó hullik, s az áttetsző magaslati levegőek köszönhetően nemcsak a hótakaró minősége kiváló hanem a tisztasága is. Ezért várhatóan Ogden, West Valley City, Park City, Park City Mountain Resort és a többi síparadicsom február 8-tól 24-ig ideális feltételeket kínál a 78 sportágban megküzdő olimpikonoknak, (shz) Utahban és a vele szomszédos államokban legalább harmincezer férfi él több feleséggel, mások szerint akár százezren is lehetnek, akik a törvénnyel dacolnak Százötven éve tart a háremvilág ÖSSZEFOGLALÓ A mormonok hattornyú katedrálisa Salt Lake Cityben (Fotó: internet) Tom Green 53 éves utahi polgárt bűnösnek találta egy provói bíróság négyrendbeli bigámiában és egy­szeri tartási kötelezettség elmulasz­tásában. Emellett azzal is vádolják, hogy korábban egy kiskorú, 13 éves lánnyal is házasságot kötött. Az es­küdtszék erőszakkal is vádolta a családapát. A mostani fő feleség, a család matriárchája ugyanis 13 éves volt, amikor egybekeltek. Utahban és a vele szomszédos álla­mokban legalább harmincezer fér­fi él több feleséggel. Mások szerint akár százezren is lehetnek, akik a törvénnyel és az itt uralkodó mor­mon egyház rendelkezéseivel da­colnak. Green azonban - mások­kal ellentétben - nem hallgatott. Életükről riportok jelentek meg, s a pátriárka kedvtelve nyilatkozott a televízióknak. Azt hangoztatta: a szabad vallásgyakorláshoz való jo­ga engedi meg neki, hogy kövesse a mormonság alapítóinak tanítá­sát. Végül a sokszoros tv-fellépés hívta fel rá a hatóságok figyelmét: vádat emeltek ellene bigámiáért. Erre majd ötven év óta nem volt példa Utahban. Utoljára 1953-ban indítottak pert a szakadár mormo­nok ellen. Akkor egy Arizona ál­lam északi részén lévő településre csaptak le a helyi rendőrök és gyűjtöttek bizonyítékot a tiltott po- ligámia minősített eseteiről. Azóta mindenki tudta, hogy egyes távoli településeken továbbra is tartják az elődök szokásait. A poligámia a múlt század közepén érkezett Utahba, amikor az első te­lepesek megérkeztek a Sós-tó völ­gyébe. Salt Lake City lett a fővárosa az új egyháznak, amely sajátos mi­tológiát hirdetett. Ennek része volt a meggyőződés, miszerint az ószö­vetségi elveszett zsidó törzsek vala­milyen módon átkeveredtek Ameri­kába, s követte őket Jézus is. Az egyház alapítója, Joseph Smith egy idő után arra a meggyőződésre ju­tott, hogy bibliai pátriárkák példá­ját követve a modern szentelóiek is több feleséget kell venniük. A sokfeleségűség az egyház fontos doktrínája maradt, bár ez szembe­állította a mormonokat a korabeli Amerikával. A polgárháború körüli időkben szólássá lett: a kor két bar­bársága a rabszolgaság és a poligá­mia. Végül ez lett a fő akadálya Utah állammá válásának. 1890-ben az egyház akkori elnöke és prófétá­ja, Wilford Woodruf nyilatkoztatta ki: szakítanak ezzel a gyakorlattal. Hat évvel később az unió felvette tagjai közé a többségében mormo­nok lakta területet. A szakítás azon­ban nem ment egykönnyen, a poli- gámiát a mormonok vezetői még évekig gyakorolták. A hivatalos egyház viszont nem volt hajlandó tudomásul venni az ellenvélemé­nyeket, s a többnejűség továbbélé­sét. Ám a fundamentalista mormo­nokat a tilalom és kiátkozás sem ri­asztotta el a szentnek tartott gya­korlattól. Közéjük tartozik a most elítélt Tom Green is. A per azért is okozott gondot az ál­lamnak és a vele tökéletesen egybe­fonódott egyháznak, mert az egyko­ri poligám családok leszármazottai többnyire továbbra sem ítélik el ezt. Egyébként is sokan a példás családi élet csúcsának tartják az ilyen együttélést. Márpedig a család a mormonizmus legfontosabb szent­ségei közé tartozik. Erre hivatkozott Green. Ó annyiban különbözött má­soktól, hogy nem a szakadárok vala­melyik településén élt. Sőt koráb­ban, más mormonokhoz hasonlóan, misszionáriusa volt a „hivatalos” egyháznak. A botrányt kiváltó nyi­latkozataiban arról szólt, vallásos meggyőződése vezette a sokszoros családalapításhoz. Greenék Salt Lake Citytől vagy 200 km-re laktak egy sivatagi települé­sen. A családfő egy telefonos mar­keting- vállalkozást vezetett, amelyben a családtagok is részt vettek. A férfi a bíróság előtt azzal érvelt, hogy hivatalosan mind­egyik feleségétől elvált. Nem bigá­mista tehát. Már csak azért sem, mivel feleségei tudtak egymásról. Nehéz is lett volna titokban tartani a kapcsolatot. A feleségek és a gye­rekek is trélerházakban laktak, csak a családfőnek volt külön guru­ló otthona. Az asszonyok menet­rend szerint háltak vele, s aki az­nap épp kedvezményezett volt, an­nak nem kellett részt vennie a reg­gelikészítés fáradságos munkájá­ban. Green azzal is büszkélkedett, hogy megtervezte gyermekeinek világra jöttét. A per idején ötből há­rom asszony volt várandós. A közvélemény megosztott. Egye­sek együtt éreznek a családfő nélkül maradt asszonyokkal, akik továbbra is közösen kívánnak élni. Mások azokra a példákra hivatkoznak, amelyek szerint a poligám csalá­dokban szűkösség és erőszak, kö­nyörtelen patriarchális férfiuralom van. Ám hatástalanok voltak az előző századok poligámiát ellenző kampányai: Utah államban a több­nejű férfiak annyira sokan vannak, hogy nagy vihart kavaró perhez alig találtak olyan ülnököket, akik nem poligám családból származnak. Mi több, maga Utah állam kormányzó­ja is üyen családból való, és történe­tesen ennek a különös bírósági ügy­nek az ügyésze az ő testvére. A 10 milliós mormon egyház az USA legdinamikusabban terjesz­kedő felekezete. Hatalmas gazda­sági, politikai hatalom, és vitat­hatatlan társadalmi elismerést akar. (N-g, MH)

Next

/
Oldalképek
Tartalom