Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 21. TÉMA: A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Idén módosult a hulladékgazdálkodási rendszer - a vállalkozóknak és jogi személyeknek legkésőbb január végéig személyesen kell jelentkezniük a községi hivatalokban Hatályba lépett a hulladékról szóló új törvény Illusztrációs felvétel Pozsony. A vállalkozóknak és jogi személyeknek legkésőbb január végéig nyilvántartás­ba kell vétetniük magukat a községi hivatalokban. Az újabb sorban állást és ügyin­tézést a január elsejétől ha­tályos új hulladéktörvény váltotta ki. ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Amíg a korábbi törvény kizárólag a községeket tette felelőssé a hulla­dékgazdálkodásért, az új törvény a jogi és természetes személyeket te­kinti a hulladék termelőinek. Ez az apropója annak, hogy a vállalko­zóknak, jogi személyeknek, kisipa­rosoknak, iparlevéllel rendelkező szabadfoglalkozású személyeknek ismét be kell menniük a községi hi­vatalokba és a környezetvédelmi vagy hulladékkezelési osztályokon formanyomtatványt kell kérniük. Ebben nyilatkozniuk kell egyebek között a végzett tevékenységről és a termelt hulladék mennyiségéről. Mindezt január 31-ig kell megejte­ni, ellenkező esetben súlyos bírság­gal lehet számolni (a pozsonyi he­lyi önkormányzat rendeletében 1 millió koronáig terjedő bírság sze­repel). Az új törvény vonatkozik a magán- személyekre is. Őket általában a helyi önkormányzatok levélben ér­tesítik az új szemétszállítási díjak­ról, amelynek nagysága - a környe­zetvédelmi minisztérium döntése értelmében - személyenként éves szinten 80 és 1200 korona között lehet. (A helyi önkormányzatok­nak a hulladékgazdálkodási rende­letükben figyelembe kellett venni­ük a lakosság gazdasági lehetősé­geit is.) Több nagyvárosban, így például Pozsonyban vagy Kassán, a magánszemélyeknek is be kell menniük a községi hivatalokba a formanyomtatványokért. Nekik azonban - a vállalkozókkal ellen­tétben - március végéig kell nyilat­kozniuk arról, hogy háztartásuk­ban hányán élnek. A kötelezettség azokra is vonatkozik, akik csak át­menetileg laknak a szlovák fővá­rosban. Nem kizárt, hogy ők két helyen is üzemek majd szemétdí­jat, ez az adott önkormányzat ren­deletétől függ. Úgy tűnik, hogy a kisközségek esetében, ahol min­denki mindenkit ismer, a szemét­bevallás is zökkenőmentesebb lesz. Városokban és falvakban egyaránt lehetőség van a szemételhordás gyakoriságának a megszabására (minimum kéthetente egyszer), ez természetesen az árakban is meg­mutatkozik. A szemétdíjat eddig a hulladékfeldolgozó vállalatok kap­ták. A pénz ezentúl a községek kasszájába kerül, ám kizárólag a szemét begyűjtésével, tárolásával, elszállításával, megsemmisítésével és újrafeldolgozásával összefüggő tevékenységekre fordítható. Az új törvény és az új hulladékgaz­dálkodási rend a hulladékmennyi­ség csökkentését célozza. Ezt a célt szolgálja, vagy helyesebben szol­gálná a osztályozott hulladékgyűj­tés is, amelyet a törvény előír, ám a legtöbb helyen (lásd összeállítá­sunkat) még kivitelezhetetlen. Hi­ányoznak ugyanis a kukák, és a szemetet begyűjtő vállalatok sin­csenek gépparkkal, tároló­helyekkel stb. kellőképpen beren­dezkedve, másutt pedig a kuka- rongálók miatt nem lehet előrelép­ni. Vannak viszont pozitív példák is. Néhány községben a szemét- szállítási díj eltörlésével vagy je­lentős csökkentésével próbálják a lakosságot rávenni arra, hogy kü­lönválasszák a papírt, a fémet, az üveget, a komposztálható háztar­tási hulladékot az egyéb újrahasz­nosításra nem alkalmas háztartási hulladékot, (gyor) Nem tetszik az adatvédelmi biztosnak sem Pozsony. Nagy felháborodást keltett a Pozsonyban működő vállal­kozók és jogi személyek körében, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó formanyomtatvány olyan kérdéseket is tartalmaz, mint a bankszámlaszám és a személyi szám. A kérdés Pavol Húsár adat­védelmi kormánymegbízott szerint is indokolatlan. Jogi szakértők az alkotmánybírósághoz akarnak fordulni, és azt javasolják az érintetteknek, hogy ezeket a kérdéseket ne töltsék ki. (gy) Milliókat szándékoznak modernizálásra költeni Takarítás olasz módra Az új törvény értelmében aTiulladékszállítási díj személyenként minimum 80 és maximum 1200 korona lehet Ahány község, város, annyiféle tarifa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Galánta/Kassa/Komáro m/Párkány. Jelentősen drágul a szlovák fővárosban átmenetileg vagy tartósan élők számára a hulla­dék-elszállítás. A múlt évben az egy évre és egy személyre számított sze­métdíj 823 korona volt. Az új évtől az 1100 literes, főként lakótelepe­ken használt konténerek kiürítése 19 százalékkal drágul, a zöldövezet­ben használatos 110 és 220 literes kukák ürítése pedig 5 százalékkal kerül többe. Nyitra lakóinak évente és személyenként 360 koronát kell fizetniük. A jogi személyek és vállal­kozók számára az éves szemételhor- dási díjat 443 koronában határozta meg a városi önkormányzat. Az is­kolák esetében a szemétdíj 537, a kórházak esetében pedig 743 koro­na. Besztercebányán és Trencsén- ben a tömbházban és családi házak­ban élőktől egységesen fejenként 500 koronát kémek el évente. Öt­száz koronát fizetnek majd a rozs- nyóiak is, a 15 évnél fiatalabb gyer­mekek, tanulók és a 70 évnél idő­sebb személyek 50 százalékos ked­vezményt kapnak. A vállalkozók és vállalatok esetében a szemétszállí­tási illeték a végzett tevékenységtől függően 400-1200 korona között mozog. A Galántai járásban lévő Diószegen április elsejétől tervezik a váloga­tott hulladékgyűjtés bevezetését. Külön-külön konténerbe gyűjtik majd a papírt, az üveget, a vasat és a műanyagokat. Ezek gyűjtésére és elszállítására az önkormányzat egy magánvállalattal köt szerződést, amely szavatolja a z osztályozott hulladék célszerű felhasználását. A többi háztartási hulladékot az eddi­gi gyakorlathoz hasonlóan a tárno­ki hulladékgyűjtőbe szállítják. A helyi képviselő-testületek döntése értelmében Vágsellyén a tömbhá­zakban élőknek évente személyen­ként 240, a családi házakban lakók­nak személyenként 300 korona hulladék-elszállítási díjat kell fizet­niük. Galántán ugyanezért 330, il­letve 350 koronát kell személyen­ként fizetni. Diószegen személyen­ként egységesen évi 250 koronát, az 1600 lakosú Zsigárdon 150 koronát kell fizetni. A 900 lakosú Vághos- szúfaluban személyenként évi 100 koronás hulladékelszállítási díjat szavazott meg a képviselő-testület, de valószínű, hogy ezen felül - épp­úgy mint eddig - minden egyes ki­ürített kuka után további 10 korona szállítási díjat számláz a községi hi­vatal. Kassán a szemét éves elszállítási dí­ja 200 koronáról januártól szemé­lyenként 650 koronára emelkedett, a családi házak lakói pedig választ­hattak az éves illetékfizetés, és a mennyiség szerinti díjszabás között. Az eredeti terv 850 koronás szemét- díjjal számolt, ám a közvélemény nyomására a képviselő-testület kénytelen volt barátságosabb árkal­kulációt kidolgozni. A csökkentett nyereség miatt azonban könyörtele­nek lesznek a nemfizetókkel szem­ben, továbbá a tervezettnél ritkáb­ban fogják fertődeníteni a konté­nereket, megspórolva egy ehhez szükséges speciális berendezést. Komáromban a természetes szemé­lyek - életkortól függeüenül - fejen­ként 420 korona szemétdíjat fizet­nek, szemben a tavalyi 250 koroná­val. Az összeg, amelyet két részlet­ben kell befizetni, tartalmazza a háztartási hulladék begyűjtését, osztályozását és megsemmisítését is. Míg tavaly kb. 9 millió koronába került a hulladék szállítása és elhe­lyezése, addig idén, az előzetes szá­mítások szerint 19 millió koronára lesz szüksége a városnak az eddigi és a plusz feladatok elvégzésére. A felsoroltakon kívül állandó telephe­lyet kell létrehozni, ahol a lakosok egész évben ingyen adhatják le az osztályozott és veszélyes hulladé­kot. Ezenkívül a város területén to­vábbi 30 helyen nyílik majd lehető­ség a műanyag-, üveg- és papírhul­ladék osztályozott gyűjtésére. Ez­alatt elsősorban speciális konténe­rek kihelyezésére kell gondolni. Idén első ízben üzemek szemétdíjat a komáromi kerttulajdonosok, még­pedig a kert nagyságától függően: 500 m2-ig évente 126 koronát, min­den további megkezdett 500 m2 után ugyancsak 126 koronát. A hét­végi házak, pincék tulajdonosai évente 84 korona szemétdíjat fizet­nek. Ezekben az esetekben legké­sőbb április 30-ig, egy összegben kell befizetni az illetéket. A kisker­tek közelében évente kétszer nagy- kapacitású hulladéktározókat he­lyez el a város, és gondoskodik rendszeres ürítésükről is. A jogi sze­mélyek és vállalkozók számára a mennyiség alapján számítják ki a szemétdíjat: a 110 literes konténer egyszeri elszállítása 38, az 1100 lite­resé 182 koronában kerül 2002. ja­nuár elsejétől. A jogi személyeknek és a vállalkozóknak pontos nyilván­tartást kell vezetniük az elszállítá­sokról. A rendelet értelmében leg­később január 30-ig kötelesek meg­jelenni a városi hivatal környezetvé­delmi osztályán, hogy megegyezést kössenek a konténerek számát és az elszállítás gyakoriságát illetően. Aki elmulasztja ezt a kötelességét, bün­tetésre számíthat. Párkányban személyenként 360 ko­ronában állapították meg a szemét­elhordás díját. Az összeget az előző években termelt, illetve a várható hulladéktermelés alapján határoz­ták meg. A lakosok jelenleg az üveg- és papírhulladékot helyezhetik el az erre a célra kijelölt tárolókban. Nagy gondot okoz viszont a polgá­rok fegyelmezetlensége, mivel a tá­rolókba a megfelelő papír- és üveg­hulladékon kívül egyéb szemetet is bedobnak, nehezítve ezzel a hulla­dék feldolgozását. Gyakran meg­esik az is, hogy a papírt tartalmazó konténereket felgyújtják. A jövőben tervezik a műanyag flakonok sze­lektálását is, ám ez esetben is szük­séges a lakosok megfelelő együttmű­ködése, s jelenleg még az összegyűlt hulladék megfelelő mosása és prése­lése sem megoldott. Hiányoznak még a műanyagot felvásárló vállal­kozók is. (gy, gl, juk, vkm, kol) JUHÁSZ KATALIN Kassa. A városi közterületfenntartó vállalat romjain tavaly alakult KO­SIT részvénytársaságot olasz több­ségi tulajdonos működteti, ugyan­azok, akik Velence, Verona, Ferrara és Modena tisztaságára is ügyel­nek. A kassai főutcán nagy sikert arattak a speciális Piaggio Porte kisautók, melyeket történelmi vá­rosközpontok tisztán tartására ter­veztek. A KOSIT Kassa 22 városré­sze közül csak a hét legnagyobban tevékenykedik, a kisebbek saját erőből igyekeznek megoldani a hóeltakarítást és a hulladékgyűj­tést. Az olasz cég üzemelteti a hul­ladékégetőt is, miután az európai uniós környezetvédelmi előírások­nak megfelelően korszerűsítette. A nyolcvanas évek elején épült objek­tum kéményén át jelenleg a meg­engedettnél jóval nagyobb mennyi­ségű mérgező gáz, főleg dioxin tá­vozik. Az olaszok az égetőért kifize­ÚJ SZÓ-JELENTÉS Vágsellye. A járási székhelyen 1996 óta folyik válogatott szemét- gyűjtés; a papírt és az üveget zárha­tó konténerekbe gyűjtik, ám ezeket rendszeresen .kirabolják”. Edita Ha- ládiková, a városi hivatal környe­zetvédelmi osztályának illetékese arról is tájékoztatott, hogy 78 zárha­tó konténert helyeztek el a lakótele­peken, és a lakosok sok helyen már leknsmeretesen válogatják a hulla­dékot, ám az utóbbi időben többször leverték a lakatot a konténerről és az tett 200 millió koronán felül négy év alatt további 650 milliót szándé­koznak modernizálásra költeni. Er­re 2006-ig van idejük, ekkor lépnek érvénybe a szigorított környezet­védelmi előírások. A környezetvédők szerint a kassai égetőt annak idején a legolcsóbb szűrőberendezésekkel szerelték fel. A szelektív hulladékgyűjtés és - égetés bevezetését a többségi tu­lajdonos nem tervezi. A zöldek nem is csodálkoznak ezen, hiszen a hulladékégető üzemeltetése teljes gőzzel éri meg a cégnek; minél több vegyes hulladékot égetnek, annál nagyobb hasznuk származik. Az üzleti szellemet mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a terv, hogy az égetés során keletkezett párát áramtermelésre használják fel. A KOSIT képviselője elmondta, hogy számításaik szerint ez elegendő lesz saját szükségleteik fedezésére, sőt az esetleges többletenergiát akár el is adhatják. onnan elemeit papírt eladták a hul- ladékpapír-felvásárlóban. „Környe­zetvédelmi szempontból nem tesz­nek rosszat, hiszen a papír oda ke­rül, ahová való, de a város költsége­iből nem térül meg semmi” - véleke­dett Haládiková. Tavalytól Vágve- csén is bevezették a szelektív hulla­dék gyűjtését. Összesen 9 üveg- és 9 konténert helyeztek ki, ám e város­részben a polgárok fegyelmezetlen- sége okozott problémát. A papír­gyűjtőbe háztartási hulladékot is szórnak, ezzel a konténer egész tar­talmát értéktelenné teszik, (gl) Kukatípus Pozsonyi árak (Egy kuka egyszeri ürítésének ára koronában) Háztartások Vállalkozók Szelektált szemét 110 literes 100 és jogi személyek 135 120 literes 100 135­240 literes 200 270 87 1100 literes 395 504 149 Szlovákiában még drága a szelektív hulladékgyűjtés A szemetet is lopják A családi ház lakóinak egy évre személyenként ötszáz koronát kell fizetniük, a tömbházakban fejenként négyszáz korona az illeték Dunaszerdahelyen mindenkinek kézbesítik az értesítőt P. VONYIK ERZSÉBET Dunaszerdahely. A városban ezek­ben a napokban kézbesítik az egyes háztartásoknak, intézményeknek és cégeknek azokat az értesítőket, amelyekben a városi hivatal tudatja velük, hogy a szemételhordásért ja­nuártól mennyi illetéket kötelesek fizetni. Az illeték nagyságát az új év­től életbe lépett általánosan kötele­ző érvényű városi rendelet szabá­lyozza. Eszerint a városnak kötele­sek szemétdíjat fizetni az állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező lakosok és a Dunaszerdahelyen levő hivatalok és cégek. Illetékkötelesek azok a természetes és jogi szemé­lyek is, amelyek, illetve akik a város területén vállalkozásra alkalmas in­gatlant birtokolnak vagy bérelnek. A rendelet nemcsak az ingatlantu­lajdonosokra és -bérlőkre vonatko­zik, hanem azok kezelőire is. Az ille­téket a polgároknak - 500 koronáig -, a vállalkozóknak - 2 ezer koroná­ig - február végéig kell befizetni egy összegben. Ha túllépi ezt a határt, akkor 4 részletben is befizethető. A tömblakások illetékét a tömblakás kezelője köteles befizetni. Ha nem állapítható meg, ki köteles befizetni az illetéket, a város dönti el. A köznyelvben csak szemétdíjnak, kukadíjnak nevezett éves illetéket személyre szólóan állapították meg, és nagysága attól függő, hogy az il­lető családi házban vagy tömbház­ban lakik-e. A családi ház lakói egy évre személyenként 500 koronát fi­zetnek, a tömbházakban fejenként 400 koronát. A gyakorlatban ez any- nyit jelent, hogy egy négytagú, lakó­telepen élő család évente 1600 ko­ronát fizet a szemételhordásért, a családi házban élők kétezret. Képvi­selői javaslatra a kiskertek és a hét­végi telkek tulajdonosait a kert nagyságától függően négy kategóri­ába sorolták. A legkevesebbet, évi ötszáz koronát azok fizetnek, akik­nek a kertje nem nagyobb 150 négy­zetméternél, a legtöbbet, 1200 ko­ronát pedig azok, akiknek a kertje meghaladja a 400 négyzetmétert. A cégek és intézmények az alkalma­zottak száma alapján kötelesek fi­zetni: ahivatalok, társulások, alapít­ványok például személyenként évi 300 koronát fizetnek, a kórházak ágyanként 400 koronát. A tíznél nem több személyt alkalmazó kiscé­gek alkalmazottanként, a szabad foglalkozásúak évente 500 koronás szemétdíjat fizetnek. A szemétdíj­ból származó bevétel a város költ­ségvetésébe folyik be, és csakis a szemét begyűjtésével, tárolásával, elszállításával, megsemmisítésével vagy újrafeldolgozásával összefüg­gő célokra fordítható. Valószínűleg nemcsak a duna- szerdahelyiek körében teijedt az a hiedelem, hogy a januártól beveze­tett szemétilleték következtében kétszer fizetnek a hulladékelhordá- sért. Nem lesz duplicitás. Mindenki csak egy összeget fizet, méghozzá a városházának. Az embereket első­sorban az foglalkoztatja, nem drá­gítják-e a szolgáltatást ezek a válto­zások. Családi házak tulajdonosai közül kevesebbet fizetnek azok, akik egyedül vagy ketten élnek és kéthetente hordatják el a szemetet. A háromtagú és népesebb családok várhatóan többet fizetnek a szemét­elhordásért. Dunaszerdahelyen továbbra is a PÚRA Kft. hordja el a szemetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom