Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 22. Gazdaság és fogyasztók Minden csökkentett árú termék többe kerül most az Unióban, mint 2001 januárjában Enron és Andersen Az Istrobanka az osztrák BAWAG kezébe került Drágulást okoz az euró Nyilvánvaló bűntény Egyre több pénzért egyre kevesebb vásárolható... (Archívum) Berlin/Párizs. A Németor­szágban és Franciaország­ban végzett közvélemény-ku­tatások azt mutatják, hogy a vásárlók úgy érzik: a január­ban bevezetett euró megjele­nése miatt drágulási hullám söpört végig a boltokon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A német ARD televízió által több német városban végzett spontán közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a vásárlók zöme úgy érzi: ja­nuár elseje, az eurókészpénz meg­jelenése óta drágulási hullám sö­pör végig a boltokon. Megerősíti benyomásaikat a kölni fogyasztás- kutató központ és a tartományi fo­gyasztóvédelmi felügyelőségek munkatársai által végzett próba- vásárlások eredménye. A vizsgála­tok szerint például a berlini Kai­ser’s boltjaiban a paradicsom 33 százalékkal lett drágább január 2- án. A kölni Kaufhof áruházaiban 19 százalékkal kell többet fizetni a félliteres Bitburger sörért. A ham­burgi Karstadt élelmiszer-osztá­lyán a Hipp márkájú bébiételek 18 százalékkal drágultak. A Ross- mann hamburgi drogériáiban 24 százalékkal emelkedett a Nivea kézkrém ára. A Kamps hálózat ber­lini pékségeiben 18 százalékkal lett drágább a zsömle. Mindeköz­ben egy mintavásárlás azt is bebi­zonyította, hogy az áruházláncok által hirdetett árcsökkentések el­lenére szinte minden „csökkentett árú” termék is többe kerül most, mint 2001 januárjában. Az ARD stábja által egy hamburgi Aldi fi­ókban végzett próbavásárlás során a kasszánál 41,72 márkának meg­felelő eurót kellett fizetni egy alap­vető közszükségleti cikkekből (tej, sajt, felvágott, kenyér, cukor, éto­laj, kávé, margarin) álló termékko­sárért. Tavaly januárban ugyanez az árucsomag még 37,70 márkába került, vagyis a drágulás mértéke 10,7%. A jelenség magyarázata az, hogy az összes nagy élelmiszer- lánc már 2001 tavaszán külön hír­verés nélkül fölemelte az árait; a wiesbadeni statisztikai hivatal adatai jelezték is január közepén, hogy tavaly hét éve nem tapasztalt árszintemelkedés jellemezte a né­met kiskereskedelmet. Jócskán volt tehát az áruházláncoknak mozgásterük az euró bevezetése kapcsán indított és hatalmas hír­veréssel kísért árcsökkentéshez. A múlt héten közzétett inflációs számsor igazolni látszik a felte­vést. Az adatok szerint Németor­szágban az 1994-ben mért 2,7%- os ütem óta a legnagyobb mér­tékű, 2,5%-os volt az évi átlagos infláció tavaly. Ennek dacára az eurókészpénz megjelenése óta el­telt szűk három hétben a kétsze­resére, egyharmadról csaknem kétharmadra emelkedett azoknak a németeknek az aránya, akik tá­mogatják a közös valutát. Azok­nak az aránya, akik szerint az eu­ró stabil valuta lesz, a december­ben mért 25 százalékról 57%-ra emelkedett. Az eurókészpénz be­vezetése a francia kereskedelem és a szolgáltatóipar számos szek­torában kisebb-nagyobb áremel­kedéssel járt - derült ki a francia pénzügyminisztérium legfrissebb közleményéből. A francia ver­senyhivatal felmérésére támasz­kodó pénzügyminisztériumi je­lentés szerint december közepe és január 10-e között a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára 0,3- 1,8%-kal mozdult felfelé a közös európai pénznem megjelenésé­vel. Az árdrágítók élvonalában a videó- és DVD-kölcsönzők állnak 5,5-5,1%-os áremeléssel, őket kö­vetik a kávéházak 1,8%-kal, az autószervizek 1,6%-os többlettel és az éttermek 1%-os áremelés­sel. A pékáruk átlagosan 0,4%-kal drágultak, a fodrászüzletekben 0,5-0,7%-kal tupírozták fel a tari­fákat. A ruhatisztítás és fotószol­gáltatások árszintje 0,3-1%-kal emelkedejt. A Le Figaro szerint gazdasági szakértők és politiku­sok egyetértenek abban, hogy hosszabb távon a közös pénz mér­sékelni fogja az inflációt, (m) történt Washington. A világ legnagyobb csődje a jó nevű könyvvizsgáló cé­get, az Andersent is maga alá te­metheti. Az amerikai Enron sztori tovább hömpölyög, a részvény ár­folyama a padlón. „Bűncselekmé­nyek történtek” az amerikai gaz­daságtörténet eddigi legnagyobb csődjét produkáló Enron energia­nagykereskedő cégnél és könyv- vizsgálójánál, az Andersennél is - közölte nyilatkozatában az ameri­kai képviselőház energiaügyi és kereskedelmi vizsgálóbizottság­nak szóvivője. Ken Johnson azt mondta: mind egyértelműbb, hogy az Enron és az Andersen emberei is igyekez­tek rejtegetni a cég pénzügyi gondjait, márpedig ha ez történt, akkor „nagyon komoly esély van arra, hogy bizonyos bűncselek­ményeket követtek el” a fe­lelősök. A kongresszusi vizsgálat azt már egyértelműen megállapí­totta, hogy az Enron vezetése és az Andersen stábja szándékosan igyekezett leplezni a vállalat gaz­dálkodási problémáit, és még két hónappal az összeomlás előtt is arra buzdították az Enron-alkal- mazottakat, hogy vásároljanak még több részvényt a vállalatban. Az Andersen maga is elismerte, hogy elektronikus és papírformá­jú dokumentumokat jelentős, de meghatározatlan” mennyiségben semmisített meg. Értesülések szerint egyedül a Bush elnökhöz is közelálló En- ron-főnök, Kenneth Lay 1999 ele­je és 2001 közepe között részvé­nyeladásból 101,3 millió dollárt kasszírozott, amikor még 31-86 dollár között mozogtak az Enron részvényei. A tőzsdei kivezetés előtt álló Enron árfolyama pénte­ken mindössze 67 cent volt. Az Andersen részvényesek reakció­jára még várni kell. Minden jel szerint a neves könyvvizsgáló cég részvényeinek árfolyama szintén esni fog. (m, ú) 15-20 milliárd korona a nem bankjellegű intézeteknél Kockázatos ügyletek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 15-20 milliárd koronára becsülik a szakértők azt a pénz­összeget, amelyet pénzintézeti li- cenccel nem rendelkező ún. nem banki szubjektumok - csábító ka­matígéreteikkel - a lakosságtól begyűjtötték. Bár a januártól hatá­lyos törvény pénzfelügyeleti enged­élyhez köti ezen cégek pénzgyűjtési tevékenységét, ma is több olyan tár­saság kínálja befektetéseit, amelyek még nem tettek eleget a törvényi feltételeknek. Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló új jogszabály értelmében pénzt gyűjteni a lakosságtól csak a va­gyonérték nyilvános kínálata útján lehet. Ehhez azonban a pénzpiaci felügyelet (ÚFT) engedélye szüksé­geltetik, amely 60 napon belül megvizsgálja a projektumot és azt, hogy a reklám nem félrevezető-e. Mário Schrenkel, az ÚFT tanácsá­nak tagja tegnap megerősítette, hogy a felügyelethez eddig mind­össze egyetlen cég ilyen irányú ké­relme ftitott be. Nem részletezte azonban, hogy kiről is van szó. Ro­man Scherhaufer, a felügyeleti szervezetek szövetségének (ÁSS) tagja szerint a nem banki szubjek­tumok nem tájékoztatják ügyfelei­ket átfogóan tevékenységükről. Ezen a kedvezőtlen és sok kocká­zati tényezőt magában foglaló helyzeten enyhít az új törvény. Az ÁSS kimutatása szerint a nem ban­ki jellegű társaságok átlagosan 3-4 évig működnek, ezután meg­szűnnek. Általános ismertető je­lük, hogy kimagaslóan magas ho­zamokat ígérnek. Az eddigi közel 30 társaságból, amely Szlovákiá­ban működött, 20 megszűnt. A la­kosság megközelítőleg 4 milliárd koronát veszített. A legnagyobb in­tézmények csődjét a pénzügyi rendőrség is vizsgálja, (t) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Április 1-től vagy május 1-től a Pol’nobanka neve UniBan- kára változik, s ezzel párhuzamo­san a lógója szintén megváltozik - így döntött a pénzintézet tegna­pi közgyűlése. Jifí Kunért bankel­nök közlése szerint e lépést az kényszerítette ki, hogy a Polno- banka 1995 óta gyökeresen meg­változtatta profilját, univerzális jellegűvé vált, vagyis már nem a mezőgazdaság finanszírozása je­lenti számára a fő tevékenységet. Az új név jobban kifejezi azt a tényt, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra helyezték át a hangsúlyt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaságnak há­tat fordítanának. Az UniBanka el­nevezés egyben jobban kifejezi a többségi tulajdonos nevét is; a bank 72,4 százalékos részvény- csomagját 2000 májusában az olasz UniCredito Italiano Group vette meg, a második legfonto­sabb részvényes (20 százalék) pedig a londoni székhelyű Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A korábban veszteséggel küszködő Pol’nobanka Jifí Kunért szerint ta­valy újra nyereséges lett: a könyv- vizsgáló által egyelőre nem hitele­sített előzetes adatok szerint a bruttó nyereség tavaly megközelí­tette az 500 millió koronát, az adó­zás utáni nettó nyereség pedig meghaladja majd a 100 millió ko­ronát. 2001-ben nőtt a pénzintézet hitelkihelyezése, mégpedig 14,5 százalékkal 17,9 milliárd koroná­ra, a lakossági betétállomány pe­dig 2000-hez képest 25,6 száza­lékkal gyarapodott, s 2001 végén elérte a 10 milliárd koronát. A pénzintézet mérlegfőösszege ta­valy megközelítette a 30 milliárd koronát, (shz) Lezárul a privatizáció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Istrobanka részvé­nyesei tegnap a Bank fúr Arbeit und Wirtschaft (BAWAG) pénzin­tézettel aláírták azt a szerződést, amelynek értelmében a közepes méretű szlovák bank 100%-a 2,22 milliárd koronáért (51 millió eu­ró) az osztrák fél tulajdonába ke­rül. A BAWAG a részvénycsomag 82 százalékát a Szlovák Biztosító­tól, 18 százalékát pedig Pozsony városától veszi meg. Az Istroban­ka iránt még további két osztrák bank, a Volksbank és a Bank Aust­ria érdeklődött. A 46 milliárd eu- rós mérlegfőösszeggel rendelkező BAWAG Ausztria harmadik le­gerősebb pénzintézete, térsé­günkben a cseh Interbankában és a Magyar Külkereskedelmi Bank­ban van többségi érdekeltsége, Szlovákiában pedig 2001 szep­tembervégén nyitotta meg első ki- rendeltségét. (t, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Negatív a Merd eredménye Pozsony. Negatívnak bizonyul­tak a Németországból behozott Merd csokoládé szalmonella baktérium jelenlétét vizsgáló tesztek, amelyeket az Állat­egészségügyi Felügyelet (SVS) laboratóriumaiban végeztek. Az eddig bevont hét csomag Mer- ciből a szakértők az Eperjes és Suchá Hóra térségében bevont csokoládéból már ötöt kivizsgál­tak, ezek eredményei negatívak. Az illetékeseknek már csak a Ga- lánta térségéből származó csoko­ládét kell megvizsgálniuk. Az tisztiorvosi szolgálat ellenőrei is találtak két gyanús Mercit a Kas­sa környéki boltokban. Ezek la­boratóriumi eredményeit leg­később szerdára ígérik. (SITA) Bejegyezték az új villamos műveket Pozsony. Megalakult az „új” Szlovák Villamos Művek Rt. (SE), a Szlovák Távvezetékrend­szer Rt. (SEPS) és a Kassai Távfű­tő Rt. (TEKO). A cégjegyzéki be­jegyzés szerint ezen cégek az egykori SE utódvállalatai. Az SE felszámolását a részvények csak­nem 96%-át birtokló Nemzeti Vagyonalap (FNM) kezdemé­nyezte a társaság december 13-i rendkívüli közgyűlésén. Az új SE alaptőkéje 38,239 milliárd koro­na, az SEPS-é 2,465 mid., a TE­KO alaptőkéje pedig 1,150 milli­árd korona. A villamos művek transzformációja a vállalat priva­tizációjával függ össze. (TASR) Versenyezhetnek az UMTS-ért Pozsony. Április 10-ig jelentkez­hetnek licencért a GSM (900 és 1800 MHz-es sávban) és UMTS hálózaton működni kívánó mo­bilszolgáltatók. A versenyfeltéte­leket a kormány még szeptem­berben elfogadta. A gazdasági miniszterek javaslatától eltérően a kabinet fix összegben határolta meg a licenc árát. A GSM/UMTS kombinált hálózat licencéért 1,5 milliárd koronát kér, az UMTS 1 millióval kevesebbe kerül. A Táv­közlési Hivatal (TŰ) tegnap nyil­vánosságra hozott rendelete ér­telmében kombinált licencet csak olyan mobilszolgáltató kérhet, amely még nem működik ná­lunk, tehát a Globtel és az Euro- tel nem indulhat a versenyben. Mindketten viszont érdeklődnek az UMTS iránt. (TASR) Kevesebbért többet fizettek Pozsony. Az ádagos szlovákiai háztartás tavaly 53 GJ hőenergi­át használt fel, ami 1,8 százalé­kos évközi csökkenésnek felel meg. Ugyanakkor a kiadások 17,78 százalékkal nőttek, össze­sen 22 260 koronára. A szlováki­ai lakásszövetség (SZBD) adatai szerint 1996-ban még ádagosan 60 GJ hőenergiát fogyasztott egy ádagos háztartás. Az évközi csökkenés 1-2 GJ-nak felel meg. 1998-ban ádagosan még 9 405 koronát fizettünk a melegért, egy évvel később már 13 376 koronát (42,2 százalékos növekedés), 2000-ben pedig 18 900 koronát (41,3%-os növekedés). A növeke­dési trend várhatólag az idén mérséklődik, az előrejelzések 7,1 százalékot feltételeznek. (TASR) Megszakított tárgyalások Varsó. A lengyel kormány meg­szakította a kizárólagos tárgya­lásokat a magyar MOL-lal a PKN Orlen lengyel kőolajipari társaság 17,6%-os részvénycso­magjának eladásáról. A MÓL legnagyobb konkurense az oszt­rák OMV. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 22-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,308 Lengyel zloty 11,528 Angol font 68,771 Magyar forint (100) 17,364 Cseh korona 1,319 Svéd korona 4,591 Dán korona 5,697 Szlovén tollár (100) 19,161 Japán ien (100) 36,075 Svájci frank 28,793 Kanadai dollár 29,615 USA-dollár 47,846 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. jan. 20-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ÉSOB 4,40,4,60 5,205,40 5,705,90 6,206,40 6,506,70 6,556,75 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,20 5,80 6,20 6,70 7,00­3,00 HVB bank Slovakia 4,40-5,25 5,05-5,90 5,25-6,10 5,306,15 5,306,15 5,956,80 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,80-5,00 5,505,70 5,806,00 6,306,50 6,706,90 6,707,00 2,00-4,30 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,70 6,807,00 2,00 Ludová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,604,90 5,105,55 5,305,90 5,706,20 5,906,40 5,906,35 3,50-ig Prvá komunálna banka 4,70 5,105,40 5,505,80 5,806,10 6,206,50 6,60 2,00-3,00 Tatra banka 5,105,30 5,405,60 5,806,00 6,006,20­1,75 Slovenská sporiteína 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,50 6,156,80 6,256,60 1,75 Vseobecná úverová banka 4,704,90 5,105,50 5,65-5,95 6,156,55 6,456,85 6,70 2,00-3,70 Postová banka 5,00 5,50 5,70 6,30 6,80 7,00 2,00-5,00 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap . jan. 20-án) Felmondási idő 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75­3,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investicná a rozvojová banka 6,00 6,40 6,60 6,90 7,10 3,50 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 2,50 Ludová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,25 Pol'nobanka 6,20 6,40 6,45 6,50 3,50 Postová banka 5,50 6,00 6,30 6,75 3,10 Prvá komunálna banka 5,90 6,30 6,50 6,70 6,80 3,00 Tatra banka­­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,90-5,60 5,40-6,00­5,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Vseobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50 A Pol'nobanka új neve rövidesen UniBanka lesz Újra nyereséges a bank

Next

/
Oldalképek
Tartalom