Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-07 / 32. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 7. Gazdaság és fogyasztók W1 Ukrajna stratégiai érdeke, hogy megakadályozza a területén áthaladó gázszállítás volumenének csökkenését A német DGZ Deka Bank térségünk felkészültségéről Kérdőjel a Jamal II vezeték körül Gázvezeték lefektetése. Szlovákiát biztosan nem kerüli el (Képarchívum) Moszkva. Ellentmondásos értesülések láttak napvilágot a napokban a Gazprom orosz gázipari óriás által tervezett új, Ukrajnát elkerülő gázvezeték építéséről. Egyesek szerint igyekeznek megegyezni Ukrajnával, mások szerint szóba sem került a gázvezeték megépítésének elhalasztása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Gazprom takarékossági okokból lemondott arról a tervéről, hogy Ukrajna megkerülésével építsen új, Nyugat-Európába vezető gázvezetéket Lengyelországon keresztül - jelentette be Borisz Fjodorov, a cég igazgatótanácsának tagja a testület minapi ülése után. Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy a Gazprom igazgatótanácsa hétfői ülésén a Jamal-Európa gázvezeték kapacitásának növelése mellett döntött, és lemondott az Ukrajnát elkerülő, Lengyelország területén át haladó új Jamal II-es gázvezeték építéséről. A több mint 1 milliárd dollár értékű beruházás lemondásáról szóló döntést szerintük a cég beruházási programjának csökkentése indokolná. A Gazprom ugyanis nem jut hozzá a várt összegekhez, miután a kormány csökkentette a hazai gázáremelésre vonatkozó terveit. A hírt azonban később cáfolta Borisz Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettes, aki szintén tagja az igazgatótanácsnak. Hrisztyenko szerint az ülésen nem volt szó az Ukrajnát elkerülő gázvezeték építéséről, csupán az Észak-Európán át tervezett „Kék Patak”, valamint a Bulgárián és Románián keresztül Törökországba vezető második útvonal kivitelezését vitatták meg. A Gazprom keretében 2000 őszén hozták létre a konzorciumot a Lengyelországon és Szlovákián áthaladó új Jamal II-es gázvezeték megépítésére az olasz ENI, a francia Gaz de France és a német Ruhrgas és Wintershall részvételével. Jelenleg a Jamal- Európa gázvezetéken évente mintegy 17 milliárd köbméter gázt exportálnak. A gázvezeték kapacitását 2003-ig évi 33 milliA Gazprom a nyugateurópai gázfelhasználás 25%-ának szállítója. árd köbméterre kívánják emelni lengyel területen építendő kompresszorállomások építésével. Leszek Miller lengyel kormányfő azonban közölte: a lengyel kormány azután foglal állást a területén áthaladó, Ukrajnát elkerülő új gázvezeték építéséről, miután tájékozódik a Gazprom hivatalos álláspontjáról. Elmondta, hogy e hónap közepén várják Varsóba Alekszej Műiért, a Gazprom igazgatótanácsának elnökét. Anatolij Kinah ukrán kormányfő Kijev álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy Ukrajna keményen védelmezni fogja stratégiai érdekeit, hogy megakadályozza a területén áthaladó gázszállítások csökkenését. A Gazprom igazgatósága elemzői vélemények szerint felül fogja vizsgálni az 1 milliárd dolláros beruházással járó gázvezeték megépítését. A tervek megváltoztatását az indokolná, hogy egyre kedvezőbb a viszony a korábban jelentős kifizetetlen számlákat felhalmozó Ukrajnával, s így alternatív útvonalak is megvalósíthatónak látszanak a nyugati piacok felé. A tervezett gázvezeték nyomvonalának módosítása jelentősen csökkentené a beruházás költségigényét. A Gazprom jelenleg a nyugat-európai gázfelhasználás 25 százalékának szállítója és a megkötött szerződések értelmében a szállított mennyiség a következő években 60 százalékkal emelkedne. A kedvező tendenciákat erősítik a vállalat legutóbbi eredményei is. Eszerint januárban 48,9 milliárd köbméterre növelte gáztermelését az egy évvel korábbi 32,8 milliárdról. A bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly októberben megkezdődött a kitermelés a Zapoljamoe gázmezőn. Itt januárban a Gazprom 2,7 milliárd köbméter földgázt hozott a felszínre. A gázmező tartaléka becslések szerint 3,35 ezer milliárd köbméter földgáz és 44 millió tonna kőolaj, (mi, m) Szlovákiában 120 km-es lesz a szakasz Pozsony. A Jamal II gázvezetéknek Oroszországból, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül Nagykaposnál kellene rákapcsolódnia a Barátság gázvezetékre. A mintegy 600 kilométeres gázvezeték a Duklai hágónál lépné át a szlovák határt, az itteni szakasza 120 kilométeres lenne. A Gazprom távlati céljai között szerepel a gázszállítások növelése mintegy 60 milliárd köbméterrel évente, 200 milliárd köbméterre. Szlovákián át jelenleg mintegy 90 milliárd köbméternyi gázt szállítanak évente. A Gazprom egyértelmű célja, hogy megkerülje Ukrajnát, kiküszöbölve az ukrán lopásokból és tartozásokból adódó veszteségeket, (mi) Eltérő az infláció megítélése az európai uniós belépésre váró közép-európai országok lakosságának körében Elfogadhatatlannak tartjuk a pénzromlást ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (CEORG) 2001. decemberi vizsgálata szerint mind Magyarországon, mind Csehországban és Lengyelországban csökkent a magas inflációt várók aránya az elmúlt évben. Szlovákiában a többi közép-európai országra jellemzőnél magasabb a jelentős pénzromlásra számítók aránya. Nálunk a válaszadók majdnem kétharmada elfogadhatatlannak tartja az inflációt, és csak 16 százalék - az összes ország közül a legkevesebben - fogadják el azt. Magyarországon a lakosság 38 százaléka elfogadhatónak, fele viszont elfogadhatatlannak tartotta a 2001. évi infláció mértékét. Az elégedetlenek aránya 9 százalékkal csökkent, míg az elégedetteké 8 százalékkal nőtt az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. A lengyelek között háromtized ítélte elfogadhatónak a fogyasztói árindex nagyságát, és ugyanennyien voltak, akik azt elfogadhatatlannak tartották. A bázishoz képest kétszeresére nőtt az elfogadók aránya, az elégedetleneké pedig 13 százalékkal csökkent, ugyanakkor már minden negyedik válaszadó tartozik a „nem tudja megítélni” kategóriába. Csehországban a magyarokéhoz hasonlóan magas, 40 százalékos volt azok aránya, akik az infláció mértékét elfogadhatónak tartották, míg a válaszadók mintegy egyharmadának az attitűdje ellentétes ezzel. Oroszországban viszonylag magas, 48 százalékos az elégedetlenek aránya a 33 százaléknyi elégedettel szemben. Lengyelországban a korábbi eredményhez képest 15 százalékponttal csökkent azok aránya, akik úgy látják, hogy idén sokkal kevesebben fognak tudni vásárolni ugyanazért az összegért, Csehországban tovább csökkent azok aránya, akik szerint sokkal kevesebbet ér majd ugyanaz az összeg az idén, így továbbra is itt a legalacsonyabb, egyötöd a nagyon pesszimisták aránya. Magyarországon magas inflációt a válaszadók egynegyede vár a 2002-es évtől. Oroszországban mutatkoznak a leginkább optimistának a válaszadók. Szlovákia lakossága viszont ennek ellentétéként a legpesszimistább: 45 százalék vár magas inflációt ebben az évben. Nálunk tavaly éves átlagban 7,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2001 decemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a legnagyobb áremelésekre a villany-, víz- és gázdíjak esetében került sor. Ezekért 16 százalékkal fizettünk többet, mint egy évvel korábban. (ú, MH) A Fitch hitelminősítő nem zárja ki, hogy az EU elhalasztja felvételünket, ami alááshatja a gazdaságpolitikai fegyelmet Csatlakozási zsákutca Régiónk országainak besorolása a hitelminősítőknél Ország Fitch Standard & Poor's Moody's Szlovákia: BB plusz BBB plusz Bal Csehország: BBB plusz A mínusz Baa1 Magyarország: A mínusz A mínusz A3 Lengyelország: BBB plusz BBB plusz Baa1 Románia: B B B2 Szlovénia: A A A2 (Forrás: mti) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő túl kritikus volt Szlovákiával szemben, amikor a napokban megerősítette Szlovákia hosszú futamú szuverén deviza- adósságának - befektetői szint alatti - BB plusz besorolását - állítja Marián Jusko, a jegybank elnöke. Szerinte a londoni hitelminősítő túlontúl negatív képet festett az országról. Ivan Miklós, a kormány alelnöke szintén túlzónak tartja a Fitch véleményét, bár azt elismeri, hogy az SDL viselkedése a gázművek magánosításával kapcsolatban valóban kockázatot jelent. A Fitch szerint komoly a veszélye annak, hogy Szlovákiát gazdasági és politikai sokkhatások eltérítik a jelenlegi irányától. 2002-re 3,7%-os GDP-növe- kedést várnak, de előrejelzése szerint a munkanélküliség nem csökken a jelenlegi 20%-ról. A költség- vetési fegyelem is folyamatosan lazul az 1999-ben bevezetett takarékossági program óta. A Fitch Ratings szerint idén a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,2%-a lesz a költségvetési hiány a tavalyi 4,7% után. A Fitch szerint Szlovákia 2004-ben vagy 2005-ben, az első bővítési körben tagja lehet az Uniónak. Viszont komoly annak a kockázata, hogy a makrogazdasági e- gyensúlytalanságok, amelyekhez politikai sokkhatások is járulhatnak, letérítik Szlovákiát erről az ösvényről. A Fitch szerint Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter minapi lemondatása jelzi a választások előtti helyzet ingatagságát. A választási kilátásokról a közlemény szerint a HZDS abszolút többséggel járó győzelme nem valószínű, de kifejezett esély van arra, hogy a párt koalícióra lép a populista SMER tömörüléssel. Ebben az esetben a Fitch nem zárja ki, hogy az EU (és a NATO) elhalasztja Szlovákia felvételét, ami alááshatja a gazdaságpolitikai fegyelmet. A Standard & Poor’s és a Moody’s hitelminősítők tavaly Szlovákiát már a befektetői sávba sorolták, (mi, mti) Szlovákia leszakadóban tasr-hír Frankfurt. Szlovákia gazdasági tekintetben csak Litvániát előzi meg az EU-csatlakozásra pályázó országok közül. Ez derül ki német DGZ Deka Bank által összeállított listából, amely a gazdasági, intézményi, pénzügyi és fiskális érettség alapján állítja sorrendbe régiónk országait. Alapul az EU-ban mért áüagot tekintik, ami a listán 100 %-nak felel meg. Az elemzés szerint a régió legfejlettebb országa Csehország, amely gazdasági tekintetben az Unió 78 %-át éri el. Nyugati szomszédunkat Magyarország követi 77 ponttal. Észtország az uniós szint 77, Szlovénia a 76, Lengyelország a 72, Lettország pedig a 70 százalékát éri el. Szlovákia a hetedik helyre szorult, 67 ponttal, bennünket így a csatíakozásra valóban esélyes országok közül csak Litvánia követ, 66 ponttal. Szlovákia 1992-ben még a harmadik volt, 41 ponttal. Bennünket akkor csak Csehország és Észtország előzött meg. Jelenleg utánunk van a sorban ugyan Bulgária és Románia is, 51 és 4L) ponttal, ám nekik csak az évtized második felében van reális esélyük a csatlakozásra. Felkészültség Gazdasági Intézményi Pénzügyi Csehország 85 70 95 Észtország 70 80 75 Magyarország 80 80 70 Szlovénia 95 85 65 Lengyelország 60 75 80 Lettország 60 70 75 Szlovákia 45 75 80 Litvánia 35 70 90 Bulgária 30 55 70 Románia 45 50 15 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pokoj növelte piaci részesedését Pozsony. A Pokoj járulékos nyugdíjbiztosító ügyfeleinek száma januárra elérte a 33 ezret. Tavaly az ügyfelek száma 16 ezerrel nőtt, amivel a piaci részesedésük 6 százalékról 10%-osra nőtt. A biztosítottak által befizetett összeg havonta ádagosan 987 koronát tesz ki, amiből 419 koronát a munkáltatók térítenek. A járulékos nyugdíjbiztosítás piacán a legnagyobb részesedése (55%), a Tatry-Sympatiá- nak van, a Stabilita 27, a Lipa 8 százalékos részesedést tudhat magáénak. (SITA) Milliárdok az informatizációra Pozsony. Szlovákia sikeres informatikai fejlesztéséhez mintegy 10 milliárd koronára lenne szükség - állítja Mikulás Dzu- rinda kormányfő, aki szerint ehhez az egész társadalom összefogására lesz szükség. Dzurinda szerint kormánya mindent megtett azért, hogy az ország felzárkózzon a nyugati (Országokhoz. Lépéseik közt a szabad információszerzésről szóló törvény elfogadását említette, de folyamatban van az elektronikus aláírásról szóló tprvény elfogadása is. (TASR) Nőtt a német munkanélküliség Berlin. Németországban immár 13. hónapja nő a munkanélküliség, miután Európa legnagyobb gazdasága recesszióba süllyedt a tavalyi évben, arra késztetve a gyárakat, hogy csökkentsék kiadásaikat. Azon emberek száma, akik nem dolgoznak az országban, 31 ezerrel 3,98 millióra növekedett-jelentette a szövetségi munkaügyi hivatal. Három éve nem volt ekkora, 9,6%-os az állástalanok aránya. (MTI) Az ÁLA idén még működik Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) idén 51,151 millió koronányi kérvényt hagyott jóvá, míg a hozzá beérkezett kérvények összege elérte a 354,2 millió koronát. Január 31-ig 290 kérvény érkezett az alaphoz, ebből a múlt hónapban 59 kérvényt hagyott jóvá. A legnagyobb érdeklődés a fiatal lakásépítők programja iránt van, erre 237 kérvény érkezett. (SITA) HP-Compaq fúzió a láthatáron London. A Hewlett-Packard március 19-ét jelölte ki a részvénytulajdonosok szavazási dátumának, amikor is végső döntés megszületik a Compaq-kal való egyesülés ügyében. Az időpont kijelölése végre pontot tesz a novemberben megkezdődő hábo- rúskodásnak, ami Walter Hewlett, az alapító fiának bejelentése után kezdődött. Ó ugyanis kifejezte ellenérzéseit a fúzióval kapcsolatban, és kijelentette, hogy nem támogatja azt. A kiélezett küzdelem az elemzők szerint az utolsó hétig is tarthat. Mindkét oldal, a HP igazgatója és Hewlett támogatói is próbálják megnyerni az 57%-ot tulajdonló részvényesek bizalmát (fn) Az EKB szerint fellendülés várható Párizs. A francia jegybanki kormányzó, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja, Jean-Claude Trichet szerint a gazdasági kilábalás jelei immár nyilvánvalóak Európában. A francia kormányfővel tartott találkozóját követően Trichet úgy nyilatkozott, hogy jelenleg a stagnáció elhagyásának folyamata zajlik, ugyanakkor óvatosságra intett a túlzott reményeket illetően. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,483 Lengyel zlotv 11,654 Angol font 69,302 Magvar forint (100) 17,407 Cseh korona 1,333 Svéd korona 4,604 Dán korona 5,719 Szlovén tollár (100) 19,064 Japán ien (100) 36,640 Svájci frank 28,843 Kanadai dollár 30,601 USA-dollár 48,989
