Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám, kedd

13 ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 8. Kitekintő Tónk Sándor professzor, az EMTE rektora szerint az első évfolyamon nagyon sok múlik, főképp az, hogy a felsőoktatási intézmény milyen hírnévre tesz szert Immár három hónapja létre­jött, s két hónapja működik az Erdélyi Magyar Tudomá­nyegyetem (EMTE). Október elején - napokon át tartó, kormányfői, miniszteri és ál­lamtitkári látogatásokkal egybekötött ünnepségeken - több helyszínen is megnyitot­ta kapuit a Sapientia. Az ün­nepi beszédek után azonban megkezdődtek a cseppet sem könnyűnek ígérkező hétköz­napok. A fiatal egyetemnek bizonyítania kell. Az erdélyi felsőoktatásban ugyanis ha­talmas a versengés. TIBORI SZABÓ ZOLTÁN Az EMTÉ-n maga az oktatás csak október 15-én kezdődött. Addig a Csíkszeredái Sapientia-fiók 209 első éves diákja Homoródfürdőn előkészítő táborban vett részt. Már ott megismerhették egymást és néhány tanárt, felkészülhettek a Csíkszeredába történő áttelepe- désre. Bevezették őket az egyete­mi életbe, megalakult a hallgatói önkormányzat. Kolumbán Gábor, a Csíkszeredái Sapientia menedzsment és társa­dalomtudományi tanszékének megbízott vezetője és a Sapientia Alapítvány székelyföldi fiókjának elnöke két hónap elteltével úgy látja, hogy egész sor kedvező ta­pasztalatot szereztek. A fiatal ok­tatógárdajói dolgozik. Pezsgő di­ákélet zajlik: megtartották az első Székelyföldi Diákköri Konfe­renciát, megszervezték az első gólyabált is. Családias hangulat alakult ki, s ehhez az is hozzájá­rul, hogy a kollégium és az egye­tem egy helyen van. A nehézségekből is van persze bőven. Kiderült például, hogy a tanárokat túl későn, csak október elsejével szerződtették, ezért kö­zülük szinte senki sem tudott a va­káció ideje alatt a jegyzetek írásá­val foglalkozni. A másik negatív tapasztalat, hogy a diákok alap- képzettsége kiegyenlítetlen. Meg­fogalmazódott az első tanulság: a jövőben már év elején egy szintre kell hozni a diákok alaptudását. Ennek érdekében - véli Kolumbán - az oktatás megkezdése előtt előkészítő tanfolyamokat kell majd szervezni, elsősorban számí­tástechnika, matematikai alapis­meretek és idegen nyelvből. Tónk Sándor professzor, az EMTE rektora megállás nélkül ingázik ae egyetemi intézményeknek ott­hont adó városok között. A leg­fontosabb eredménynek azt te­kinti, hogy elkezdődött a tényle­ges oktatói munka Csíkszeredá­ban és Marosvásárhelyen, illetve folytatódott Nagyváradon, a Par- tiumi Keresztény Egyetemen, amely a Sapientiához kötődik. A rektor is úgy látja, hogy gondjaik az indulás nehézségeihez kapcso­lódnak, hiszen párhuzamosan kel­lett az oktatni, elvégezni a hátra­maradt szervezőmunkát, véglege­síteni az infrastruktúrát. Tónk Sándor szerencsésnek mondja, hogy Marosvásárhelyen - egyete­mi város lévén - sok a tapasztalt tanár. Itt ezért gördülékenyebben indult az élet. Az oktatókat is könnyebb volt megnyerni, hiszen ott műszaki jellegű, illetve szociál- pedagógiai szak indult, s Erdély­ben sok az ehhez értő egyetemi ta­nár. A rektor Marosvásárhelyt kö­zelebbről ismeri, mert ott tanít is. Tónk professzor szerint Csíkszere­dában valamennyire más a hely­zet, mert az nem volt egyetemi vá­ros. Az oktatás ott is jól indult, de a megfelelő tanárok megnyerésé­vel vannak nehézségek. Igen sok az ingázó tanár, s ez megnehezíti a munkát. Úgy véli, Csíkszeredá­ban még bizonyos időre szükség lesz, amíg az oktatás a rendes me­derben folyhat. A rektor azt állít­ja: nem érte meglepetés. Az eltelt időszakban valamennyi helyszínen igyekeztek pótolni a felszereltség hiányosságait. Ma­rosvásárhelyen és Csíkszeredában Hőskor az erdélyi magyar egyetemen korszerű kézikönyvtárat szeretné­nek létrehozni. Másfelől - mivel olyan tudományágakban is indult az oktatás, amelyek esetében megfelelő háttérrel nem rendel­keztek - a könyvtárra nagy szük­ség lenne. Sok segítséget kaptak külföldről, hogy a korszerű igé­nyeknek megfelelhessenek. A Sapientia különböző szakokra kapott ugyan működési engedélyt, az egyetem ideiglenes akkreditáci- óját tartalmazó kormányrendelet azonban eddig nem látott napvilá­got. Tónk Sándor azonban e tekin­tetben is bizakodó:- Komoly ígéretet kaptunk arra, hogy a kormányrendelet már nem késik sokat. Eddig kért szakot en­gedélyeztek, amelyekhez bemu­tattuk az ideiglenes működéshez szükséges dokumentumokat. Te­hát mind a kilenc szak, amellyel indultunk, megjelenik majd a kor­mányrendekben is - állítja. Új elem, hogy sikerült az első ko­lozsvári szak indításához is össze­állítaniuk az akkreditációs doku­mentumokat, be is nyújtották, s túl vannak már az első szakmai el­lenőrzésen. Jóllehet a szakmai jó­váhagyást még nem kapták meg, kérésüket nem is utasították el. Bi­zonyos korrigálásokat kértek tőlük, amelyeket hamarosan elvé­geznek. Tehát Kolozsváron is meg­mozdult az egyetem ügye, s Ton- kék azt remélik: az elkövetkező időszakban ebben a városban is engedélyt kapnak újabb szakokra. Az eltelt két hónapban a román saj­tóban többször támadták az egyete­met: az ott lezajlott rendezvényeket román- és Európa-ellenesnek bé­lyegezték. Székelyföldi román szer­vezetek is kifogásolták például, hogy Csíkszeredában a Sapientián tartották a Székelyföld gazdasági fejlesztésével foglalkozó konferen­ciát, s hogy a Duna TV november 7- én ott mutatta be a Hagymakupolás honfoglalás című filmjét. A román sajtó szemében e rendezvények a Sapientiához kötődtek, de Teoctist pátriárkának, a Román Ortodox Egyház fejének a tiltakozását is ki­váltották. A pátriárka elsősorban a filmben és annak bemutatóján Csíkszeredában elhangzottakat utasította vissza december 6-i ko­lozsvári nyilatkozatában. Tónk Sándor ezt másképp látja:- A román sajtó támadása egy álta­lános kampány része volt, amibe mi is belesodródtunk. A bírált tudomá­nyos konferenciáról az egyetem ve­zetősége tudott, és annak idején a szervezőkkel megállapodott, hogy arra az egyetem épületében, az egyetem keretei között kerüljön sor. Amit rosszallottam, hogy néhány külföldről érkezett tanár ez alka­lommal felvetette az autonómia kérdését, holott tudni való, s hogy ez milyen reakciókat vált ki a román politikusokból. A másik a filmbe­mutató volt. Meg kell mondanom őszintén, azt magam is rosszallot­tam. Nem amiatt, mert bemutatták, hanem az azt követő vitafórum mi­att, amelyen sok olyasmi elhang­zott, aminek nem kellett volna. A megbízott rektori minőségemben fi­gyelmeztettem a két helyszín déká­ni hivatalát, hogy a jövőben ilyesmi­ket ne szervezzenek. Nincs szüksé­günk erre, nekünk nem az a fontos most, hogy intézményeinkben ren­dezvényeket tartsunk. Ott az okta­tás most a legfontosabb. A rektor úgy látja: a diákok könnyen beilleszkedtek. Sőt régi tapasztala­tát emlegeti, miszerint a diákokkal általában kevesebb a gond, mint a tanárokkal. Igyekezett azonban tudatosítani a diákságban, hogy mekkora ennek az első generáció­nak a felelőssége.- Csíkszeredában nemrég talál­koztam a diákönkormányzat kép­viselőivel. Kedves, tanulni akaró fiatalok. Remélem, hogy megér­tették, amit elmondtam nekik, mi­lyen nagy a felelősségük. Ezen az első évfolyamon nagyon sok mú­lik. Főképp az, hogy a fiatal egye­temünk milyen hírnévre tesz szert. Mert ha egy év alatt elterjed, hogy itt komolytalanul folyik a munka, igénytelen az oktatás, akkor a jövőben nehéz dolgunk lesz. Ha vi­szont azt fogja mindenki tapasz­talni, hogy itt igenis színvonalas, komoly az oktatás, akkor gyorsab­ban megerősödne a hírnevünk, az intézmény maga - mondja. A tudományos kutatás terén folytat­ták a már korábban megkezdett munkát. Az alapítvány keretében működik a Tudományos Programok Intézete. Egyelőre nincsenek saját kutatóik. Eddig a romániai magyar tudomány támogatására írtak ki ku­tatói pályázatokat. Tónk professzor szerint ez azt jelenti, hogy nemcsak a saját intézetük alkalmazottainak a kutatásait támogatják anyagilag, hanem bármely magyar felsőfokú oktatásban részt vevő tanár vagy di­ák kutatási programját.- Az idén rendkívül színvonalas pályázatok érkeztek. A tudomá­nyos életünk elitje - kis munkakö­zösségekkel, amelyekbe diákokat, fiatal kutatókat vonnak be - végzi a kutatásokat. Jó reményünk van arra, hogy az első eredményeket nemsokára könyv alakjában is le tudjuk tenni az asztalra. Ez a kötet az elmúlt esztendő ösztöndíjasai­nak a kutatásait tartalmazó tanul­mányokból áll össze - közli nem kevés büszkeséggel. Majd szerényen teszi hozzá, mek­kora örömet jelentett számukra, hogy az egyetem megfigyelői, il­letve tanácskozási joggal meghí­vást kapott a Magyar Rektori Kon­ferencia munkálataira. Ez az in­tézmény számára rendkívül fon­tos, hiszen ezzel a gesztussal a magyar egyetemi és akadémiai közösség mintegy befogadta a Sa- pientiát, s partnernek tekinti. Jövőbeli terveik közé sorolja a rektor újabb szakok beindítását Kolozsváron. Zenetudományra, zenepedagógiára gondoltak, mert ezt nagyon igénylik, s hiány­szakoknak számítanak. Egy médi­aszakhoz most készítik az akkre­ditációs papírokat. Ezeknek még meg kell teremteni a feltételeket Kolozsváron. Az elmúlt időszakban vádak is ér­ték a Sapientiát. Ezek főképp a magyar költségvetéstől kapott pénzek túlságosan könnyű elkölté­séhez kapcsolódtak. Hírek kereng­nek a pénzszórásra emlékeztető költekezésről, és a helyi bérekhez képest meglehetősen magas fize­tésekről és tiszteletdíjakról is. Könyvvizsgálók is állapítottak meg hasonló rendellenességeket, a köz- beszerzési előírások be nem tartá­sát. Nehéz azonban megmondani: mely hibák történtek szándéko­san, s melyek a kezdetekkel együtt járó tudatlanságból. Hátránynak tűnik az is, hogy az er­délyi magyar egyetemi oktatók egy része a Sapientiát még mindig nem hajlandó versenyképes fel­sőfokú oktatási intézménynek te­kinteni. Tónk Sándor és csapata azonban mindezekre újabb tervek valóra váltásával válaszol. Kolozsvár, 2002. január Az első hallgatók Csíkszeredán MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS ROMÁNIÁBAN ÁLLAMI, MAGYAR NEMZETISÉGŰ DIÁKOK SZÁMA: 16 000 (ebből anyanyelven tanul: 5000) Kolozsvár- Babes-Bolyai Tudományegyetem (a 2000/2001. tanévben 46 szakon folyt magyar nyelvű oktatás) Marosvásárhely- Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem- Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia Bukarest- Bukaresti Egyetem, hungarológiai szak MAGÁN, AAAGYAR NEMZETISÉGŰ DIÁKOK SZÁMA: 3000 (ebből anyanyelven tanul: 2000) Központok: Kolozsvár- A Sapientia egyetem központi székhelye (új szakok engedélyezés alatt) Marosvásárhely- Műszaki, kertészeti, szociálpe- dagógia Nagyvárad- Partium Keresztény Egyetem (vallás, egyházi, közgazdaság, fi­lozófia) Csíkszereda- Agrárgazdaság, könyvelés, vi­dékfejlesztés, társadalomtudomá­nyok, menedzsment UKRAJNA MOLDOVA Nagyvárad Kolozsvár 0 0 Nyárádszereda 0 Marosvásárhely Székelyudvarhely 0 ©Csíkszereda Bukarest JUGOSZLÁVIA DUNA BULGARIA MAGYARORSZÁGI EGYETEMEK ÉS FŐISKOLÁK ERDÉLYBEN MŰKÖDŐ, KIHELYEZETT TAGOZATAI Magyar állami támogatással Magyarországi magánfelsöoktatás Csíkszereda- Szent István Egyetem, Gödöllő- Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron Nyárádszereda- Szent István Egyetem, Gödöllő Székelyudvarhely- Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola (Grafikon: Népszabadság)

Next

/
Oldalképek
Tartalom