Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. Közélet 5 Egyáltalán nem indokolt az az állítás, hogy a magyar iskolák tanulói később nehezebben érvényesülnek Érdemes magyar iskolába j árni A szlovákiai magyar csalá­dok többségében fel sem merül a kérdés, hogy a szülő milyen tanítási nyelvű alap­iskolába írassa gyerekét. So­kaknak egyértelmű a válasz, számukra csupán egyetlen lehetőség létezik, a magyar tannyelvű alapiskola. A kér­désben ingadozók aránya jó­val kisebb. A témával kap­csolatban Szigeti Lászlót, az oktatási minisztérium ál­lamtitkárát kérdeztük. RÁCZ VINCE- Országos viszonylatban a magyar középiskolások 70%-a jelentkezik egyetemre, főiskolára, a felvettek aránya pedig 60% fölötti (Somogyi Tibor felvétele) Milyen gyakorlati érvekkel tud­ná meggyőzni az ingadozó szlo­vákiai magyar szülőket arról, hógy érdemes magyar tannyel­vű iskolába íratni a gyerekeiket? Úgy gondolom, általános rende­zői elvként fogadhatjuk el, hogy mindenkinek abból kell kiindul­nia, melyik nemzetiségnek a tag­ja, milyen közösségben él, és azon belül milyen kulturális kötöttsé­gek érvényesülnek. Ez a megálla­pítás különösképpen érvényes az iskolaválasztáskor, amikor a szü­lőknek el kell dönteniük, hogy magyar vagy szlovák tannyelvű alapiskolába íratják gyermekei­ket. Az esetek többségében a szlo­vákiai magyar szülők, amikor a gyermekeik iskolaköteles korba lépnek, természetesen a magyar » A magyar iskolák r eleget tesznek a kö­vetelményeknek, és megfelelő módon ké- szítik fel diákjaikat. \ iskolát választják. Ez tehát a meg­határozó magatartás. Mindezek ellenére a felvidéki magyarság­nak is van egy olyan rétege, mely másféle megoldás mellett dönt. Ebben sokféle tényező játszhat szerepet. Én úgy gondolom, a vi­lág egyik legtermészetesebb dol­ga, hogy az ember vállalja édes­apja és édesanyja nyelvét, ezen a nyelven próbál élete folyamán kommunikálni. Számomra nem vitás, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgár a legjob­ban akkor cselekszik, ha a gyer­mekét magyar tannyevű iskolába íratja be. Vajon igazak-e azok az állítások vagy csupán feltevések, hogy a magyar iskolát végzők később csak nagyobb nehézségek árán tudnak érvényesülni? Én úgy gondolom, és a véleménye­met adatokkal is alá tudom tá­masztani, hogy nem függ össze a két dolog. Aki magyar tannyelvű oktatási intézményben tanult, és emellett kellő kitartással és szor­galommal bír, ugyanolyan ered­ményeket érhet el a későbbiekben, mint az, aki szlovák iskolába járt. Mindez követelhet többletmunkát a diáktól, viszont a többletmunka sok esetben az ember hasznára vá­lik. Bizonyított tény, hogy a szlová­kiai magyar egyetemisták, akik magyar középiskolából érkeztek a főiskolákra és egyetemekre, ugyanolyan eredményesek, mint szlovák társaik. Az első években felmerülhetnek ugyan nyelvi prob­lémák a magyar anyanyelvű hall­gatók esetében, bár nem szükség­szerűen. Ezek a nyelvhasználattal kapcsolatos problémák fokozato­san megoldódnak, a hallgató szlo­vák nyelvi tudása tanulmányai so­rán folyamatosan gyarapodik. Csupán akaraterő szükséges hoz­zá. Mindezeket alátámasztja az a tény, hogy a magyar tannyelvű kö­zépiskolák növendékei a különbö­ző tanulmányi versenyeken, sőt a nemzetközi megmérettetéseken is kimagasló eredményeket érnek el, és Szlovákia számára jó hírnevet szereznek. Összességében tehát elmondható, hogy ezek az iskolák eleget tesznek a támasztott köve­telményeknek, és megfelelő mó­don készítik fel a diákjaikat. Egyál­talán nem indokolt az az állítás, hogy a magyar iskolák tanulói ké­sőbb nehezebben érvényesülnek. Állíthatjuk tehát, hogy többségé­ben azonos esélyeket biztosít a nemzetiségi iskola. Készültek-e kimutatások arról, hogy a magyar tannyelvű közép­iskolák végzősei milyen arány­ban jelentkeznek egyetemekre és főiskolákra, és közülük há­nyat vesznek fel? A csaknem 20 felvidéki magyar gimnázium és a szakközépiskolák diákjai közül sokan tanulnak to­vább. Elsősorban a gimnáziumok­ra vonatkozó adatokat ismerem. Vannak olyan gimnáziumaink, amelyekben az érettségizők 90%-a adja be felvételi kérelmét valamely felsőoktatási intézménybe, és a je­lentkezőknek mintegy 70%-át fel is veszik. Természetesen ez attól is függ, hogy az adott középiskolá­nak milyen tapasztalatai vannak a tanulók egyetemi felkészítésében. Országos viszonylatban a magyar diákok 70%-a jelzi a továbbtanulá­si szándékát, az egyetemekre és főiskolákra felvettek aránya pedig 60% fölötti. Csökkent-e az utóbbi években azoknak a családoknak a száma, amelyekben a magyar iskolát választották a szlovák tannyelvű iskola helyett? \\ A világ egyik leg­természetesebb dolga, hogy az ember vállalja édesapja és . . édesanyja nyelvét. N\ Ellenkezőleg, az elmúlt három év­ben a számok pozitív irányba vál­toztak. Ez nyilván a kedvezőbb po­litikai légkörnek is köszönhető, de természetesen a különböző társa­dalmi és közhasznú szervezetek­nek is, melyek az anyanyelvű okta­tás fontosságára rendszeresen fel­hívják a szülők figyelmét. Egyre több, eddig a kérdés eldöntésében ingadozó szülő számára világossá vált, hogy az egyedüli alternatívát a magyar tannyelvű iskolák jelen­tik. Egy tényt azonban feltétlenül meg kell említenünk. Szlovákia la­kosságának száma csökken, és ez a népességfogyás a felvidéki ma­gyarságot is érinti. Ennek követ­keztében abszolút értékben csök­ken a magyar diákok létszáma is. Ha viszont a relatív mutatókat vesszük figyelembe, a magyar is­kolát választók száma növekedett. A szociális minisztérium nem lát okot a változtatásra Elkészült a Devín Bankról szóló jelentés A tárca szerint a törvény Hatmilliárd a Szlovák jó, a kritika elkésett Biztosító kétharmadáért ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az április 1-jén életbe lé­pő munkatörvénykönyv jó, és nem kell rajta változtatni, mondta Vlas­ta Husáriková, a szociális miniszté­rium jogi főosztályának vezetője. Az utóbbi napokban felhozott el­lenérvek nem állják meg a helyü­ket, mert vagy van rájuk megoldás a törvényben, vagy már a jelenleg érvényes munkajogi vagy egyéb törvényi szabályozással is ellentéte­sek. Mária Buchtová, a minisztéri­um osztályvezetője példaként a házatársak egymás általi alkalma­zásának tilalmát említette, mely a családjogi törvényből és a Polgári Törvénykönyvből következik. Eb­ben az esetben logikailag is para­dox helyzet állna elő, ha az alkal­mazott házastárs az osztatlan csalá­di vagyonból, tehát saját pénzéből kapna fizetést. Ez a helyzet azon­ban megoldható a házastársak együttműködésével a családi vállal­kozásban, mondta Buchtová. Ezt a tiltást már a jelenlegi Munkatör­vénykönyv is tartalmazza, hasonló­an a munkahét felső határához: most heti 43 munkaóra van enge­délyezve, évi 150 óra túlórával, az új szabályozás heti 48 órát engedé­lyez túlóra nélkül. A munkafel­ügyelőség külön hozzájárulásával ezen felül további évi 150 munka­óra engedélyezett. A minisztérium szerint, ha a kórházak nem tudják beosztani az orvosi ügyeleteket az új törvénynek megfelelően, akkor az eddigi megoldás már a régi tör­vényekkel is ellentétes volt. Ugyan­csak régi szabály az úgynevezett ünnepnaphoz való jog, mely azt je­lenti, hogy az alkalmazottaknak jo­guk van nem dolgozni ünnepnap­okon, és a heti két szabadnapot a munkáltató köteles egymást követő napokon megadni úgy, hogy az együk vasárnapra essen. Husáriková szerint a tavaly július­ban elfogadott törvényt az érintet­tek nagyon széles köre vélemé­nyezte, többek között azok is, akik most ellene szólnak. A Szakszerve­zeti Szövetségek Konföderációja és a munkáltatók szövetsége 2000 szeptemberében hagyta jóvá a ter­vezetet, de egyetértettek vele az egyes miniszterek is. Az elfogadott törvény jó, mondta Husáriková, összhangban van az Európai Unió ajánlásaival ,és a modern európai munkajog alapelveivel is. Az MKP, a KDH, az SDKÚ és az OKS közös módosító javaslatot dolgozott ki, amely rendezné egyebek mellett a munkatörvény­könyvben megszabott 48 órás munkahét kérdését is. A tervezetet már a január végén kezdődő parla­menti ülésen megvitatják, (lpj) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A német Allianz AG kapja meg 144 925 000 euróért (6,12 milliárd korona) a Szlovák Biztosí­tó (SP) részvényeinek 66,79 száza­lékát a jelenlegi tulajdonosoktól, tehát a pénzügyminisztériumtól és a Nemzeti Vagyonalaptól. „Két cég került a versenypályázat utolsó kö­rébe - az Aegon és az Allianz. Az utóbbi előnyösebb feltételeket kí­nált, bár a pályázatok között nem volt lényeges különbség” - közölte a kabinet tegnapi ülése után a pri­vatizációs minisztériumi államtit­kár. Vladimír Drozda közlése sze­rint a miniszterek egyöntetűen rá- bólmtottak a javaslatra. A kisebb­ségi részvénytulajdonosoknak nem kell feltétlenül megválniuk részvé­nyeiktől - fejtette ki az államtitkár, majd hozzátette: a versenypályá­zatban számos befektető csak ak­kor vett volna részt, ha ez ellenke­zően történik. „Az állam nem köte­lezhette magát erre” - hangsúlyoz­ta Drozda. Ezért néhány jelentkező tárgyalóasztalhoz ült a kisebbségi részvénytulajdonosokkal, még mi­előtt indult volna a versenypályá­zaton. Megegyezés született, hogy részvényeiket a nyertes cég nem vásárolhatja meg előnyösebb felté­telek mellett, mint az állam által felkínált csomagot. Drozda közöl­te: a szerződés apróbb részleteit is megtárgyalták már, s a közeljövő­ben aláírhatják. A kabinet szintén tudomásul vette a Devín Bank összeomlása után a bankfelügyelet terén hozott intéz­kedésekről szóló jelentést. A csődbe ment pénzintézetről külön jelentést készített a Szlovák Nemzeti Bank (NBS), amelyet már a parlament pénzügyi bizottsága elé terjesztett. Ebben egyebek között személycse­rékről is szó esik. Marián Jusko, a jegybank vezérigazgatója megje­gyezte: a bankfelügyeletből két igazgatót eltávolítottak, négy osz­tályvezetőt pedig leváltottak. Jusko leszögezte: a helyzet néhány napon belül rendeződik, más, ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak, például a választások. Szerinte a változáso­kat nem csupán a Devín Bank csődje miatt hajtották végre, (szge, t) 5,2 millió üdítőre Pozsony. A kormányhivatal ta­valy 5,2 millió koronát költött fogadásokra és ajándékozásra. A reprezentációs keret 5,4 mil­lió volt, tehát összességében 270 ezer koronát megtakarítot­tak, azonban néhány kormány­tag túllépte saját keretét, (tasr) RÖVIDEN Nem állít ombudsmanjelöltet az MKP Pozsony. Ha nem tud megegyezni a kormánykoalíció közös ombudsmanjelöltben, az MKP akkor sem látja értelmét, hogy a parlamentbeli választás első körében saját jelöltet indítson. A ja­vaslatokat február 8-ig kell benyújtani, egy jelöltet legalább 15 képviselőnek kell támogatnia. Ä keddi koalíciós tanácson ez a téma fel sem vetődött, az MKP-val folytatott tárgyalások során pedig nyilvánvalóvá vált: a pártok nem szívesen mondanak le saját jelölt­jükről. Az ombudsmanválasztás első köre két fordulós. Ha az első fordulóban nem sikerül megválasztani a biztost, a másodikba a leg­több voksot kapott két személy jut. Ha az első kör második forduló­ja sem hoz eredményt, a második körben nem indulhatnak az egy­szer már jelölt személyek, (sza) Közös haditechnikai fejlesztések Budapest. A visegrádi négyek országai közösen kívánják moderni­zálni a jelenleg hadrendben lévő MI-24-es harci helikoptereiket és el­képzelhetőnek tartják, hogy további haditechnikai fejlesztésekben is együttműködnek majd. Erről Csehország, Lengyelország, Magyaror­szág és Szlovákia védelmi miniszterei számoltak be budapesti ülésü­ket követően. A cseh, a lengyel és a magyar védelmi miniszter egy­aránt hangsúlyozta: támogatják Szlovákia NATO-tagságát. (MTI) Szerb igen az autonómiatörvényre Belgrád. A szerb parlament tegnap általánosságban megszavazta az úgynevezett omnibusztörvényt, amely 24 államigazgatási terü­leten adja vissza a Vajdaság korábbi jogköreit. A törvény általános elfogadása után a parlamentnek mintegy száz módosító indítvány­ról kell egyenként vitát folytatnia, s várhatóan csak a jövő héten ke­rül sor a záró szavazásra. (MTI) Pénz a határ menti fejlesztésre Pozsony. Három pénzügyi memorandumot fogadott el tegnap a kormány: a Magyarországgal, Lengyelországgal és Ausztriával ha­táros szlovákiai településeken fejlesztenék az infrastruktúrát, egye­bek között az Európai Unió pénzforrásaiból is. Összesen 4,15 millió euró jut majd a Pelsőcöt a szlovák-magyar határral összekötő 587- es számú út felújítására, ehhez 1,8 millió eurót kapunk a Phare- támogatásból. (TASR) Nincs szalmonella a Merciben Pozsony. A minőség-ellenőrzés során megállapították, hogy egyik Merci csokoládé sem tartalmaz szalmonellát. Az ellenőrök helyszí­nelések során több mint ötezer üzletet vizsgáltak meg, ahol 16 gya­nús csomagot találtak. A laboratóriumi vizsgálat minden esetben negatív volt. (TASR) Vizsgálják az államközi egyezmény betartását Román ellenőrzések MTI-HÍR Bukarest. A román kormány szak­értői bizottsága megkezdte a ked­vezménytörvénnyel kapcsolatban aláírt román-magyar egyetértési nyilatkozat betartásának ellenőrzé­sét. Négy csoport kezdett helyszíni vizsgálatot, a három napra tervezett ellenőrzés során Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyét keresik fel. Ha va­lamiféle szabálytalanságot találnak, azt a közvélemény tudomására fog­ják hozni. A román kormány január 10-én határozott arról, hogy szakér­tői bizottságot hoz létre a magyar kedvezménytörvény végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Claudiu Lucád kormányszóvivő akkor azt közölte, hogy a testület a külügy- és a bel­ügyminisztérium, valamint a köz- igazgatási minisztérium döntésho­zatali pozícióban lévő szakemberei­ből (államtitkárokból) áll majd. A szakértői bizottság mindent vizsgál, ami a törvény alkalmazásából ered, illetve azzal összefüggésben van, s a három minisztérium helyi szervei­től - a polgármesterektől, a megyei tanácsok elnökeitől, a rendőrségtől, valamint a magyarországi román diplomáciai képviseletektől - kap rendszeresen tájékoztatókat. MEGKÉRDEZTÜK Bugár Bélát, az MKP Megvitatta a párt elnöksége az MKP és a HZDS közös kas­sai nyilatkozatát? A hétfői elnökségi ülés témája a választási program, a választá­sok utáni lehetséges taktika volt. Annyi elhangzott, hogy minden alapszervezetnek lehe­tősége van hasonló nyilatkozat kiadására, de nem tartjuk he­lyesnek, ha erre úgy tekintenek, mint a HZDS és az MKP együtt­működésére. Ugyanakkor ha­sonló nyilatkozat aláírására más politikai párt nem volt hajlan­dó, csak a HZDS. Vladimír Meciar a magyar kedvezménytörvénnyel kap­csolatban tartózkodóan nyi­latkozott, a pártokat pedig egy, Szloválda választások utáni külpolitikai irányultsá­gának folytonosságát garan­táló nyilatkozat aláírására szólította fel. Erről mi a véle­ménye? A HZDS nem nekünk akarja bi­zonygatni, hogy megváltozott. Elég a regionális választásokra gondolni, ott olyan keményen elnökét használták a magyar kártyát, hogy szinte ropogott. Ez egyér­telműen bizonyítja, hogy nagy változás nem történt. A tartóz­kodó magatartás a külföld felé gesztus, és hogy ennek mekko­ra az értéke, arról hadd ne be­széljek. Tehát az MKP nem írja alá a Meciar kezdeményezte nyilat­kozatot? Semmiképpen. Mi nem változ­tattunk politikánkon. 1989-től támogatjuk a NATO- és EU- csatlakozást, ezzel szemben a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 1994 és 1998 között egészen más politikát folytatott. Kifelé mást mondtak, itthon mást csináltak, ez a politikai módszer tejesen szavahihe- tetlen. Ezért kell Meciaréknak igyekezniük különféle nyilatko­zatokat tenni, csakhogy ilyesmi­vel nem tudják meggyőzni a külföldi partnereket. Volt már lehetősége a HZDS-nek tettek­kel is bizonyítani, hogy megvál­tozott, de nem tette. Ezért érde­mes óvatosnak lenni, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom