Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-21 / 17. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 21. Közélet 5 A Koalíciós Tanács ülésén kiderült, nincs politikai akarat, mindenki a saját javaslatához ragaszkodott Ombudsmanra licitálva tóm, megvan az akarat és a vágy, hogy minél rátermedtebb ember legyen az ombudsman. Csakhogy a pártok egyelőre nem hajlandók feladni saját érdekeiket. Partnereink tévednek, ha azt hiszik, az emberjogi biztos személyiségével, fellépésével mindent megold, és bár a politikai függetlenség feltétel, fontos, hogy politikailag, ugyanakkor szakmailag is megfeleljen. Sajnos van egy-két olyan jelölt, aki nem felel meg a kritériumoknak. Például? Nem szeretném néven nevezni. A sajtó is sokat foglalkozott ezeknek az embereknek a múltjával, hátterével. Igor Lensky is közéjük tartozik? Ezt a kérdést nem hallottam. Értem. Szomorú, hogy az ombudsman kiválasztásánál a politikusok nem a szakmai és erkölcsi szempontokat, az emberi jogok területén kifejtett tevékenységet helyezik előtérbe, hanem hogy ideológiailag mennyire felel meg. Eddig inkább a pártszempont volt a döntő, és meggyőződésem szerint a mi jelöltünk nem pártpolitikai szempontok, hanem erényei alapján nyeri majd el a kollégák tetszését. Még mindig derűlátó? Továbbra is bízik benne, hogy februárban megválasztják az emberjogi biztost? Olyan jelöltnek r nincs esélye, akit csak a beterjesztő, illetve egyetlen párt támogat. Es az eddigi je- y . löltek ilyenek. >> Igen. A képviselők nem mérték fel megfelelően a helyzetet, és bízom benne, hogy a választási rend ismeretében változik partnereink magatartása. Elég, ha tudatosítják: olyan jelöltnek nincs esélye, akit csak a beterjesztő, illetve egyetlen párt támogat. És az eddigijelöltek ilyenek. Mert a törvény ezt lehetővé teszi, azt viszont már nem, hogy a pártoktól független emberjogi szervezetek komolyan beleszólhassanak, ki legyen a biztos. Hogyan lehetséges ez? A honatyák ilyen választási módszert fogadtak el. Senki nem vitatta annak helyességét, hogy elég tizenöt képviselői aláírás egy-egy jelölt előterjesztéséhez. Sem a sajtó, sem a polgári szervezetek, sem a parlament nem kérdőjelezte meg ezt az alapelvet, amin utólag magam is csodálkozom. A mai állapot ennek a következménye. Ha a törvény megengedné, hogy nem politikai szervezetek is javaslatot tegyenek, akkor biztosan több jelölt lenne, viszont nagyobb eséllyel indulnának a párttagság nélküli személyek, akik a múltban „csak” emberjogi harcosok voltak. A Koalíciós Tanács legutóbbi ülésén a partnerek - a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kivételével - előterjesztették az emberi jogi biztossal kapcsolatos javaslataikat. Az MKP ezután kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a koalíciós pártokkal. A megbeszélések eredményeiről A. Nagy Lászlóval, a parlament emberi jogi és nemzetiségi bizottságának elnökével beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Miért ez a nagy titkolózás? A magyar párt miért nem árulhatja el a jelöltje nevét? Miután partnereink három ombudsmanjelöltet is előterjesztettek, nem láttuk értelmét, hogy megtoldjuk egy negyedikkel, és elkezdjünk licitálni, melyik a jobb. Ehelyett azt javasoltuk, nyissunk tiszta lapot és beszéljük meg, nem tudnánk-e megegyezni egyetlen közös jelöltben, akinek lesz esélye, hogy a parlament megválassza. A Koalíciós Tanács ülésén kiderült: nincs politikai akarat, mindenki ragaszkodott a saját javaslatához. Ekkor felvetettük: folytassunk kétoldalú tárgyalásokat, melyeken bemutatjuk mi is a jelöltünket. Gondolom, a partnerek is kíváncsiak voltak rá. Természetesen. Az összes kormánypárttal tárgyaltam, és sajnos senki sem volt hajlandó lemondani a jelöltindításról. Az MKP választottja ellen álítólag nincs kifogásuk, de már elkötelezték magukat, és ha akarnának, sem tudnának visszatáncolni. Sajnos, érzékeltem, ki mennyire ragaszkodik a saját emberéhez. Ki mennyire ragaszkodik? Nem szívesen mondanám, hogy a KDH jobban, az SDE kevésbé. Tény, hogy az egyes pártok magatartásban és ragaszkodásban, de megértésben is eltérnek. A parlament emberi jogi és nemzetiségi bizottsága január 17-én fogadta el a választási rendet, amit a parlamentnek is véglegesítenie kell. » Miután partnere- r ink három ombudsmanjelöltet is előterjesztettek, nem láttuk értelmét, hogy megtoldjuk egy negye- >> dikkel. >> Eszerint az első körből csak a legtöbb szavazatot kapott két személy jut tovább. Van három kormány- párti és egy ellenzéki jelölt, vagyis világos, hogy az első körből az ellenzéki továbbjut, és neki lesz a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. Ha első nekifutásra a honatyák nem választják meg az emberijogi biztost, a második körben már nem indulhatnak az elsőben szereplők. Ezért meggyőződésem Nincs értelme úgy jelölnünk valakit, hogy kap tizenöt MKP-s szavazatot, és elvérzik az első körben, mert mindenki párttagsága szerint fog választani. (Archív felvétel) szerint az MKP jelöltjeinek a nevét addig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg nincs megfelelő politikai akarat. Ki akarunk maradni a politikai licitálásból. Ráadásul nem tapasztaltam, hogy a pártok által jelölt egyes személyeknek nagy esélyük lenne. És Ján Hrubalának? Neki, de senkinek sincs, aki mögött pártok nem állnak. A megbeszélések során fel sem merült, hogy a pártok független szervezetek jelöltjeire szavazhatnának. Ebben a helyzetben azt javaslom az MKP elnökségének, folytassuk a két-, esetleg többoldalú tárgyalásokat, és próbáljuk meg elérni, hogy az intézmény érdekében - hogy valóban rátermett, megfelelő erkölcsi és szakmai háttérrel rendelkező személy kerülhessen a funkcióba - a pártok tekintsék semmisnek saját jelöltjüket, és kezdjük elölről a megfelelő ember kiválasztását. Február 8-ig van idő, és tudomásom szerint még senki nem nyújtotta be hivatalosan a javaslatát a parlamentben. Előzzük meg, hogy az intézmény, melyet olyan nehezen sikerült létrehozni, illetéktelen kezekbe kerüljön! Minden bizonnyal az első körből mindenki a saját jelöltjére voksol majd, ráadásul csak ketten jutnak tovább, és egyikük valószínűleg az ellenzéki jelölt lesz - ennek tudatában elképzelhető, hogy az MKP az első körben nem is indít jelöltet? Ezt most nehéz megjósolni. Viszont nincs értelme úgy jelölnünk valakit, hogy kap tizenöt MKP-s szavazatot, és elvérzik az első körben, mert mindenki párttagsága szerint fog választani. Bízom benne, hogy ha ismertté válnak a választás szabályai, a pártok módosítják eddigi magatartásukat. Remélem, hogy a józan ész győzedelmeskedik, és még az első kör előtt meg tudunk egyezni. Szeretném, ha most az MKP-nak döntő szerepe lenne, hiszen az elmúlt három évben a magyar párt tette a legtöbbet az intézmény létrehozása érdekében. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő jelöltjeink vannak... ...állítja ön, én ezt nem tudhatom, hiszen egyetlen nevet sem árult el... Biztosíthatom, gondosan választottuk ki a szóba jöhető személyeket, akik szakmai és erkölcsi szempontból is megfelelnek. Az emberi jogi szervezetek egyhangúlag Ján Hrubalát javasolják. Ő elfogadható az Ön számára? Hrubala úr neve felmerült az MKP elnökségében, és többségünk számára elfogadható a személyisége, magatartása. Csakhogy parlamenti tapasztalataim alapján úgy vélem, egyetlen párt sem támogatná őt. Kicsi az esélye, hogy akárcsak jelöltként is bekerüljön a parlamentbe. Honatyáinkat és a szlovákiai viszonyokat ismerve ezek szerint egy magyar jelöltnek sincs esélye. Hacsak nem sikerül támogatókat szerezni és megegyezni a pártokkal. Most? Amikor a státustörvény miatt fokozódik a magyarellenes hangulat? Ez biztosan nem könnyíti meg a dolgunkat. Ugyanakkor úgy láReagálások Brigita Schmögnerová leváltására Püspöki levél a fogyasztói életmód káros hatásairól Csupán az SDE dolga Nem a boltok ellen SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) belső ügyének tartja a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Brigita Schmögnerová leváltását a pénzügyminiszteri tisztségből - jelentette ki Pavol Hrusovsky, a kereszténydemokraták elnöke. Hasonlóképpen vélekedett a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) elnöke. „Elfogadtuk a Schmögnerová kinevezéséről szóló javaslatot, ugyanúgy elfogadjuk majd a leváltásáról szólót is” - fogalmazott Pavol Hamzík. A miniszterelnök közölte: megvárja az SDK állásfoglalását, amelyet Pavel Koncos pártelnök közvetít majd. „Ez elsősorban az SDL dolga” jelentette ki Mikulás Dzurinda. Ladislav Orosz szerint a Schmögnerová visszahívásáról szóló döntést az SDE egy olyan szervezeti egysége fogadta el, amely erre fel van jogosítva. Hozzátette viszont, hogy pártja országos tanácsának szóban forgó szombati ülésén tartózkodott az erről szóló döntésnél. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke elismerte ugyan, hogy a döntéshez joga volt az SDE-nek, ugyanakkor nem tartja szerencsésnek. SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A fogyasztói életmód káros hatásaira hívta fel a hívek figyelmét az a püspöki levél, amelyet tegnap olvastak fel a római katolikus szentmiséken. Ez az életmód állandó munkára hajtja az embereket, akiknek így lélegzetvételnyi idejük sem marad, a szülők nem tudják együtt tölteni a vasárnapot gyermekeikkel - áll a levélben. A vasárnap az a nap, amelyet Isten a pihenésre jelölt ki, ez az egyház, a hívek és a család ünnepe is egyben. A katolikusoknak kötelességük részt venni a vasárnapi szentmisén; nagyon jó, ha a hívek gyermekeikkel együtt mennek a templomba, aztán közösen ülnek a vasárnapi ebédhez. Ezektől az élményektől azonban megfosztja őket a vasárnapi munka, a nyereség utáni vágy. „Még az állam törvényei is tiszteletben tartják a hívek nyugalmára szánt napot. Nem így azonban a bevásárlóközpontok és a vállalkozók. Ettől szenved a társadalom” - írják. A szlovákiai Püspöki Konferencia szóvivője azonban leszögezte: a levéllel nem a vasárnap is nyitva tartó üzletek és a szupermarketek ellen szól. Csupán azt akarják, hogy visszatérjen a vasárnap megszentelt jellege. RÖVIDEN Továbbra is titkos Lexa ügye Pozsony. Továbbra is titkos a szlovák titkosszolgálat (SIS) volt munkatársainak ügye, Ivan Lexa korábbi igazgatóét beleértve. Az ügyben illetékes Pozsony III. bírósághoz egyelőre semmilyen döntés nem érkezett a titkosítás feloldásáról. Vladimír Mitro jelenlegi SIS-főnök január elején oldotta fel 12 lezárt ügyben 450 dokumentum titkosságát. (TASR) Nyugdíjreformot SPP-részvényekből? Pozsony. Szlovákia és a polgárok érdeke, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) részvényeinek 24 százalékát a nyugdíjreformra fordítsák - vélte a munkaügyi miniszter. Peter Magvasi leszögezte: a részvények értéke tíz éven belül megkétszereződhet. „Ha 55 milliárd koronát kapok a számlára, értéke abban a pülanatban csökken az infláció miatt” - fogalmazott. Szerinte ezért kell az összeget „valamilyen” részvényekre fordítani, mert ez megakadályozza a pénz romlását. (SITA) Ketten marakodtak, a harmadik lopott Nagyszombat. Egy harmadik fél közreműködésével ért váratlanul véget a két nemzeti párt helyi szervezeteinek vitája a városközpontban álló párthelyiségek fölött. Egy ismeretlen tettes ugyanis ellopta az összes ott található tárgyat, a papírokat, a pénzt, a lámpákat, a bútorokat és a fűtőtesteket is beleértve. (TASR) Amerika jobban figyel a beutazókra Pozsony. Új nyomtatványokat kötelesek kitölteni az Egyesült Államokba utazni szándékozók. Aki vízumot akar igényelni az USA nagy- követségén, ki kell töltenie a nem bevándorlási típusú beutazási engedély feliratú nyomtatványt, sőt a 16-45 év közötti férfiaknak ehhez egy másik kérvényt is csatolniuk kell. Az intézkedést az USA elleni terrorcselekmények miatt vezették be, Washington pontosabb információkat akar szerezni, kik utaznak az Egyesült Államokba. (TASR) Vissza a nemzetiséget a bizonyítványokra Pozsony. Tüntessék fel az iskolai bizonyítványokon a nemzetiséget. Harminc ezt követelő dél-szlovákiai szülővel találkozott szombaton Éva Slavkovská (SNS). A korábbi oktatásügyi miniszter egyetért az indítvánnyal, szerinte a bizonyítvány nem közokirat, hanem olyan dokumentum, amelyen minden fontos adatot fel kell tüntetni, így a nemzetiséget is. (SITA) Egyedül indul a választásokon a Smer Garamszentkereszt. Egyedül indul a parlamenti választásokon a Smer, nem kötött és nem is köt semmilyen előzetes megállapodást a koalíciós vagy az ellenzéki pártokkal - jelentette ki pártja tegnapi országos elnökségi ülésén Robert Fico. A botrányba keveredett Mónika Benová helyett Igor Federic, a Smer egyik alapító tagja lett a párt menedzsere. (SITA) A mezőgazdaság nem aknamező Pozsony. Nem látja „aknamezőnek” az európai uniós csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetét a kormány integrációs miniszterelnök-helyettese. Mária Kadlecíková szerint épp ellenkezőleg, a csatlakozás még előnyös is lehet az ország mezőgazdasága számára. (SITA) Ülésezik az ET Parlamenti Közgyűlése Strassbourg. Mától egy héten át ülésezik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. A közgyűlés programpontjai között szerepel egyebek mellett a szervezet elnökének, illetve alelnökének a megválasztása, Bosznia európai tanácsi tagsági kérelmének elbírálása, a Ciprusról szóló jelentés megtárgyalása, valamint a csecsen válságról szóló beszámoló. Az ET Parlamenti Közgyűlésének stras- bourgi ülésén a szlovákiai delegáció rendes tagjaként részt vesz Duka Zólyomi Árpád, az MKP képviselője is. (ú) Zajac hármast adna a rendőröknek Pozsony. Nem túl rózsás a rendőrségen bélüli helyzet - jelentette ki tegnap a Markíza televízióban az országos rendőrfőkapitány. Pavel Zajac leszögezte: ha lehetősége lenne, hogy tanárként osztályozza a helyzetet, a rendőrök hármast kapnának; csakúgy, mint 2001 júniusában, amikor elfoglalta a tisztséget. Szerinte a sajtónak nem csupán a rendőrség negatív oldalát kellene mutatnia. Megígérte, hogy egy hónapon belül megtudhatjuk az autótolvajokkal együttműködő rendőrök miatt indított vizsgálat eredményeit. (SITA) Dzurinda: a jognak megfelelően jártunk el Budapest problémái? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikulás Dzurinda megengedhetetlennek tartja, hogy a magyar kedvezménytörvény egyes rendelkezései a független szlovák jogrendet sértve Szlovákia területén hatályba lépjenek. A miniszter- elnök ezt a TWist rádió Párbaj vagy párbeszéd című műsorában jelentette ki. Dzurinda szerint Szlovákia a nemzetközi jognak megfelelően jár el és „problémái Magyarországnak vannak”. A kormányfő azt mondta, a szívén viseli a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat, ezért nem szívesen árulná el, tervez-e Pozsony valamilyen egyoldalú megoldást. Dzurinda felsorolta a szlovákiai kisebbségek javára foganatosított intézkedéseket, vagyis a hivatali érintkezésben engedélyezett kisebbségi nyelvhasználatot, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását, és kiemelte, hogy milyen sokan mentek el megünnepelni a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd átadását. „A történelem során soha nem voltak olyan jók a szlovákok és a magyarok illetve Szlovákia és Magyarország kapcsolatai, mint most” - mondta Dzurinda. Hozzátette, érti Orbán Viktor magyar kormányfő taktikáját, hiszen Magyarországon április 7-én parlamenti választások lesznek.” Szavai szerint ezért is kérte a magyar miniszterelnököt, hogy minden lépését jól mérlegelje, hiszen „a dolgok nehezen épülnek, de könnyen összeomlanak”. Dzurinda visszautasította a felvetést, miszerint az MKP a státustörvény körül kialakult helyzet miatt kilépne a kormányból, (t, m)