Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 28. Közélet 3 A magas nitráttartalom miatt néhány Ondava menti községben nem ajánlatos a kútvíz használata Zemplénben hiánycikk az ivóvíz Gálszécs. Bár a Tőketerebesi járásban a kutak vizének mi­nősége eléggé rossz, a lakos­ság 35-40 százaléka mégis ezt kénytelen használni. A helyzet az Ondava folyó menti községekben a leg­rosszabb, ahol a víz nitráttartalma okoz gondot. ÚJ SZÓ+IÍR A magas nitráttartalom miatt né­hány községben a tisztiorvos egyál­talán nem ajánlja a kutak vizének használatát. Mint azt Kalán Viktor, Szümyeg polgármestere elmondta, az Ondava-parti kisközségben, aho­va korábban lajtos kocsikkal hord­ták az ivóvizet, az önerőből megépí­tett községi vezeték sem sokat javí­tott a helyzeten. A folyókhoz közeli kutak vizének nitrát-, vas- és man­gántartalma sokszorosan megha­ladja a megengedett értéket, de nem jobb a helyzet a szomszédos Imreg, Garany, valamint Bodzás- újlak, illetve a térség többi települé­sein sem. A helyzetet súlyosbítja, hogy számos községben még nincs vízvezeték-hálózat. Ennek megépí­tése részben megoldaná az ivóvízel­látás körüli gondokat ezeken a tele­püléseken is. A Dél-zempléni Városok és Falvak Társulásának múlt heti ülésén, ame­lyen Rudolf Bauer, Kassa megye el­nöke is részt vett, egyebek mellett erre a kérdésre is kitértek a települé­sek polgármesterei. A tanácskozá­son elhangzott, hogy a térség vízve­zetékrendszerének megépítését az európai uniós támogatással, konk­Az érintett községek nem tudnak 700 millió koronát előteremteni. rétan az ISPA célalap révén próbál­ják megoldani. A kassai Hydrocoop Kft. által készí­tett tanulmány szerint a 37 felső­zempléni települést érintő ivóvíz­rendszer kiépítése 630 millió koro­nába kerülne. Azonban a projekt egyelőre függőben van, mert kima­radt belőle a vezetékkel összefüggő csatornarendszer, mellyel együtt 2,7 milliárd koronára módosulna az építkezés. Ha viszont az EU elvárá­sai szerint a költségek 25 százalé­kát, vagyis 700 millió koronát a tár­sult önkormányzatoknak kellene fe­dezniük, aligha valósul meg a terv. Az érintett községek nem tartják re­álisnak, hogy ekkora összeget ön­erőből sikerül előteremteniük. Csu­pán abban bíznak, hogy a környe­zetvédelmi minisztérium megtalál­ja a módját a felső-zempléni társu­lás pályázatának elfogadására, il­letve annak Brüsszelbe való eljutta­tására. (kát) Az igazgató ígérete szerint a konzervgyár alkalmazottai megkapják fizetésüket, de nem tudni, mikor Most is a karácsony előtti bérre várnak ÚJ SZÓ-HÍR Tőketerebes. A volt tőketerebesi Frucona konzervgyár, majd az el­múlt év áprilisától Teresab Kft. né­ven működő élelmiszer-ipari üzem alkalmazottai nem kapták meg a novemberi és decemberi bérüket. A munkáltató csupán 2000 korona előleget fizetett ki az említett hó­napokban számukra, ezért a dol­gozók a minap a gyár előtt tilta­koztak a jogtalan eljárás ellen. „Nem tudjuk mire vélni a dolgot, mert a termelésben és a termékek elszállításában nincs semmilyen fennakadást. Az üzem vezetői vi­szont azt állítják, hogy nincs pénz a bérek kifizetésére. De vajon miért, ez számunkra teljesen érthetetlen, és elfogadható magyarázatot nem kaptunk erre” - mondták a gyárka­pu előtt szorongok. Nem lettek okosabbak az alkalmazottak nevé­ben Canyó István igazgatónál járt küldöttség tagjai sem. „Mindenki megkapja az elvégzett munkáért járó bérét” - volt a rövid válasz, de mikor, nem tudni. Erre valószínű­leg e héten kapják meg a választ a bérüket követelő munkások. Közben január első felében 131 volt idénymunkás jelentkezett a tőketerebesi munkahivatalban, növelve ezzel a különben is magas munkanélküliséget a járásban. Egyébként Tőketerebesen nem ez az egyedüli élelmiszer-ipari cég, amely az utóbbi időben súlyos ne­hézségekkel küszködik. Megszűnt a húsipari vállalat, a 150 évig jól működő cukorgyár és akadozik a termelés a tejüzemben is. Vagyis az egykoron sikeresen tevékeny­kedő üzemek, vállalatok a magá­nosítás után szinte egymást köve­tően zárják be kapuikat. Sokak szerint az okok szinte valamennyi esetben azonosak: a kevéssé át­gondolt, a helyi adottságokat, igé­nyeket figyelmen kívül hagyó pri­vatizálás. (kát) A községi önkormányzatoknak február 6-ig kel visszaküldeniük a romák életkörülményeit feltérképező kérdőívet A polgármesterek „számolják” a romákat Vágsellye/Jóka. A romák külön telepen élnek-e a község terüle­tén, eseüeg egy utcában, vagy szét­szórtan laknak? Van-e ivóvíz a ro­ma telepen, milyen gyakran szállít­ják el a hulladékot? Az elmúlt év­ben hány gyerek született, ebből mennyi a roma? Mekkora a mun­kanélküliség a faluban, és milyen arányú a romák között? Egyebek mellett ezek is szerepelnek aközött a félszáz kérdés között, amelyeket az államigazgatás tett fel a helyi önkormányzatoknak az „Éves je­lentés az alacsony szociokulturális színvonalon lévő lakáscsoportok­ról - roma telepekről“ elnevezésű kérdőíven. A kérdőívet a kormányhivatal cí­mezte a kerületi elöljáróknak - a csatolt kísérőlevelet Klára Orgován- ová romaügyi kormánybiztos írta alá -, ók azt a járási hivataloknak továbbították, majd a hivatal szoci­ális osztálya küldte ki a községek­be. Egy vágsellyei járásbeli polgár- mester azzal keresett meg bennün­ket, vajon sérti-e az emberi jogokat az ilyen adatok gyűjtése, hiszen jól emlékezhetünk még, milyen nagy port vert fel nemrég a Nemzeti Munkahivatal esete, ahol külön megjelölték a roma munkanélküli­eket. - Nekem is eszembe jutott, hogy az emberi jogok védelme szempontjából esetleg megtámad­ható ez a kérelem - mondja Peter Gombos, a Vágsellyei Járási Hivatal szociális osztályának vezetője. Ám hozzátette, mivel állami hivatalno­kok, nincs más lehetőségük, mint a felettes szerv utasításai szerint el­járni. Azt az osztályvezető sem tudta megmondani, hogy az adato­kat minek alapján kell kitölteniük a polgármestereknek: a népszámlá­lás eredményei, vagy saját tapasz­talataik alapján. Hiszen köztudott, hogy a bevallottan roma etnikum­hoz tartozók száma messze nem fe­di a valós adatokat. „Én megér­tem, hogy ez nem egészen egyér­telmű, és arra számítottam, hogy a polgármesterek majd megkeres­nek ilyen kérdésekkel. Ebben az esetben illetékes szakemberek be­vonásával szerveznék megbeszé­lést, de eddig senki nem érdeklő­dött, csodálkozom, hogy a sajtót hamarabb megkeresték. Hogy az egész felmérés pontosan milyen célt követ, ezt talán a szerzőtől, a kormányhivatalban kellene meg­kérdezni.” A kérdéseknek még decemberben el kellett volna jutniuk az önkor­mányzatokhoz, ám a Vágsellyei Já­rási Hivatalba is csak január 18-án jutottak el. Az önkormányzatok múlt héten kapták meg a kérdőívet és azt február 6-ig kell kitöltve visszaküldeniük. A hivatal egyik dolgozójától megtudtuk, hasonló kérdőíveket már a korábbi évek­ben, legutóbb 1999-ben is kaptak, és a polgármesterektől általában „kinullázva” érkeztek vissza, ugyan­is a Vágsellyei járásban egyeden „klasszikus” roma telep sincs. Nem így a Galántai járásban, ahol Jókán a falu közepén van a roma telep. Ravasz András polgár- mester nem ért egyet azzal, hogy az ilyen felmérés sértené a romák emberi jogait. Szerinte ez az or­szág még nem nőtt fel a demok­rácia olyan fokára, ahol ilyen jog­sérelemről lehetne beszélni. A több, mint 3800 lakosú települé­sen a népszámlálás során 104 la­kos vallotta magát romának, de legalább 900-an vannak. A szoci­ális osztályról kapott kérdőíveket már visszaküldték méghozzá két­féle adatokkal, mert mind a nép- számlálás szerinti hivatalos, mind a saját tapasztalataikat tükröző adatokat feltüntették, (gl) Emberi jogokat sértő adatgyűjtésre utasítják a községeket? „Két éve kaptunk ilyen űrlapot. Olyan kérdések szerepelnek rajta, mint például: mennyi a település roma és nem roma lakosainak száma, van-e roma telep a falu környékén, milyen messze a falutól, hány lakója van, mennyi roma lakik a faluban, hány roma és nem roma polgár született az előző évben, milyen közművekkel vannak ellátva a romák lakásai, mennyi roma gyermek jár óvodába, iskolába. A tavalyi népszámlálás sze­rint csak húsz roma lakosunk van, a nyomtatványra azonban ennél nagyobb számot írtam” - nyilatkozta la­punknak egy gömöri polgármester, aki csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni. Megkérdeztük Jozef Cer- venákot, a Szlovákiai Roma Parlament Tanácsának elnökét is, aki nem találkozott ilyen kérdőívvel. „Ha lé­tezik, akkor nem értem a kérdőív összeállítóinak szándékát. A népszámlálási adatokban minden információ szerepel a lakosság összetételéről. Ez az eljárás csak a nacionalista pártok malmára hajija a vizet, hogy so­ha nem létezett kedvezményekről beszélhessenek. Azzal egyetértek, hogy a polgármesterek községük fej­lesztése érdekében felméijék a kedveződen szociális szinten élő lakosok számát, de azzal már nem, hogy a nemzetiségi hovatartozásukról is ők döntsenek. Az ilyen adatgyűjtés azokat a romákat is hátrányos megkü­lönböztetésnek teszi ki, akik jó életkörülmények között élnek” - jelentette ki a roma vezető, (trik) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT IDŐ, 4-9 FOK A Nap kel 07.27-kor - nyugszik 16.43-kor. A Hold kel 16.02-kor - nyugszik 07.21-kor. Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 346 Dobson-egységet mértek, ami 2 százalékkal alacsonyabb a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugárzás in­tenzitása alacsony. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Ma egész nap bo­rult, felhős idő­re, helyenként esőre számítha­tunk. Keleten és az alacsonyab­ban fekvő helyeken délelőtt köd képződhet. Délután nyugaton ki­sebb zivatarok várhatók. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul, ahol keve­sebb lesz a felhő, a hőmérő hi­ganyszála felkúszhat akár 12 fo­kig is. Éjszaka 0 és +4 fok közötti értékekre számíthatunk. Holnap már csak északon és kele­ten lesz eső, ám marad a borult idő. Napközben pár fokkal mele­gebb lehet, mint ma. Ma, főleg az észa­ki országrészek­ben az időjárás kedveződen ha­tása érvényesül. Ez főleg a szív- és érrendszeri betegeket, valamint a légzőrendszert terheli meg. Kisebb lesz a fizikai és szellemi teljesítőké­pesség, az összpontosítókészség. Az időjárás hatására az erre egyéb­ként is hajlamosaknak emelkedhet a vérnyomása. Nehézségekre szá­míthatnak a mozgásszervi megbe­tegedésekben és a reumában szen­vedők, sajoghatnak a régi sebek és fantomfájdalmak is felléphetnek. A pszichikailag labilis egyének de­presszióba eshetnek. Telt ház, önfeledt tánc és nótázás emelte elsőrangúvá az idei Új Szó- Vasárnap bált. A vendégfogadó, vagyis a dunaszerdahelyi Bonbon Szálló csak azért nem dőlt össze a tetőfokig hágó hangulatban, mert az ételso­rok is fenségesek voltak. Fábry Sándor egy órán át kacagtatta a nagy­érdeműt gyermekkori élményeit felidéző beigli-sütő élményeivel, amelye­ket legújabb viccekkel ízesített. Aztán a látványos és temperamentumos nyitótánc következett, amelyet Schavel Dávid és Dominika Belaqagua adott elő, majd Sárközi Xénia és a Csemadok párkányi színköre ragadtat­ta tapsra a jelenlévőket. Éjféltől Banyák István zenekara és a Rondo Music húzta szinte megállás nélkül a talpalávalót. Szeressük egymást, MKP-politikusok. Bugár Béla és Csáky Pál jó hangu­latban, vita nélkül töltötte el az éjszakát. Igaz, a hangos muzsika miatt egész este nem hallották egymás szavát... Szlovák-magyar békés egymás mellett ülés. Ma nincs koalíciós válság, nincs szlovák magyar vita, hiszen a politikusok is mulatnak. Stefan Hríb, a Domino fórum főszerkesztője és Szigeti László, a Kalligram igazgatója szombat este többet mosolygott, mint tavaly, az egész esztendőben... Nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el... A vendégsereg nemcsak nótaszóban fogadkozott, a valóságban sem távozott virradat előtt. Akkor is önszántából, mert Végh László, a vendéglátó szállodatulajdonos és elő­zékeny személyzete még napkelte után sem verte ki őket sem bunkósbot­tal, sem szúrós tekintettel. (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom