Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 7. Gazdaság és fogyasztók 9 Jelenleg évi 100 millió euró körüli támogatás érkezik Brüsszelből, csatlakozásunk után az összeg a tízszeresére nőhet Új pályázási lehetőségek nyílnak Dunaszerdahely. 2002-ben teljesen átalakul a PHARE- program regionális fejlesztési része, ennek köszönhetően az eddiginél sokkal többen kaphatnak belőle támogatást - mondta a dunaszerdahelyi Vámbéry Vállalkozói Klub ta­lálkozóján Lukác Zsolt, az építésügyi és régiófejlesztési tárca szekcióigazgatója. TUBA LAJOS Az euróövezetben viharosan nő az új készpénz szerepe A cseh Nemzeti Vagyonalap sikeres 2001-es mérlege Véleménye szerint abban, hogy ná­lunk külön minisztérium foglalko­zik a régiófejlesztéssel, sokat szá­mít, hogy az Európai Unión belül ezt külön szerkezetátalakító elem­ként kezelik. De a kormány szándé­kát bizonyítja a parlament által 2001. október 18-án elfogadott ré­giófejlesztési törvény is, amely janu­ár elsejétől lépett életbe. Ennek alapján a legfontosabb hatásköröket a regionális önkormányzatok gya­korolják. Mivel azonban a regionális önkormányzatokon belül több eset­ben is politikai egyszínűség alakult ki, felmerült a kérdés, mi a garancia arra, hogy a megyék egyes részeit kiszorítják a támogatások elosztásá­ból. Lukác Zsolt szerint az uniós ala­pok esetében biztosított az ádátható elosztás. De a regionális pénzek osz­tásakor is érvényesül majd a part­nerség elve. A minisztérium a regio­nális fejlesztésről szóló törvény elfo­gadása után megkezdte módszerta­ni anyagok készítését, amelyek az első időszakban segítik majd az új önkormányzatokat, ületve azok al­kalmazottait a partnerség kialakítá­sában és a pénzalapok adminisztrá­ciójában. A megyei önkormányza­toknál a régiófejlesztésre jutó pénz­zel kapcsolatban egyelőre Lukác Zsolt is csak a külföldi példákra tu­dott utalni, ahol ezen a szinten lé­teznek pénzügyi alapok. Míg má­sutt általában az adóbevételekből képezik ezeket, nálunk egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a me­gyék esetleg a saját költségvetésük­ből elkülöníthetnek pénzt erre a cél­ra. Érdekes újdonság viszont, hogy átalakulás előtt áll a PHARE regio­nális fejlesztési alapja. Ez az uniós alap jelenleg a legfontosabb regio­nális fejlesztési segélyforrás, amely két éve csak a legalább 2 millió eurós költségvetésű kelet-, illetve közép-szlovákiai projektumok szá­mára élérhető. Az eredeti modell alapján 2003-tól ezt a lehetőséget az egész ország területére kiterjesz­tenék. Lukác Zsolt a dunaszer­dahelyi vállalkozói klub tagjainak viszont elmondta, hogy az idén a program várhatóan teljesen átala­kul, és ennek köszönhetően az eddi­gihez képest sokkal többen hozzá­férnek majd. A minisztérium ugyan­is az Európai Bizottsággal arról tár­gyal, hogy a felkészülés meggyorsí­tása érdekében a segélyt ezentúl el­sősorban a kapacitásépítésre orien­tálnák. Ennek célja, hogy mire Szlo­vákia uniós tagország lesz, az egyes régiók készen álljanak a szerke­zetátalakító alapok felhasználására. Mert míg jelenleg évi 100 millió euró (4 milliárd korona) körüli tá­mogatás érkezik Brüsszelből, a csat­lakozás után ez a legszerényebb becslések szerint is a tízszeresére nő majd. Erre pedig az egész ország­nak készülnie kell, Pozsony kivéte­lével. A regionális fejlesztési minisz­térium ez alapján Brüsszel felé új programokat készít elő. Ezek ún. grantschémák lesznek, amelyek ot­tani jóváhagyása után az érdeklő­dők által beadott projektumokat már itthon bírálják el és hagyják jó­vá. Ennek keretében egyrészt felké­szítő tréningek indulnak, ezekre fő­ként az önkormányzatok küldhet­nek majd embereket. Ezenkívül a nemzeti régiófejlesztési terv ún. ágazati cselekvési tervei alapján fut­nak majd programok. A szociális- ügyi minisztérium például foglal­koztatási projektumot készít elő. A gazdasági minisztériumban három nagy projektumot terveznek: ide­genforgalmit, kis- és középvállalko­zókat támogatót, ületve az ipari par­kokat támogató programot. Ezért Lukác Zsolt a dunaszerdahelyi- eknek is azt ajánlotta, hogy a nem­zeti régiófejlesztési tervben a régió­jukra vonatkozó prioritások alapján már most kezdjék meg projektumok előkészítését. Ezek beadására előre­láthatólag jövő ősszel lesz lehető­ség. A minisztérium ugyanis az ún. grantschémákat májusra terjeszti be Brüsszelbe, majd ezek jóváha­gyása után kezdődhet meg a hazai programok futtatása. Az előzetes in­formációk alapján minderre az idén 12-15 millió euró (500-650 millió korona) áll majd a rendelkezésükre. A regionális fejlesztés nélkülözhetetlen eleme a kellő számitógépes felszereltség (Archívum) Gyorsul az átállás üteme Milliárdos bevételek sora MTI-HÍR Brüsszel. Az újév második mun­kanapjára az előző napi 20-ról át­lagosan 40%-ra nőtt az euróöve­zetben az új készpénzzel bonyolí­tott fizetések aránya, s a készpénz- kiadó automaták 97%-át állították át euróra - közölték az Európai Bi­zottság illetékesei. A jelek arra val­lanak, hogy az állampolgárok igyekeznek már aZ átállás első né­hány napjában megszabadulni a még birtokukban lévő nemzeti va­lutától. Emiatt a bankokban to­vábbra is hosszabbak a sorok a szokásosnál, a kiskereskedelmi há­lózatban viszont a kiszolgálás már visszatért a rendes kerékvágásba. A készpénzkiadó automaták átállí­tása a 97%-os aránnyal gyakorlati­lag befejezettnek tekinthető, az övezethez tartozó országok több mint a felében pedig már a 100%- os arányt is elérték. Az euróval tör­ténő készpénzfizetések aránya mindenütt meredeken emelke­dett, s a csütörtöki 40%-os átlag mellett három országban (Görög­ország, Luxemburg és Németor­szág) már meghaladja az 50, Hol­landiában pedig a 75%-ot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh Nemzeti Vagyonalap 2001-ben a privatizációk révén összesen 164 müliárd cseh korona bevételre tett szert - közölte Jifí Rusnok cseh pénzügyminiszter. A vagyonalap tavaly 14, jelentős álla­mi részesedéssel bírt stratégiai fon­tosságú vállalat magánosítását zár­ta le, s ebből ered a 164 milliárdos bevétel. „A 2001-es évet a nagypri­vatizáció esztendejeként könyvel­hetjük el” - vélekedett Rusnok. A Zeman-kabinet tavaly a Komercní banka és a Ceská pojistovna pénzin­tézet, a Prazské vodovody a kanali- zacie prágai csatornaművek, a Jan Becher-Karlovarská Becherovka likőrgyár, az Unipetrol vegyipari csoport, a Transgas gázművek és 8 regionális gázszolgáltató állami tu­lajdonhányadát juttatta magánkéz­be. A nagyprivatizáció folyamata 2002-ben sem áll le, jelenleg a Cesky telecom magánosítása zajlik. A kormány elképzelései szerint a távközlési cég ügyében március vé­géig kellene dönteni, azonban nem kizárt, ha az ajánlatok nem lesznek megfelelők, akkor a cég többségi részesedését nem adják el. (s, ú) Csehországban a lakosság mintegy 70 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, az arány eléri a nyugat-európai szintet Térj ed a mobilmánia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban 2001-ben majdnem hárommillió mobiltele­font adtak el. Az év elején 4,3 mil­lió mobiltelefon volt használatban, az év végén pedig 7,2 millió - ösz- szegezték az adatokat a három mo­biltelefon-szolgáltató kimutatásai alapján. Összehasonlításul: Szlová­kiában az év végén az EuroTel 950 ezer ügyféllel rendelkezett, a Globtel klienseinek száma pedig már ősszel átlépte az 1 milliót. Cse­hországban a legnagyobb hálózat­ban, a Eurotelnél az év végén 3,238 millió telefon volt használat­ban, több mint egymillióval több, mint egy évvel korábban. A máso­dik helyen lévő Paegas hálózat az eltelt év folyamán 985 ezerrel nö­velte ügyfelei számát, 2,85 mülió- ra. A maradék ügyfél - 860 ezer - a legfiatalabb hálózaté, az Oscaré, amely csak a 2000 végén kezdte meg működését. Távközlési szakér­tők szerint jelenleg Csehországban a lakosság 70 százaléka rendelke­zik mobütelefonnal, vagyis a piac telített, az arány eléri a nyugat-eu­rópai szintet. Ennek alapján a cé­gek arra számítanak, hogy az idei évben az ügyfelek száma már jóval mérsékeltebben gyarapodik, mint tavaly, 2001-ben. A kereskedők ki­mutatása szerint az eddig eladott mobütelefonok száma mintegy 8,5 millió, de a készülékek egy részét nyilván nem használják. Az Eurotel például nem sorolja ügyfelei közé azokat, akik ugyan előfizettek a szolgáltatásra, de az utóbbi másfél évben nem töltötték fel készülékei­ket. A Paegasnál pedig azokkal nem számolnak, akik egy éve nem használják mobiljukat. Rendkívüli népszerűségnek örvend az SMS rö­vid szöveges szolgáltatás. A csehek karácsonykor és szüveszterkor ös­szesen több mint 70 millió rövid szöveget küldtek egymásnak. Az előző évektől eltérően ezúttal a há­lózatok nem estek ki, és bírták a terhelést, (m, só) A maroktelefonok térhódítása A mobiltelefonnal rendelkezők aránya 2001 végén. Az adatok száza­lékban értendők (Forrás: MfD) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Németország és a munkanélküliség Berlin. A német gazdasági mi­niszter szerint a munkanélküliek száma idén ádagosan 300 ezer­rel lesz kevesebb 1998-hoz, az előző kormány utolsó évéhez ké­pest. 1998-ban ádagosan 4,279 millió munkanélküli volt Néme­tországban. Az idei választások­ra készülő kormány már koráb­ban kénytelen volt elismerni, hogy nem tudja teljesítem azt az ígéretét, miszerint 2002-ben 3,5 millióra csökkend a munkanél­küliek számát. (MTI) A Peugeot-Citroen növelte eladásait Párizs. A francia PSA Peugeot- Citroen autógyár 2001-ben 11,3%-kal növelte eladásait: 3,134 millió autót értékesített a múlt évben. Erre az évre a válla­lat, számos új modell megjelen­tetésével, 3,25 mülió autó eladá­sát tervezi. Az új 206-os és 307- es modellnek köszönhetően Peu- geot-ból 1,899 milliót értékesí­tettek, ez 2000-hez képest 13,3%-os növekedés. Citroenből az előző évhez képest 8,3%-kal adtak el többet, főleg a C5 és a Xsara Picasso sikerének köszön­hetően. Az utóbbiból 36%-kal nőtt az eladás. A PSA Peugeot- Citroen jelentése szerint a válla­lat eladásai az elmúlt négy évben közel 50%-kal növekedtek. A francia autógyártóé jelenleg a nyugat-európai autópiac 15%-a és a francia piac 34%-. Vüágpiaci részesedése 5,4%. (MTI) Állástalanok száma Ausztriában Bécs. A munkanélküliség drámai növekedése decemberben is foly­tatódott Ausztriában: összesen 267 825 regisztrált álláskereső­vel a munkanélküliek száma 50 689 fővel, 23,3%-kal nőtt. No­vemberhez képest, szezonálisan 19,1%-kal, 42 948 fővel több munkanélkülit vettek nyüvántar- tásba decemberben. A nem önál­ló foglalkoztatottak száma de­cember végén 3100 298 millió volt, 593-mal maradva el a tavaly évvégi adattól. Novemberben számuk még 3 137 386 millió volt. A nyilvántartás szerint a munkanélküliségi ráta a novem­beri 6,7 százalékról december­ben 7,9%-ra nőtt. Az előző évhez képest 1,4%-os volt a növekedés. A legerőteljesebb növekedés a munkanélküliek számában az előző évhez képest az építőipari állásoknál mutatkozott. (MTI) Szétdarabolják a cseh Unipetrolt Prága. A cseh Unipetrol vegy­ipari csoportot - amely iránt a MÓL is érdeklődött - tavaly de­cemberben megvásároló szintén cseh Agrofert máris túlad a cso­port legértékesebb részein. Az amerikai Conoco kőolajipari vállalat az Unipetrolért fizetett teljes vételár (11,75 milliárd cseh korona) mintegy kéthar­madát, vagyis 6-7 milliárd kö­zötti összeget fizet ki a Ceská ra- finérska kőolajfinomítóért és a Benzina benzinkúthálózatért. Ebből következik, hogy az Agro- fertnek csupán alig 5 milliárd koronát kell törlesztenie az Uni­petrolért. A cég a vegyipari cso­port értékes részeiből tehát csak a Chemopetrolt, a Kaucukot és a Spolanát tartja meg. Andrej Ba- bis, az Agrofert tulajdonosa kö­zölte: az Unipetrolnak a cége kezében maradó része összesen 20 milliárd korona adóssággal terhelt, míg a Conoco által ki­szemelt cégek vállát mindössze 5 milliárd korona adósság nyomja. (MfD) A DaimlerChrysler forgalma Frankfurt. A német-amerikai DaimlerChrysler autógyártó cso­portnál a tavalyi forgalom 150 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 162 müliárd euró után. Bevétel szerint a DaimlerChrys­ler a világ harmadüt legnagyobb autógyártója. (MTI) Az Ergo Biztosító 2001-es profitja Pozsony. Az Ergo Biztosító ta­valy 5 mülió korona nyereséggel zárt, ami mindössze a negyede a 2000-es nyereségének. A rosszabb gazdasági eredmény döntően annak köszönhető, hogy jelentős összegeket emész­tett fel a kötelező gépjármű-biz­tosításra történő felkészülés. Ta­valy az életbiztosítás terén 560 mülió, az egyéb biztosítás terén pedig 271 mülió koronát gyűjtöttek be, pénzügyi tartalé­kuk pedig az év végén elérte a 920 millió koronát. (SITA) Lakásfejlesztésre 2,176 milliárd Pozsony. Az építésügyi minisz­térium három lakásépítési prog­ramjának együttes idei pénzügyi kerete 2,176 milliárd korona. Ebből 745 építkezést finanszí­roznak, melyek ha elkészülnek, 21 483 lakással gyarapítják az ország lakásállományát. (TASR) A pöstyéni fürdő privatizálása Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alap (FNM) január 24-re tolta ki a pöstyéni gyógyfürdő magáno­sítása iránt érdeklődők számára az ajánlatok beérkezésének ha­táridejét. Az információk sze­rint hét cég folytatott pénzügyi átvüágítást a gyógyfürdőben. Az FNM a fürdő 67 százalékos részvénycsomagját szeretné ér­tékesíteni, legalább 1 milliárd koronáért. (TASR) Gázmű vesítésre közel 2 milliárd Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) 2002-ben 1,643 milliárd koronát szeretne fordítani a gázművesítésre, ami éppen a kétszerese a tavalyi 828 millió koronának. Jelenleg Szlovákiá­ban a háztartásoknak mintegy 20 százaléka nincs még gázművesítve. (TASR) A CSOB növeli az alaptőkéjét Pozsony. A CSOB 220 millió koronával 720 millió koronára növelte a CSOB Lakás-takarék­pénztár alaptőkéjét. A pénzinté­zet második éve működik a szlovák piacon, jelenleg 80 ezer ügyfele van, a klinseinek akár már 4,75 százalékos kamatozá­sú hitelt is nyújt, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,820 Lengyel zloty 12,116 Angol font 68,721 Magyar forint (100) 17,514 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,634 Dán korona 5,758 Szlovén tollár (100) 19,674 Japán ien (100) 36,429 Sváici frank 28,958 Kanadai dollár 29,887 USA-dollár 47,700

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom