Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 21. Közélet 5 A Koalíciós Tanács ülésén kiderült, nincs politikai akarat, mindenki a saját javaslatához ragaszkodott Ombudsmanra licitálva tóm, megvan az akarat és a vágy, hogy minél rátermedtebb ember legyen az ombudsman. Csakhogy a pártok egyelőre nem hajlandók feladni saját érdekeiket. Partnere­ink tévednek, ha azt hiszik, az em­berjogi biztos személyiségével, fel­lépésével mindent megold, és bár a politikai függetlenség feltétel, fontos, hogy politikailag, ugyan­akkor szakmailag is megfeleljen. Sajnos van egy-két olyan jelölt, aki nem felel meg a kritériumoknak. Például? Nem szeretném néven nevezni. A sajtó is sokat foglalkozott ezeknek az embereknek a múltjával, hátte­rével. Igor Lensky is közéjük tartozik? Ezt a kérdést nem hallottam. Értem. Szomorú, hogy az om­budsman kiválasztásánál a poli­tikusok nem a szakmai és erköl­csi szempontokat, az emberi jo­gok területén kifejtett tevékeny­séget helyezik előtérbe, hanem hogy ideológiailag mennyire fe­lel meg. Eddig inkább a pártszempont volt a döntő, és meggyőződésem sze­rint a mi jelöltünk nem pártpoliti­kai szempontok, hanem erényei alapján nyeri majd el a kollégák tetszését. Még mindig derűlátó? Továbbra is bízik benne, hogy februárban megválasztják az emberjogi biz­tost? Olyan jelöltnek r nincs esélye, akit csak a beterjesztő, illet­ve egyetlen párt támo­gat. Es az eddigi je- y . löltek ilyenek. >> Igen. A képviselők nem mérték fel megfelelően a helyzetet, és bízom benne, hogy a választási rend is­meretében változik partnereink magatartása. Elég, ha tudatosít­ják: olyan jelöltnek nincs esélye, akit csak a beterjesztő, illetve egyetlen párt támogat. És az eddi­gijelöltek ilyenek. Mert a törvény ezt lehetővé te­szi, azt viszont már nem, hogy a pártoktól független emberjogi szervezetek komolyan beleszól­hassanak, ki legyen a biztos. Ho­gyan lehetséges ez? A honatyák ilyen választási mód­szert fogadtak el. Senki nem vitat­ta annak helyességét, hogy elég ti­zenöt képviselői aláírás egy-egy je­lölt előterjesztéséhez. Sem a sajtó, sem a polgári szervezetek, sem a parlament nem kérdőjelezte meg ezt az alapelvet, amin utólag ma­gam is csodálkozom. A mai állapot ennek a következménye. Ha a tör­vény megengedné, hogy nem poli­tikai szervezetek is javaslatot te­gyenek, akkor biztosan több jelölt lenne, viszont nagyobb eséllyel in­dulnának a párttagság nélküli sze­mélyek, akik a múltban „csak” em­berjogi harcosok voltak. A Koalíciós Tanács legutóbbi ülésén a partnerek - a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP) kivételével - előterjesztették az emberi jogi biztossal kap­csolatos javaslataikat. Az MKP ezután kétoldalú tár­gyalásokat kezdeményezett a koalíciós pártokkal. A megbeszélések eredményei­ről A. Nagy Lászlóval, a par­lament emberi jogi és nem­zetiségi bizottságának elnö­kével beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Miért ez a nagy titkolózás? A magyar párt miért nem árulhat­ja el a jelöltje nevét? Miután partnereink három om­budsmanjelöltet is előterjesztet­tek, nem láttuk értelmét, hogy megtoldjuk egy negyedikkel, és el­kezdjünk licitálni, melyik a jobb. Ehelyett azt javasoltuk, nyissunk tiszta lapot és beszéljük meg, nem tudnánk-e megegyezni egyetlen közös jelöltben, akinek lesz esélye, hogy a parlament megválassza. A Koalíciós Tanács ülésén kiderült: nincs politikai akarat, mindenki ragaszkodott a saját javaslatához. Ekkor felvetettük: folytassunk két­oldalú tárgyalásokat, melyeken bemutatjuk mi is a jelöltünket. Gondolom, a partnerek is kíván­csiak voltak rá. Természetesen. Az összes kor­mánypárttal tárgyaltam, és sajnos senki sem volt hajlandó lemonda­ni a jelöltindításról. Az MKP vá­lasztottja ellen álítólag nincs kifo­gásuk, de már elkötelezték magu­kat, és ha akarnának, sem tudná­nak visszatáncolni. Sajnos, érzé­keltem, ki mennyire ragaszkodik a saját emberéhez. Ki mennyire ragaszkodik? Nem szívesen mondanám, hogy a KDH jobban, az SDE kevésbé. Tény, hogy az egyes pártok maga­tartásban és ragaszkodásban, de megértésben is eltérnek. A parla­ment emberi jogi és nemzetiségi bizottsága január 17-én fogadta el a választási rendet, amit a parla­mentnek is véglegesítenie kell. » Miután partnere- r ink három ombuds­manjelöltet is előter­jesztettek, nem láttuk értelmét, hogy meg­toldjuk egy negye- >> dikkel. >> Eszerint az első körből csak a leg­több szavazatot kapott két személy jut tovább. Van három kormány- párti és egy ellenzéki jelölt, vagyis világos, hogy az első körből az el­lenzéki továbbjut, és neki lesz a legnagyobb esélye a tisztség elnye­résére. Ha első nekifutásra a hon­atyák nem választják meg az em­berijogi biztost, a második körben már nem indulhatnak az elsőben szereplők. Ezért meggyőződésem Nincs értelme úgy jelölnünk valakit, hogy kap tizenöt MKP-s szavazatot, és elvérzik az első körben, mert mindenki párttagsága szerint fog válasz­tani. (Archív felvétel) szerint az MKP jelöltjeinek a nevét addig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg nincs megfelelő politi­kai akarat. Ki akarunk maradni a politikai licitálásból. Ráadásul nem tapasztaltam, hogy a pártok által jelölt egyes személyeknek nagy esélyük lenne. És Ján Hrubalának? Neki, de senkinek sincs, aki mö­gött pártok nem állnak. A megbe­szélések során fel sem merült, hogy a pártok független szerveze­tek jelöltjeire szavazhatnának. Eb­ben a helyzetben azt javaslom az MKP elnökségének, folytassuk a két-, esetleg többoldalú tárgyalá­sokat, és próbáljuk meg elérni, hogy az intézmény érdekében - hogy valóban rátermett, megfelelő erkölcsi és szakmai háttérrel ren­delkező személy kerülhessen a funkcióba - a pártok tekintsék semmisnek saját jelöltjüket, és kezdjük elölről a megfelelő ember kiválasztását. Február 8-ig van idő, és tudomásom szerint még senki nem nyújtotta be hivatalo­san a javaslatát a parlamentben. Előzzük meg, hogy az intézmény, melyet olyan nehezen sikerült lét­rehozni, illetéktelen kezekbe ke­rüljön! Minden bizonnyal az első körből mindenki a saját jelöltjére vok­sol majd, ráadásul csak ketten jutnak tovább, és egyikük való­színűleg az ellenzéki jelölt lesz - ennek tudatában elképzelhető, hogy az MKP az első körben nem is indít jelöltet? Ezt most nehéz megjósolni. Vi­szont nincs értelme úgy jelölnünk valakit, hogy kap tizenöt MKP-s szavazatot, és elvérzik az első kör­ben, mert mindenki párttagsága szerint fog választani. Bízom ben­ne, hogy ha ismertté válnak a vá­lasztás szabályai, a pártok módo­sítják eddigi magatartásukat. Re­mélem, hogy a józan ész győzedel­meskedik, és még az első kör előtt meg tudunk egyezni. Szeretném, ha most az MKP-nak döntő szere­pe lenne, hiszen az elmúlt három évben a magyar párt tette a legtöb­bet az intézmény létrehozása érde­kében. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő jelöltjeink vannak... ...állítja ön, én ezt nem tudha­tom, hiszen egyetlen nevet sem árult el... Biztosíthatom, gondosan válasz­tottuk ki a szóba jöhető személye­ket, akik szakmai és erkölcsi szem­pontból is megfelelnek. Az emberi jogi szervezetek egy­hangúlag Ján Hrubalát javasol­ják. Ő elfogadható az Ön számá­ra? Hrubala úr neve felmerült az MKP elnökségében, és többségünk szá­mára elfogadható a személyisége, magatartása. Csakhogy parlamen­ti tapasztalataim alapján úgy vé­lem, egyetlen párt sem támogatná őt. Kicsi az esélye, hogy akárcsak jelöltként is bekerüljön a parla­mentbe. Honatyáinkat és a szlovákiai vi­szonyokat ismerve ezek szerint egy magyar jelöltnek sincs esé­lye. Hacsak nem sikerül támogatókat szerezni és megegyezni a pártokkal. Most? Amikor a státustörvény miatt fokozódik a magyarelle­nes hangulat? Ez biztosan nem könnyíti meg a dolgunkat. Ugyanakkor úgy lá­Reagálások Brigita Schmögnerová leváltására Püspöki levél a fogyasztói életmód káros hatásairól Csupán az SDE dolga Nem a boltok ellen SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Demokratikus Balol­dal Pártja (SDE) belső ügyének tartja a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Brigita Schmög­nerová leváltását a pénzügymi­niszteri tisztségből - jelentette ki Pavol Hrusovsky, a keresztényde­mokraták elnöke. Hasonlóképpen vélekedett a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) elnöke. „Elfogadtuk a Schmögnerová kinevezéséről szó­ló javaslatot, ugyanúgy elfogadjuk majd a leváltásáról szólót is” - fo­galmazott Pavol Hamzík. A mi­niszterelnök közölte: megvárja az SDK állásfoglalását, amelyet Pavel Koncos pártelnök közvetít majd. „Ez elsősorban az SDL dolga” je­lentette ki Mikulás Dzurinda. Ladislav Orosz szerint a Schmög­nerová visszahívásáról szóló dön­tést az SDE egy olyan szervezeti egysége fogadta el, amely erre fel van jogosítva. Hozzátette viszont, hogy pártja országos tanácsának szóban forgó szombati ülésén tar­tózkodott az erről szóló döntésnél. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke elismerte ugyan, hogy a döntéshez joga volt az SDE-nek, ugyanakkor nem tart­ja szerencsésnek. SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A fogyasztói életmód ká­ros hatásaira hívta fel a hívek figyel­mét az a püspöki levél, amelyet teg­nap olvastak fel a római katolikus szentmiséken. Ez az életmód állan­dó munkára hajtja az embereket, akiknek így lélegzetvételnyi idejük sem marad, a szülők nem tudják együtt tölteni a vasárnapot gyerme­keikkel - áll a levélben. A vasárnap az a nap, amelyet Isten a pihenésre jelölt ki, ez az egyház, a hívek és a család ünnepe is egyben. A katoli­kusoknak kötelességük részt venni a vasárnapi szentmisén; nagyon jó, ha a hívek gyermekeikkel együtt mennek a templomba, aztán közö­sen ülnek a vasárnapi ebédhez. Ezektől az élményektől azonban megfosztja őket a vasárnapi munka, a nyereség utáni vágy. „Még az ál­lam törvényei is tiszteletben tartják a hívek nyugalmára szánt napot. Nem így azonban a bevásárlóköz­pontok és a vállalkozók. Ettől szen­ved a társadalom” - írják. A szlová­kiai Püspöki Konferencia szóvivője azonban leszögezte: a levéllel nem a vasárnap is nyitva tartó üzletek és a szupermarketek ellen szól. Csu­pán azt akarják, hogy visszatérjen a vasárnap megszentelt jellege. RÖVIDEN Továbbra is titkos Lexa ügye Pozsony. Továbbra is titkos a szlovák titkosszolgálat (SIS) volt munkatársainak ügye, Ivan Lexa korábbi igazgatóét beleértve. Az ügyben illetékes Pozsony III. bírósághoz egyelőre semmilyen dön­tés nem érkezett a titkosítás feloldásáról. Vladimír Mitro jelenlegi SIS-főnök január elején oldotta fel 12 lezárt ügyben 450 dokumen­tum titkosságát. (TASR) Nyugdíjreformot SPP-részvényekből? Pozsony. Szlovákia és a polgárok érdeke, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) részvényeinek 24 százalékát a nyugdíjreformra fordítsák - vél­te a munkaügyi miniszter. Peter Magvasi leszögezte: a részvények ér­téke tíz éven belül megkétszereződhet. „Ha 55 milliárd koronát kapok a számlára, értéke abban a pülanatban csökken az infláció miatt” - fogalmazott. Szerinte ezért kell az összeget „valamilyen” részvények­re fordítani, mert ez megakadályozza a pénz romlását. (SITA) Ketten marakodtak, a harmadik lopott Nagyszombat. Egy harmadik fél közreműködésével ért váratlanul véget a két nemzeti párt helyi szervezeteinek vitája a városközpont­ban álló párthelyiségek fölött. Egy ismeretlen tettes ugyanis ellopta az összes ott található tárgyat, a papírokat, a pénzt, a lámpákat, a bútorokat és a fűtőtesteket is beleértve. (TASR) Amerika jobban figyel a beutazókra Pozsony. Új nyomtatványokat kötelesek kitölteni az Egyesült Álla­mokba utazni szándékozók. Aki vízumot akar igényelni az USA nagy- követségén, ki kell töltenie a nem bevándorlási típusú beutazási enge­dély feliratú nyomtatványt, sőt a 16-45 év közötti férfiaknak ehhez egy másik kérvényt is csatolniuk kell. Az intézkedést az USA elleni terrorcselekmények miatt vezették be, Washington pontosabb infor­mációkat akar szerezni, kik utaznak az Egyesült Államokba. (TASR) Vissza a nemzetiséget a bizonyítványokra Pozsony. Tüntessék fel az iskolai bizonyítványokon a nemzetiséget. Harminc ezt követelő dél-szlovákiai szülővel találkozott szombaton Éva Slavkovská (SNS). A korábbi oktatásügyi miniszter egyetért az indítvánnyal, szerinte a bizonyítvány nem közokirat, hanem olyan dokumentum, amelyen minden fontos adatot fel kell tüntetni, így a nemzetiséget is. (SITA) Egyedül indul a választásokon a Smer Garamszentkereszt. Egyedül indul a parlamenti választásokon a Smer, nem kötött és nem is köt semmilyen előzetes megállapodást a koalíciós vagy az ellenzéki pártokkal - jelentette ki pártja tegnapi or­szágos elnökségi ülésén Robert Fico. A botrányba keveredett Mónika Benová helyett Igor Federic, a Smer egyik alapító tagja lett a párt me­nedzsere. (SITA) A mezőgazdaság nem aknamező Pozsony. Nem látja „aknamezőnek” az európai uniós csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetét a kormány integrációs mi­niszterelnök-helyettese. Mária Kadlecíková szerint épp ellenkező­leg, a csatlakozás még előnyös is lehet az ország mezőgazdasága számára. (SITA) Ülésezik az ET Parlamenti Közgyűlése Strassbourg. Mától egy héten át ülésezik az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlése. A közgyűlés programpontjai között szerepel egyebek mellett a szervezet elnökének, illetve alelnökének a meg­választása, Bosznia európai tanácsi tagsági kérelmének elbírálása, a Ciprusról szóló jelentés megtárgyalása, valamint a csecsen vál­ságról szóló beszámoló. Az ET Parlamenti Közgyűlésének stras- bourgi ülésén a szlovákiai delegáció rendes tagjaként részt vesz Duka Zólyomi Árpád, az MKP képviselője is. (ú) Zajac hármast adna a rendőröknek Pozsony. Nem túl rózsás a rendőrségen bélüli helyzet - jelentette ki tegnap a Markíza televízióban az országos rendőrfőkapitány. Pavel Zajac leszögezte: ha lehetősége lenne, hogy tanárként osztályozza a helyzetet, a rendőrök hármast kapnának; csakúgy, mint 2001 júniu­sában, amikor elfoglalta a tisztséget. Szerinte a sajtónak nem csupán a rendőrség negatív oldalát kellene mutatnia. Megígérte, hogy egy hónapon belül megtudhatjuk az autótolvajokkal együttműködő rendőrök miatt indított vizsgálat eredményeit. (SITA) Dzurinda: a jognak megfelelően jártunk el Budapest problémái? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikulás Dzurinda meg­engedhetetlennek tartja, hogy a magyar kedvezménytörvény egyes rendelkezései a független szlovák jogrendet sértve Szlovákia terüle­tén hatályba lépjenek. A miniszter- elnök ezt a TWist rádió Párbaj vagy párbeszéd című műsorában jelen­tette ki. Dzurinda szerint Szlovákia a nemzetközi jognak megfelelően jár el és „problémái Magyaror­szágnak vannak”. A kormányfő azt mondta, a szívén viseli a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat, ezért nem szívesen árulná el, ter­vez-e Pozsony valamilyen egyolda­lú megoldást. Dzurinda felsorolta a szlovákiai kisebbségek javára foganatosított intézkedéseket, va­gyis a hivatali érintkezésben enge­délyezett kisebbségi nyelvhaszná­latot, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifi­kálását, és kiemelte, hogy milyen sokan mentek el megünnepelni a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd átadását. „A tör­ténelem során soha nem voltak olyan jók a szlovákok és a magya­rok illetve Szlovákia és Magyaror­szág kapcsolatai, mint most” - mondta Dzurinda. Hozzátette, érti Orbán Viktor magyar kormányfő taktikáját, hiszen Magyarországon április 7-én parlamenti választások lesznek.” Szavai szerint ezért is kérte a magyar miniszterelnököt, hogy minden lépését jól mérlegel­je, hiszen „a dolgok nehezen épül­nek, de könnyen összeomlanak”. Dzurinda visszautasította a felve­tést, miszerint az MKP a státustör­vény körül kialakult helyzet miatt kilépne a kormányból, (t, m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom