Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 19. A Csemadok párkányi taggyűlése A Csemadok párkányi alapszervezete holnapután este nyolc órakor tartja évzáró taggyűlését a helyi művelődési ház nagytermében. A kultúrműsorral egybekötött találkozón szó lesz a magyarigazolvá­nyokról is. (érvé) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger sz. 19 Ha asszony kezé­ben a gyeplő vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban sz., v. 19 A.HA SZÍNHÁZ: Pata és (vagy) hét törpe v. 14.30 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Caligula v. 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Kék rózsa sz. 19 Roberto Zucco v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek v. 15 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög sz. 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus Szupersztár sz., v. 19 A kaland sz. 19 Fekete Péter v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Betépve (amerikai) sz., v. 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Balladák (cseh) sz., v. 18, 20 MLADOST: Hullámtörés (dán-fran­cia) sz. 17.30 Krisztus utolsó megkísértése (amerikai) v. 17.30 Sex Pistols: őrület és rémület (angol-amerikai) sz., v. 20 CHARLIE CENTRUM: Roberto Succo (francia) sz., v. 17, 20.15 Őszi visszaté­rés (cseh-görög) sz., v. 20 Csokoládé (amerikai) sz., v. 17.45 Ne áruld el otthon (francia) sz., v. 18.30 Ó, testvér, merre visz utad? (amerikai) sz., v. 17.30 Bingo (angol) sz., v. 20 KASSA DRUZBA: A szerelem nyomában (amerikai) sz., v. 16,18,20 TATRA: A múmia visszatér (amerikai) sz., v. 15 Roberto Succo (francia) sz., v. 17.30,20 CAPITOL: Szexi szörnyeteg (angol) sz., v. 16,18.20 ÚSMEV: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz., v. 13.30,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ne szólj száj (amerikai) sz., v. 19.30 NFG-l-FILM: Blöff (amerikai) sz. 17.30 KOMÁROM - TATRA: Csokoládé (amerikai) sz., v. 18 LÉVA - JUNIOR: Stickmen (új-zé- landi) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Ne szólj száj (amerikai) sz. 17.30, 20 v. 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) sz. 17.45, 20, 22.15 v. 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) sz. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz- Az elveszett birodalom (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15,16.15 Csa­jok a csúcson (német) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy él­jen május 1-je! (magyar) sz., v. 16, 18 Dr. Szöszi (amerikai) sz., v. 11.30, 13.30, 15.30 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsége (ame- rikai-új-zélandi) sz. 10.30, 14, 17.15, 20.30, 23.45 v. 10.30, 14, 17.15, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz. 11, 14, 17, 20, 22.45 v. 11, 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) sz. 16, 18, 20, 22 v. 16, 18, 20 Kém- kölykök (amerikai) sz., v. 12, 14 Kutyák és macskák (amerikai) sz:, v. 12, 14 Lovagregény (amerikai) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Ne szólj száj (amerikai) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (amerikai ) sz. 12, 14, 20, 22 v. 12, 14, 20 Zoolander, a trendkívüli (amerikai) sz. 16, 18, 20, 22 v. 16, 18, 20 FELHÍVÁS A Csemadok Dunaszerdahelyi Terü­leti Választmánya és a Pódium Szín­házi Társaság meghirdeti a XXVII. DUNA MENTI TAVASZ FESZTIVÁLT a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok fesztiválját. A fesztivál jelentkezési lapjai a Cse­madok területi választmányain sze­rezhetők be. Jelentkezési határidő: 2002. febru­ár 15. A jelentkezési lapokat kétjiik a kö­vetkező címre küldeni: OV Csema­dok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A regionális fesztiválok és a váloga­tások időpontja: 2002. április 15 - május 14. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2002. június 5-8., Dunaszerdahely. Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választ­mánya szolgál (tel.+fax: 031/552 24 78, mobü: 0905/358 529) GYERMEK KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY A Duna Menti Tavasz szervezőbi­zottsága a Duna Menti Tavasz fesz­tivál alkalmából gyermek képző- művészeti versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a képzőművészeti adottságokkal rendelkező alapis­kolás gyermekeket vizuális gon­dolkodásra ösztönözze. A versenyen két kategóriában indulhatnak az alapiskolák diák­jai: I. kategória 1-4. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, te­matikai kötöttség nincs. Beküldési határidő: 2002. április 20. Cím: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda (tel.: 031/552 24 78) Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. Faludy György továbbra sem pihen. Ezúttal a latin költészet gyöngyszemeiből ad gazdag válogatást Még mindig erősen fogja a lantot Újabb darabbal bővült Faludy tárlata. A Glória Kiadó gondozásában meg­jelenő sorozat friss kötete a latin költészet gyöngy­szemeiből válogat. Catul- lustól Ausoniusig tizenhá­rom költő csaknem hatvan klasszikus értékű verse sze­repel a szép kivitelezésű könyvben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Remek válogatás. A latin klasszi­kus líra legjelesebb képviselői Faludy tolmácsolásában. Róma legnagyobb költői, Catullus és Ho­ratius (akik „nem a régi, latin köl­tészetet folytatták, hanem temati­kában és versformában mindket­ten a görög klasszikusok, Száp- phó, Álkaiosz, Ánákreón költemé­nyei felé fordultak”) mellett Mae­cenas, Tibullus, Propertius, Phae- drus, Petronius Arbiter, Martialis, Iuvenalis, Ausonius, valamint Hadrianus és Gallienus császár, végül pedig egy ismeretlen költő szerepel a képzőművészeti album­nak is beillő, erőt, szépséget és szerelmet dicsőítő kötetben. „Kétszáz évvel ezelőtt latin nyel­ven oktattak a középiskolákban - úja Faludy a fülszövegben. - Het­ven éve a gimnáziumokban a latin nyelv és irodalom tanítása képezte a fő tantárgyak egyikét. Latin kife­jezéseket, közmondásokat, aforiz­mákat - mint ahogy Jókai könyvei­ből látható - mindenki értett. Ma­napság - talán az egy Olaszorszá­got kivéve - e latintanítás szinte mindenütt megszűnt. így sikerült elvágni magunkat a latin nyelv és irodalom befolyásától. Pontosab­ban szólva, tulajdon kultúránk eredetétől.” Súlyos és igaz szavak. Higgyünk Faludynak. Szegénységi bizonyít­vánnyal a kezünkben legalább kö­vessük őt a költészet eme gazdag tartományában. Az agg poéta úgy kalauzol végig bennünket a latin lírán, hogy a versek mellé prózai kiegészítőt is kapunk tőle. Jószívű adomáiból most is ad bőségesen. „Catullus ugyanazt a megfoghatat­lan varázserőt gyakorolta akarat­lanul, de tudatosan, mint Rim­baud vagy a fiatal Michelangelo - állapítja meg. - Amikor Trója mel­lett meglátogatta korán elhunyt fi­vére sírját, a kormányzó el akarta őt csábítani, ami abban az időben nem volt szokatlan esemény.” Ho- ratiusszal kapcsolatosan megjegy­zi: „Nagyhatalmú barátjától, Maecenastól gyönyörű fekvésű vil­lát és birtokot kapott a szabin he­gyekben, ahol attól fogva gond nélkül élhetett.” Petronius Arbitert, aki Nero udvarában a jó ízlés mestere volt, röviden és tö­mören aszexuális voyeurnek neve­zi. Martialis, a talpnyaló költő is megkapja tőle a magáét: „Verseivel Róma egyik legundorítóbb zsarno­ka, Domitianus császár kegyét is elnyerte.” Catullustól azokat a verseket ol­vashatjuk a válogatásban, ame­lyeknek költői hírét köszönheti: a domináns, hisztériás és nimfomá­niás Lesbiához írt sorokat. Aki a le­genda szerint kibékülés után vagy közben mérgezte meg a harminc­éves költőt. A tehetséges versírókat felfedező Maecenas egy háromsoros Töre­dékkel került be a kötetbe. Horati- ust legmaradandóbb hatású műve, a lantkíséretre énekelhető Ódák (Carmina) képviseli, amelynek el­ső három könyve elég hűvös fo­gadtatásban részesült, s csak az utolsó, negyedik aratott sikert, amelyben már felfénylik a kor kö­telező optimizmusa. Bár az Új harc vár rám utolsó versszakai megle­hetősen szomorúan csengenek: „Ami engem illet, már nem vágyom, hogy nővel vagy fiúval háljak és dőzsöljek, koszorúval homlokomon. Nem értem, hogy kiszáradt orcámon mégis miért csorog könnyem, Ligurinus, mikor meg­leslek, s noha beszédben oly verzált vagyok, egyszerűen dadogni kez­dek. Éjjel, álmomban, karjaim közt tartalak és a Mars-mezőn té­ged űzlek, a Tiberisben mögötted úszom, habár tudom, hogy el nem érlek.” Tibullus, a vagyonos római lovag két lányszeretőjéhez és egy szűz if­júhoz írt versével, Propertius a még megállapíthatatlan személyi­ségű Cynthiának címzett alkotása­ival szerepel Faludy válogatásá­ban. De van a kötetben tanmese (Phaedrus: A farkas meg a bá­rány), csípős és szellemes epig­ramma (Martialis: A szenátor szó­nokol) és halálos ágyon írt ötsoros (Hadrianus császár: Búcsúja leiké­től) is. Faludy minden költeményhez szel­leme izzó parazsát teszi. Korát meghazudtoló frissessége az ösz- szes verset átitatja, s hol bölcsessé­gét, hol érzékiségét ragyogtatja fel bennük. „Fiatalok, hajoljatok egymáshoz, míg öletekben olvad a velő. Búgástok hozzon szégyent a ger­lékre. Csókolódzatok, tátott ajkú kagy­lók. Nőjetek össze, folyondár a tölgy­gyei. A lámpásokat ne fújjátok el. A mécsesek egész éjjel lesnek rá­tok, hajnalra mindent elfelejtenek.” íme, Gallienus császár Nászdala á la Faludy. Az írott szó mellett ott az íratlan is: a kötetet díszítő freskók, szobrok, mozaikok és domborművek képvi­seletében. A római és nápolyi Nemzeti Múzeum, a madridi Prado, a Vatikáni Múzeum, a pári­zsi Louvre és a jeruzsálemi Bibliai Tájak Múzeuma páratlan kincsei­ben gyönyörködhetünk. Egy lako­majelenet, egy pompeji csendélet, Apolló és Ántinoosz márványszob­ra, a szandálját igazító Vénusz lát­tán csak a csodálat marad. A sorozat folytatásához pedig mi mást kívánhatnánk a költőfejede­lemnek, mint amit ő maga ad to­vább Horatiust éltetve: „Mi kell nékem, Apollo, fiatal is­tenségem? Egyensúly és egészség, világos gondolat, méltóságteljes, stílusos öregség, meg hogy végig erősen foghassam lantomat.” Ág Tibor Csináltassunk hírharangot című kötetében a Nyitra-vidéki népballadákat gyűjtötte össze Ritka kincsekkel lepte meg olvasóit MÓSER ZOLTÁN A Csudahalott balladákban - amely allegorikus üzenete révén ma éppolyan „modern”, mint ke­letkezése idején volt -, a magát ha­lottnak tettető Bálint vitéznek az édesanyja a következőket mondja, Csináltassál hírharangot, (Húzasd meg a halálodra,) Mind elgyünnek aszépjányok, (Aszépjányok, szép legínyek,) Köztük lesz majd szép Ilona. Ezzel a népballadával kezdődik a Nagymegyeren élő Ág Tibor nép- zenekutató most megjelent gyűjte­ményes kötete. Mivel a szerző munkásságát jól ismerem, és szá­mos gyűjtőútjára is elkísértem, ezért tudom, hogy a Felvidéken Ág Tibor egyszemélyes akadémiának számít, aikinek „boldog őse”, előd­je ugyan van, de utódja sajnos ed­dig nem akadt. A lakásán rengeteg magnetofonfelvételt, és nagyon sok eddig kiadatlan, lejegyzéseket tartalmazó füzetet őriz, éppen ezért nehezen érthető számomra, hogy az utóbbi éveket leszámítva alig jelent meg valami ebből a gaz­dag anyagból. Az 1974-ben kiadott Édesanyám Rózsafája (Palóc nép­dalok), és szintén a pozsonyi Ma­dách Könyvkiadónál megjelent Vé­tessék ki szóló szívem című nép­balladákat tartalmazó kötetet em­líthetném, amelyek nem hiányoz­hatnak egyetlen népdalt szerető, népdallal foglalkozó kutató polcá­ról sem. Aztán hosszú ideig semmi sem jelent meg Ág Tibor gyűjtésé­ből, pedig nagyon sok felvételt ké­szített. Tudom, hogy a Nyitra-vidé- ken gyűjtött népdalok és szokásda­lok csak két-három kötetben férné­nek el. Most ezek sorából örö­münkre meg is jelent egy, a csak népballadákat tartalmazó kötet, amelynek gazdagságát és értékét jelzi, hogy ehhez mérhetőt az el­múlt évtizedekben csak Kallós Zol­tán tudott összegyűjteni és megje­lentetni. Nem lennék igazságos, ha nem említeném meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadót és a Gyurcsó István Alapítványt, amelyek az el­múlt tíz évben Ág Tibornak több kottásfüzetét is megjelentették. Ez utóbbi adta ki kazetta és CD mel­léklettel a mostani kötetet is, amely negyven balladát tartalmaz. A régi, középkori eredetű balladák közül huszonegy él vagy élt a szlo­vákiai magyarság körében. A bal­ladaszerű régi énekek közül a Vi­rágok vetélkedése, a XVIII-XIX. századi ponyvaballadákból hat, a betyárballadák minden típusa, az újak közül tizenegy típus ismert. A ÁG TIBOR CSINÁLTASSUNK HÍRHARANGOT NYITRA-VIDÉKI NÉPBALLADÁK GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 22. leginkább ép és archaikus változa­tokat a Nyitra-vidéki magyarság őrizte meg. A szépszámú és na­gyon értékes anyag sok izgalmas témát rejteget. A rövid ismertetés nem engedi meg, hogy felsoroljuk mindegyi­ket, de ha választani kell, akkor a Vicsápapátiban 1978 telén előke­rült négy versszakból álló Kevély katonácska című balladáról szól­nék, amely vélhetőleg csak törer dék. Azért is ezt választottam, mert ott voltam Ág Tiborral a le­jegyzésénél. Vida Jánosné, akinél lakodalmi szokásdalok felől érdek­lődtünk, váradanul egy olyan énekbe kezdett, amelyet - utóbb, a támlapokról kiderült -, Kodály is gyűjtött a század elején, de azóta senki nem hallott. Erről az útról és a balladatöredékekról a Babilon­ban ez nem így van című köny­vemben részletesen írtam, ezért most csak annyit, hogy a Klézsén Kallós Zoltán által gyűjtött balla­dában szintén ott szerepel az a ke­vély katona, akiről ez a típus kapta a nevét. Befejezésként azt a Kodály idéze­tet választottam, amellyel Ág Ti­bor is zárja balladagyűjteményé­nek előszavát, s amely mögé, mint jó kertészt, oda kell képzelnünk a 73 éves Ág Tibort: „Gyűjtőút leg­nagyobb eredménye, kincse, nem a dalok - írja Kodály egyik jegyze­tében -, hanem az a meggyőződés, hogy a nép még él, és tovább tartja vállán az országot. Addig van or­szág, míg nép van. Addig van nép, míg dala van. Fa gyökere föld alatt, föld feletti részét tördelheti vihar, még mennykő sem pusztítja el mindig. Lombja lehull, de újra kizöldellik, míg ép a gyökere. A jó kertész a gyökeret ápolja...” (Dömötör Ede felvétele) Továbbra is ír és ír és ír...

Next

/
Oldalképek
Tartalom