Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 2. TANÁCSADÓ Mekkora lelépő illet? K. F.: Munkáltatómtól felmon­dást kaptam, melyben lelépő fizetésére kötelezte magát há­rom havi átlagbérem összegé­ben. Ám amikor az utolsó havi béremet kézhez kaptam, ah­hoz csak kéthavi átlagbérnek megfelelő lelépő volt csatolva. Kérdésemre a vállalatnál kö­zölték, hogy a kollektív szerző­désre való hivatkozással téve­sen kötelezték magukat a há­rom havi lelépő kifizetésére, ugyanis a kollektív szerződés a felmondás ideje alatt még nem volt megkötve. Milyen esélyek­kel perelhetek? BERNÁTH SZILVIA Alelépőről szóló 195/1991 Tt. számú törvény kimondja, hogy létszámleépítéskor, amelyről az Ön esetében is szó van, az alkal­mazottnak kéthavi átlagbére nagyságának megfelelő lelépő- re keletkezik joga. A munkálta­tó és a szakszervezet között megkötött kollektív szerződés vagy a vállalat más belső sza­bályzata meghatározhatja, hogy az elbocsátott alkalma­zottnak kifizetett lelépő nagysá­ga emelkedhet, mégpedig leg­feljebb átlagbére nagyságának háromszorosával. Ez tehát azt jelenti, hogy az átszervezés mi­att elküldött volt alkalmazott­nak lelépő címén legfeljebb át­lagbére ötszöröse fizethető ki. Amennyiben a munkáltatónál a felmondás pillanatában nem lé­tezett érvényes kollektív szerző­dés, akkor a lelépő meghatáro­zásánál csakis a törvényből le­het kiindulni. A munka törvény- könyve ugyanis kimondja, hogy érvénytelen az a jogügylet, amely tartalmát vagy célját te­kintve törvénybe ütközik vagy a törvényt megkerüli; ha ez az ér­vénytelenség csak a jogügylet (esetünkben a felmondás) egy részére vonatkozik, akkor, amennyiben a jogügylet tartal­mából vagy jellegéből kiindulva nem derül ki, hogy ezt a részt nem lehet elválasztani a jog­ügylet többi részétől, csak ez a rész érvénytelen. Magyarul te­hát; a munkáltatónak azon tör­vénybe foglalt kötelezettsége, mely szerint három havi lelépőt fizet ki, érvénytelen, ugyanis el­lentétes a törvénnyel. Amennyi­ben tehát a felmondás pillana­tában sem kollektív szerződés, sem más belső előírás nem ha­tározta meg a lelépő nagyságá­nak emelését, nézetem szerint volt munkaadója helyesen járt el, amikor Önnek csak két havi átlagbér nagyságának megfele­lő lelépőt fizetett. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és társai ügyvédi iro­da munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A svédek többsége az euróért Stockholm. A svédek többsége már támogatja az euró megho­nosítását - ez derült ki egy friss ismertetett felmérésből. A Gal­lup intézet közvélemény-kuta­tásának eredményéi szerint a svéd választók 51 százaléka szeremé, ha a svéd koronát a valutaunió közös pénze váltaná fel. Az eurót a megkérdezettek 38 százaléka utasította el, 11 százalék nem nyilvánított véle­ményt. Svédország jórészt a la­kosság korábbi, döntően eluta­sító hozzáállása miatt nem vett részt az euróövezet megalapítá­sában, így január l -jétől ott nem került forgalomba az új kö­zös valuta. (MTI) Dráguló bolgár cigaretta Szófia. Az új fogyasztási adó­kulcs alapján a cigaretta ára az év elejétől átlag 42 százalékkal drágult Bulgáriában. A fo­gyasztási adók emelésétől a bolgár államkassza az idén a tavalyinál mintegy 90 millióval nagyobb, összesen 369 millió leva bevételt remél. A dohány­áruk egyébként különböző mértékben drágulnak, így pél­dául az importált cigaretta csu­pán átlagosan 31 százalékkal kerül többe Bulgáriában 2002. januárjától. (MTI) Nem használhatják az eurót Belgrád. Podgoricai állítások­kal szemben Montenegró - a kisebbik jugoszláv tagköztár­saság - nem kapott engedélyt az Európai Központi Banktól (EKB) arra, hogy nemzeti va­lutaként használhassa az eurót- mondta Mladjan Dinkic ju­goszláv szövetségi jegybankel­nök A jegybankelnök Milo Djukanovic montenegrói elnök kijelentésére reagált, misze­rint Podgorica hivatalos enge­délyt kapott az euró meghono­sítására EKB-tól. Montenegró­ban eddig - amióta fagyossá vált a viszony Belgrád és Podgorica között - a német márkát, s nem a jugoszláv di­nárt használták hivatalos fize­tőeszközként. (MTI) Növekedés a román Daewoonál Bukarest. 2001 első tizenegy hónapjában a Daewoo Romania gépkocsi-exportja el­érte a 90 millió dollárt. Január és október között a gyár 10689 gépkocsit exportált és 6109 jár­művet adott el a belső piacon. A Daewoo Romania gépkocsi­exportja 60 százalékkal emel­kedett a múlt év hasonló idő­szakához képest. A gyár 32 millió dollár értékben expor­tált sebességváltókat és moto­rokat Egyiptomba és Lengye­lországba. (MTI) Karcsúsít a Renault autógyár Párizs. A Renault francia autó­gyártó óriásvállalat bejelentet­te, hogy felére csökkenti már­kakereskedőinek számát Euró­pában 2004-ig, ezek száma eszerint akkorra nem haladja meg 900-at. Ugyanakkor az új modellek kifejlesztésére szánt időt is jelentősen mérsékli majd. Louis Schweitzer, a vál­lalat elnöke azt is közölte, hogy reményei szerint költsé­geiket 2004-re éves szinten kö­rülbelül egymilliárd euróval faragják le. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,760 Lengyel zlotv 12,133 Angol font 70,044 Magvar forint (100) 17,470 Cseh korona 1,346 Svéd korona 4,590 Dán korona 5,75 Szlovén tollár (100) 19,668 Japán ien (100) 36,814 Svájci frank 28,880 Kanadai dollár 30,392 USA-dollár 48,335 Le kell bontani az Európai Unió gazdaságát fojtogató korlátokat. Egyelőre az amerikai dollár marad az úr Versenyképes lesz-e az euró? Az euró felbukkanása ellenére a dolláron még korai lenne átgázolni (Archívum) Az Unióban forgalomba ke­rültek az eurós bankjegyek és érmék. Sokan ettől a lé­péstől várják a dollár - a vi­lág jelenlegi vezető pénzne­me - egyeduralmának a vé­gét. Az alábbiakban több szemszögből tekintjük át az euró versenyképességét be­folyásoló tényezők várható alakulását 2002-ben. HORVÁTH MIHÁLY Az eurózóna gazdasági növekedése várhatóan csak az év első néhány hónapjában fogja meghaladni az amerikai növekedés ütemét. Ennek egyik oka, hogy az eurózóna gazda­sága kevésbé rendült meg a szep­temberi tragikus események nyo­mán. Közrejátszik még maga a pénzcsere folyamata is, amely való­színűleg nagyobb költekezésre fogja ösztönözni a régi fizetőeszközöktől szabadulni kívánó európaiakat és így a keresleti oldaról támogatja majd a növekedést. Mivel azonban az amerikai központi bank szerepét betöltő FED jóval hamarább reagált a gazdasági visszaesést jelző mozza­natokra és sorozatosan csökkentette a kamatláb szintjét, ezért a 2002 fe­lére várt gazdasági élénkülés is jó­val láthatóbb lesz. Ellenben, az Eu­rópai Központi Bank (ECB) tétova hozzáállása miatt, az eurózóna ten- gődése tovább fog tartani. Az eurózóna növekedését továbbá hát­ráltatja a strukturális reformok foly­tonos elodázása, noha ezen a téren nagy lehetőségek nyílhatnának meg az uniós piac előtt. Az Egyesült Államok várható gazda­sági fellendülése és a növekedés kedvező küátásai zöldmezei befek­tetésekre és egyéb felvásárlásokra, portfolios befektetésekre késztethe­tik majd az európai gazdasági és pénzügyi nagyvállalatokat a tenge­rentúlon. Mivel az USA-ban az inf­láció nagyon alacsony, sőt előrejel­zések szerint 0 százalék körül lehet 2002-ben, ez a tény nagyon előnyös befektetési lehetőséggé teszi az amerikai értékpapírokat, ami to­vább növelheti a tőkekiáramlást az eurózónából. Azért az euró mellett is szól néhány tény. Az eurózóna fo­lyó fizetési mérlege összehasonlít­hatatlanul jobb az amerikai mérleg­nél, és az európai vállalatok, leg­alábbis ami az adósságállományt il­leti, jobb állapotban vannak, mint az amerikai vállalatok nagy része, ami növelheti az európai vállalati kötvények (és így az euró) iránti ke­resletet. Az elmúlt időszakban az ECB na­gyon visszafogott volt a kamatláb csökkentése terén, követve a hagyo­mányos feltevést, hogy a nagy ka­matkülönbség az eurózóna és az USA között majd kedvez az euró ár­folyamának, legalábbis ez volt az égjük indok a sok közül. Sajnos ez ebben a formában több ok követ­keztében nem működött, sőt éppen ellenkezőleg, a dollár csak erősö­dött, az európai növekedés lassult, és így az ECB hitelessége nagy csor­bát szenvedett. Ellenben, ha Ameri­ka gazdaságának sikerül elindulni a felfelé ívelő pályán és mindez inflá­ciós nyomás nélkül sikerül, akkor a FED szakmai elismertsége az égbe fog szökkenni. Márpedig előrelát­hatólag így lesz, hacsak valami vá­ratlan nem történik. A várhatóan megújuló amerikai növekedés nö­velni fogja a pénz iránti keresletet az USA-ban és a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a FED-et a kamatláb lépcsőzetes emelésére fogja késztetni. Egyidejűleg az ECB, látván az eurózóna stagnálását, ag­resszív kamadáb-leszállításokat fog Az eurózónának jelenleg nincs szüksége erős pénznemre. valószínűleg végrehajtani. Az ilyen módon szűkülő kamatlábkülönbség végső soron újra csak a dollárnak kedvez. Noha a Bush kormányzás elején nem volt egyértelmű, hogy az új garnitúra fenntartani kívánja-e a Clinton éra „erős dollár” politikáját, mára már nyilvánvaló, hogy az erős dollár, mint amerikai nemzeti szim­bólum, a republikánus kormány gazdaságpolitikájának is az egyik alappillére. Az európai vonalon, az ECB lényegét tekintve belenyugo­dott, sőt félig-meddig leplezve elé­gedett is a gyengébb euróval. Az eurózónának ugyanis jelenleg nincs szüksége erős(ödő) pénznemre. Egyrészt mert az infláció lassul, másrészt mert a gyengébb pénznem segíti az európai termékek verseny- képességét a világpiacon, ami a gaz­daság növekedésének egyik alapfor­rása. Az eurózónában sorozatosan tartot­tak választásokat 2001-ben vagy tartanak 2002-ben. Ez a tény nagy mértékben befolyásolja a szükséges szerkezeti átalakulások előre (nem) menetelét. És itt van még az Unió bővítésének a kérdése. Az előbb- utóbb a monetáris unióhoz csatla­kozó országok a maguk pozitívumai mellett magukkal fogják hozni a sa­ját gazdasági gondjait is. Sokan fél­nek, hogy az ECB alacsony inflációt célzó politikája veszélyben lesz. Azonban ez a feltevés túlságosan borúlátónak tűnik. A csadakozni kí­vánó országoknak ugyanis egyrészt nagyon szigorú gazdasági követel­ményeknek kell megfelelni, más­részt a gazdasági teljesítményük nem éri el a jelenlegi Európai Unió össztermékének 10 százalékát, tehát bárhogyis alakul gazdasági helyze­tük, a hatás csak elenyésző lesz. Ahogy az a fentiekből kitűnik, egyetlen súlyos érv sem szól egyér­telműen az euró mellett. Az ameri­kai gazdaságnak nagyot kellene buknia, hogy az euró győztesen ke­rüljön ki a vezető pénznemek csatá­jából. Ha az eurózóna gazdasági és politikai döntéshozói nem akarnak arra várni, hogy az amerikai gazda­sági újjáéledés nem várt megtorpa­nása hozza meg az euró erejét, ak­kor lényeges szerkezeti változtatá­sokat kell végrehajtaniuk. Már léte­zik egységes európai pénznem, most a feladat egy igazán egységes, szerkezetében és szabályaiban ho­mogén európai piac létrehozása. Az európai piacot a túlszabályozás, túl­zott központi beavatkozás és a rövid távú nemzetgazdasági érdekek szűklátókörű védelmezése jellemzi. A munkaerő piacról hiányzik a ru­galmasság és a tőke szabad mozgá­sát értelmeden belső korlátok aka­dályozzák. Ezért nem tud az eurózóna versenyképes lenni az amerikai rendszerrel. Ugyan Euró­pából sohasem lesz Amerika és ez így jó, de ha az európai döntésho­zók hosszú távon fenntartható eu­rópai jólétben és erősödő euróbán gondolkoznak, akkor bizony le kell bontaniuk az eurózóna gazdaságát fojtogató korlátokat. A szerző az ING Bank elemzője Az Európában tartott illegális eredetű készpénzállomány összege jóval preghaladja az 500 milliárd eurót A feketepénzek Svájcba veszik az irányt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zürich. Az euró megjelenésének perceiben az Európában tartott fe­ketepénzek Svájcba áramlanak, amely ideális menedéknek tűnik. Az UBS Warburg bank becslése sze­rint az Európában tartott fekete eredetű készpénzállomány jóval meghaladja az 500 milliárd eurót, de akár az 1100 müliárdot is elérhe­ti. A bank azzal számol, hogy ennek a „fiókokban és matracok alatt tar­tott” pénznek 10 százaléka keres menedéket svájci bankokban vagy befektetésekben. E pénz egy része ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tavaly harmadízben vég­zett az 1. helyen a General Electric a Financial Times (FT) hagyományos év végi felmérésén. A világ legelis­mertebb cégének 2001-ben lekö­szönt vezetője, Jack Welch is meg tudta őrizni első helyét a cégvezetők között. A brit gazdasági napilap az üzleti világ 914 topmenedzserét kérdezte meg. Az ötven vállalatot tartalmazó lista a szakértők számá­ra nem tartogat meglepetéseket - a bűncselekményekből származik, de jelentős az az összeg is, amelyre le­gális úton tett szert tulajdonosa, csak épp eltitkolta az adóhatóság elől. Becslések szerint csupán Né­metországban 100-150 milliárd márkára tehető ez az összeg. A vá­mosok megkettőzött éberséggel fi­gyelik az illegális készpénzkivitelt. A napokban egy Svájcba igyekvő német állampolgárnál 200 ezer márkát találtak, noha a törvények utazásonként csak 30 ezer márka kivitelét teszik lehetővé előzetes en­gedély nélkül. Ha ezt meghaladó összegről van szó, be kell jelenteni Boeing vagy az Amazon.com,.kiesé­se” azonban jól tükrözi a világgaz­daságban tavaly végbement válto­zásokat. Az internetes piac össze­omlása és a távközlési cégek gyen­gélkedése nyomta rá bélyegét a Fi­nancial Times listájára. Á vüág leg­elismertebb cégeit tartalmazó rang­sor élcsoportjába tartozó hat cég 2000 óta nem változott. Annál na­gyobb a különbség a maradék 44 helyen. A 2000-ben még 7. helyen álló Cisco idén csak a 27. lett, a 15. helyről a 32-re esett a McDonald’s, a vámszerveknek, amelyek tájékoz­tatják az adóhatóságokat. A bünte­tések szigorúak. Egy belga állam­polgárt, aki még 2000 decemberé­ben 41 millió francia frank (6,25 millió euró) értékű valutát és rész­vényt akart átvinni Svájcba, a kö­zelmúltban 10 millió francia frank büntetésre ítéltek, és elkobozták az átcsempészni kívánt pénzt és érték­papírokat. Svájcba érkezvén a csempészek fellélegezhetnek, a svájci hatóságok az adócsalást nem tekintik olyan cselekménynek, amelyről tájékoztatniuk kellene a csempész hazájának hatóságait. A és 30 hellyel esett vissza a sportszer- gyártó Nike is. A távközlési iparág gyengélkedését tükrözve eltűnt a listáról a Vodafone, de megerősítet­te pozícióit a finn Nokia. Nem utol­sósorban a szeptember 11-ei tragé­dia utóhatásaként három kivétellel eltűntek a légitársaságok is a listá­ról. A legelismertebb vezetők listá­ján Jack Weichet, a GE leköszönt el­ső emberét a microsoftos Bill Gates követi. A 3. helyre a Berkshire Hathaway vezetőjét, Warren Buffetet tették. (O-o) pénz elhelyezésére számos lehető­ség nyílik Svájcban. Akár bank­számlára is be lehet fizetni, vagy ér­téktárgyakat és ingatlant lehet vá­sárolni rajta, minthogy Svájcban semmilyen törvény nem írja elő, hogy bizonyos értékhatáron felül hitelkártyával vagy bankátutalással kell fizetni. Ennek megfelelően a készpénzzel való fizetés általános gyakorlat az országban, és az utób­bi időben feltűnően sok gazdag olasz vásárolt lakásokat Svájcban készpénzért, teljesen törvényesen, közjegyző jelenlétében számolva le a vételárat, (m) Vállalatok rangsora 1. (1.) General Electric elektro. 2. (2.) Microsoft IT-informatika 3. (5.) IBM IT-informatika 4. (3.) Sony fogyasztási cikk 5. (4.) Coca-Cola élelmiszer Zárójelben a 2000-es helyezés Vállalatvezetők rangsora 1. (1.) Jack Welch - G. Electric 2. (2.) Bill Cates - Microsoft 3. (6.) Warren Buffett ­Berkshire Hathaway 4. (3.) Lou Oerstner - IBM 5. (11.) Nobuyuki Idei - Sony Zárójelben a 2000-es helyezés Harmadik alkalommal végzett a General Electric az élen a Financial Times ranglistáján A legjobb cégek és cégvezetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom