Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 19. Agrárvilág WM Vegyszerrel és ragadozó madarakkal a rágcsálók ellen - jelenleg már csak csalétkes védekezést alkalmazhatunk Mezei pockok heves inváziója Idén várhatóan tovább növekszik a fertőzött területek nagysága. A kártevők előbb a zöld növényzetet, majd az őszi vetésűek gyökérzetét károsítják, helyenként teljesen kipusztítva a növényzetet. (A szerző archívumából) Télidőben a gazdálkodókat, kiskertészeket és az agrárszakma szakértőit egyaránt az foglalkoztatja, hogy miként lehet meggátolni a mezei pocok kártételét, szaporodását. Havas időben nincs védekezési lehetőség a kártevő ellen, viszont a pocok a hótakaró alatt is táplálkozik, óriási károkat okozva a termelőnek. CSEKES ZOLTÁN A pocokgradáció, azaz fölszaporodás nem szokadan jelenség nálunk sem. Régebben csak 5-7 évenként, az utóbbi időszakban a megfigyeléseink szerint már 2-3 évenként kell szembenézni a kártevő elszaporodásával, miközben a fertőzött területek egyre nagyobbak. E jelenség számos tényező eredménye. Kétségtelen, hogy a tartósan száraz időszakok kedveznek a rágcsálók szaporodásának és aszályos körülmények között a pocok kártétele is súlyosabb. Száraz időben ugyanis - nyáron és ősszel egyaránt - a szokásosnál is kevesebb az elvégzett talajmunkák aránya, azaz bőven találhatók műveletlen területek, aratás után sokáig felszán- tatlan tarlók. így fizikailag is kevesebb talajlakó kártevő semmisül meg. A kártevő elszaporodását se- gítí elő az a tény is, hogy a vegyszerekkel védett területek aránya igen alacsony - a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Fajta- minősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi növényvédelmi osztályának tapasztalatai szerint a szükséges területnek mindössze 10-25 százalékán alkalmaznak vegyszereket. A védekezés akkor lenne hatásosabb, ha nagy területeken egyi- dőben - a kártevők szaporodása előtt - hajtanánk azt végre. A védekezés hatékonyságát rontja, hogy a kártevők a nem védett területekről betelepülnek a kezelt területekre is. Kevésbé hatásos, és ugyanakkor jóval költségesebb az a védekezés is, amelyet megkésve hajtanak végre. A kártevők elleni téli védekezés alapja az, hogy a hótakaró kialakulása előtt a lehető legnagyobb területen alkalmazzuk, csökkentve ezzel a pockok egyedszámát. Ha ezt nem sikerül elvégezni, tavasszal érzékeny károkkal számolhatunk. A mezei pocok nagy migrációs hajlammal rendelkezik. Táplálék után kutatva gyorsan áttelepszik ígéretesebb lelőhelyekre. A tél beállta előtt előszeretettel vonul az őszi gabonába, repcébe, ahol már a kis népessége is súlyos károkat okozhat. Jelenleg a gabonák veszélyeztetettsége az átlagosnál is nagyobb, mert a növényzet még fejletlen és nehezen viseli a zöld levelek elvesztését. Az évelő lucernásokban a zöld növényzet eltűnése után a pockok a gyökérzetet károsítják, helyenként teljesen kipusztítva a növényzetet. Megfigyeléseink szerint a mezei pocokállomány egészséges és még októberben, novemberben is szaporoJelenleg a gabonák veszélyeztetettsége az átlagosnál is nagyobb. dott. A gradáció felmenő ágban van, ezért nem számíthatunk a populáció gyors összeomlására. Erre csak a csapadékos, hóolvadással tarkított, mérsékelten hideg tél esetén van lehetőség, amikor a hótakaró gyorsan olvad, a talaj viszont még fagyos, ezáltala pocokjáratok huzamosabb ideig vízzel telítődnek. Ennek hiányában a pocok népessége és a fertőzött területek nagysága valamint ezzel arányos kártétele várhatóan tovább növekszik. Az őszi kalászosokban, repcében, évelő pillangósokban, a legelőkön, gyümölcsösökben a pocokfertőzés megfékezése érdekében jelenleg már csak csalétkes védekezést alkalmazhatunk. Ennél a módszernél az a legfontosabb, hogy a pocoknépességnek megfelelő meny- nyiségű csalétket adagoljunk. Nálunk a következő szerek használata engedélyezett: Muskil Special G, Deralan H, Niva zrno, Rodentic Blesk G és Z, Stutox-I, Redentin 75. (Az adagolás és a használati utasítás a csomagoláson található.) Ezek a vegyszerek a rágcsálóknál vérzékenységet, majd pusztulást okoznak, feltéve ha azok legalább 4 napon keresztül megfelelő mennyiségben fogyasztanak a kihelyezett csalétekből. Egy pocok egy nap alatt átlagosan 2-4 gramm csalétket eszik meg, így elpusztításához 6-8 grammot kell kihelyeznünk. Ha a csalétek mennyiségét aluladagoljuk, a várt hatás is elmarad, az egy-két napos alkalmazás esetén ugyanis még nem alakul ki vérzékenység. Ott, ahol a népesség nagy, ott a pocokjáratokat be kell taposni, kapálni. A 24 óra múlva kibontott lyukak száma megegyezik a mezei pockok számával. A pocok népességének megállapítására kijelölt mintatér nagysága 10x10 méteres legyen. A mezei pockok elleni csalétkes védekezést nehezíti, hogy a kártevő egy-egy táblára gócosan települ be. Az ilyen területeken úgy kell megválasztani a csalétek mennyiségét, hogy az elég legyen a gócpont környékén is, de ne maradjon meg azokon a táblarészeken, ahol nem volt fertőzés. Vadvédelmi szempontból a csalétkes védekezés minősül a legkockázatosabbnak. A talajfelszínen maradt mérgező kukoricaszemekből - a csalétek hetekig megőrzi a mérgező hatást - a mezei nyulak, madarak is fogyaszthatnak. Mivel a készítmény hatása a szervezetben kumulálódik, a nyulak végzetes mérgezést is szenvedhetnek. Ezért nem szabad a csalétket a föld felszínére, szórni, hanem az újra kinyitott pocokjáratokba kell azt kanállal behelyezni, majd ajánlatos a nyílásokat betömni és letaposni. A mezei nyulakat csak ilyen pocokirtással tudjuk megóvni a mérgezéstől. A ragadozó madarak is sokat segíthetnek a vándorló, áttelepülő pockok ritkításában, arra viszont képtelenek, hogy az erős fertőzést megszüntessék. A ragadozók jobban odaszoknak egy-egy fertőzött területre, ha T alakú fákat helyezünk ki számukra, melyekről jól levadászható az adott terület. A T alakú fák időnkénti áthelyezésével szerencsésebb esetben a vegyszeres védekezés is szükségtelenné válik. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa ' ' $ " , ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Losonc Kassa január 17-én január 17-én január 17-én január 17-én január 17-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 8-14 Sk/kg 15 Sk/kg 10-20 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 28-30 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg 26-38 Sk/kg 26 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 6-12 Sk/kg 8 Sk/kg retek X X 15 Sk/kg X X paprika 80-110 Sk/kg 92 Sk/kg X 100-120 Sk/kg 55 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 12 Sk/db 10 Sk/db 18 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 25 Sk/kg 20 Sk/db 10 Sk/db 28 Sk/kg 13 Sk/db káposzta 15 Sk/kg 11 Sk/kg 12 Sk/kg 12-16 Sk/kg 7 Sk/kg bab 50 Sk/kg 30 Sk/kg 40 Sk/kg X X dióbél 180-200 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg X X hagyma 12-15 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 60 Sk/kg X X X 48 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 60 Sk/kg X 75 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X X X cékla 15 Sk/kg 12 Sk/kg X X X kel 30 Sk/kg 12-16 SK/fej 15 SK/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-24 Sk/kg 22-28 Sk/kg X 15-28 Sk/kg 25-30 Sk/kg saláta X X X X X fokhagyma 56-65 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg 60-65 Sk/kg 60 Sk/kg uborka X X X 85 Sk/kg 40-50 Sk/kg tojás 3,10-3,30 Sk/db 2,80-3,00-Sk/db 3,00 Sk/db 2,50-2,90 Sk/db 2,80-Sk/db gesztenye 60 Sk/kg X X X X AGRÁRMORZSÁK Budvar már Londonban is London. Ezen a héten kezdte meg működését a Ceské Budejovice-i Budvar angliai leányvállalata, a Budweiser Budvar U.K. Limited. A londoni székhelyű cég a Budvar immár második leányvállalata Nyu- gat-Európában. A csehek a 90 ezer hektoliteres fogyasztású Nagy-Britanniát tekintik második legfontosabb exportpiacuknak. A híres cseh márka jelenleg 60 országban kapható, 62 év után az Egyesült Államokba is visszatért. (SITA) Támogatott tejtermékkivitel Pozsony. Az agrártárca tavaly csaknem 13,44 ezer tonna tejtermék exportját támogatta az Állami Piacszabályozási Alap (SFTR) révén. A támogatásban összesen 15 vállalat részesült, miközben a tejfeldolgozó vállalatok főként Morva sajttömböt, Eidam téglát, Cedar, Akawi sajtokat, továbbá vajat és tejport exportáltak. Az idén 15,12 ezer tonna tejtermék kivitelének támogatására van lehetőség. A SFTR utódszervezete, a Mezőgazdasági Intervenciós Ügynökség idén 1 millió literes tejkvótával számol, ez 50 ezer literrel haladja meg a tavalyi keretet. A literenkénti minimálárát 9,30 koronában szabták meg, ugyanakkor a piacon kialakult versenyhelyzet miatt a feldolgozók többet fi- - zetnek a termelőknek az átvett tejért. (SITA) A szalmonella íze Pozsony. Csak hétfőre ígéri az Állat-egészségügyi Felügyelet (SVS) a Merci csokoládé szalmonella jelenlétét vizsgáló tesztjeinek az eredményét. Az élelmiszerfelügyelet jogkörével gazdagodó szervezet illetékesei eredetileg már tegnapra ígérték az eredmény nyilvánosságra hozatalát, ám mint azt Martin Chudy szóvivő lapunknak elmondta, a vizsgálatok elhúzódtak. (gy) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 21-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,243 Lengvel zlotv 11,459 Angol font 68,803 Magvar forint (100) 17,341 Cseh korona 1,326 Svéd korona 4,560 Dán korona 5,686 Szlovén tollár (100) 19,210 Japán ien (100) 36,115 Svájci frank 28,740 Kanadai dollár 29,711 USA-dollár 47,968 Valódi változások csak 2006 körül várhatók Problémás agrárhitelek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A termőföld rendezetlen tulajdonjogi viszonyai és a hozzáférhetetlen hitelek okozzák a szlovákiai agrárvállalkozóknak a legtöbb gondot - állítja Mária Kad- lecíková integrációs miniszterelnök-helyettes. Kadlecíková és Ivan Miklós gazdasági miniszterelnökhelyettes tegnap a Világbank illetékeseivel tárgyalt a bank által készített, a szlovák mezőgazdaság felkészültségéről szóló elemzésről. Csáky Csaba, a Világbank régiófejlesztési tanácsadója szerint az elemzést - amely jelenleg az információszerzés stádiumában van - a szlovák regionális partnerekkel együtt dolgozzák ki. Csáky szerint Szlovákiának saját termékkört kellene kialakítania a mezőgazdaságban, amelynek hatékonyan kellene reagálnia a piac változásaira. Kad- lecíková a legígéretesebb szlovák terméknek a gabonát, a tejtermékeket, a sertéshúst, valamint a sört és a borókapálinkát nevezte. Ivan Miklós szerint igazi változásokra a mezőgazdaságban csak az uniós csatlakozásunkat követően, várhatóan 2006 körül számíthatunk, (ú) Állami intervenciót sürget az agrárkamara Akadozó húsfelvásárlás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Dunaszerdahely. A vágóbika-felvásárlás állami támogatását kezdeményezi a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK). Az intervenciót a marhahús iránti hazai kereslet nagymértékű visszaesése váltotta ki, minek következtében átmenetileg csökkent a vágóbika-felvásárlás is. Mivel az egyes szarvasmarha-kategóriák közül a vágóbikákat állítják elő kvóták alapján, így mindössze itt van az államnak lehetősége arra, hogy segítse a piaci egyensúly megteremtését. Az SPPK felmérése szerint az év végén csaknem 7 ezer darab (összesen hozzávetőleg 3400 torma) vágásra érett bikát nem tudtak a szlovákiai termelők értékesíteni. A dunaszerdahelyi regionális agrárkamara adatai szerint a járás állattenyésztői a decemberi vágóbikakeretből mindössze 56 százalékot tettek pénzzé, a januári kvótából pedig csütörtökig csak 14 százalékot tudtak eladni a felvásárlóknak. Bár az Állami Piacszabályozási Alap (SFTR) tanácsa tavaly 48 korona/kg-ban határozta meg a vágóbikák minimális és 45,60 korona/kg-ban a garantált árát. Mint arról Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazgatója tájékoztatta lapunkat, a gyakorlatban a felvásárlók a garantált árnál is kevesebbet fizetnek a termelőknek. Hogy ne legyen a törvénysértés szembeötlő, adminisztratív módon könyvelik el a különbözeted „Papíron normálárat fizetnek, csak éppen az átvett vágóbikák súlyából faragnak le” - mondja Patasi Ilona, aki egy 27 hektáron gazdálkodó magángazda példáját hozta fel. A termelő 5 darab 550 kilogrammos vágóbika leadására kötött a felvásárlókkal szerződést. A leadott állatokért mindössze 58 ezer koronát kapott. A regionális agrárkamara igazgatója az exportban látja a megoldást. Tavaly a kergekór miatt az államnak kétszer kellett beavatkoznia - április derekán 45 millió koronát juttatott az ágazatnak, októberben pedig 15 millió koronát. Ha az állam a SFTR- ből intervenciós ügynökséggé transzformálódot szervezetén keresztül nem lépne közbe, úgy a hús- feldolgozók a felvásárlási szerződések megszegésére kényszerülnek, hiszen kilónként csak 40-44 koronát képesek fizetni a termelőknek a jóváhagyott 48 koronás minimális kilónkénti ár helyett. Amíg tavaly az intervenciós hozzájárulás 10 korona/kg volt, addig az idén lényegesen kevesebb is elég lenne. Az SPPK szóvivője ezt az exportlehetőségekkel indokolta, az exportőrök kilónként 46-47 koronát fizetnének a vágóbikákért, (ú)
