Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. Életmód A feszültségnek - testileg és ilelkileg - számos megnyilvánulási formája van. Olykor szorongás, pánikbetegség kialakulásához vezethez Ha nem marad idő a feltöltődésre FELDOLGOZÁS B arátaink, rokonaink, munkatársaink olyas- (I mire panaszkodnak, ami lelki bajokra ■■■hí utalhat. Azt mondják például: „nem érde­mes élni”, „fáradt vagyok”, „ide­ges vagyok”, „annyira izgulok”, „nem tudok aludni”. Megváltoz­hat viselkedésük: a korábbi mo­solygós arc feszültté, komorrá vá­lik, nem mernek egyedül marad­ni, járművel közlekedni, rosszul- létektől rettegnek. Szándékuk el­lenére kilókat fogynak vagy híz­nak. Depresszióra, szorongásra utalhat az, hogy kivizsgálásokra járhatnak fej-, hátfájás, mellkasi fájdalmak vagy emésztési zava­rok miatt, s az eredmény: ’’nem találnak semmit”. Manapság is gyakran tabu a lelki bajokról beszélni. Az sem ritkaság, hogy a lelki baj mellé még a kör­nyezet értetlensége, megvetése is társul, s a „nem igaz, hogy nem tu­dod összeszedni magad” mondat az amúgy is kétségbeesett, ember öngyilkossági gondolatait erősíti csak. A korai felismerés és segít­ségkeresés döntő lehet a gyógyu­lás szempontjából. Fontos, hogy a család, a barátok, az iskola, a mun­kahely - néha régi előítéleteket le­győzve - visszafogadja a gyógyult betegeket. A lelki bajok kezelői, a pszichiáte­rek nem tudták közkinccsé tenni azt, hogy olyan kutatási eredmé­nyek születtek az elmúlt években, melyek lehetővé tették a legtöbb pszichiátriai betegség sikeres gyó­gyítását. A gond az, hogy a rászo­rulók közül bár többen, mint az előző években, mégis kevesen ke­resnek szakszerű segítséget. Sokan tudnak napjaink egyik legfontosabb, egészségünkkel összefüggő problémáról, amelyet mégis rendszeresen elhanyagol­nak az emberek, az állandó fe­szültségről. Amit gyakran nem old fel az éjszakai alvás vagy az ünnep öröme sem. Nem vesszük komolyan, hiszen annyi más gon­dunk van, amit sürgősen meg kell oldanunk, és mi tagadás, abban reménykedünk, majd a jövő hé­ten vagy hónapban végére érünk ezeknek, és akkor a feszültség magától megszűnik. (Feltéve per­sze, ha egyáltalán átéljük, hogy nyugtalanok, idegesek vagyunk). A feszültségnek - testileg és a lel­kileg egyaránt - számos megnyil­vánulási formája van. Ezek egyi­két vesszük most szemügyre. Azt a fajtáját, amely néha átveszi a kormányzást életünk fölött és érthetetlen tüneteket, váratlan rosszullétet okoz. Ha ezeket ki­vizsgáltatjuk és az orvosi diagnó­zis negatív, joggal kezdhetünk el töprengeni, vajon nem az ideges­kedés, a szorongás-e oka min­dennek. A betegek általában a következő tünetekről beszélnek: • Időnként - váratlanul - rosszullét fog el, friss levegőre van szükségem. • A rosszullét szívdobogással, mellkasi szorító érzéssel jár, mely néha valamelyik karomba sugár­zik. • Halálfélelemmel járó pánik­szerű rosszullétem van, érzésem szerint azonnali orvosi segítségre van szükségem. • Elgyengülnek a végtagjaim, izzadás, reszketés lép fel, gyak­ran szédülök. • Homályos a látásom, olykor a szemüveg sem segít. • Alvási nehézségeim vannak, rendszeresen fáradtan ébredek. • Néha súlyos feszültséget érzek, szinte szétpattanok. • Olykor úgy érzem, nincs elég levegő a helyiségben, egyre mé­lyebben kell lélegeznem. • Igyekszem elkerülni azokat a helyzeteket, ahol sok ember kö­zött kell lennem. Sajnos, százezrekben mérhető a pánikbetegek száma is, és csak kis töredéküknél diagnosztizál­ták ezt a betegséget. Még keve­sebb azok száma, akik eljutnak a megfelelő oki kezeléshez. A pá­nikbetegséget a be­teg környezete, saj­nos néha az orvos is, hisztériának, nyavalygásnak tart­ja. Nem az. Pusztán elhatározással, aka­rati eszközökkel a beteg nem gyógyul meg. Gyakran fel­merül a kérdés, va­jon valóban gyó­gyítható-e a pánik- betegség. A sza­kértők határozott igennel válaszol­nak, miközben hangsúlyozák: meg kell találni viszont a gyakran mélyben húzódó lelki oko­kat, miközben el­maradhatatlan a beteg folyamatos, aktív részvétele a terápiában: az ön­gyógyításban. Igaz, h°gy gyógyszere- zéssel kell elindíta­ni a kezelést, de igazi eredmény csak a beteg belső erőinek növekedé­sével érhető el. Mint minden beteg­ségnél, ez esetben is az a leghatásosabb, ha megelőzzük a bajt. Természetesen csak kevesen lesz­nek pánikbetegek azok közül, akik a felsorolt példák kö­zött találnak egy-két olyan tünetet, mely velük is előfordul. Azonban tekintsük ezeket akár figyel­meztetésnek, törőd­jünk többet ma­gunkkal, ne enged­jük, hogy jó közér­zetünk elromoljon, hogy a rohanó élet hullámai messzire sodorjanak. (Illusztrációs felvétel) Nemcsak konkrét betegségek esetén érdemes vitaminkúrát tartani, hanem akkor is, ha közérzeti panaszok keserítik életünket A kimerültségre, fejfájásra is gyógyírt jelent a vitamin ÖSSZEFOGLALÓ A *“ ' -ránk köszönő évezred orvostu­dománya kiemel- | ten fogja kezelni a ■mm mikrotápanyagokat. A vitaminok és társaik nem túl drágák, viszont segítenek megelőzni a szívinfarktust, korlá­tok közé szorítják a rákot, csök­kentik a depressziót. Kezdjük a legenyhébb és a leg­aktuálisabb panaszokkal: mi a teendő megfáeás ese­tén? Aki érzi, hogy meg­hűlt, két napig emelt alapanyagdózisra van szüksége. A szokásos adagon felül vegyen be 3-5 g C-vi- tamint ( ez kb. 100 narancsnak fe­lel meg), 1200 mg E-vitamint (egyenlő 10 liter olívaolajjal), 20- 40 mg cinket és 60 mg Q 10-es koenzimet. Ezekkel a mikroanya- gokkal jelentősen nő sejtjei ellenálló képessége. A sikerrel vitamin­kezelhető betegsé­gek listája ma már hosszú: allergia, her­pesz, migrén, idegi, gyomor- és bélpanaszok, bőr-, agy- és koszorúérbetegségek, cukor­baj, köszvény, légcsőhurut, reuma, asztma, rák, dep­resszió stb. Nemcsak a testi, hanem a lelki problémák is eredményesen kúrálhatok megha­tározott napi adagokkal. Ha a sejtekben kimutatható hiány keletkezik B (1,2,3,6,^-vitamin­ból vagy folsavból, akkor dep­ressziós tünetek tapasztalhatók. Egy-három gramm C-vitaminnal viszont gyors kedélyjavulás érhető el. Súlyosabb esetekben 7,5 g C- vitaminnal kezdik a kú­rát és ez akár 10 gram­mig emelkedhet. (A tartósan nagy dózis­ban szedett C-vita- min hasmenést, ve­sekövet okozhat.) Ma már egész évben hozzá lehet jutni a főbb vitaminforrások­hoz, a gyümölcshöz és zöldséghez, csakhogy a korai aratás, a trágyázás és a hosszú szállítás miatt az élel­miszerek sokkal kevesebb hatóa­nyagot tartalmaznak. Persze nem­csak konkrét betegségek esetén ér­demes vitaminkúrát tartani, hanem akkor is, ha közérzeti panaszok ke­serítik életünket. Ha kimerült, rosszul alszik, gyakran fáj a feje, súlyfelesleggel küzd, gyorsan öregszik a bőre - a jeleket komo­lyan kell venni. Arra utalnak ugyanis, hogy a szervezet 70 billió sejtje valamilyen hiányban szenved. Ez pedig súlyosabb betegségekhez, pl. krónikus gyulladá­sokhoz vezethet. Egy felmérés szerint például a reu­más betegek ízületeiben túl alacsony az E- és a C-vitamin koncentrációja. Érdemes tehát or­voshoz fordulni: a szakember meg tudja állapítani, mi hiányzik a szervezetéből, s ezt követően a célirányos kúra javaslatával a pa­naszok legyőzésében is segít. .<-4 A-vitamin ♦ ♦ * ♦ * 1500-10 000 IE Béta-karotin ♦ * ♦ 5 mg-ig D-vitamin # • • 5-50 USL E-vitamin ♦ * # • f> * # * * • 50-1000 mg C-vitamln • ♦ • m m • * fi • • 150 mg-3 g B,-vitamin * * • ♦ • ♦ * • * • 10-100 mg B^-vitamln • • • • * • * • 10-100 mg Bt-vitamin • • • m • • • * • • 20-200 mg B„-vitamin * • • • • • • * ♦ 15-150 m ... . Bis-vitamin • ♦ • • • 300-Í0C >0 mg Fofsav * • * <P • • • 0.1-5 mg Biotin * • * • 30-300 pg Niacin • • * • • • * 10-100 mg Pantotensav • * m * • • • 50-500 mg Ka cium fH • 250-1500 mg Magnézium * * • * • • * * 300-900 mg lünk • • • • * • • * • 5-50 mg Szelén • • • • • • • * 50-400 Mg Réz • * • 4-10 mg 'Mangán m • * 2-10 mg Molibdén • 100-300 Mg íróm • • * m 50-200 Mg Vanádium ♦ 100-300 pg lizin • 150-3000 mg Metiönin • • • 500-1500 mg L-cisztein • * • 300-900 mg Fenílalanin • • 800-1500 mg Triptofán • 100-300 mg l-karnitín • • ♦ • • IÍ50-5Ö0 mg 0mega-3 zsírsavak • • • * * • * • • • 5ÖÖ-3Ő0Ö mg' Gamma-iinoisavak • • • TAé Fitoszterinek 4» tlbichtnon (QlÖ) • • • • 3Ó-Í5Ö mg Kdíin .. .......... • • 50 mg Flavonoidok • • • • 200-1000 mg Enzimek • • • • • • • 50-10Ó mg ballasztanyagok • 3o.i. ..: Jókedv a fürdőszobából Olasz orvosok már a 20-as években eredményesen ke­zeltek depressziós betegeket jázmin, szantálfa és citrus- gyümölcsök illóolajának ke­verékével. Depresszió ellen hatnak a következő illatok: bazsali­kom, bergamott, citromfű, ge­ránium, grapefruit, ilang- ilang, jázmin, levendula, mus­kotályzsálya, narancsvirág, ró­zsafa, szantálfa, szegfűszeg. Nyugtató hatású illatok: ba­zsalikom, borsmenta, cédrusfa, citromfű, gerániumjázmin, kamilla, levendula, mandarin, mirtusz, muskotályzsálya, na­rancsvirág, pacsuli, rózsa, ró­zsafa, szantálfa, szegfűszeg. Lazítást segítő illatok: boró­ka, citrom, geránium, üang- ilang, jázmin, levendula, ma­joránna, mandarin, Stresszoldó hatású illatok: bazsalikom, boróka, borsmen­ta, cédrusfa, ciprus, citrom, er­dei fenyő, édes narancs, fahéj, geránium, grapefruit, izsóp, jázmin, kakukkfű, kamilla, le­vendula, narancs, narancsvi­rág, rózsafa, tömjén, vanília. Idegesség és félelem ellen ható illatok: bazsalikom, bo­róka, ciprus, édes narancs, fa­héj, geránium, gyömbér, izsóp, kamilla, levendula, tömjén. Frissítő illatok: boróka, cit­rom, grapefruit, indiai cit­romfű, kámfor, limett, musko­tályzsálya, rozmaring, törpe­fenyő. (Forrás: Aromax) Fáradtság ellen ginszeng Belső kényszer, ami miatt egy­formán helyt akar állni az élet minden területén (munkahely, magánélet, gyermeknevelés). Nem látja be, hogy a „nonstop bevetés”, amire vállalkozni akar, lehetetlen. A napok túl­zsúfoltak, nem marad idő fel­töltődésre, lazításra. Tünetei: Állandó kimerültsé­gérzet, kialudhatatlan ólmos fáradtság. Az érintett túlter- heltnek, kedvetlennek érzi magát, legszívesebben min­denki elől elbújna. Gyógymód: A ginszeng össze­tevői felpezsdítik, erősítik a szervezetet. Ha viszont az idegrenszert túl sok stresszha­tás éri (kimerültség fenyeget), ugyanezek az anyagok nyuga- tóan hatnak. A gyógyszertá­rakban és reformboltokban ké­szen kaphatók a ginszengké- szítmények, ám a megfelelő hatás érdekében fontos a he­lyes adagolás. Stressz ellen levendula Nagyfokú túlterheltség, örö­kös rohanás. Az ember úgy éri, nem tud szabadulni a rá nehezedő nyomás alól, képte­len lépést tartani az állandó aktivitást követelő társadal­mi, gazdasági kihívásokkal. Tünetei: Túlterheltnek, ki­merültnek érzi magát, hamar kijön a sodrából, robbané­kony. Állandó szorítást érez a gyomorban, időnként szívpa­nasz is felléphet. Gyógymód: A levendula illó­olajai lazító, feszültségoldó hatásúak. Tea: Forrázzon le két teáska­nál levendulavirágot egy csé­sze forró vízzel, lefedve öt percig hagyja állni! Esténként fogyasszon belőle egy-két csészével. A szobában elhelyezhető levendulaillatú párna, de ak­kor is kifejti áldásos hatását, ha hatóanyagait belélegzi a rászoruló, (aromaterápia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom