Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. Kultúra - oktatás Tizennégy nyelvi szakon folyik a jövendő fordítók, tolmácsok és elméleti filológiai szakemberek képzése a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karán „Kitágítottuk a magyar nyelv határait” Dr. Alabán Ferencet, a besz­tercebányai Bél Mátyás Tu­dományegyetem Filológiai Karának dékánhelyettesét az öt éve alakult intézmény eredményeiről, az ottani magyar tanszék sajátossá­gairól ás a képzés profil­járól, valamint a végzett hallgatók érvényesülési le­hetőségeiről kérdeztük. LACZA TIHAMÉR A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Kara ebben az évben lesz öt­éves. Fennállásának e rövid ide­je alatt milyen eredményeket ért el? A besztercebányai filológiai kar az egyetem nyolc kara közül a leg­fiatalabb, 1997 szeptemberében alakult. A szlovákiai egyetemek rendszerében ez az egyetlen kar, amely komplex és rendszeres tan­tervi program keretében a fordí­tók, műfordítók, tolmácsok és fi­lológiai szakemberek ötéves ma­giszteri képzését látja el. A kar mindennemű tevékenységét - az oktatói és a tudományos munkát, a publikációkat - annak az elvnek az érvényesítése hatja át, amely a hazai kultúra legjobb demokrati­kus és humanista hagyományain alapszik, s amely lehetőséget biz­tosít a szabad véleménynyilvání­tásra és kritikai gondolkodásra. A kar hét tanszékén jelenleg közel 70 tanár látja el az oktatást. Ti­zennégy nyelvi szakon folyik a jö­vendő fordítók, tolmácsok és el­méleti filológiai szakemberek képzése, a nappali tagozaton több mint 470, a kihelyezett tagozaton több mint 130 diák tanul. Az alig ötéves múltra visszatekintő besz­tercebányai filológiai kar rövid idő alatt minőségi szakoktatói munkával hívta fel magára a fi­gyelmet, jelentős eredményeket ért el a szakos orientációjából eredő tudományos kutatásban. Működésének kezdetétől napjain­kig negyven önálló kötetet, mo­nográfiát, tanulmánygyűjteményt és tanulmányi szöveget adott ki, folyamatosan jelenteti meg az egyetlen szlovákiai soknyelvű fi­lológiai szakfolyóiratot, a negyed­éves Filologická revue-t, amely­nek kedvező visszhangja van itt­hon és külföldön is. Tudomásom szerint a beszter­cebányai filológiai kart egyszer már akkreditálták, mégis arról hallottam, hogy jelenleg gon­dot okoz önöknek az akkredi- táció. Karunkat 2000 decemberében már egyszer akkreditálták, ké­sőbb adminisztrációs okokra hi­vatkozva felfüggesztették. Az el­múlt hónapokban az Akkreditá- ciós Bizottság legújabb rendeletéi alapján a karról szóló anyagot az új vezetés teljes mértékben átdol­gozta, kiegészítette és újból be­nyújtotta. Jelenleg karunk anya­gát az Akkreditációs Bizottság munkacsoportja értékeli és ter­jeszti elő jóváhagyásra. Helyénvalónak tartja-e, hogy önök éppen Besztercebányán alapították meg a magyar tan­széket? Filológiai szaktanszéket filológiai karon lehet létrehozni, és ez most Besztercebányán működik. A ma­gyar szakos képzés számára is több szempontból kedvező, hogy Szlovákia szívében van, mivel e téren nem lehet, nem szabad csak Nyugat-Szlovákiában gondolkod­ni, a magyar kisebbség geográfiai elhelyezkedése szempontjából sem. Nem lehet csodálkozni azon, ha Közép- és Kelet-Szlovákia déli részéről a közelebbi magyaror­szági főiskolákra és egyetemekre iratkoznak be az érdeklődők, s nem a pozsonyi, komáromi, nyit- rai felőoktatási intézményekbe. Azzal, hogy a besztercebányai egyetemen nyitottunk magyar szakot, magyarországi vélemé­nyek szerint is hagyományt te­remtettünk és kitágítottuk a ma­gyar nyelv határait. A köztudatba egyre inkább be­kerül a besztercebányai magyar szakos képzés, mely nem a pe­dagógusok felkészítését szol­gálja. Mi a specifikuma az önök tanszékének és a képzés profil­jának? A besztercebányai finnugor nyel­vek tanszékét 1998 szeptemberé­ben hoztuk létre, ami annyit je­lent, hogy most már a nappali ta­gozaton négy évfolyamban folyik a magiszteri képzés. A kihelyezett tagozaton a losonci konzultációs központban is képezünk magyar \S A specializálódási r lehetőség egy új műfordítói generáció színre lépését is jelent­heti, újból megerősöd­het és gazdagodhat a szlovákiai magyar kont­rasztív nyelvészeti, ösz- szehasonlító irodalmi és interdiszciplináris .. kutatás területe. \\ szakos diákokat. Tanszékünk a kar és a szak jellegének megfele­lően a filológiai alapképzés után a felsőbb évfolyamokban háromfé­le specializálódást kínál a diákok­nak: a fordítói, illetve műfordítói, a tolmács és a filológiai szakoso­dás lehetőségét. Ez visszatükrö­ződik az éppen most átdolgozott tantervben, a kredit rendszerű oktatási tevékenységi formában. A specializálódási lehetőség egy Illusztrációs felvétel új műfordítói generáció színre lé­pését is jelentheti, újból megerő­södhet és gazdagodhat a szlováki­ai magyar kontrasztív nyelvészeti, összehasonlító irodalmi és inter­diszciplináris kutatás területe. Hogyan látja a fordítás és tol­mácsolás szak érvényesülési le­hetőségét? Az érdeklődők a nyelvek tanulá­sában, a (mű) fordítói, tolmács, valamint filológus szakképzettség megszerzésében a társadalmi megbecsülés és érvényesülés le­hetőségét látják. Ezt bizonyítja a felvételire jelentkezők ismétlődő­en magas létszáma is. Ehhez a tényhez nyilván hozzájárul a pe­dagógusi pálya utóbbi években megfigyelhető jelentős társadal­mi presztízsvesztése, valamint a szlovákiai magyar tanító- és ta­nárképzés körüli problémák meg­oldatlansága, krónikus bizonyta­lansága és kedvezőtlen helyzete. A filológiai, fordítói és tolmács szak végzősei kulturális terüle­ten, szerkesztőségekben, kutató- intézetekben, levél- és kézirattá­rakban, a vállalkozói szférában, a diplomácia területén és a társada­lom különböző szintű állami és magánszférájában működő fordí­tói, tolmács valamint tudományos kutatói státusokban helyezked­hetnek el, és szakuk jellegének, egyéni képességeiknek megfelelő feladatokat láthatnak el. Milyen a finnugor nyelvek tan­székének tanári ellátottsága? Hány magyar szakos diák tanul Besztercebányán? Fokozatosan fejlődő tanszékün­kön jelenleg hat tanár látja el az oktatást, köztük két professzor és két habilitált docens. A tanszék titkárnője egyúttal a kézikönyvtár irányítója. Tanszékünk tagja töb­bek között a filológiai kar egyete­mi tanácsának elnöke és egyik dékánhelyettese. További terve­inkben szerepel a tanári állomány bővítése, mivel az újabb évfolyam megnyitásával, a diákok létszá­mának emelkedésével és a továb­bi szakdiszciplínák besorolásával újabb tanerőkre van szükségünk. Reméljük, idő kérdése csupán, hogy tanszékünk mellett magyar nyelvi lektorátus és vendégokta­tói státus jöjjön létre a magyar és a szlovák kulturális minisztériu­mok közötti kulturális és tudomá­nyos együttműködési szerződés keretében. Ha mindez létrejön, diákjaink könnyebben és szerve­zettebben jutnának hozzá az ok­tatás során használt szakiroda- lomhoz, a szakkönyvtár és a tudo­mányos műhely is megerősödhet­ne. Magyar szakos diákjaink lét­száma a nappali és az extern ta­gozaton meghaladja a hatvanat, közülük többen szakpárosításuk­nak megfelelően német, angol nyelvterületeken és Magyarorszá­gon vannak részképzésen. Mi a kredit rendszerű oktatás lényege? A láedit oktatási formát a 2001/ 2002-es akadémiai évben vezettük be az 1. évfolyamban. Lényegét már rövidített megnevezése is jelzi: ECTS - European Credit Transfer System. Ennek értelmében a diá­kok az egyik európai egyetemen szerzett krediteket átvihetik egy másik európai egyetemre a tanul­mányok folytatásakor. A szerzett kreditek kölcsönös elismerésével teret kap a diákok aktivitása, és le­egyszerűsödnek a formalitások. Az angol nyelvű megnevezések egy­ségesek lesznek az európai kontex­tusban, s az információs bázis egy­értelműséget biztosít a diákok cse­réjének lebonyolításában is. A diá­kok értékelése is komplexebbé vá­lik, a másik egyetemen való tanu­láskor nem kell megszakítaniuk a stúdiumot, mint azt a klasszikus oktatási rendszerben kellett. A kredit rendszerű oktatási forma további előnye, hogy a diákok önállóan tervezhetik meg egész stúdiumukat, önállóan állítják össze tantervűket és órarendjüket, választhatják meg a tanulás tem­póját és oktatóikat, ütemezhetik be egyetemi tanulmányaikat, önál­lóan határozhatják meg szakmai profiljuk kialakításának feltételeit. A külföldi partner egyetemeken való tanulás alapvető követelmé­nye pedig az idegen nyelvek tudá­sa, ezért egyben minden egyetemi hallgató érvényesülésének, ered­ményességének és külföldi tanulá­sának feltétele. Jellemző-e, hogy az önök tan­székére csupán a közép-szlová­kiai diákok jelentkeznek? A híresztelések ebben az esetben is túloznak. Ugyanúgy vannak di­ákjaink a nappali tagozaton Po­zsonyból, Komáromból, Duna- szerdahelyről, mint Rimaszom­batból, Kassáról, Királyhelmecről és más szlovákiai városokból. A losonci konzultációs közpon­tunkban a kihelyezett tagozaton tanuló diákjaink főként a közép­szlovákiai régióból valók. Ez vi­szont természetes dolog, mivel ezt a kihelyezett oktatói közpon­tot az ő kérelmükre nyitottuk meg. Milyen szakpárosításokkal nyit­ják meg a magyar szakot a kö­vetkező tanévben? A kredit rendszerű oktatásra való fokozatos áttérés a következő tan­évre meghirdetett stúdiumlehető­ségeket is kibővíti. A diákok a nappali tagozaton a magyar sza­kot szabadon párosíthatják az an­gol, a szlovák, a német, a spanyol és a francia nyelvi szakokkal. Elő­zetes felméréseink és konzultáci­óink szerint kellő szintű érdeklő­désre számíthatunk a felsorolt szakpárosítási lehetőségek eseté­ben, s a szlovákiai magyarság kö­rében eddig hiányolt szaklehető­ségeket is kínálunk. A beszterce­bányai filológusképzés (tolmács és műfordító) további lehetősége­it felhívás formájában közzétet­tük a szlovákiai magyar sajtóban is. \\ A kredit rendszerű r oktatásra való fo­kozatos áttérés a követ­kező tanévre meghirde­tett stúdiumlehető- yy ségeket is kibővíti. NV Mi a véleménye a felvételiző di­ákok magyar nyelvi és irodalmi felkészültségéről? A felvételiző diákok teljesítmé­nyén meglátszik, hogy melyik is­kolában érettségiztek, vagy hogy ki tanította nekik a magyar nyel­vet és irodalmat. Vannak jó ké­pességű és eredményes középis­kolai, illetve gimnáziumi magyar szakos tanárok, s vannak persze olyanok is, akik nem veszik át még az előírt tantervi anyagot sem. Sajnos az előbbiekből van kevesebb. A felvételizők számára gondot szokott okozni a komplex nyelvtani elemzés és a verstani feladatok megoldása. A diákok bevallása szerint több gimnázi­umban nem gyakorolják a helyes­írást, nem jut idő a nyelvtanra, a poétikai ismereteket a tanár sem tudja meggyőzően. Örülnénk, ha észrevételeinket személyesen el­mondhatnánk a gimnáziumi sza­kos tanároknak, s megbeszélhet­nénk a tennivalókat. Mindnyá­junk érdekét szolgálná! Zokogó majom című műve a 20. század egyik mérföldköve a magyar prózatörténetben Elhunyt Bálint Tibor író MTI-JELENTÉS Bukarest. Elhunyt Bálint Tibor író, a romániai magyar irodalom egyik kiemelkedő kortárs alkotó­ja. Az írót kolozsvári otthonában érte a halál. Bálint Tibor 1932. június 12-én született Kolozsváron. Újságíró­ként kezdte pályafutását. 1953-tól 1955-ig az Igazság szerkesztősé­gének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás cí­mű lap belső munkatársa lett. 1967-től szerkesztőként dolgozott a Napsugár című gyermeklapnál, íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi ere­jű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban ki­adott Csendes utca ezeket gyűjtöt­te össze. Hat évvel később jelent meg kor­szakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy él­hetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve im­már a magyar prózatörténetben. Az önéletrajzi műben a külvárosi környezetből jött gyerek életútját követi nyomon az újságíróvá válá­sig. A XIX. századi realista hagyomá­nyok és a XX. századi modern irányzatok eredeti keverékének számító regény kirobbanó könyv­siker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is te­kinthető regény, az 1978-ben megjelent Zárándoklás a panasz­falhoz. A két nagy regény trilógiává bő­vült az 1998-ban kiadott Bábel to­ronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Ti­bor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kri­tikusok szerint műfajt teremtett a „Jegyzetek a köröm hátán” soro­zatával, amelyben írói portrékat rajzolt fel öt-tíz sorban a világ- és a magyar irodalom klasszikusai­ról. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki több kötet­nyi regényt, novellát fordított ma­gyarra a román irodalom legneve­sebb szerzőinek munkáiból. Alkotói tevékenységét több nagy­díjjal jutalmazta a Román írószö­vetség. Magyarországon a kilenc­venes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Nem egészen egy héttel ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapes­ten vette át életművéért a Márai Sándor-díjat. MTI-JELENTÉS Stockholm. Kilencvennégy éves korában, hosszú betegség után el­hunyt Astrid Lindgren svéd írónő, aki halhatatlanná tette Harisnyás Pippi alakját. Az 1907. november 14-én Astrid Ericsson néven a dél-kelet-svédor- szági Vimmerbyben született írónő ugyanahhoz a svéd gyermekiroda­lom-vonulathoz tartozik, mint Sel­ma Lagerlöf, a Nils Holgersson, vagy Gösta Knutsson, a Kóbor Mu- ki szerzője. Kezdetben irodalmi lektorként, majd egy könyvkiadó vállalat menedzsereként dolgo­zott. Legnevezetesebb regénye úgy szü­letett, ahogyan számos más gye­rekkönyv a világirodalomban: kis­lányának, Karinnak írta 10. szüle­tésnapjára, és azokat a története­ket dolgozta fel benne, amelyeket korábban betegsége idején mesélt neki. Harisnyás Pippi egy szeplős, vörös copfos csibész kislány, aki egyedül él majmával és lovával. Egy bőrönd arany van a birtoká­ban, továbbá egy olyan fa, ame­lyen csokoládé és limonádé terem. A könyvet előbb egy nagy kiadó visszautasította, majd 1945-ös el­ső kiadásakor a kritika igen fagyo­san fogadta. A „célközönség” azonban rögtön a szívébe zárta Pippit, aki, mint egy svéd esztéta írta, „nem példakép, nem kínál er­kölcsi magaslatot, és meghatni sem akar, csupán azokra az alap­vető igényekre válaszol, amelyek­re a gyerekeknek szükségük van, hogy magukévá tegyék a világot”. A regényt 60 nyelvre, köztük üz- bégre, szuahélira és zulura fordí­tották le, több alkalommal megfil­mesítették. További műveiben, a Kati Amerikában, Az ifjú Mester­detektívben, az Oroszlánszívű fi­vérekben, vagy a Déli rétben is egészen különleges világot tudott teremteni, hősei olyan gyerekek, akiket minden kényszer nélkül ne­velnek, és szabadon álmodhatnak, írásaiban gyakran használta fel szűkebb hazájának népmeséi ele­meit és mítoszait is. Könyveinek si­kerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. „A falusi, konzervatív, vallásos Svédországból származom - val­lotta Astrid Lindgren - Soha nem akartam megkérdőjelezni a fenn­álló társadalmi rendet. Csupán azt szerettem volna elérni, hogy meg­változzon az emberek mentalitása, bemutatva az olyan nevelés haté­konyságát, amely garantálja a gyermek önállóságát, hogy képes legyen megbékélni a világgal”. Legnevezetesebb regénye a Harisnyás Pippi, amelyet hatvan nyelvre fordítottak le Meghalt Astrid Lindgren svéd írónő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom