Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 25. Gazdaság és fogyasztók W2 A globalizáció egyelőre nem csökkenti, hanem inkább növeli a különbségeket a fejlett és fejlődő országok között A korona tegnap már erősödött az euróhoz képest Mindegyre nyíló jövedelmi olló A leggazdagabb és legszegényebb országok Laosz Luxemburg Svájc USA Japán Norvégia Hongkong Ausztria Németország Nagy-Britannia Franciaország 44 340 34 260 33 650 25 050 24 500 23 670 290 I Tanzánia 280 Kirgizisztán [270 ^ 240 Kambodzsa Angola Mozambik 210 Csád Tádzsikisztán Burundi Etiópia 200 170 Az adatok dollárban és egy főre értendők (Forrás: MfD) Pozsony. A nagyvilágban egyre több a gazdag ember, ezzel párhuzamosan azon­ban egyre bővül a szegény­séggel küszködő családok száma. A szakadék köztük mindinkább bővül, ami a kö­zéprétegek világméretű eltűnését hozza magával. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jól illusztrálja ezt a folyamatot az ENSZ 2000-ben kiadott jelentése, amely szerint a világ leggazdagabb egyötöde (egymilliárd ember) átla­gosan 74-szer volt gazdagabb, mint a legszegényebb egyötöd. Ez a kü­lönbség harminc évvel ezelőtt még csak harmincszoros volt. Jelenleg a világ évi fogyasztásából 86 száza­lék jut a leggazdagabb egyötöd­nek, és csak 1 százalék a legszegé­nyebb egyötödnek. Ezek a számok is jól mutatják, hogy a globalizáció nem csökkenti, hanem inkább nö­veli a különbségeket a fejlett és fejlődő országok között. Hasonló eredményre jutott a Vi­lágbank nemrég elvégzett elemzé­se is, amely szerint a világ lakossá­gának leggazdagabb tíz százaléka 114-szer több bevételre tett szert, mint a legalsó tíz százalék. A Vi­lágbank különösen Afrika szubsza- harai részére hívja fel a figyelmet, ahol a folyamatos helyi háborúk az ipari termelés visszaeséséhez ve­zettek. Kelet-Európábán pedig elsősorban a gazdasági átalakulás mélyítette el a lakosság egyes réte­gei közti különbségeket. A Világbank szerint a világ tíz leg­gazdagabb országának listáját Lu­xemburg vezeti, ahol az egy főre jutó éves bruttó nemzeti termék 44 340 dollár. Luxemburgot, Svájc, az Egyesült Államok, Japán, Norvé­gia, Hongkong, Ausztria, Németor­szág, Nagy-Britannia és Franciaor­szág követik. Ez utóbbiban az egy főre jutó éves GDP 23 670 dollár. Az elemzés a tíz legszegényebb or­szágra is kitér. Eszerint a világ leg­szegényebb országa Etiópia, ahol az egy főre jutó GDP 100 dollár. Ezt követi a sorban Burundi, Tádzsi­kisztán, Csád, Mozambik, Angola, Kambodzsa, Kirgizisztán, Tanzánia és Laosz. Laoszban az egy főre jutó éves GDP 290 dollár. Közép-Euró­pa országai valahol a két régió kö­zött foglalnak helyet. Térségünk­ben a leggazdagabb országnak Szlovénia számít, ahol az egy főre jutó GDP 10 070 dollár. Csehor­szágban ez 4920, Magyarországon 4740, Lengyelországban 4200, Szlovákiában pedig 3700 dollár. Az elszegényedésért egyre többen a globalizációt teszik felelőssé. Jo­seph Stiglitz szerint azonban nem lehet mindent a globalizációra há­rítani. A Nobel-díjas közgazdász szerint az elszegényedésért legfel­jebb a globalizáció végrehajtásá­nak módja tehető felelőssé. Stiglitz példaként a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) említette, ez ugyanis szerinte nem küzd eléggé a szabad kereskedelemért. A WTO- ban elsősorban a gazdag országok érdekei érvényesülnek. Legutóbbi tárgyalásaikon így a világ legszegé­nyebb országait rákényszerítették arra, hogy megnyissák piacaikat a nyugati termékek előtt. Az Egye­sült Államok és az Európai Unió ugyanakkor továbbra is szigorú vá­mokkal védi az államilag támoga­tott mezőgazdaságát. Stiglitz nem kíméli a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sem, ennek ugyanis szerinte egyes esetekben megsemmisítő hatása van egy-egy ország gazdaságára. Míg az Egye­sült Államokban például jelenleg azon vitáznak, milyen összeggel kellene támogatni a gazdaságot, hogy az fellendüljön, Argentínának egész más receptet írtak elő. Az IMF szerint a válsággal küszködő dél­amerikai országnak csökkentenie kellene a gazdaság támogatására fordított állami kiadásokat, hogy kiegyensúlyozott költségvetést élje­nek el. Ez azonban a gazdaság visszaeséséhez fog vezetni, elriaszt­va a küldöldi befektetőket is. Stig­litz szerint az IMF által nyújtott re­cept másutt sem vált be. Példaként a kelet-európai országokat említet­te, ahol az IMF tanácsai miatt több ország is nehézségekkel küzd. Oroszországban az elmúlt tíz évben 40 százalékkal csökkentek a lakos­ság bevételei, és a szegénység ro­hamléptekkel teljed. Ezzel szem­ben Kínában, amely a saját útját jár­ja, folyamatosan csökken a sze­génységi határ alatt élők száma, és az átlagbevételek az elmúlt tíz év­ben 250 százalékkal nőttek, (mi) Tegnap óta már a Fekete-tenger felé hajózik az első, állami garanciából német rendelésre épült komáromi teherhajó Az Eximbanlc döntésétől függ a termelés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Tegnap hagyta el Komá­romot és a Fekete-tenger felé tart az a Léna típusú tengeri teherhajó, amelyet a német Briese Schiffahrts részére állami garanciával épített az „új” hajógyár (SLKB). Az ugyancsak állami garanciával épülő két Weser típusú hajó február-március folya­mán készül el. A hajógyárban ezen­kívül további három Rajna típusú hajón is megkezdődtek a munkála­tok, ám a finanszírozásukhoz szük­séges hitelt a gyárnak már magának kell előteremtenie. Jaroslav Papp, az SLKB igazgatótanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta: az Eximbank hitelelbíráló bizottsága szerdán foglalkozott a hajógyárnak nyújtandó hitelről, és a végső döntést a jövő keddi bankta­nács mondja ki. Összesen 13,8 mil­lió eurós hitelről lenne szó, amely­nek 60 százalékát váltóhitel alkot­ná. A fennmaradó 40 százalék ese­tében a pénzintézet banki garanciát nyújtana az összeg 80 százalékára. Ez azt jelenti, hogy az Eximbank fe­dezné a három hajóra között szerződés összértékének 92 száza­lékát. Ugyancsak ez a pénzintézet biztosítja a befejezés előtt álló We­ser típusú hajók végső munkálatai­hoz szükséges 30 millió koronát. La­punk kérdésére, miszerint elképzel- hető-e, hogy a kedvező előjelek el­A komáromi hajógyár januárban 20 ter­melőmunkást vett fel. lenére a banktanács jövő keddi ülé­sén a hajógyár szempontjából nega­tív döntést hoz, Jaroslav Papp lé­nyegében nemleges választ adott. Optimizmusát arra alapozza, hogy az épülő hajók konkrét megrendelő számára készülnek. Mihelyt a hajó­gyár igazolni tudja, hogy megkapta a hitelt, a szerződésben foglaltak ér­telmében a megrendelő köteles le­tétbe helyezni a hajók értékének 60 százalékát kitevő összeget, a továb­bi 40 százalékot pedig az építés egy későbbi szakaszában. A hitelező bank tehát biztos lehet abban, hogy a hajók átadásának pillanatában ő is visszakapja a pénzét. Jaroslav Papp ugyanakkor megjegyezte: amennyi­ben a gyár mégsem kapná meg az Eximbanktól a várt hitelt, fontolóra veszi saját további ténykedését a gyár igazgatótanácsának élén. Jó hírnek számít, hogy az SLKB a napokban két további hajó építésére kötött szerződést, ezek közül az elsőt már ez év végén, a másodikat jövő év elején szeretnék átadni a né­met megrendelőknek. A beruházás összértéke meghaladja a 23 millió márkát. Az igazgatótanács elnöke nem kívánt találgatásokba bocsát­kozni a hajógyárra kiírt pályázat le­hetséges győztesével kapcsolatban (mint ismeretes, ma nyitják fel a be­érkezett pályázatokat tartalmazó borítékokat). Az új tulajdonostól mindenekelőtt azt várná, hogy emelje a gyár alaptőkéjét, gyorsan megvalósítható szerződéseket biz­tosítson, és hitelképes partner le­gyen a bankok számára. A gyár több mint 960 dolgozóját élénken foglalkoztatják a kilátásba helyezett elbocsátások. Ezzel kap­csolatosan megtudtuk: február else­jén 19, nem a termelésben dolgozó személy kap felmondást és az elkö­vetkező hónapokban összesen mint­egy 70 alkalmazottól válik meg a gyár. Az igazsághoz azonban hozzá­tartozik az is, hogy januárban 20 termelőmunkást vettek fel. Papp hangsúlyozta, az elbocsátásokra azért van szükség, mivel az admi­nisztratív dolgozók és az ún. kiszol­gáló személyzet száma aránytalanul magas a termelésben dolgozók szá­mához képest. Az elbocsátott alkal­mazottak a munkatörvénykönyv alapján a felmondási idő leteltét kö­vetően végkielégítésben részesül­nek. A hajógyárban egyébként - a csúcsvezetés bérét leszámítva - 12 111 korona az átlagfizetés, (vkm) A Szlovák Távközlési Vállalat támogatja az internet fejlesztését, az árakat azonban nem hajlandó csökkenteni Menekülnek az ügyfelek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Távközlési Vál­lalatot tavaly csaknem 100 ezer ügyfele hagyta ott - derül ki a vál­lalat által közzétett legfrissebb adatokból. A telefontársaság ennek ellenére továbbra sem fontolgatja szolgáltatásai árának jelentősebb csökkentését, sőt az elkövetkező időszakban egyes szolgáltatások esetében további drágulásra szá­míthatunk, amit a társaság szak­emberei a költségek növekedésével magyaráznak. Hogy pontosan mi­lyenek is az egy ügyfélre eső kiadá­sok, azt azonban a vállalat, üzleti titokra hivatkozva, már nem haj­landó elárulni. így pontosan nem tudható az sem, hogy mekkora az az áremelés, ami még a költségek növekedésével indokolható. Nem számíthatnak javulásra a szlováki­ai internetezők sem. Ladislav Mi- kus, a távközlési vállalat vezetője, Mikulás Dzurinda kormányfővel folytatott múlt heti eredménytelen tárgyalásait követően, bejelentette, hogy az áremelésekre még a tár­saság igazgatótanácsának január 31 -ei ülésén visszatérnek. A cég tegnapi nyilatkozata szerint azon­ban ezen csak az E-Európa mintá­jára beindított E-Szlovákia prog­ramról tárgyalnak majd, ami a ha­zai internetezés elterjesztését tűzte ki céljául. Az internethozzáférést azonban nem támogatja kellőképp a kormány sem, hiszen míg Cseh­országban 5, Lengyelországban pe­dig 6%-os hozzáadottérték-adót vetnek ki a szolgáltatásra, nálunk ez 23%. így aztán nem csoda, hogy nálunk a lakosság alig 11%-ának van hozzáférése a világhálóhoz, míg Európában átlagosan a lakos­ság 28%-a veheti igénybe az inter­net szolgáltatásait, az USA-ban pe­dig minden második lakosnak van hozzáférése, (mi) Hány órát internetezhetünk egyhavi bérünkből EB órák - csúcsidőben órák - csúcsidőn kívül Szlovákia Csehország Lengyelország Magyarország Egyhavi béréért csúcsidőben Szlovákia lakossága internetezhet a legke­vesebbet a környező országok lakosságához képest, és csúcsidőn kívül is csak Magyarországot előzzük meg. (Forrás: TASR) Megnyugodott a piac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai pénzpiac az el­múlt napokhoz képest tegnap már nyugodt arcát mutatta. A pénzügy- miniszter személycseréje körüli hul­lámverés elcsitult; Brigita Schmög- nerová lemondásának hatására a korona egyenesen 10 fillért erősö­dött az euróhoz képest. A 42,325 korona/euró árfolyam 42,200 koro- na/euróra módosult. Miroslav Kuz- miak, az Általános Hitelbank elemzője szerint a koronát nemcsak a hazai hanem a külfödi pénzintéze­tek is vásárolták. Mivel a pénzpia­con aktívak a legfontosabb sze­replők, ezért rövid távon nehezen jósolható meg, hogy miként alakul a korona későbbi árfolyama, (s, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A VSZ-részvények eladásáról Kassa. A kassai VSZ Rt. igazgat­ótanácsa és a Metalurg szakszer­vezeti szövetség képviselői teg­nap egyetértettek abban, hogy mindkét félnek a VSZ decemberi részvényeladási ügyletének sem­missé nyilváníttatása a célja. Az igazgatótanács decemberben kezdeményezte a VSZ részvényár- folyamának csökkenésére irányu­ló vizsgálatot. Jaroslav Volf, a parlament gazdasági bizottságá­nak elnöke szerint a részvények decemberi eladását nem lehet semmissé tenni. (TASR) Minimális javulást tapasztaltak Pozsony. Alig számottevően ja­vult a múlt év utolsó negyedében a vállalkozási légkör Szlovákiá­ban. A Vállalkozók Szövetsége (PÁS) által összeállított mutató 102,72 pontra kúszott fel, ami mindössze 0,69 százalékpontos növekedésnek felel meg. A vállal­kozók - a PÁS szerint - főleg a stabil vállalkozási légkört díjaz­ták, negatívumként jelölték meg viszont az államigazgatás bürok­ratizmusát, a korrupciót, a joghé­zagokat és a közpénzek gazdasá­gos felhasználását. (TASR) A bürokrácia fékezi a lendületet Moszkva. A kelet-európai átala­kuló gazdaságok jövőbeni növe­kedését hátráltatják a kis- és köz­epes vállalatok aíapítását akadá­lyozó bürokratikus és társadalmi korlátok - véli a Vüágbank. Je­lentése szerint a térségben meg­lehetősen egyenlőtlen a fejlődési folyamat. Az 50-nél kevesebb főt foglalkoztató kisvállalatok az ál­lásban lévők 20%-át foglalkoz­tatják Ukrajnában, Orosz- és Fe­héroroszországban, valamint Kö- zép-Ázsia egykori szovjet tagköz­társaságaiban. Magyar-, Cseh-, Lett- és Lengyelországban az al­kalmazottak több mint 50%-a dolgozik kisvállalatoknál. (MTI) Kormányfelügyelet alatt a Semtex Prága. A cseh kormány úgy dön­tött, hogy felügyelete alá kerül az Explosia robbanószereket előállí­tó társaság, amely egyebek kö­zött a Semtexet is gyártja. A kabi­net döntése értelmében a tulaj­donjogi változásra legkésőbb jú­lius 30-ig sor kerül. (SITA) A koreai Hyundai határozottan cáfol Prága. A dél-koreai Hyundai tár­saság cáfolta a cseh lapokban fel­röppent hírt, miszerint új gyár­egység felépítését tervezte volna Észak-Morvaországban. AMladá Boleslav-i Skoda vezetői kifejtet­ték: nem félnek aZ újabb ver­senytárstól, s minden beruházót üdvözölnek. (TASR) Lemondott az Enron elnöke New York. Az Enron Corp. elnö­ke, Kenneth Lay lemond vezetői tisztségéről a vállalatnál, amely az ő irányítása alatt érte el a gaz­daságtörténet legnagyobb csőd­jét. Az igazgatóra egyre nagyobb nyomás nehezedett a hitelezők és a bukásban betöltött szerepe utáni nyomozások miatt, (m) Mérsékelt visszaesés várható New York. Csak mérsékelten veti vissza a vállalati, külföldi befek­tetési hajlandóságot a szeptem­ber 11-i, USA elleni merényletso­rozat - állapítja meg az ENSZ ke- reskedelemfejlesBtési szervezete. Tavaly drasztikusan, a felére esett vissza a fejlődő országokba áramló működötöké értéke. (Vg) Japán-amerikai bankfúzió? Tokió. A Merrill Lynch befekteté­si bank tárgyalásokat folytat az UFJ-vel, Japán 4. legnagyobb bankjával egy befektetési banki szövetség létrehozásáról, amely a második amerikai-japán társuíás lehetne a Nikko Salomon Smith Mamey után. Tervek szerint a Merül Lynch és az UFJ nem kö­zös tőkével működűt majd, ha­nem abban segítik egymást, hogy részesedés fejében üzletelhesse­nek a másüt ügyfeleivel is. (FN) Hat érdeklődő a kikötő iránt Pozsony. Hat érdeklődő jelezte, hogy szeremé elvégezni a Nem­zeti Vagyonalap (FNM) által pri­vatizációra felkínált Szlovák Ha­józási és Kikötővállalatnak (SPaP) a mélyelemzését. Az FNM privatizációs tanácsadója a kana­dai Minpar Investment Ltd. Az érdeklődőknek legkésőbb márci­us 4-ig kell beterjeszteni kínála­tukat. A vagyonalap az SPaP 87%-os csomagját árusítja. (T) Többletköltségek a BSE miatt Pozsony. A földművelésügyi tárca számításai szerint az ál­lamnak idén 188 millió koroná­val kellene hozzájárulnia a ker­gekórvizsgálatok költségeihez. További 182 mülió koronával kellene támogatnia a BSE-intéz- kedések miatt elrendelt állati eredetű hulladék megsemmisí­tésének költségeit. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 25-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,250 Lengyel zloty 11,646 Angol font 68,467 Magyar forint (100) 17,346 Cseh korona 1,317 Svéd korona 4,571 Dán korona 5,685 Szlovén tollár (100) 19,154 Japán ien (100) 35,850 Svájci frank 28,791 Kanadai dollár 30,069 USA-dollár 48,123

Next

/
Oldalképek
Tartalom