Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. Kitekintő A tapasztalatok azt mutatják, hogy a férfiak hajlamosak elfogadni a politikai realitásokat, a jogsértéseket, a korrupciót, de a nők közül sokan úgy látják: másképp is lehetne csinálni Argentínában mindenki Evita akar lenni Az Evita-kultusz a rendőröket nem hatja meg (Reuters-felvétel) Argentínában virágzik az Evita kultusz: Juan Perón tá­bornok feleségének - aki többek között Andrew Lloyd Webber musicaljének kö­szönhetően vált világhírűvé- tere, utcája és számos szobra van Buenos Airesben. I NÓTÁI EDIT Ötven évvel halála után az idősebbek még mindig elhomá­lyosuló tekintettel idézik fel a vi­haros karriert befutó elnökné jó­tetteit, és bár a fiatalok között már sokan vitatják erényeit, a po­litikusok még ma sem függetle­níthetik magukat teljesen az Evi- ta-mítosztól.- Emlékszem, egy ismerős beván­dorló családnak néhány nappal az érkezésük után váratlanul meghalt a kislánya. Fogalmuk sem volt, kihez forduljanak az idegen országban, ahol még a nyelvet sem beszélték. Az Éva Pe­rón Alapítvány azonnal segítsé­gükre sietett: néhány órán belül papot küldtek, koporsót és egy kis gyorssegélyt - meséli egy ma­gyar származású asszony, és hoz­záteszi: Evita egyszeri és megis­mételhetetlen jelenség, aligha­nem angyal volt. Mások számára a kép korántsem ilyen egyértelmű. - Evita valójá­ban fanatikus, hatalomvágyó asszony volt, aki soha nem tudott megszabadulni a szegény, ráadá­sul törvénytelen származása miatt érzett kisebbségi érzéstől. De emellett rengeteg pozitív dolog is fűződik a nevéhez - magyarázza a Buenos Aires-i ombudsman he­lyettese, akit a sors különös szesz­élye folytán Diana Maffiának hív­nak. (Ilyen névvel Argentínában sem könnyű karriert csinálni: csak azért nem inzultáljak lépten-nyo- mon, mert egy híres mando­linművész leszármazottja.) A nőpolitikában is járatos Maffia úgy véli: Evita személye ma is meg­osztja a társadalmat, utálják vagy istenítik, de semleges senki sem tud maradni. A mítoszt erősíti, hogy a mai politikusgeneráció tőle kapta az első cipőjét vagy játékát. A legendához az is hozzájárul­hat, hogy Perón tábornoknak és feleségének emlegetése a katonai diktatúrák idején tilos volt. A pe­ronizmus baloldali szárnyához tartozók az 1970-es években va­lóságos forradalmárt kreáltak a volt elnöknéből: bár Evita való­ban megdöntött bizonyos társa­dalmi-politikai tabukat, és sokat tett a szegényekért, de ettől igen­csak távol állt - hangsúlyozza Maffia, és magyarázatul hozzáte­szi: - A peronizmus, amiben a szocialista vonások keveredtek a fasisztoid tanokkal, leginkább az egyén teljes alárendeltségét hangsúlyozta az állammal szem­ben. Perón tábornok egy sokat idézett mondása szerint „a forra­dalomra, akár a néppel, akár a nép nélkül, de mindenképpen sor kerül”. Ennek az eszmének, és különösen férjének rendelte alá magát Evita is. Nem véletlen, hogy a feministák különösen haragszanak rá: kihar­colta ugyan a nők szavazati jogát, de csak azért, hogy minél többen voksoljanak a férjére. Az egyenjo­gúságért vívott küzdelemnek itt vége is szakadt, és ideológiájá­ban mélyen konzervatív maradt: „Minden nő legfontosabb felada­ta az anyaság” - hangoztatta. És mivel neki magának nem lehetett gyereke, egyfajta politikai anya­ságot vállalt a társadalom, főképp az elesettek, a szegények fölött. Ők ezt meg is hálálták: míg a középosztály felháborodot­tan kritizálta drága ruhái és mér­hetetlen költekezése miatt, addig a szegények istenítették és saját lehetséges felemelkedésük szim­bólumának tartották a Dior-kol- lekciókban pompázó elnöknét - mutat rá Diana. Nem véletlen, hogy az Evita-kul­tusz a szegényebb negyedekben a legerősebb, és ezt a mai politi­kusnők (akik a legtöbb esetben Evitához hasonlóan politikusfele­ségek) is igyekeznek kiaknázni. - Egyelőre nincs új Evita, de társa­dalmi vita ide vagy oda, minden­ki hozzá akar hasonlítani - állítja Diana. Carlos Menem volt elnök felesége, a chilei exszépségki- rálynő váratlanul „Evitásra” fé­sülte a haját és a negyvenes éve­ket idéző kosztümöket kezdett hordani, amikor Menem újravá­lasztásáért kampányolt 1999- ben. Eduardo Duhalde jelenlegi elnök hitvesét, Chiche asszonyt pedig már több nyugati hetilap is - leginkább az olvasók ér­deklődésének felkeltése érdeké­ben - Evitához hasonlította. Annyi bizonyos, hogy mindketten a szegények támogatását tűzték ki célul: de míg Perón felesége sa­ját alapítványa élén, részben a vállalatoktól kicsikart „forradal­mi adókból” finanszírozta a szo­ciálpolitikát, addig Duhalde hit­vese már miniszterként irányítja a szociális tárcát. Chiche asszony felelevenítette Perón tábornok egyik találmá­nyát, a „manzanares”-nek neve­zett lakóközösségeket is: Perón úgynevezett lakótömb (manza- na) megbízottakat nevezett ki a szegényebb negyedekben, akik szemmel tartották, politikailag felvilágosították és szükség ese­tén feljelentették az ott lakókat. Ezek persze most már másképp működnek: a lakótömb élén most egy nő áll, akinek a feladata, hogy megszervezze a környéken lakó asszonyokat. A szociális tár­ca élelmiszersegélyekkel juttat nekik, ők pedig cserébe összejö­veteleket szerveznek, ahol általá­ban felvilágosító előadások hang­zanak el. - Sok asszony itt hall először a fogamzásgátlásról, a családtervezésről, az egészségvé­delemről - mondja Diana Maffia. Az akciókat sokan bírálják, mert úgy vélik: az élelmiszerekért cse­rébe peronista szavazatgyűjtés folyik. Valószínűleg ebben is van valami, csakhogy az állam nem tud mindenhol jelen lenni, és az információk, segélyek így leg­alább a megfelelő helyre jutnak - érvelnek a támogatók. Az argentin politikában egyéni jogon (vagyis nem a férjük olda­lán) egyelőre viszonylag kis sze­rep jut csak a nőknek, pedig akt­ívan politizálnak, csak nem a ha­gyományos módszerekkel. Nők Asszonyok állnak az edénycsörgetéssel kísért tüntetések élén is. szervezték az első diktatúraelle­nes tüntetéseket a hetvenes évek­ben: a Május téri Anyák és Nagya­nyák eltűnt fiaik és unokáik miatt vonultak az elnöki palota elé. Asszonyok állnak a cazerolazók, az edénycsörgetéssel kísért tün­tetések élén is. - Az argentin ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a férfiak hajlamosak elfogadni a politikai realitásokat, a jogsérté­seket, a korrupciót, de a nők kö­zül sokan úgy látják: másképp is lehetne csinálni. Minél több nő lép ki a politikai porondra, annál nagyobb esély van rá, hogy meg­változhat a politika és a politizá­lás módja - állítja a helyettes om­budsman. Addig is marad az Evita-kultusz, és a népi zarándoklat a bebalzsa­mozott elnökné sírjához. Éva Pe­rón a nemzet nagyjainak fenntar­tott Recoleta temetőben pihen, ami leginkább egy sorsára ha­gyott szoborparkhoz hasonlít. Sí­rok vagy hagyományos kripták helyett minden családnak saját templomocskája van: a klasszi­kus keresztény kápolnákat itt-ott megszakítja egy minizsinagóga, sőt olykor néhány csupa üveg, szállodarecepciót idéző építmény is. Evitát azonban Perón tábor­nok mellett hiába keressük: Éva családja ugyanis összerúgta a port az elnöknét huszonkét évvel túlélő és újranősülő férjjel. Hosszas barangolás után és egy amerikai turistacsoport segítsé­gével végre egy eldugott mellé­kutcában ráakadunk a Duarte család kriptájára, ahol néhány ki- suvickolt réztábla jelzi: itt pihen Evita, a nemzet jótevője. Az ar­gentinok útjelző tábla nélkül is idetalálnak: a kripta kapujában mindig van friss virág. Buenos Aires-Budapest, 2002. január Eva Perón. A középosztály felháborodottan kritizálta drága ruhái és mér­hetetlen költekezése miatt, a szegények istenítették, és saját lehetséges felemelkedésük szimbólumának tartották a Dior-kollekciókban pompázó elnöknét (Fotó: internet) Az ember csak kapkodja a fejét az információk hallatán; ki gondolná, hogy a filmrendezők száznál is többféle műhó között, továbbá fagy és jég széles skálájából válogathatnak Dunába vizet, Coloradóba havat? R. HAHN VERONIKA A brit kisvállalkozások egyik gyöngyszeme egy Gloucestershi- re-ben székelő cég, amely a havat ritkán látó szigetországból száz­negyven fajta műhóval elégíti ki a világméretű keresletet. A hóvál­lalkozó Snow Business profilja legalább annyira különösnek lát­szik, mint a Dunába vizet horda­ni, Athénba baglyot vinni vagy Newcastle-be szenet szállítani. A Snow Business a világ film- művészetének első számú hó- és téli jelenetek szakértője, de a kö­zelmúltban még inkább reflek­torfénybe került, amikor kide­rült, a vállalatnak köszönhetők a Harry Potter és a bölcsek köve filmben látható havas jelenetek, ugyanúgy, mint ahogy glouces- tershire-i eredetűek az Angelina Jolie-val a címszerepben forga­tott Tomb Raider, a Bridget Jones és a 102 kiskutya hófödte tájai. Az ember csak kapkodja a fejét az unikális cégről szerzett informá­ciók hallatán. Ki gondolná, hogy a filmrendezők száznál is többfé­le műhó között, továbbá fagy és jég széles skálájából válogathat­nak. Általában minden jelenet­hez hat-hét különféle hótermék kombinációját kell alkalmazni, hogy a kamera a legjobb fényben, leghitelesebben tüntethesse fel a képet. Logikus persze, hogy az adott műhótípus kiválasztása számtalan körülménytől függ. Aktuális feladat: el kell készíteni a Harry Potter 2 film fehér kockáit. Minél közelebbről ábrázolja a ka­mera a cselekményt, annál jobb minőségű mesterséges hóra van szükség. Egészen más színvonalú „anya­got” használnak, ha csak néhány órára kell befújni hóval a díszle­tet, különös gonddal kell eljárnia az „anyagbeszerzőnek”, amikor természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban forgatnak, mert itt arra is kell ügyelni, hogy a szintetikus anyagokat a forga­tás után teljesen el lehessen tün­tetni. Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, többek között a költségvetési tényezőket. Nem érdemes például „de luxe” minő­ségű műhavat elpocsékolni hát­térjelenetekre. Egyes fajták vesz­élyesek, mert a színészek köny- nyen elcsúsznak rajtuk. Lényege­sek a környezeti aspektusok is, a hóorákulumok lehetőség szerint az ökobarát és biológiai lebomló- képességgel rendelkező típuso­kat alkalmazzák. Az igazi hó egyértelműen csak bajt okoz. Hiába felülmúlhatat­lan a hamisítatlan havas táj és je­ges vidék látványa, a szűz havat egy pillanat alatt, még a forgatás előtt, egy rossz lépéssel tönkre te­hetik a színészek, esetleg a lovak. Kiszámíthatatlan, mikor hullik le és mikor olvad el. A Snow Business a nyolcvanas években alakult ki és első, cellu­lózon alapú hófajtája a Neil Jor­dan rendezte Farkasok társasága című filmben debütált. A kilenc­venes évek második felében a vál­lalkozás Los Angelesben, Dél-Ka­rolinában és Németországban is nyitott irodákat és a „Snow Busi­ness Systems” havas-jeges termé­keit képviselőkön keresztül szá­mos ország, köztük Magyaror­szág stúdióihoz eljuttatják. An­nak ellenére, hogy műfajában ko­ronázatlan király, a Snow Busi­ness helyi munkaerőt alkalmazó kis egységekben működik, így ké­pes egészen személyes, „méretre szabott” szolgáltatást nyújtani. Folyamatosan kísérletezik és fej­leszt ki új hóanyagokat. Minden­nek eredményeként nincs olyan napja az évnek, amikor ne lenne részese télies filmjelenet forgatá­sának a világ valamely részén. A most legaktuálisabb feladatok közé tartozik a Harry Potter 2, a Harry Potter és a titkok kamrája, illetve az egyelőre „Bond 20- ként” emlegetett legújabb 007-es ügynök film fehér kockáinak előkészítése. London, 2002. január (Reuters-felvétel) A tél örömei gloucestershire-i műhavon

Next

/
Oldalképek
Tartalom