Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. FÓKUSZBAN: A TANDÍJ 3 Az oktatási minisztérium felsőoktatási szekciójának igazgatója szerint még a tárcában is eltérőek a vélemények Egyelőre nem dőlt el a vita NÉHÁNY HALLGATÓ VÉLEMÉNYE ♦ Mag József, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója: „A távutas egyetemistáknak néhány egyetemen jelenleg is kell hallgatói hozzájárulást fizetniük, például a Pozsonyi Közgaz­daságtudományi Egyetem távutas hallgatóinak egy szemeszter 10- 20 000 koronába kerül. Általában az a jellemző, hogy ezek a diákok valamilyen munkát vállalnak a tanulmányaik mellett. A diákköl- csönnel szemben nagy többséggel bizalmatlanok a hallgatók, az én tapasztalatom szerint csak kevesen folyamodnak érte. A helyzet lé­nyegében tehát ma is az, hogy fizetni kell a távutas hallgatóknak.” ♦ Andrássy Beáta, a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegye­tem távutas hallgatója: „Én most is fizetek tandíjat, mégpedig egy évre 12 600 koronát. Amikor az egyetemről megkaptam a választ, hogy felvettek, egyúttal közölték azt is, mennyibe kerülnek majd a ké­sőbbiekben a tanulmányaim, tehát a hallgatói hozzájárulás összegét. Az egyetem aztán részben ezekből a hallgatói hozzájárulásokból fede­zi az oktatás költségeit. Én egyébként, hogy ki tudjam fizetni a tandí­jat, dolgozom a tanulás mellett. A társaim többsége szintén munkát vállal, körülbelül 80 százalékuk dolgozik. Vannak persze olyanok is, akiket a szülők támogatnak, de ők jóval kevesebben vannak. Arról nem tudok, hogy valaki közülünk diákhitelt vett volna fel.” ♦ Zászlós Ágnes, a pozsonyi Comenius Egyetem hallgatója: „Az a véleményem, hogy nagyon sok diákot kellemetlenül érintene a tandíj bevezetése. A hallgatók nagy része jelenleg is kénytelen munkát vál­lalni, hogy megfelelő körülményeket biztosítson magának az egyete­mi évek alatt. Ügy gondolom, még egy minimális összegű tandíj be­vezetése is gondot okozna az egyetemisták nagy többségének. Olyan családokat pedig, ahol több gyerek is főiskolán tanul, teljesen ellehe­tetlenítene. Egyébként hajói tudom, vannak egyetemek, amelyeken most is kell fizemi tandíjat, még ha nem is így hívják.” A tandíjkötelesség terve megosztja a politikusokat Nincs egységes álláspont ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezete értel­mében ha a jelenlegi formá­jában, tehát a módosító ja­vaslatok figyelembevétele nélkül fogadná el a parla­menti képviselők többsége, tandíjkötelessé válna a főis­kolai és egyetemi szintű távutas képzés. RÁCZ VINCE A kormány javaslatával nem min­denki ért egyet, a törvénytervezet még jelentősen módosulhat. Hogy bevezetik-e a tandíjat, arról Peter Plavcant, az oktatási minisztérium egyétemi és főiskolai szekciójának igazgatóját kérdeztük. Hogyan vélekedik a tandíjköte­lesség tervéről? A kérdésben még az oktatási mi­nisztériumban sem egységesek az álláspontok. A képviselők a napok­ban tárgyaltak a kormány felsőok­tatásról szóló törvénytervezetéről. Ebben csupán a távutas oktatási modell tandíjkötelessége szerepel. A parlamenti képviselők többsége elutasítja a kormány javaslatát, mondván: Szlovákia polgárainak egyenlődenségére épít, tehát a távutas hallgató köteles lenne tan­díjat fizetni a képzésért, a nappali tagozaton tanuló egyetemistának pedig nem kellene megtérítenie a ÖSSZEÁLLÍTÁS Európa nagy részén tandíjköteles az egyetemeken és főiskolákon fo­lyó képzés, a kivételek csupán Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia. Az Európai Szabadkeres­kedelmi Övezet tagországainak mintegy hatvan százalékában fi­zetnek a hallgatók tandíjat az egye­temi és főiskolai képzésért. A hall­gatókra rótt pluszterheket ezekben az államokban azzal ellensúlyoz­ták, hogy megfelelő diáktámogatá­si rendszert építettek ki, melynek keretében ösztöndíjakkal segítik az egyetemistákat, akiket különböző alapítványok és vállalkozások is tá­mogatnak. Az egyes országokban azonban eltér a gyakorlat a fizetett összeg nagyságát és a tandíjköte­lesség mértékét illetően. Írország­ban például csak a posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és a rosszabb eredményeket elérő egye­temisták és főiskolások fizetnek tandíjat. A nyolcvanas években je­lentős mértékben megemelték a tandíjak összegét, egyúttal azon­ban a rosszabb anyagi helyzetben lévő diákokat hallgatói támogatá­sokkal segítették. Ennek ellenére tanulmányainak költségét. Szlová­kiában jelenleg hozzávetőlegesen 20% a munkanélküliek aránya, az állampolgárok jelentős hányada él nehéz anyagi körülmények között. A szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó hallgatóje­löltek, noha intellektuális képessé­geik lehetővé tennék számukra az egyetem elvégzését, az anyagi ne­hézségek miatt kénytelenek lenné­nagyon sok családban okozott gon­dot a megemelt összegű tandíj kifi­zetése. Nagy-Britanniában 1997-ig az állami költségvetésből különí­tették el a tandíjak kifizetéséhez szükséges összeget. Az állam ilyen formán a hallgatók 90%-ának térí­tette meg a tanulmányi költségeit. Nagy-Britanniában jelenleg a diák- hitel-nyújtási rendszer helyettesíti a szociális ösztöndíjakat. A hollan­diai egyetemeken egyéves tanul­mányi időszakért mintegy négy­(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) nek lemondani az egyetemi tanul­mányaikról. Úgy gondolom, tekin­tettel a lakosság döntő többségé­nek szerény anyagi körülményeire és szociális helyzetére, az egyete­mi képzésnek továbbra is ingye­nesnek kellene maradnia. Milyen konkrét előnyökkel járna a tandíj bevezetése? Mindenképpen felerősödne a kon­ezer guldent kell fizetniük a hallga­tóknak. Az 1996/97-es tanévben a holland egyetemisták és főiskolás­ok 79%-a kapott valamilyen ösz­töndíjat, közülük 31% kiegészítő hallgatói támogatásban is része­sült. Ennek az összegét a diákok, il­letve a családjuk jövedelme alapján határozták meg. A tandíj ellensú­lyozására szolgáló szociális ösztön- díjrendszeren kívül további lehető­séget és támogatási formát jelente­nek a diákkölcsönök. A diákhitel­kurenciaharc az egyetemek kö­zött, amely már rövid távon is a felsőoktatás minőségi változásá­hoz vezetne. Részben kiegyenlí­tődnének az állami és a magán- egyetemek közti különbségek a fi­nanszírozásukat ületően. De egyéb előnyökkel is járna a tandíj bevezetése. Világszerte kimutatá­sok igazolják, hogy a tandíj moti­válja a hallgatókat, ugyanis komo­lyabban veszik az egyetemi tanul­mányaikat. A tandíj egyfajta be­fektetésként is felfogható. Áz egye­temi diploma hozzásegítheti a pá­lyakezdőket a könnyebb érvénye­süléshez, és jobb esélyeket biztosít számukra az munkaerőpiacon. A jogosultak mindegyike kaphat szociális támogatást? Azok az egyetemisták, akik megfe­lelnek az előirt követelményeknek, jogosultak a szociális ösztöndíjra. Szociális támogatást azonban csak a nappali tagozaton tanuló hallga­tók kérhetnek. Elegendőnek tartja a szociális kompenzálás mértékét? Jelenleg a hallgatók havi létfenn­tartási költségei 3500-4000 koro­nára rúgnak. Ezzel szemben a szo­ciális ösztöndíj maximális összege csupán havi 1500 korona. Az okta­tási minisztérium éppen ezért mó­dosítani kíván a szociális ösztöndí­jak elosztásának és mértékének je­lenlegi rendszerén. nyújtási rendszer reformja Hollan­diában 15 évig tartott. Nagysága a hallgató elért eredményeitől és családjának anyagi helyzetétől egyaránt függ. Számos európai országban - Belgi­umban, Franciaországban, Íror­szágban, Olaszországban, Portugá­liában, Áusztriában és Spanyolor­szágban -jutottak arra a következ­tetésre, hogy a tandíj valamiféle kompenzálást igényel. A hallgatók költségeinek kompenzálásához pe­dig elengedheteden feltétel a haté­kony támogatási formák kiépítése, tehát a jól működő ösztöndíjrend­szer és a diákhitelnyújtás. Á ban­kok a hitelnyújtástól gyakran elzár­kóznak a rendkívüli mértékű koc­kázatra hivatkozva. Az Európai Unióban a felsőoktatásra szánt pénzek 17%-át fordítják a szociális ösztöndíjakra és a diákhitelekre. A skandináv országokban, ahol ugyan mindkét támogatási forma működik, az egyetemisták egy ré­sze inkább munkát vállal a tanul­mányai mellett, hogy ne kénysze­rüljön a diákhitel felvételére. A ké­sőbbiekben ugyanis túlzott terhet jelentene számukra, hogy a pályá­jukat adósként kezdjék el. A szlovák parlament múlt év de­cemberében utalta második olva­satba a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetét, tehát úgy döntött, hogy tovább tárgyalja a ja­vaslatot. A parlamenti bizottságok a múlt héten ültek össze, hogy meg­vitassák a törvénytervezetet. Az ok­tatási minisztérium az új törvény hatályba lépésétől lényegi változá­sokat remél. A szlovákiai felsőokta­tás egészének tervezett reformjá­hoz elengedhetedenül szükséges egy új törvény megalkotása. A kor­mány tervezete jelenlegi formájá­ban és tartalmában még korántsem végleges. A képviselői vélemények lényegesen eltérnek vele kapcsolat­ban. Egyebek mellett a távutas fel­sőfokú tanulmányok tandíjköteles­sége bevezetésének terve osztja meg a hazai politikusokat. Az okta­tási minisztérium képviselőinek sem egységes az álláspontja az ügy­ben. Az oktatási tárcán belül két alapvetően különböző nézet ütkö­zik egymással. Martin Frone, az ok­tatási minisztérium államtitkára, egyben a KDH képviselője szüksé­gesnek tartja a tandíj bevezetését. Véleménye szerint nemcsak a távutas hallgatóknak, hanem a nappali tagozaton tanuló egyete­mistáknak is tandíjat kellene fizet­niük. Ha ez nem valósítható meg, mindkét oktatási formának térítés- mentesnek kell maradnia. Milan Ftácnik oktatási miniszter, a De­mokratikus Baloldal képviselője a szociálisan hátrányos helyzetű hall­gatójelölteknek is biztosítani sze­remé a továbbtanulás lehetőségét, ez pedig a tandíj bevezetése miatt hatékonyan működő szociális tá­mogatási rendszert feltételez. A jobboldali képviselők általában a költségtérítéses felsőoktatás mel­lett teszik le a voksukat, a baloldali­ak viszont a felsőfokú tanulmányok térítésmentességét szorgalmazzák. A kormány korábban mindenesetre kijelentette, hogy ebben a választá­si ciklusban, amennyiben a parla­ment igent mond a tandíjkötelesség tervére, a távutas hallgatóknak még nem kell fizetniük az egyetemi és főiskolai képzésért. Milan Ftácnik oktatási miniszter többször kijelentette, hogy csak abban az esetben lenne elfogadható a tandíj­kötelesség bevezetése, ha az a hall­gatók szociális támogatásával páro­sul. A hallgatói támogatás egy mű­ködőképes szociális ösztöndíjrend­szer kiépítését és a diákkölcsönök folyósítását jelentené. A Főiskolások Tanácsa módosítások nélkül támogatja a kormány felső- oktatásról szóló törvénytervezetét, egyetért annak jelenlegi formájával és tartalmával. Ezért a múlt héten, a bizottsági tárgyalások idején fel­szólította a parlamenti képviselő­ket, hogy mielőbb fogadják el a kor­mány javaslatát. Renáta Králiková, a Főiskolások Tanácsa elnökének véleménye szerint a tandíjmentes távutas képzés idővel a távutas kép­zés megszűnéséhez vezetne. A par­lament közoktatás-, tudományügyi és sportbizottsága, mely a törvény- tervezet megtárgyalása során a védnöki bizottság szerepét tölti be ezen a héten ült össze, hogy megvi­tassa a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat. Mivel a véd­nöki bizottságnak csaknem száz képviselői módosító javaslatot kell megtárgyalnia, vélhetőleg még a jövő héten is ülésezni fog. (érvé) TANDÍJAK az európai országokban Állam A hozzájárulás típusa A díj összege (Sk) Belgium beiratkozási díj 5980-28 210 Franciaország beiratkozási díj 4 875 Írország beiratkozási és tandíj 7800 és 79 400 Olaszország tandíj 6 500 Izland beiratkozási dij 3900-11 050 Lichtenstein beiratkozási díj 43 940 Hollandia tandíj 50 180 Portugália tandíj 12 220 Ausztria tandíj 31 200 Nagy-Britannia tandíj 51 870-193 700 Spanyolország beiratkozási és tandíj 5200 és 26 910 Az egyetemi hallgatók az európai államok többségében nem mentesülnek a tandíjkötelezettség alól Sehol sem adják ingyen a tudást VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖDÖS, BORULT IDŐ; 1-5 FOK A Nap kel 07.32-kor - nyugszik 16.37-kor. A Hold kel 12.23-kor - nyugszik 03.00-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad; Medve: 220, árad; Komárom: 260, árad; Párkány: 140, változadan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Délnyugat felől RKfl aránylag meleg légörvény áram­lik térségünkbe, ám számottevő változást nem okoz. A délutáni órákban az ala­csonyan fekvő helyeken borult, kö­dös idő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok kö­zött lesz. Helyenként feloszlik a felhőzet, ott a hőmérő higanyszála akár 10 fokig is felszökhet, máshol három fokkal hűvösebb várható. Az éjszakai órákban a hegyvidéki területeken gyenge déli szél fúj­hat, -3, 1 fok várható. A holnapi nap folyamán sem várható jelen­tős változás, marad a borult idő. A délelőtti órák­ban még az időjá­rás kedvező hatá­sa érvényesül. Jó az összpontosító- és teljesítőképes­ség, azonban fokozatosan gyen­gülnek a kedvező hatások, lassab­ban reagálunk környezetünk inge­reire. Délután és éjszaka a frontérzékenyek reumára, fejfájás­ra, fantomfájdalmakra panasz­kodhatnak. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők fogad­ják meg kezelőorvosuk tanácsát. A légúti betegségekben szenvedők is gyengélkedhetnek. A holnapi nap folyamán sem várható jelentős változás. Holnap ÍZ VILÁG ♦ Megtanultam értékelni az ételeket ♦ Különös vadételek ♦ Farsangi fánkparádé

Next

/
Oldalképek
Tartalom