Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-07 / 32. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 7. Közélet 5 Hóka László, a Nyitra megyei önkormányzat MKP-frakciójának vezetője az eddigi tapasztalatokról nyilatkozik Nincs kire kibeszélni magunkat Itt nem hivatkozhatunk arra, hogy leszavaztak bennünket (A szerző felvétele) A megyei önkormányzati választáson csak Nyitra megyében kerültek többségbe a Magyar Koalíció Pártja képviselői A helyzet előnyeiről, lehetőségeiről, felelősségéről beszélgettünk Hóka Lászlóval, a megyei MKP- frakció vezetőjével. GAÁL LÁSZLÓ Mit jelent önök számára, hogy „ellenzékbe szorították” a többi párt által alakított koalíciót? Nagyobb a felelősségünk, mert míg a többi megyében azt mondhatjuk, hogy az MKP kisebbségben van, a nyitraiban az történik, amit az MKP akar. Itt nem lehet kibeszélni magunkat arra, hogy másként gondolta a többség. De annak ellenére, hogy egy ember híján minősített többségben vagyunk, nincs megyei elnökünk. Bizonyos kérdésekben, a költségvetéssel, stb. meg tudjuk szorítani az elnököt, illetve a hivatalt, de nincs közvetlen beleszólásunk abba, hogy ki legyen a hivatal alkalmazottja. Ezért egyeztetnünk kell az elnökkel és az ellenzékkel. Sokan ezt úgy fogalmazták meg, hogy a nyitrai kerületben alakult ki egy későbbiekben elképzelhető együttműködés a HZDS-szel. Ezt határozottan cáfolom. Ha mi nem tárgyalunk, csak a saját elképzeléseinket vesszük figyelembe, állóháború alakulhatott volna ki, ahol mindenki borsot tör a másik orra alá, de így nem lehet eredményt elérni. Mennyire befolyásolja az együttműködést, hogy MUan Belica személyében az „ellenzék“ állított megyefőnököt? Igazából az elnök független. Azelőtt bankszakemberként, illetve főiskolai tanárként tevékenykedett. Önkormányzati tapasztalat» Ha mi nem tárgya- lünk, csak a saját elképzeléseinket vesszük figyelembe, politikai állóháború alakulhatott volna > > ki a megyében. tál nem rendelkezik, ezért sokszor kér tőlünk támogatást. A gyűlések menetét sokszor előre megbeszéljük, gyakorlatilag mi állítjuk össze, mivel a megyei hivatal apparátusa még nem állt össze. Vagyis a megyei elnök tapasztalatlansága az MKP előnyére válik? Amíg nem szerez elegendő tapasztalatot, mindenképpen. A nagyszombati kerületben már volt egy „puhatolózó” megbeszélés a megyefőnök és az MKP képviselői között. Volt-e hasonló a Nyitrai kerületben? Ilyen formában nem próbáltunk egyezkedni, barátkozni. Tisztában voltunk azzal, hogy többséget alkotunk. Az elnököt és az ellenzéket megbeszélésre hívtuk, s elmondtuk, mi az elképzelésünk, mely bizottságok elnöki posztjára tartunk igényt, illetve melyek azok a főosztályok, amelyeket szeretnénk szakemberekkel feltölteni. A mi 31 képviselőnk a testület csaknem a kétharmadát alkotja, de korrektek voltunk, az elnöki posztok kétharmadát átengedtük az ellenzőnek. Sajnos a többi megyében ez nem így történt. Az MKP mely posztokat szerezte meg? A pénzügyi vonalra összpontosítottunk. A pénügyi főosztályon keresztül a régiófejlesztéssel és a területtervezéssel kapcsolatos elképzelések a legfontosabbak. Volt egy kényes dolog, ami hosszú ideig akadályozta a tárgyalást, mégpedig az oktatásügyi főosztály kérdése. Megértettük, hogy az ellenzék a szlovák közvélemény felé igyekszik prezentálni, hogy nem a magyarok fogják befolyásolni a megyei közoktatást. Végül visszakoztunk. Nem lenne jó, ha bebetonozódnának az álláspontok, ez később a főosztályok esetében visszaüthetne. Ami a bizottságokat ületi, a pénzügyi, a régiófejlesztési, a területtervezési, az oktatásügyi és a kulturális bizottságot kértük. A szakmai bizottságokat a képviselők mellett „külsős” szakemberekkel is feltöltötték. E posztok betöltése az MKP-frakción belül is vitát váltott ki. Ez a megyei önkormányzat abban is sajátos, hogy az MKP öt járást képvisel. Vagyis öt járás elképzeléseit kell egyeztetnünk a párton belül. Az első üléseken még a járási érdekek dominálnak. Ma úgy érzem, a frakció már kezd frakcióként működni, kezdünk felülemelkedni a járási elképzeléseken és az egész megyét nézzük. Személyi kérdésekben itt-ott még kiérződik, ki milyen járásból való, de ezt természetesnek tartom. Ezt tapasztaltuk a Magyar Koalícióban is, amikor a három párt egyesült, de már megszűnőben van. Eddig mit sikerült megvitatnia a megyei parlamentnek? A megyei elnökhelyettes személyét, a bizottságok összetételét, a képviselők javadalmazását, a főellenőri poszt betöltését. Az ünnepi és a rendkívüli ülést beleértve, amikor az államfővel talákoztunk, négyszer üléseztünk. A választási kampány során elhangzott, hogy a megyei képviselői poszt azért nem összeegyeztethetetlen a nemzeti parlamenti képviselőséggel, mert a megyei képviselet nem fizetett poszt. A megyei képviselő az elvégzett munkáért, az azzal járó kiadásaiért valamilyen pénzügyi kárpótlást kap. Eredetileg ez a minimálbérnek megfelelő összeg lett volna, de az ellenzék lényegesen nagyobb összeget javasolt, mondván, a kerület nagy, a képviselőnek ki kell utaznia a választópolgár után. Végül a javasolt összeget majdnem a felére csökkentettük. Ezenkívül ha az ülésre utazik, útiköltségét megtérítik. Végül mennyi pénzt szavaztak meg? Ez nem titok. A minimálbér jelenleg 4920 korona, ehhez mérve mi 5000 koronában szabtuk meg az összeget. Ha ebből leszámítjuk a különböző leírásokat, tisztán havi kb. 3800 koronát tesz ki. Ez durván fedezi a képviselő munkájával kapcsolatos kiadásait. Távlatilag mik a legfontosabb céljaik? A régió nagyon sok problémával küzd, a legsúlyosabbak a munkanélküliség és az elmaradott infrastruktúra. A bizottságok és a főosztályok betöltésénél is ezt tar» A Nyitra megyei önkormányzat abban is sajátos, hogy az MKP öt járást képvisel, az első ülése- . ken ez érződött. \> tottuk szem előtt. Bár a megyei önkormányzatnak a mezőgazdaságban nincs hatásköre, a vállalkozás-támogatás során élhet bizonyos kedvezményekkel. A megyei önkormányzat lehetőséget ad olyan pénzek megpályázására, amit az állam nem tartott fontosnak, illetve a helyi önkormányzatoknak nem volt rá gazdasági erejük. Hogy mire képes kormányzati szerepben akár egy megyén belül az MKP, az egy próbakő a választásokig. Meg kell mutatnunk azt is, hogy az MKP nem Szlovákia-ellenes. Éppen fordítva: Európa-orientált, de saját régióján belül elsősorban Szlovákia érdekeit tartja szem előtt. Ha ezt be tudjuk bizonyítani és ezt el tudja fogadni a szlovák választópolgár, akkor talán azoknak a támadásoknak is elejét tudjuk venni, amik időnként még egészen normálisnak tűnő szlovák politikusok részéről is elhangzanak. Magvasi és Koncos igyekezett egy kis kampányízt adni a szakszervezeti tüntetésnek A diploma nem számít Schuster lett a tiltakozás főszereplője ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkanélküliség és az alacsony bérek ellen tüntetet tegnap a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) a kormányhivatal előtt. A tüntetők már kora reggel gyülekeztek, hogy a kilencre hirdetett kormányülésen átnyújthassák a tarthatatlan szociális helyzetet kifogásoló nyilatkozatukat. Csakhogy az ülést későbbre halasztották, a miniszterelnök a magyar kedvezménytörvényről folytatott parlamenti vitán vett részt. Mindössze két - Peter Magvasi szociális és Pavel Koncos földművelésügyi - miniszter méltatta néhány szóra a tüntetőket. Magvasit meg is tapsolták az új munkatörvénykönyvért, Koncos pedig kijelentette: mindent megtesz a hatékony szociális párbeszéd zavartalanságáért. Közben a forgalom ferborult a belvárosban, késtek a trolik és a buszok. A felvonulók doboltak, jelszavakat kiabáltak, zavarták a járókelőket, s az utakat is blokkolták. Körbejárták néhányszor a kormány épületét, de a rendőrök mindössze száz méterre engedték megközelíteni a kormányhivatalt. A miniszterektől eltérően Rudolf Schuster meghallgatta az elnöki palotához vonuló tüntetők panaszait. Megnyitotta az elnöki palota kertjét a ,Munkát és tisztességes bért!”, „Dzurinda fél” feliratú táblákkal felfegyverkezett tüntetők előtt. Egyetértett abban, hogy a szociális helyzet elszomorító, és megígérte, elégedetlenségüket tolmácsolja a pártoknak. Schuster sajnálatát fejezte ki a „rendőrség kemény fellépése miatt”, amiért a felvonulókat nem engedték a kormányhivatal közelébe. Marta Bujnáková rendőrségi szóvivő szerint a hatóságok a megszokott módon és törvényesen jártak el. A KOZ-elnök Ivan Saktor figyelmeztetett: ha megváltoztatják az új munkatörvénykönyvet, további megmozdulásokra kerül sor. (sza) Magához ragadta a szakszervezet szócsövét (TASR-felvétel) Ösztönöznék az állástalant Pozsony. A kormány átdolgozásra visszautalta a munkaügyi minisztérium foglalkoztatáspolitikai elemzését, mert Peter Magvasi javaslatait nem találta elég részletesnek. A tárca a foglalkoztatás terén keres ösztönző megoldásokat. Kedvezményben részesülne az az állástalan, aki még azelőtt munkát talál, hogy lejárt a jogosultsága a segélyre. Az átképzésre jelentkező munkanélküli segélyét az elképzelések szerint megemelnék vagy az eredetileg megszabottnál hosszabb ideig folyósítanák. A munkát tudatosan kerülők juttatásának egy részét nem készpénzben adná. A főiskolát végzett állástalan esetében a tervek szerint az is elfogadandó munkahelynek számítana, amihez elég az alapfokú műveltség. A munkahely keresésére ösztönző segélyként a tárca a létminimum 1,3-szorosának megfelelő nettó összeget javasolt. (SITA) RÖVIDEN Több mint 4 milliárdos sikerdíj? Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke azt állítja, hogy birtokában van a Szlovák Gázművek privatizációs tanácsadójával, a Credit Suisse First Bostonnal kötött szerződés, amelynek értelmében a bank a sikeres magánosítást követően a gazdasági minisztériumtól a bruttó vételár 2,2 százalékát kapná. Ha ez igaz, akkor Fico szerint a 200 milliárd koronás privatizációs bevételből 4,4 milliárd jutna a pénzintézetnek, ami megengedhetetlenül sok. (TASR) Hideghéty Árpád a bizottság élén Pozsony. A kormány tegnap Hideghéty Árpádot, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium hivatalvezetőjét nevezte ki a határon átnyúló együttműködés szlovák-magyar kormányközi bizottságának szlovákiai társelnökévé. A testületben a Magyarországgal határos megyék és több minisztérium képviselői is helyet kaptak. (SITA) Powell a NATO-csatlakozásunkról Pozsony. A terrorizmusellenes harc és az orosz-ameikai viszony enyhülése megkönnyítheti NATO-csatlakozásunkat - tolmácsolta Colin Powell amerikai külügyminiszternek a New York-i Világgazdasági Fórumon hangoztatott véleményét Ivan Miklós. A kormány- alelnök szerint ugyanakkor az átalakulófélben lévő kelet-európai országok már nem számítanak vezető témának a világ gazdasági és politikai elitjének találkozóján. Egyedüli kivétel Szerbia, ahol csak nemrég indult be a gazdaság transzformációja és az ország újjáépítése. Miklós ezért New Yorkban találkozott a legfelsőbb szerb vezetéssel is, s megvitatta, Szlovákia milyen módon vehetne részt az újjáépítésben. (mi) Tiltakozik a rendőrszakszervezet Pozsony. A rendőrszakszervezet tiltakozik az ellen, hogy a bűncselekmény elkövetésével vádolt rendőrök ügyében újra a katonai ügyészségek, illetve a katonai bíróságok jáijanak el. Erre a belügyminisztérium tett javaslatot a közelmúlt sorozatos rendőrbalesetei után. A szakszervezet kifogásolja, hogy a tervezett intézkedés az egy évtizeddel ezelőtti gyakorlatot hozná vissza, miáltal csorbulnának a rendőrök nemzetközileg is garantált jogai. (TASR) Nem. bukkantak visszaélésre a Transpetrolnál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Pénzpiaci Felügyelet (ÚFT) vizsgálata megállapította, hogy már nem indokolt a kassai vasmű (VSZ) 21,2 százalékos részvénycsomagja tőzsdei tranzakciójának felfüggesztése - közölte Marek Kacmár, az ÚFT szóvivője. Az értékpapírokat 2001. december 21-én a Transpetrol értékesítette, azonban az átvezetést a felügyelet leállította, mivel kétségek merültek fel a pénzügyi művelettel kapcsolatban. Az akadályok elhárultá- val a pozsonyi tőzsde február 8-án bonyolíthatja le a tranzakciót. A Pénzpiaci Felügyelet és a Legfőbb Ügyészség azonban tovább vizsgálódik a nagy visszhangot kiváltott ügyben, mivel nem kizárt, hogy egyesek kihasználták a részvények eladásával kapcsolatos információkat és manipulálhatták az árakat. Az eladást lebonyolító Trans- petrolt korábban azzal vádolták, hogy kedveződen árfolyamon vált meg a részvénycsomagtól, ám az eddigi ellenőrzések ezt nem erősítették meg. Ennek dacára átvizsgálják az üggyel kapcsolatos valamennyi fél, tehát a Transpetrol, a Postabank, a gazdasági minisztérium, a pozsonyi tőzsde, a Középeurópai Tőzsdeház, a Penta Group és a J&T tevékenységét, (só) A rendeletek kérdése Szlovákia problémája is Meciar a dekrétumokról KOKES JÁNOS Prága. Vladimír Meciar, a HZDS elnöke a prágai Právo című lapban megjelent interjújában beismerte: Szlovákia számára is problémát jelentenek Edvard Benes volt csehszlovák államfő II. világháború után kiadott rendeletéi, amelyek kollektív háborús bűnössé nyilvánították a csehszlovákiai németeket és magyarokat. „A dekrétumok Szlovákia számára is problémát jelentenek. Ennek az eseménynek azonban Szlovákiában más volt a lefolyása (mint Csehországban). Nálunk a németeket nem űzték el. Amint a Vörös Hadsereg előrenyomult, a németek elfutottak előle. A háború után ezért semmiféle összegyűjtésre és kitelepítésekre nem került sor” - állítja Meciar, aki a magyarok kérdését sem kerüli meg: „A magyarok szempontjából azonban a helyzet bonyolultabb, mert sokan közülük Csehországba lettek kitelepítve, s lakosságcserére is sor került: a magyarországi szlovákok Szlovákiába jöttek, a szlovákiai magyarok Magyarországra. A vagyoni problémák már 1955-ben rendezve voltak. Ezért nem tartok attól, hogy ez a probléma Szlovákia számára valamiféle veszélyt rejtegetne. A Cseh Köztársasággal való szolidaritás miatt azonban eddig más volt az álláspontunk.” Arra a kérdésre, hogy a HZDS kormányra kerülése esetén hajlandó lenne-e tárgyalni a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezéséről, Meciar kifejtette. „Nem gondolom, hogy a dekrétumokat meg kellene szüntetni. Ezek már a múlthoz tartoznak. Nincs szó az 1938 előtti állapothoz való visszatérésről. A szudétanémetek és a kárpáti németek inkább erkölcsi kárpótlást igényelnek. Úgy gondolom, hogy ezt már Václav Havel is megtette. Szlovákiában pedig a Nemzeti Tanács tette ezt meg az 1991-ben kiadott nyilatkozatával” - véli a volt szlovák kormányfő. A cseh sajtóban folytatódik a vita benesi dekrétumokról. Petruska Sustrová ismert publicista, a konzervatív Lidové novinyben úgy véli: ami a háború után történt, az egyértelműen etnikai tisztogatásnak minősíthető. A háborús előzmények alapján ez ugyan érthető, de nem menthető. Egy civilizált államban a bűnösséget csak a bíróság állapíthatja meg, s a szudétanémetek esetében ez nem így történt. Az igazságszolgáltatást ugyanis senkinek sincs joga saját kezébe venni. Ezért ami történt, az kollektív bűnösségre alapozott jogsértés volt, s ezt a cseh társadalomnak be kellene ismernie. Zdének Koudelka, a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt képviselője a Právoban azt írja: Zeman kijelentése, hogy a benesi dekrémutok már „kihúnytak”, tarthatatlan és helytelen. Jogi szempontból egy jogszabály vagy érvényben van, vagy nincs. A benesi dekrétumok pedig ma egyértelműen érvényben vannak, hiszen például a kárpótlási pereknél több esetben is hivatkoztak rájuk, mutat rá a képviselő. Átvezethető részvények
