Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-14 / 11. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 14. Előadás a Mária Valéria hídról Pozsony. A Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja szervezésében a Magyar Kulturális Intézetben holnap délután öt órakor Agócs Zoltán a párkányi Mária Valéria híd újjáépítéséről, valamint a tervezett új pozsonyi Duna-hídról és a Japánban található modern hidakról tart előadást. A találkozóra nemcsak a klub tagjait, hanem a további érdeklődőket, elsősorban az egyetemistákat is várják. (ú) A Tükörben nyilvános felvétele Komárom. A városi művelődési központ nagytermében ma délután két órától tartja Tükörben című műsorának nyilvános felvételét a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztősége. Az adást vezető Pék Zoltán és Bárdos Ágnes vendége ezúttal Csabai Izabella jósnő, Czimbalmosné Molnár Éva, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatónője és Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője. A nyilvános felvételre a belépés ingyenes, a szervezők kérik az érdeklődőket, hogy legkésőbb 13.45-ig foglalják el a helyüket, (ú) Elhunyt Eötvös Gábor cirkuszi zenebohóc Budapest. Nyolcvanegy éves korában szombaton váradanul elhunyt Eötvös Gábor Jászai-díjas zenebohóc, érdemes művész. Eötvös Gábor a magyar cirkuszművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja volt, híres száma a „Van másik...!” Az 1950-es években vidéken, majd 1971-től a Budapesti Nagycirkuszban lépett fel az Eötvös családdal. 1965-ben Jászai-díjjal, 1976-ban pedig Érdemes művész címmel tüntették ki. Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét is. Az 1990-es években külföldön turnézott: társulatával bejárta Ausztráliát, Dél- és Észak-Amerikát, egész Európát és fél Ázsiát, osztatlan elismerést szerezve a magyar cirkuszművészetnek. A Fővárosi Nagycirkusz, a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. Eötvös Gábort saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. (MTI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Márai Sándor Alapítvány pályázatot hirdet fiatal szakértelmiségiek részére a következő szakterületeken: ♦jogalkotás, ♦ pénzügyi politika, ♦ regionális politika, ♦ biztonságpolitika, ♦ külpolitika. A pályázóknak maximum 15 gépelt oldal terjedelmű munkát kell benyújtaniuk, melyet hazai és magyarországi szakemberekből álló zsűri fog értékelni. Előnyben részesülnek azok a pályamunkák, melyek az adott szakterület és a kisebbség viszonyát tárgyalják. Minden kategóriában az első három helyezett pályázót fogjuk díjazni, fejenként hétezer, ötezer, ületve háromezer koronával. A legjobb pályamunkákat a nyilvánosság előtt is bemutatjuk 2002 májusában egy konferencián. A pályázaton főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok vehetnek részt. A felső korhatár 33 év. Beküldési határidő: 2002. március 31. Cím: Márai Sándor Alapítvány Erzsébet tér 1203 929 01 Dunaszerdahely. SZÍNHÁZ ___________________________POZSONY___________________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Egy éj Velencében 19 a.ha SZÍNHÁZ: A part 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A Tizedes meg a többiek 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kokain (amerikai) 16.30, 20.30 Az egyetlen (amerikai) 18.45 OBZOR: Balladák (cseh) 18, 20 MLADOST: Traffic (amerikai) 14.30,17.15, 20 MUZEUM: A nyolcadik napon (francia-belga) 19 CHARLIE CENTRUM: Harry Potter és a bölcsek köve_ (angolamerikai) 17, 19.45 Őszi visszatérés (cseh-görög) 18, 20 Ősz New Yorkban (amerikai) 17.30 A bájkeveró (amerikai) 18.30 Kadosh (francia-izraeli) 20 KASSA DRUZBA: Jalla! Jalla! (svéd) 16,18, 20 TATRA: Blow Dry (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (angolamerikai) 16,19 ÚSMEV: Traffic (amerikai) 13.30,16,19IMPULZ: Séta a Holdon (amerikai) 16.15,19.15 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 16, 18 Dr. Szöszi (amerikai) 13.30, 15.30 A gyűrűk ura (amerikai-új-zélandi) 14, 17.15, 20.30 Hamvadó cigarettavég (magyar) 15, 17.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 14, 16, 18, 20 Kémkölykök (amerikai) 13 Kutyák és macskák (amerikai) 14.30 Lovagregény (amerikai) 17.30, 20 Ne szólj száj (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (amerikai) 14, 20 Zoolander, a trendkívüli (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 Csiszár Imre: „Vajon egy ember felruházható-e akkora hatalommal, mellyel az istenek fölé helyezheti magát?" Plebejus egzisztencializmus „Néhány budapesti színháznak már »felkínáltam« a Caligulát, ám mindenütt túl komornak találták. Legnagyobb meglepetésemre Kassán azt állították, náluk éppen erre van igény." (Fecsó Yvett felvétele) A kassai Thália Színház január 17-én Albert Camus Caligula című drámáját mutatja be. A kegyetlenségéről és szeszélyességéről hírhedt római császár történetét az egyik legismertebb magyar- országi színházi rendező, Csiszár Imre állítja színpadra. JUHÁSZ KATALIN Hogyan és kinek sikerült önt Kassára csalogatni? A nyolcvanas években, amikor a miskolci színházat vezettem, gyakran megfordultam Kassán. Évente cseréltünk előadásokat az Állami Színházzal, sót rendeztem is ott, méghozzá Örkény Tóték című darabját. Abban az előadásban a feleséget Darina Poldaufová játszotta, aki jelenleg a Thália Színház művészeti vezetője. Ő keresett fel, és kérdezte meg tőlem, hogy len- ne-e kedvem megrendezni a Caligulát. Nem igazán ismertem a társulatot, de örömmel vállaltam a felkérést, mert régóta szívügyem ez a darab. Kaptam videókat, és meggyőződhettem arról, hogy a társulat alkalmas a mű előadására, vannak köztük robbanékony, energikus, tehetséges fiatalok. Először rendezi ezt a darabot? Igen, és nagy örömmel, mert szerintem ez a huszadik század egyik legizgalmasabb színpadra szánt műve. Néhány budapesti színháznak már „felkínáltam”, ám mindenütt túl komornak találták, azt mondták, a közönség inkább a könnyed hangvételű darabokra vevő. Legnagyobb meglepetésemre Kassán azt állították, náluk éppen erre van igény. A mű befogadása igényes feladat, ugyanakkor az előadás nagyon szórakoztató, ezért is kíváncsi vagyok a nézők reakcióira. Camus elsősorban regényíróként és esszéistaként ismert, a drámáit kevesen olvassák. A Caligulát viszont szinte valamennyi kritikus kiemelkedő műnek tartja. Aki szereti a szerző regényeit, ezt is szeretni fogja? Úgy vélem, a francia egzisztencializmus felosztható egy arisztokratikus és egy plebejus irányzatra. Camus ez utóbbihoz tartozik. Az ő egzisztencializmusa játékosabb, gyakorlatiasabb, emberközelibb, műit mondjuk a Sartre-féle vonal. Sokkal egyértelműbb, közérthetőbb az átlagember számára. A filozófiát, ezt a keserű orvosságot is cukormázzal vonja be, érthetővé teszi. A Caligula befogadásának nehézségeit az okozza, hogy minden mondatának van egy mögöttes jelentése is. Emellett persze fordulatos és lebilincselő mű, sőt, néha szinte már egy izgalmas krimire emlékeztet. Dosztojevszkij regényeihez hasonlítanám a darabot, ahol a bölcselkedés fordulatos cselekménybe ágyazódik. Ha úgy tetszik, ez egy példázat, dramatizált filozófia, a szerző más munkáinak illusztrációja. Egy színpadon előadott párbeszéd sokkal hatékonyabban közvetítheti a szerző gondolatait, mint a próza. Az üzenet a drámán keresztül jut el a legkönnyebben a közönséghez, ezért nevezhető Camus Caligulája az egyik leghatásosabb egzisztencialista műnek. Ennek kapcsán szinte magától megfogalmazódik a kérdés: római környezetben játszódik-e az ön Caligulája, illetve mennyire általános érvényű kérdéseket feszeget? Semmi köze Rómához, mint ahogyan Camus-nek sem volt semmi köze a történelemhez. A darab bármikor játszódhat, ma is, holnap is, mert a fő kérdés örök érvényű: vajon egy ember felruházható-e akkora hatalommal, mellyel az istenek fölé helyezheti saját magát? Kiléphetünk-e a hétköznapiság- ból, megvalósíthatjuk-e a lehetetlent? A diktátor szót Camus soha nem használja. A szerző a művében nem egy politikai diktátor képét tátja elénk, hanem sokkal inkább egy általános emberi problémához közelít, tegyük hozzá, szinte matematikai pontossággal. Caligula útja a gonoszságon át vezet, megcélozza a lehetetlent, és felállít egy képletet a céljai elérésére. Ön szerint a közönség félni fog Caligulától, vagy azt a bizonyos logikai rendszert alapul véve azonosulni igyekszik vele? Ez érdekes kérdés, sokan felvetették, hogy vajon lehet-e azonosulni ezzel az emberrel. Szerintem igen. Nem bánnám, ha egyfajta furcsa komédiásnak, bohócnak látná őt a néző. A bohóccal lehet azonosulni, nevetni rajta, szánni ót, azaz sokféle érzést kiválthat. Caligula jelszava a megvetés. Megveti és lenézi a környezetét, életekkel játszik, élvezettel packázik a világgal. Olyan zseniális ebben a komédiázásban, hogy néha már szeretetre méltó. Mi az, amit Caligula ki mer mondani helyettünk? Például kimondja, hogy a jelenlegi adórendszer egyenlő az emberek teljes kizsákmányolásával, vagy azt, hogy minden kormány lop. Ez jól hangzik, nem? Ennek ellenére ez nem aktualizáló darab, nem is törekszünk valamiféle ak- tuálpolitikai töltet hangsúlyozására, inkább az általánosat szeretnénk megjeleníteni. Milyenek a benyomásai a Thália jelenlegi társulatáról? A legfontosabb különbség az itteni és a magyarországi vidéki társulatok között az, hogy ez utóbbiak egyfajta védőburokban dolgoznak. Élképzelhetetlen, hogy a magyarországi színész ne tudná hetekre előre, mikor, hol és mit fog játszani. Kassán természetes dolog, hogy a próbafolyamat közepén bejelentik, hogy elmarad a másnapi próba, mert a társulatot meghívták valahova játszani. Mivel szükség van a pénzre, a színészek eleget tesznek a meghívásnak. Ez a helyzet egy érdekesebb, képlékenyebb színészi létet jelent, sokoldalúságot kíván. Ha egy színész nem érzi magát biztonságban, az művészileg hasznos is lehet számára. A kiszolgáltatott helyzet egyben lehetőség is, azaz kiaknázható. Itt egyszerűen tudni kell életben maradni. Egy magyar- országi színésznek nincs szüksége erre a képességre... Miről olvashatnak az Új Nő januári számában? 2002 országos kulturális rendezvényei és eseményei Örök téma: férfi és nő LAPAJÁNLÓ A januári szám fő témája a férfi-nő kapcsolat. Az Első feleség vagyok című írás egy manapság nagyon gyakori jelenséget vizsgál: a középkorú férfi elhagyja a feleségét, és új, húszéves feleséget választ. Hogyan viselik ezt az első feleségek? Erről szól az összeállítás. A témához kapcsolódik Grendel Ágota Mellékvágányra állítva és Szerelmünk holtáig című írása. A január hónap még bő ötven év távolából is sokakban felidézi a hazai magyarok kitelepítésének nehéz időszakát. K. Cséfal- vay Eszter neves történészünkkel, Vadkerty Katalinnal beszélgetett a hazai magyarság számának csökkenéséről Miért fogyunk? címmel. Ezt az interjút egészíti ki a Hívogató az iskolába című írás, amely a felsőszeli alapiskola pedagógusait mutatja be. A betegek jogairól címmel Ber- nád Emese készített hosszabb összeállítást arról, milyen elvárásai lehetnek a betegnek az egészség- ügyi intézményekben. Az írást A páciens jogainak szlovákiai chartája egészíti ki. Az Egészség rovatban az arcüreggyulladásról és a migrénes fejfájásról olvashatnak. Az Akinél nem kopogtat a gólya című írás azt mondja el, mit meg nem tesznek a nők, hogy gyermekük legyen. A kiszolgáltatott kisgyermekek védelmében íródott a Védjük a védteleneket! című cikk. Nem lehet nem látni a forgalmas országutak szélén stri- chelő lányokat. Az Örömlányok nyomában az utcanők lelkivilágát és indítékait próbálja feltérképezni. Az Új Nő három akcióra invitálja olvasóit a januári számban. Február 9-én újra megrendezik az Új Nőbált, ismét lesz szépségverseny, az Új Nő Szépe, amelyre máris jelentkezhetnek a szép lányok. A számban már olvasható az Útazzon az Új Nővel Franciaországba! elnevezésű kirándulás részletes programja és a többi tudnivaló, (ún) Közhasznú programlista ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A kulturális minisztérium kisebbségi főosztálya összeállította azon magyar kulturális ünnepségek és rendezvények listáját, amelyek országos jelentőségűek, s melyeket a minisztérium is kiemelten támogat, illetve finanszíroz. Jarábik Gabriella, a főosztály vezetője elmondta, a jegyzék elsősorban az országos, regionális vagy helyi rendezvények szervezőit érdekelheti: „Az elmúlt évben szerettünk volna kiadni egy műsorfüzetet, mely tartalmazta volna az országos, valamint a nagyobb regionális, vagy akár helyi kulturális rendezvények listáját, ezek helyszínét, időpontját. A kiadvány nem készült el, mert csak bizonyos régiókból kaptuk meg a szükséges információkat, s ezek alapján a lista nagyon hiányos lett volna. Pedig az áttekinthető »menetrend« nagy segítség lenne a szervezőknek es a nézőknek, érdeklődőknek is. Elsősorban a szervezőknek abban, hogy lehetőleg egy hétvégére ne időzítsenek két, sót három, a közönség azonos rétegét megszólító országos rendezvényt. Megpróbálunk tehát információkat közvetíteni a Csemadok területi választmányainak, valamint a különböző polgári társulásoknak a képviselői között.” A programlista - mely pillanatnyilag még nem teljes, a változásokról, a pontosításokról hírt adunk majd lapunkban - a következő: Március: 1-3. palóc mesemondó verseny; 23. Húsvéti ünnepváró (Komárom), IV. Béla bronzszobrának felavatása az Európa udvarban. Április: 11-12. Kazinczy Napok (Kassa), melynek része a Szép magyar beszéd verseny; 25-28. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny (Rimaszombat); Tavaszi szél (Pozsony). Május: 11-12. Pünkösdi Ünnepségek (Martos); 24-26. Kodály Napok (Galánta). Június: 5-9. Duna Menti Tavasz (Dunaszerdahely); 18-22. Jókai Napok (Komárom); e hónapban zajlik a Poznaj slovenskú rec országos verseny az oktatásügyi minisztérium szervezésében. Július: 5-től Komáromi Nyári Fesztivál; nyári színjátszó tábor (Palást); Nemzetközi Folklórfesztivál (Dunaszerdahely). Augusztus: fiatal írók tábora (Gombaszög). Október: 11-13. Fábry Napok (Kassa); Médiafesztivál (Komárom); Luxemburgi Zsigmond szobrának felavatása (Komárom). November: 14-17. Falusi Színjátszók Fesztiválja (Szepsi); 22-24. néptáncfesztivál (Komárom); Szenczi Molnár Albert Napok (Szene). December 7.: Karácsonyi Ünnepváró (Komárom). (as)
