Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 21. Tudomány - hirdetés Egy holland felmérés eredménye kétségbe vonja az orvostudomány eddig adott válaszait A tudat határain innen és túl A klinikai halál állapotából visszatérők időnként beszá­molnak testen kívüli élmé­nyekről, emlékekről. Egy hol­land felmérés alapján az de­rült ki, hogy a zavarba ejtő je­lenségre az orvostudomány eddig adott válaszai nem helytállóak. KORRIDOR-NEW SCIENTIST A halálközeli élményekre nincsen orvosi magyarázat. Legalábbis ez derül ki az eddigi legnagyobb és leg­hosszabb távú, mintegy 10 évig tartó vizsgálatból, amelyet a hollandiai Rijnstate Kórház orvosa dr. Prím van Lömmel és több kollégája végzett. A vizsgálatok során kérdéseket tet­tek föl olyan betegeknek, akiket si­keresen újraélesztettek a klinikai halál állapotából. A kérdőíveket az ország tíz kórházából, összesen 344, a klinikai halál állapotából visszatért személy töltötte ki. A megkérdezettek 18 százalékának volt halálközeli élménye, amelyet úgy írtak le, mint a tudat egy külön­leges állapotát, amelynek jellemzői a testenkívüliség, a kellemes érzés és egy alagútféleség megpillantása. A kérdőíveket úgy állították össze, hogy az eseüegesen halálközeli él­ményről beszámolók esetében do­kumentálják a kezelésük során használt gyógyszereket, hatóanya­gokat is, illetve csoportosítani tud­ják majd a beszámolókat az alapján is, mennyi ideig tartott a klinikai ha­lál állapota. Ennek ellenére az ada­tok kiértékelését követően, meglepő módon azt tapasztalták, hogy gyógyászati tényezők semmilyen összefüggésben nem álltak a halálközeli élményekkel. Ez pedig roppant érdekes ered­lllusztráció mény, ugyanis mindezidáig az a né­zet volt uralkodó a halálközeli élmé­nyekkel kapcsolatban, hogy azok a haldokló agyban zajló folyamatok, illetve az oxigénhiány eredményez­te jelenségek. A holland kutató, van Lömmel szerint azonban ez nem helytálló, hiszen, ha ez igaz volna, akkor minden megkérdezett sze­mélynek lett volna halálközeli élmé­nye. A megkérdezettek nagyobb részt idős, általában 62 év felett járó páci­ensek voltak. Van Lömmel megfi­gyelései szerint azok, akik tapasz­taltak halálközeli élményt, sokkal nagyobb valószínűséggel meghal­tak egy hónapon belül, mint azok, akik nem. Feltevése az, hogy ez ami­att lehet, mert a haláltól való félel­mük elmúlt, és ezért sokkal köny- nyebben tudták itt hagyni az életet, mint azok, akik nem tapasztaltak „földöntúli” élményeket. A kutatás hosszú időt ölelt fel, a kli­nikai halálból visszahozottakat is­mét megkérdezték élményeikről két, illetve nyolc évvel a történtek után. Nagyon különös volt a felmé­rést készítő van Lommelnek és munkatársainak azt tapasztalni, hogy az érintettek ennyi idő eltelté­vel is hihetetlen pontossággal emlé­keztek a halálközeli élményeik rész­leteire (vegyük figyelembe azt is, idős emberekről van szó). Az is szembetűnő volt, hogy ezek az em­berek sérülékenyebbé, érzékenyeb­bé váltak. Van Lömmel szerint a felmérés eredményeképp feltehető kérdés roppant izgalmas. A testen kívüli él­mények ilyen jellegű vizsgálata, és a holland kutatók következtetése ugyanis, az orvostudománynak az emberi értelem és az agy összefüg­géseiről alkotott jelenlegi vélekedé­sét vonja kétségbe. A tudósok szerint az eljárás az emberi gyógyászatban is továbbfejleszthető és alkalmazható lesz Mesterséges szemgolyó élő sejtekből RÖVIDEN Jönnek a csodapirulák Félre az aszpirinnel, jönnek az új csodagyógyszerek, a sztatinok. Egy új vizsgálat szerint egy sztatintípus mintegy harmadával csök­kentheti a szívroham vagy a szélütés esélyét, komolyabb mellékha­tások nélkül. Mostanáig a sztatinokat csak magas koleszterinszintű betegeknek írták föl, azonban kiderült, hogy az alacsony koleszte- rinszintűekre is jó hatással vannak. A sztatinok úgy fejtik ki hatásu­kat, hogy blokkolnak egy májenzimet, mely a koleszterint termeli. A máj mindezt azzal kompenzálja, hogy kivonja a vérből a veszé­lyes, az artériákat elzáró koleszterinkomplexeket, az ún. alacsony sűrűségű lipoproteineket. A hét éven át húszezer önkéntesen ki­próbált gyógyszerek segítségével igen jó eredményeket értek el, bár kétségkívül nem olcsóak. A kísérletben adott szimvasztatinnal folytatott egyéves kúra ára kb. 360 angol font, de rövidesen megje­lenhet a piacon olcsóbb változatuk is. (t-a) Elpusztult az első kínai klónozott borjú Percekkel vüágra jötte után elpusztult Kínában az első klónozott bor­jú. A kínai televízió képes beszámolójában láthatta a hatalmas ország tévénézőinek serege a vüágraszóló tudományos fegyvertényként be­harangozott eseményt. A keleti Santung tartományban megszületett szegény pára azonban néhány perces levegőért kapkodás után ki­múlt. A tudósok most már Vejvej - ez lett volna a csodaborjú neve, il­letve ezt viselte is pár percig - tetemével vannak elfoglalva. Felboncol­ják, hogy megállapítsák korai vesztének okát. Peking nagy gazdasági eredményeket remél az állattenyésztésben a klónozásától. Az emberi klónozást illetően az a hivatalos álláspontja, hogy ellenzi és tiltja az emberi lények klónozását, de messzemenőkig támogatja az emberi szövetek gyógyászati célú klónozását, (o-o) Az Alzheimer-kór korai felismerése A Kalifornia Egyetem kutatói kimutatták, hogy az agy pozitron emissziós tomográfiái (PÉT) vizsgálata 95 százalékos biztonsággal időben detektálni képes az Alzheimer-kórt, és így lehetővé teszi az azonnali kezelés elkezdését. Az eddigi legnagyobb ilyen irányú vizsgálatban a kutatók 284 középkorú és idős embert vizsgáltak meg több amerikai és európai egészségügyi intézményben a PET- scan módszerrel, (m) Szülés-előrejelző készülék A jövőben a mostaninál sokkal pontosabban lehet majd meghatároz­ni a szülés megindulásának időpontját. Brit orvosok kifejlesztettek egy olyan készüléket, amely elórejelzi, ha a baba 48 órán belül meg­születik. A módszer egyelőre kísérleti stádiumban van, de a több száz várandós nőn végzett tesztek biztatóak. Az új készülék, ha valóban beválik, az orvosok munkáját is jelentősen segíti, hiszen kivédhető lesz a szülés közben fellépő komplikációk egy része. Leginkább azon­ban a gyermeket váró kismamák életét könnyíti majd meg. (i-t) Valamivel több adatot tárol, mint egy személyi igazolvány Emberbe ültetett chip ÖSSZEÁLLÍTÁS Japán tudósok elsőként hoztak létre élő sejtekből mesterséges szemgolyót: békaembriókból eltá­volított sejteket ültettek ebihalak­ba. Az állati szervezet nem lökte ki az idegen szervet. Mesterséges szemgolyó kifejlesztésére már ko­rábban is tettek kísérleteket. A mozdulatlan műszem helyett me­chanikus szemimplantátumot fej­lesztettek ki, mely híven követte az emberi szem mozgásait. Apró motor működött a mesterséges szemgolyóban, ez idézte elő a szem mozgását. A motor a szem­golyó üreges részében helyezke­dett el egy tengelyen, melyen ho­rizontálisan forgott a szem. Moz­gását apró komputerchip vezérel­te, amely az összes információt tá­rolta a szem természetes mozgá­sairól. Egy következő eljárásnál elektró­dák érzékelték az agyból a szem­nek küldött elektromos jeleket, amelyek továbbították azokat a mesterséges szemgolyónak. A me­chanikus szemnek azonban in­kább esztétikai jelentősége van, megkíméli az embereket attól, hogy állandóan azt kelljen magya­rázniuk, miért mozdulatlan a sze­mük. A látást nem adták vissza ezek a szerkezetek. Az ezredfordulón már bravúros lá­tásjavító és -pótló műtéteket vé­geztek. Az első jelentős lépés a mesterséges retina beültetése volt. Az orvosok három apró be­metszést ejtettek a szemfehérjén. A metszéseken egy miniatűr váku­umos műszert használtak, amely- lyel eltávolították a szem közepé­ből a kocsonyás anyagot, majd fel- töltötték sóoldattal. Ezután haj­szálpontos bemetszést ejtettek a retinán, melyen keresztül folyadé­kot fecskendeztek be, hogy meg­emeljék a retina egy részét a szem hátsó részén. így létrehoztak egy kis „zsebet” a látóhártya alatt, azon behelyezhették a mestersé­ges szilikonretinát, egy szilikon mikrochipet. A chip feladata, hogy helyettesítse a sérült fotorecep- torokat, amelyek a fényt elektro­mos impulzussá alakítják a retiná­ban. Most pedig itt a legfrissebb szen­záció. Makoto Asashima profesz- szor elmondta: a békaembrióból eltávolított sejtet először speciális közegben áztatták, majd beültet­ték egy ebihalba, melynek bal sze­mét előzőleg eltávolították. Egy hét múlva az így nyert új szemgo­lyó a látóidegekhez kapcsolódott, és az állat szervezete nem lökte ki a beültetett szemet. Az eljárás to­vábbfejleszthető, és alkalmazható lesz az emberi gyógyászatban is. A közelmúltban az angol kutatók is sikeresek voltak, akik az emberi recehártyapigment hámsejtjeit ül­tették olyan patkányokba, amelyek genetikaüag fogékonyak voltak a retinális degenerációra és látás­vesztésre. Ez volt az első eget, hogy genetikailag előállított pigment­hámsejteket sikeresen ültettek egy másik élőlénybe. A patkányok ké­pesek voltak navigálni, és válaszol­tak a vizuális ingerekre, (o-o) A sikerek után remélhetjük, hogy a látás regenerálását rutinműtétek­kel oldják majd meg a nem is oly távoli jövőben. (archívum) ORIGO Egy kutatómérnök kísérleti céllal in­telligens azonosító chipeket ültetett karján és csípőjén a saját bőre alá, miután a tavaly szeptember 11 -ei tragikus terrortámadás során száza­kat és százakat kerestek hiába a ro­mok alatt. Egy mesterséges intelligenciák al­kalmazásával foglalkozó floridai cég (Applied Digital Solution) fej­lesztette ki azt az egyedi azonosító chipet, amelyhez hasonlókat ku­tyákba, macskákba és más állatká­ba ültettek be. Az apró szerkezeten rögzített kódot egyszerű szkenner képes dekódolni mintegy másfél méternyi távolságból, ha a nagyvá­rosi forgatagban a négylábú ked­venc elvész. Most emberi haszná­latra is alkalmassá tette az azonosí­tó chipet a Palm Beach-i székhelyű kutató-fejlesztő cég mérnöke, aki saját karján és csípőjén helyezett el felismerő szerkezeteket, megvizs­gálva, vajon milyen kényelmetlen­séget okozhat egy ilyen mikromé- retű szerkezet. Az azonosító chipen valamivel több személyi adatot tárolnak, mint egy személyi igazolványban és bejelen­tőlapon, többek közt a chip tulajdo­nosának fontosabb egészségügyi jellemzőit, betegségeinek, fogyaté­kosságainak tüneteit és okait. Azt is figyelik a cég kutatói, nem lép-e működésbe az immunrendszer a chip beültetése után, és nem veti-e ki magából az apró szerkezetet, i A felismerő chipeknek - melyeket igen nehéz lesz háziorvosi eszkö­zökkel vagy öntevékenyen eltávolí­tani - megrendelői lehetnek kiszá­míthatatlan magatartású alzhei- meresek hozzátartozói vagy olyan aggódó szülők, akik nem tudnak fel­ügyelni gyermekeikre. Ha fogyóban van a Prima kredited, teljesen a Prímára hagyhatod a feltöltését. Elég, ha van fizetőkártyád és aktiváltatod a Prima Teleplatbát a Globtel bármelyik kirendeltségén. Az aktiválásnál két automatikus feltöltés közül választhatsz. Ha (rendszeres) PRAVIDELNY KREDITET választasz, a Prima rendszeresen, havonta egyszer, kétszer vagy négyszer feltölti. Ráadásul minden feltöltésnél 8-15% bőnuszt kapsz, amelyet ingyenes telefonálásra vagy sms-re fordíthatsz. Ha (állandó) STAIY KREDITET választasz, a Prima mindig feltölti, ha az 50 Sk alá csökken vagy érvényessége utolsó napján. Ebben az esetben a bónusz minden feltöltésnél 8%. KKLDIII I I rom s WWW.!

Next

/
Oldalképek
Tartalom