Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám, szombat
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 19. A Csemadok párkányi taggyűlése A Csemadok párkányi alapszervezete holnapután este nyolc órakor tartja évzáró taggyűlését a helyi művelődési ház nagytermében. A kultúrműsorral egybekötött találkozón szó lesz a magyarigazolványokról is. (érvé) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban sz., v. 19 A.HA SZÍNHÁZ: Pata és (vagy) hét törpe v. 14.30 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Caligula v. 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Kék rózsa sz. 19 Roberto Zucco v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek v. 15 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög sz. 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus Szupersztár sz., v. 19 A kaland sz. 19 Fekete Péter v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Betépve (amerikai) sz., v. 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Balladák (cseh) sz., v. 18, 20 MLADOST: Hullámtörés (dán-francia) sz. 17.30 Krisztus utolsó megkísértése (amerikai) v. 17.30 Sex Pistols: őrület és rémület (angol-amerikai) sz., v. 20 CHARLIE CENTRUM: Roberto Succo (francia) sz., v. 17, 20.15 Őszi visszatérés (cseh-görög) sz., v. 20 Csokoládé (amerikai) sz., v. 17.45 Ne áruld el otthon (francia) sz., v. 18.30 Ó, testvér, merre visz utad? (amerikai) sz., v. 17.30 Bingo (angol) sz., v. 20 KASSA DRUZBA: A szerelem nyomában (amerikai) sz., v. 16,18,20 TATRA: A múmia visszatér (amerikai) sz., v. 15 Roberto Succo (francia) sz., v. 17.30,20 CAPITOL: Szexi szörnyeteg (angol) sz., v. 16,18.20 ÚSMEV: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz., v. 13.30,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ne szólj száj (amerikai) sz., v. 19.30 NFG-l-FILM: Blöff (amerikai) sz. 17.30 KOMÁROM - TATRA: Csokoládé (amerikai) sz., v. 18 LÉVA - JUNIOR: Stickmen (új-zé- landi) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Ne szólj száj (amerikai) sz. 17.30, 20 v. 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) sz. 17.45, 20, 22.15 v. 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) sz. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz- Az elveszett birodalom (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15,16.15 Csajok a csúcson (német) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) sz., v. 16, 18 Dr. Szöszi (amerikai) sz., v. 11.30, 13.30, 15.30 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsége (ame- rikai-új-zélandi) sz. 10.30, 14, 17.15, 20.30, 23.45 v. 10.30, 14, 17.15, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz. 11, 14, 17, 20, 22.45 v. 11, 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) sz. 16, 18, 20, 22 v. 16, 18, 20 Kém- kölykök (amerikai) sz., v. 12, 14 Kutyák és macskák (amerikai) sz:, v. 12, 14 Lovagregény (amerikai) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Ne szólj száj (amerikai) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (amerikai ) sz. 12, 14, 20, 22 v. 12, 14, 20 Zoolander, a trendkívüli (amerikai) sz. 16, 18, 20, 22 v. 16, 18, 20 FELHÍVÁS A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a XXVII. DUNA MENTI TAVASZ FESZTIVÁLT a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok fesztiválját. A fesztivál jelentkezési lapjai a Csemadok területi választmányain szerezhetők be. Jelentkezési határidő: 2002. február 15. A jelentkezési lapokat kétjiik a következő címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A regionális fesztiválok és a válogatások időpontja: 2002. április 15 - május 14. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2002. június 5-8., Dunaszerdahely. Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál (tel.+fax: 031/552 24 78, mobü: 0905/358 529) GYERMEK KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY A Duna Menti Tavasz szervezőbizottsága a Duna Menti Tavasz fesztivál alkalmából gyermek képző- művészeti versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a képzőművészeti adottságokkal rendelkező alapiskolás gyermekeket vizuális gondolkodásra ösztönözze. A versenyen két kategóriában indulhatnak az alapiskolák diákjai: I. kategória 1-4. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, tematikai kötöttség nincs. Beküldési határidő: 2002. április 20. Cím: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda (tel.: 031/552 24 78) Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. Faludy György továbbra sem pihen. Ezúttal a latin költészet gyöngyszemeiből ad gazdag válogatást Még mindig erősen fogja a lantot Újabb darabbal bővült Faludy tárlata. A Glória Kiadó gondozásában megjelenő sorozat friss kötete a latin költészet gyöngyszemeiből válogat. Catul- lustól Ausoniusig tizenhárom költő csaknem hatvan klasszikus értékű verse szerepel a szép kivitelezésű könyvben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Remek válogatás. A latin klasszikus líra legjelesebb képviselői Faludy tolmácsolásában. Róma legnagyobb költői, Catullus és Horatius (akik „nem a régi, latin költészetet folytatták, hanem tematikában és versformában mindketten a görög klasszikusok, Száp- phó, Álkaiosz, Ánákreón költeményei felé fordultak”) mellett Maecenas, Tibullus, Propertius, Phae- drus, Petronius Arbiter, Martialis, Iuvenalis, Ausonius, valamint Hadrianus és Gallienus császár, végül pedig egy ismeretlen költő szerepel a képzőművészeti albumnak is beillő, erőt, szépséget és szerelmet dicsőítő kötetben. „Kétszáz évvel ezelőtt latin nyelven oktattak a középiskolákban - úja Faludy a fülszövegben. - Hetven éve a gimnáziumokban a latin nyelv és irodalom tanítása képezte a fő tantárgyak egyikét. Latin kifejezéseket, közmondásokat, aforizmákat - mint ahogy Jókai könyveiből látható - mindenki értett. Manapság - talán az egy Olaszországot kivéve - e latintanítás szinte mindenütt megszűnt. így sikerült elvágni magunkat a latin nyelv és irodalom befolyásától. Pontosabban szólva, tulajdon kultúránk eredetétől.” Súlyos és igaz szavak. Higgyünk Faludynak. Szegénységi bizonyítvánnyal a kezünkben legalább kövessük őt a költészet eme gazdag tartományában. Az agg poéta úgy kalauzol végig bennünket a latin lírán, hogy a versek mellé prózai kiegészítőt is kapunk tőle. Jószívű adomáiból most is ad bőségesen. „Catullus ugyanazt a megfoghatatlan varázserőt gyakorolta akaratlanul, de tudatosan, mint Rimbaud vagy a fiatal Michelangelo - állapítja meg. - Amikor Trója mellett meglátogatta korán elhunyt fivére sírját, a kormányzó el akarta őt csábítani, ami abban az időben nem volt szokatlan esemény.” Ho- ratiusszal kapcsolatosan megjegyzi: „Nagyhatalmú barátjától, Maecenastól gyönyörű fekvésű villát és birtokot kapott a szabin hegyekben, ahol attól fogva gond nélkül élhetett.” Petronius Arbitert, aki Nero udvarában a jó ízlés mestere volt, röviden és tömören aszexuális voyeurnek nevezi. Martialis, a talpnyaló költő is megkapja tőle a magáét: „Verseivel Róma egyik legundorítóbb zsarnoka, Domitianus császár kegyét is elnyerte.” Catullustól azokat a verseket olvashatjuk a válogatásban, amelyeknek költői hírét köszönheti: a domináns, hisztériás és nimfomániás Lesbiához írt sorokat. Aki a legenda szerint kibékülés után vagy közben mérgezte meg a harmincéves költőt. A tehetséges versírókat felfedező Maecenas egy háromsoros Töredékkel került be a kötetbe. Horati- ust legmaradandóbb hatású műve, a lantkíséretre énekelhető Ódák (Carmina) képviseli, amelynek első három könyve elég hűvös fogadtatásban részesült, s csak az utolsó, negyedik aratott sikert, amelyben már felfénylik a kor kötelező optimizmusa. Bár az Új harc vár rám utolsó versszakai meglehetősen szomorúan csengenek: „Ami engem illet, már nem vágyom, hogy nővel vagy fiúval háljak és dőzsöljek, koszorúval homlokomon. Nem értem, hogy kiszáradt orcámon mégis miért csorog könnyem, Ligurinus, mikor megleslek, s noha beszédben oly verzált vagyok, egyszerűen dadogni kezdek. Éjjel, álmomban, karjaim közt tartalak és a Mars-mezőn téged űzlek, a Tiberisben mögötted úszom, habár tudom, hogy el nem érlek.” Tibullus, a vagyonos római lovag két lányszeretőjéhez és egy szűz ifjúhoz írt versével, Propertius a még megállapíthatatlan személyiségű Cynthiának címzett alkotásaival szerepel Faludy válogatásában. De van a kötetben tanmese (Phaedrus: A farkas meg a bárány), csípős és szellemes epigramma (Martialis: A szenátor szónokol) és halálos ágyon írt ötsoros (Hadrianus császár: Búcsúja leikétől) is. Faludy minden költeményhez szelleme izzó parazsát teszi. Korát meghazudtoló frissessége az ösz- szes verset átitatja, s hol bölcsességét, hol érzékiségét ragyogtatja fel bennük. „Fiatalok, hajoljatok egymáshoz, míg öletekben olvad a velő. Búgástok hozzon szégyent a gerlékre. Csókolódzatok, tátott ajkú kagylók. Nőjetek össze, folyondár a tölgygyei. A lámpásokat ne fújjátok el. A mécsesek egész éjjel lesnek rátok, hajnalra mindent elfelejtenek.” íme, Gallienus császár Nászdala á la Faludy. Az írott szó mellett ott az íratlan is: a kötetet díszítő freskók, szobrok, mozaikok és domborművek képviseletében. A római és nápolyi Nemzeti Múzeum, a madridi Prado, a Vatikáni Múzeum, a párizsi Louvre és a jeruzsálemi Bibliai Tájak Múzeuma páratlan kincseiben gyönyörködhetünk. Egy lakomajelenet, egy pompeji csendélet, Apolló és Ántinoosz márványszobra, a szandálját igazító Vénusz láttán csak a csodálat marad. A sorozat folytatásához pedig mi mást kívánhatnánk a költőfejedelemnek, mint amit ő maga ad tovább Horatiust éltetve: „Mi kell nékem, Apollo, fiatal istenségem? Egyensúly és egészség, világos gondolat, méltóságteljes, stílusos öregség, meg hogy végig erősen foghassam lantomat.” Ág Tibor Csináltassunk hírharangot című kötetében a Nyitra-vidéki népballadákat gyűjtötte össze Ritka kincsekkel lepte meg olvasóit MÓSER ZOLTÁN A Csudahalott balladákban - amely allegorikus üzenete révén ma éppolyan „modern”, mint keletkezése idején volt -, a magát halottnak tettető Bálint vitéznek az édesanyja a következőket mondja, Csináltassál hírharangot, (Húzasd meg a halálodra,) Mind elgyünnek aszépjányok, (Aszépjányok, szép legínyek,) Köztük lesz majd szép Ilona. Ezzel a népballadával kezdődik a Nagymegyeren élő Ág Tibor nép- zenekutató most megjelent gyűjteményes kötete. Mivel a szerző munkásságát jól ismerem, és számos gyűjtőútjára is elkísértem, ezért tudom, hogy a Felvidéken Ág Tibor egyszemélyes akadémiának számít, aikinek „boldog őse”, elődje ugyan van, de utódja sajnos eddig nem akadt. A lakásán rengeteg magnetofonfelvételt, és nagyon sok eddig kiadatlan, lejegyzéseket tartalmazó füzetet őriz, éppen ezért nehezen érthető számomra, hogy az utóbbi éveket leszámítva alig jelent meg valami ebből a gazdag anyagból. Az 1974-ben kiadott Édesanyám Rózsafája (Palóc népdalok), és szintén a pozsonyi Madách Könyvkiadónál megjelent Vétessék ki szóló szívem című népballadákat tartalmazó kötetet említhetném, amelyek nem hiányozhatnak egyetlen népdalt szerető, népdallal foglalkozó kutató polcáról sem. Aztán hosszú ideig semmi sem jelent meg Ág Tibor gyűjtéséből, pedig nagyon sok felvételt készített. Tudom, hogy a Nyitra-vidé- ken gyűjtött népdalok és szokásdalok csak két-három kötetben férnének el. Most ezek sorából örömünkre meg is jelent egy, a csak népballadákat tartalmazó kötet, amelynek gazdagságát és értékét jelzi, hogy ehhez mérhetőt az elmúlt évtizedekben csak Kallós Zoltán tudott összegyűjteni és megjelentetni. Nem lennék igazságos, ha nem említeném meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadót és a Gyurcsó István Alapítványt, amelyek az elmúlt tíz évben Ág Tibornak több kottásfüzetét is megjelentették. Ez utóbbi adta ki kazetta és CD melléklettel a mostani kötetet is, amely negyven balladát tartalmaz. A régi, középkori eredetű balladák közül huszonegy él vagy élt a szlovákiai magyarság körében. A balladaszerű régi énekek közül a Virágok vetélkedése, a XVIII-XIX. századi ponyvaballadákból hat, a betyárballadák minden típusa, az újak közül tizenegy típus ismert. A ÁG TIBOR CSINÁLTASSUNK HÍRHARANGOT NYITRA-VIDÉKI NÉPBALLADÁK GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 22. leginkább ép és archaikus változatokat a Nyitra-vidéki magyarság őrizte meg. A szépszámú és nagyon értékes anyag sok izgalmas témát rejteget. A rövid ismertetés nem engedi meg, hogy felsoroljuk mindegyiket, de ha választani kell, akkor a Vicsápapátiban 1978 telén előkerült négy versszakból álló Kevély katonácska című balladáról szólnék, amely vélhetőleg csak törer dék. Azért is ezt választottam, mert ott voltam Ág Tiborral a lejegyzésénél. Vida Jánosné, akinél lakodalmi szokásdalok felől érdeklődtünk, váradanul egy olyan énekbe kezdett, amelyet - utóbb, a támlapokról kiderült -, Kodály is gyűjtött a század elején, de azóta senki nem hallott. Erről az útról és a balladatöredékekról a Babilonban ez nem így van című könyvemben részletesen írtam, ezért most csak annyit, hogy a Klézsén Kallós Zoltán által gyűjtött balladában szintén ott szerepel az a kevély katona, akiről ez a típus kapta a nevét. Befejezésként azt a Kodály idézetet választottam, amellyel Ág Tibor is zárja balladagyűjteményének előszavát, s amely mögé, mint jó kertészt, oda kell képzelnünk a 73 éves Ág Tibort: „Gyűjtőút legnagyobb eredménye, kincse, nem a dalok - írja Kodály egyik jegyzetében -, hanem az a meggyőződés, hogy a nép még él, és tovább tartja vállán az országot. Addig van ország, míg nép van. Addig van nép, míg dala van. Fa gyökere föld alatt, föld feletti részét tördelheti vihar, még mennykő sem pusztítja el mindig. Lombja lehull, de újra kizöldellik, míg ép a gyökere. A jó kertész a gyökeret ápolja...” (Dömötör Ede felvétele) Továbbra is ír és ír és ír...
