Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 28. Közélet 5 Bauer Edit államtitkár: „Akkor módosítsunk rajta, ha a gyakorlat is bizonyítja, hogy a törvény tarthatatlan" Elfogadható kompromisszum A parlament tavaly júliusban elfogadta a Munkatörvény­könyv módosítását és a hoz­zá kapcsolódó köztisztvise­lői és közalkalmazotti tör­vényt. Az utóbbi napokban azonban több koalíciós párt is hibákat talált az idén ápri­lis 1-jén életbe lépő jogsza­bályban. A törvényről Bauer Editet, a munka-, szociális és családügyi minisztérium ál­lamtitkárát kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Az egyik kifogás az, hogy a Munkatörvénykönyv 48 órában határozza meg a heti munka­idő felső határát. Ön egyetért a bírálókkal? Sok indokolatlan és sok indokolt kifogás merült fel a törvény ezen részével kapcsolatban. Ez a ren­delkezés egy 1996-os EU-irányelv alapján került bele a törvénybe, kivételt csak a jóváhagyást köve­tő 3 évre lehetett kérni, ez a lehe­tőség 1999-ben megszűnt. Tény, hogy maga az irányelv bizonyos tevékenységek esetében engedé­lyez kivételt. Az új Munkatör­vénykönyv azonban önmagában is lehetőséget ad akár 12 hónapos egyenlőtlen munkaidő-elosztási rendszer bevezetésére. A feltétel az, hogy egy négyhónapos blokk­ban a heti átlag nem lehet maga­sabb mint 48 óra, és kell az alkal­mazott beleegyezése. Tehát sok múlik a megegyezé­sen. Igen. Április 1-je után a munka- szerződés sokkal nagyobb hang­súlyt kap. A régi törvény szigo­rúbban szabályozta a munkavál­lalók és a munkaadók jogait és kaügyi hivatal adhat kivételt. Most azonban a leginkább azok tiltakoznak, akiknek több mun­kahelyük van, piéldául a főiskolai tanárok egy csoportja, akik a sza­kok akkreditációja miatt több he­lyen is teljes alkalmazásban áll­nak. Elismerem, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol a folya­matos munkavégzés miatt - mint például az orvosi ügyeletek ese­tében - gondot okozhat a meg­szabott felső határ. Ezért el tu­dom képzelni, hogy kisebb tör­vénymódosításra sor kerülhet. Ezt a törvényt is, mint minden mást, csak hosszas véleménye­zési folyamat után fogadták el. Mi okozza mégis azt, hogy egy­re többen találnak hibát a ko­rábban jónak tartott jogsza­bályban? Szerintem ez volt a leghosszadal- masabb és legrészletesebb egyez­tetési folyamat, melyet ez a kor­mánykoalíció végrehajtott. Ismé­telten visszatértünk az egyes feje­zetekhez, annak is tanúja voltam, hogy azok a javaslatok, melyeket egyes kormánytagok támogattak, ám a kormány elvetette őket, újra felbukkantak a parlamenti vitá­ban. A szakszervezetek és a mun­kaadók is egyetértettek a módosí­tással. Míg ön azt állítja, hogy az új törvény nagyobb teret biztosít a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezés számára, Ivan Miklós miniszterelnök-he­lyettes éppen a rugalmatlansá­ga miatt bírálja a jogszabályt, mely szerinte tovább gerjeszti majd az egyébként is magas munkanélküliséget. El lehet képzelni jobb törvényt is az elfogadottnál, viszont vélemé­» Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy jól nézze meg, mit ír alá. « (Képarchívum) kötelességeit, ez a feladat a mó­dosítás értelmében nagy részben a munkaszerződésre hárul, ezért szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy jól nézze meg, mit ír alá. Van lehetőség a munkavégzésre a megszabott 48 órán felül is? Ez a felső határ, még abban az esetben is, ha az alkalmazottnak több munkaadója van. Bizonyos esetekben azonban a járási mun­nyem szerint elfogadható komp­romisszum született. Elismerem, hogy kevésbé liberális, mint az Egyesült Államok munkajogi tör­vényei, de európai szemmel néz­ve ezt az ítéletet elfogultnak tar­tom. Idézhetem a Világbank ta­nulmányát is, melyet igazán nem lehet szociális intézménynek ne­vezni: a törvény elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy az nem védi jobban a munkaerő- piacot, mint más európai orszá­gok hasonló törvényei. Sőt, az EU tagországainak törvényeihez ké­pest kevésbé védi a munkaválla­lót, és rugalmasabbá teszi a mun­kaerőpiacot. Másik kifogás a törvénnyel szemben, hogy nehezíti a rész- munkaidős szerződések létre­jöttét. Újra azt kell mondanom, hogy a volt példa, hogy nyugati cég ha­zai leányvállalata is visszaélt ve­le: csak a legszűkebb menedzs­mentet alkalmazták rendes mun­kaszerződéssel. Mivel azonban erős csoportérdekek fűződtek hozzá, ez a kompromisszumos megoldás született. A következő kifogás az elfoga­dott jogszabállyal szemben az » Ez volt a leghossza- r dalmasabb és leg­részletesebb egyezteté­si folyamat, melyet ez a kormánykoalíció . . végrehajtott. \\ hiba nem a törvényben van; elemzéseink azt mutatják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatott­ságnak nem teljesülnek a gazda­sági feltételei. Gyakran többe ke­rül az, hogy valaki munkába jár­jon, mint amennyi pénzt haza­visz, ezért a munkavállalók túl­nyomó többsége csak teljes mun­kaidőben gondolkodik. Amit én problémának tartok, az a szociá­lis juttatások és a minimálbér közti alacsony különbség. Köve­tendő lenne a magyarországi pél­da, ahol radikálisan emelték a minimálbér összegét, viszont ná­lunk ehhez túl sok a munkanél­küli. A törvény 300 órában szabja meg évente a megegyezés alap­ján történő munkavégzés felső határát. Miért ez a korlátozás? Ez volt a törvény-előkészítési fo­lyamat egyik legérzékenyebb pontja, annak ellenére, hogy csak a munkaerőpiac kisebb hányadát érinti. Az egyezmény ugyanis kü­lönleges státust biztosít a munka­adónak és a munkavállalónak is. A munkavállaló eddig egyéves időtartamra köthetett ilyen szer­ződést tekintet nélkül arra, hogy nyugdíjas, diák, van-e más mun­kaviszonya. A munkaadónak nem kell utána biztosítást és egyéb já­rulékot fizetni, bármikor elbo­csáthatja őt, nem kell szabadsá­got biztosítani számára. Ez azt eredményezte, hogy két kategóri­ájú munkavállaló volt a munka­erőpiacon, egy „olcsóbb” és egy „drágább”. Ez különbséget oko­zott a vállalatok között is, mivel aki olcsóbb munkaerővel termel, az alacsonyabb árakat szabhat meg és nagyobb nyereségre tehet szert. Ilyen lehetőséget csak a cseh és szlovák jogrend ismer. Mi teljesen meg akartuk szüntetni ezt a lehetőséget, mivel arra is volt, hogy megakadályozza a házastársak számára, hogy egymást alkalmazzák. Mi az alapja ennek a szabályozás­nak? A házastársi kapcsolat alapvetően egyenrangú viszony, ezzel szem­ben a munkaszerződés alá- és fö­lérendeltséget teremt. Ez ellentét­ben áll a családjogi törvénnyel és a Polgári Törvénykönyv egyes pa­ragrafusaival is. Ennek ellenére a házastársak dolgozhatnak együtt a munkatörvénykönyv alapján is, mint úgynevezett együttműködő személyek. Szükségesnek tartja a törvény módosítását? Nincs olyan törvény, ami változ­tatás nélkül évtizedeket kibír, módosítani kell majd a változó európai szabályozás miatt, de a már meglévő európai irányelvek miatt is, melyek a munkahelyi diszkrimináció minden nyílt vagy rejtett formáját tiltják. Tavaly még nem készült fel a parlament arra, hogy beépítse a törvénybe például a homoszexuálisok diszkriminálását tiltó rendelke­zést. Egy vagy két éven belül min­denképpen, a gyakorlati tapasz­talatok alapján lehet, hogy már korábban is módosítani keli. Az MKP politikusaként valószí­nűnek tartja, hogy még életbe lépése előtt módosuljon ez a törvénycsomag? Nem tartanám szerencsésnek, de minden előfordulhat. Most ugyanazokról a vitás kérdésekről van szó, melyekről egyszer már konszenzus született. Én azt tar­tanám ésszerűnek, ha megvár­nánk a törvény hatálybalépését. Akkor módosítsunk rajta, ha a gyakorlat is bizonyítja, hogy a megszületett kompromisszum tarthatatlan. Nem javasolják az idei szerződések aláírását a VsZP-vel Csáky Pált bírálják a közös gyökerű etnikum képviselői Magánorvosok felhívása Ukrán és/vagy ruszin? SITA-HÍREK Besztercebánya. A Magánorvosok Társulása nem tanácsolja tagjainak az idei szerződések aláírását az Ál­talános Egészségügyi Biztosítóval (VsZP), és további tárgyalásokat tart indokoltnak az egyezményes árakról. A többi biztosító által java­solt árakkal elégedettek, mondta Pásztor László, a társulás elnöke, mivel azok az esetek háromne­gyedében magasabbak a VsZP által javasoltaknál. A legnagyobb fe­szültség az ambuláns szakorvosi kezelések esetében várható, mert itt akár havi 6000 koronával is ke­vesebbet fizethet azonos teljesít­mény után a VsZP, mint más bizto­sítók. Az Általános Egészségügyi Biztosító a megelőző kivizsgálásért járó költségeket sem akarja megté­ríteni. Az orvosok szerint az egy fő­re jutó gyógyszerkiadásokat csak tíz százalékban tudják befolyásolni az orvosok, mivel a gyógyszerpoli­tika szinte teljes egészében az ál­lam kezében van. Szlovákiában az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás még mindig alacsonyabb, mint a szomszédos országokban: nálunk évente 60 dollár (USD) értékű gyógyszerfogyasztás jut egy főre, Csehországban ez az érték 78 USD, Magyarországon pedig 84 USD, mondta Pásztor László. Az elnök elképzelhetetlennek tartja az egészségügyre fordított éves kiadá­sok csökkentését - mint ahogyan azt egyes pártok javasolják csök­kenteni éves 50 milliárdról 30 mil- liárdra - mert míg Szlovákiában az éves hazai összterméknek mintegy 5 százalékát fordítják erre a terü­letre, addig az Európai Unió átlaga 8,5 százalék körül mozog. ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Csáky Pált bírálták a hétvé­gén az ukrán és ruszin etnikum egységéért alakult petíciós bizott­ság tagjai, akik szerint a miniszter­elnök-helyettes „legveszélyeztetet­tebb” kisebbséggel, a magyar nem­zetiséggel foglalkozik a legtöbbet, miközben az ő kéréseiket nem kí­séri kellő figyelemmel. Az 1991-es népszámlálás idején az ukrán és ruszin nemzetiséget a népszámlálási szempontból elvá­lasztották egymástól. Ez a számlá­lási mód nemzetiségcsökkenést eredményezett a közös gyökerek­ből táplálkozó etnikum arányát te­kintve. A petíciós bizottság első lé­pésként szerette volna elérni, hogy a népszámlálási íveken - történel­mi gyökereiknek megfelelően - egy etnikumként szerepeljenek. A nemzetiség körében tavaly rövid idő alatt több mint 7000 aláírást gyűjtöttek ennek érdekében. Kö­zös akaratukat többször is levében juttatták el a kormányfőhöz, és meghallgatást kértek tőle. Közve­tett választ Jana Kviecinskától, a kormányhivatal nemzetiségek és emberi jogok szekciójának igazga­tónőjétől kaptak, aki a pétíciós ak­ció meghirdetése után a főügyész­séghez fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg, a bizottság petíciós akciója az alkotmánnyal összhangban van-e, miközben ő maga alkotmányellenesnek minő­sítette azt. A tegnapi sajtótájékoztatón a petí­ciós bizottság elnöke elmonta, ed­dig 9000 aláírást gyűjtöttek össze, ami azt mutatja, hogy az etnikum többsége a szétválasztás ellen fog­lal állást, (fei) RÖVIDEN Elhunyt a Markíza 22 éves műsorvezetője Pozsony. Huszonkét éves korában súlyos betegség után elhunyt Mario Mein, a Markíza Televízió közkedvelt műsorvezetője. A tapolcsányi születésű fiatalember 17 évesen került a televízió­hoz, a nézők tavaly az öt legnépszerűbb műsorvezető közé vá­lasztották Meint, aki a többi között a reggeli műsort, a Mire gondolok? című műsort és a Filmparádét vezette. Mario Meint egy éve leukémiával kezelték. (SITA, TASR) Nem kell vagyonbevallást tenni Pozsony. Már megjelent a törvénytárban az alkotmánybíróság döntése, amely leállítja a kötelező vagyonbevallást. Ez azt jelenti, január 31-ig nem kell vagyonnyilatkozatot tenni, és a vagyonbeval­lást sem kell benyújtanuk a polgároknak. Azt azonban még a jogá­szok sem tudják, mit tegyenek azok, akik már átadták vagyonnyi­latkozatukat az adóhivatalnak. Ma a kormány rendkívüli ülésen vi­tatja meg a kötelező vagyonnyilatkozatot előíró törvény módosító tervezetét. Ha a miniszterek beleegyeznek a módosításba, azonnal továbbítják a parlamentbe, és a honatyák sürgősségi eljárás kereté­ben foglalkoznak majd a kérdéssel. (SITA, sza) Obstrukciót sejtenek Meciarék Miava. Szándékos hátráltatást sejt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) a kormány döntése mögött, melynek értelmé­ben áprilisról októberre halasztanák a földművelésről szóló csatla­kozási fejezet megtárgyalását az Európai Unióval. Peter Baco kép­viselő szerint a kabinet nem akarja, hogy szó essék a választások előtt a mezőgazdasági fejezetről, mert a tárca a rá háruló felada­toknak csupán 22 százalékát teljesítette. A HZDS mégsem követeli Pavel Koncos miniszter fejét. (TASR) Malíkováék lépéseket tesznek Losonc. Ma vizsgálatot kezdeményez a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a parlament mandátumvizsgáló bizottságánál azon magyar képviselők ellen, akik kérvényezték a magyarigazolványt. Erről döntött a párt Központi Bizottsága. Anna Malíková elnök szerint a Magyar Koalíció Pártja képviselői a magyarigazolvány átvételével megsértették a törvényeket és az alkotmányt. Éppen ezért az alap­törvény módosítását kezdeményezi az SNS. E szerint elvesztené mandátumát az a parlamenti képviselő, aki megsérti az esküt, vagy a választási időszakban politikai pártot cserél. (TASR) Emelkedik néhány folyó szintje Pozsony. Továbbra is emelkedik néhány szlovákiai folyók szinte. A Garam és a Labore szintje az alsó szakaszon jelentősen emelkedett, de hasonlóan magas vízállást mértek a szakemberek a Bodrogon és a Latorcán. A többi folyó vízszintje változadan, némelyik csökkent is. A vízszintemelkedést a jelentős mennyiségű csapadék okozta. A Gara- mon Kéméndnél az Ungon Lakámál jégtorlaszok keletkeztek. (TASR) Mától Pozsonyban tárgyal a NATO vizsgáló csoportja Szlovákia csatlakozása függhet a jelentéstől TASR-HÍR Pozsony. Ma kezdi meg Szlovákia felkészültségének vizsgálatát Po­zsonyban a NATO vizsgálaló cso­portja, amelyet a NATO-főtitkár politikai kérdésekért felelős helyet­tese, Günther Altenburg vezet. Az Észak-atiantí Szövetség nemzetkö­zi titkárságának munkatársaiból és a NATO európai hadtestének veze­tőiből álló küldöttség február else­jéig tartózkodik Szlovákiában. A NATO rendszeresen értékeli a szövetségbe belépni vágyó országo­kat, a látogatás eredménye része lesz annak a jelentésnek, amelyet évente készítenek minden egyes je­löltről. Ezt március 22-én, az Észak- adanti Tanács és Szlovákia közös tárgylásán adják át a szlovák dele­gációnak. A dokumentum, jelentő­sen befolyásolja majd a tagországo­kat a novemberi prágai NATO-csú- cson, amikor arról döntenek, meg­hívják-e Szlovákiát a szövetségbe. Altenburgot fogadja Rudolf Schus­ter államfő, Mikulás Dzurinda kor­mányfő, Jozef Stank védelmi, Eduard Kukán külügyminiszter, a két minisztérium államtitkára, Rastislav Kácer és Ján Figef , de tárgyalásokat folytat parlamenti képviselőkkel és Mára Orgová- novával, a romaügyekért felelős kormánybiztossal is. Nagy az érdeklődés a hivatalnoki állások iránt Képviselőket tanítottak ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A megyei hivatalnak jelen­leg összesen 14 alkalmazottja van, a létszám év végére várhatóan kö­rülbelül száz főre emelkedik. Ru­dolf Bauer megyei elnök tájékozta­tása szerint a hivatali munka iránt nagy az érdeklődés, eddig 335 kér­vény érkezett, a jelentkezők közül 201-en egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Az érdeklődők 34 százaléka munkanélküli, 115-en pedig legalább egy világnyelvet beszélnek. Bauer elmondta, hogy a válogatásnál elsősorban a szak­mai gyakorlatot veszik figyelembe, nem szándékoznak polititkai jelle­gű döntéseket hozni. A megyei képivselők számára kétnapos tan­folyamot is tartottak, melyen pénzügyi és területfejlesztési kér­déseket elemeztek, illetve megis­merkedtek a hivatal működési el­veivel. Az 57 képviselő konkrét po­zitív példákat is hallhatott a szepsi területfejlesztési ügynök­ség, valamint a szintén eredmé­nyesen tevékenykedő Emberek és Víz nevű környezetvédelmi civil szervezet munkatársainak előadá­sában. (juk) A komáromi Mokos Erik leghőbb vágya teljesült, amikor elvégezte a terroristaelhárító és testőrképző tanfolyamot Izraelben. Bizonyítványa a világ legjobbjai közé soroja, és feljogosítja ar­ra, hogy bármilyen fontos személy védelmét ellássa - Egy veszé­lyes szakma kulisszatitkai a Vasárnapban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom