Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 18. TÉMA: A GYŰRŰK URA A trilógia a teremtéstörténetek, az ősi eposzok stílusát idézi, azok minden kellékével, ráérős tempójával együtt Nevek, nyelvek, mitikus világok Galadriel és Frodó (Cate Blanchett és Elijah Wood) Mondj egy nevet, és a törté­net önmagát kínálja - állította J. R. R. Tolkien, a brit nyel­vészprofesszor, aki meséiben, regényeiben neveket, nyelve­ket, és végsősoron mitikus vi­lágokat teremtett. ALMÁSI SÁRA A név egy ötlet, amelyből aztán Tolkien A gyűrűk urában nyelvek garmadát teremtette meg - a tün­dék, a hobbitok, a törpök, az örkök különböző dialektusait. Tü­dősként komoly játékként fogta fel az alkotást: az egyes nyelveket pontosan kidolgozta, szótöveik­kel, pontos szabályaikkal, történe­ti hangtani változásaikkal egye­temben. Az, hogy A gyűrűk urát most legin­kább J. K. Rowling könyvével, a Harry Potter és a bölcsek kövével hasonlítják össze - túl azon, hogy a témájuk, legalábbis első pillantás­ra, némi hasonlóságot mutat -, túl­nyomórészt külső tényezők függvé­nye: a két filmes adaptáció nagyjá­ból egyszerre került a mozikba, a regények a könyvsikerlistákon bir­kóznak egymással, s mindkettőt élénk médiafigyelem kíséri. Szembeszökőek azonban a különb­ségek: Rowling könyve mesefre- gény), amelyet értelmezői szerint a cselekményesség, a váratlan fordu­latokban való gazdagság mozgat. Tolkien trilógiája - noha leképezhe­tő „egyszerű” mesévé is, hogy mást ne mondjunk, a könyvesboltokban beszerezhető a mű kivonatos, gaz­dagon illusztrált kiadása is - a te­remtéstörténetek, az ősi eposzok stílusát idézi, azok minden kelléké­vel, ráérős tempójával együtt. Eb­ben a vüágban az akció szinte csak ráadás a nagy-nagy alakulások, fo­lyamatok hullámán, melyek értel­mét a mesélő még az elbeszélés táv­latából is csak homályosan tudja összerakni. Ennyiben persze mese A gyűrűk ura is, a fogalom legele­mibb értelmében. A történetben akár egy kifordított Szent Grál-históriára is ráismerhe­tünk (és persze számos további mondára, mítoszra, hiszen Tolkien az északi népek (h) őstörténeteinek klasszikus toposzait aknázza ki). Völgyzugolynak és Lóriennek Ava­lon is lehetett volna a mintaképe, Gandalf és Merlin egy tőről fakad, éppúgy, mint Aragom és Artus ki­rály; a kilencek afféle kerekasztal lovagjaiként vágnak neki az úrnak, amelynek célja nem a szent tárgy megtalálása, hanem éppen ellenke­zőleg - a gyűrű elpusztítása, mely­nek sosem lett volna szabad Közép­földe lényeinek kezébe kerülnie. Szauron, Mordor Sötét Ura 20 má­gikus gyűrűt kovácsolt, amelyek ké­sőbb Középfölde különböző teremt­ményeihez kerültek. Az úgyneve­zett Egy Gyűrű azonban Szauronnál maradt, ez biztosította számára a hatalmat a többi gyűrű, és azok vi­selői fölött. A döntő csatában Isil- dur levágta Szauron ujját a gyűrű­vel együtt, s noha tisztában volt ve­le, hogy meg kellene semmisítenie, mégpedig ott, ahol készült, Mordor szívében, a Végzet Hegyén, a gyű­rű fokozatosan a hatalmába kerí­tette, s nem volt képes megválni tő­le. Szauron ugyan legyőzetett, de amíg az Egy Gyűrű létezik, van esé­lye a visszatérésre. Később az örkök megölték Isildurt, ő azonban halála előtt egy folyóba vetette a gyűrűt - ott találta meg Szméagol, akit a gyűrűből sugárzó sötét erő torz szörnnyé, Gollammá változta­tott. Bilbó hobbit tőle szerezte meg csellel a mágikus tárgyat, melyet 111. születésnapján unokaöccsére és örökösére, Frodóra hagyott. Gan­dalf, a szürke varázsló ismeri fel a gyűrű titkát, ő vezeti a kiválasztot­takat ezer veszélyen át a Végzet Hegye felé. Nagyjából itt veszi kez­detét a történet. Mindenütt premiersiker Ötszáz milliót már hozott Már a világpremier előtt rekordot döntött A gyűrűk ura filmtrilógia el­ső része, hiszen az interneten az el­ső trailert a megjelenése utáni 24 óra alatt 1,7 millión töltötték le. A film a bemutatót követően legfőbb konkurensét, a Harry Potter és a bölcsek kövét mindenütt verte: az Egyesült Államokban négy hete őrzi első helyét a népszerűségi lista élén; eddig összesen 228 millió dollárért váltottak rá jegyet; a vüág más tája­in szerzett bevételekkel így már több mint 500 millió dolláros ered­ményt könyvelhetnek el a film ké­szítői. Magyarországon a film min­den idők legsikeresebb premierhét­végéjét mondhatja magáénak, négy nap alatt több mint 160 ezren lát­ták; Csehországban szintén a pre­mier-sikerlista élén landolt, 118 ez­ren váltottak rá jegyet. Csak a mi­heztartás végett: film Csehország­ban premierhétvégén még sosem lé­pett át a százezres határon, (i-o) ELETRAJZ John Ronald Reuel Tolkien John Ronald Reuel Tolkien 1892- ben Dél-Afrikában született, de katonatiszt édesapja halála után a család visszaköltözött Angliába, egy Birmingham melletti község­ben, Sarehole-ban telepedett le. Tolkien írásainak későbbi rajon­gói előszeretettel kutatják s azo­nosítják A gyűrűk urának a hely­színeit, szereplőit a gyermek- és ifjúkor helyszínein, annak emlé­kei között, azt hangsúlyozva, hogy az idilli vidék hangulata nyomta rá bélyegét Tolkien műve­ire. Oxfordban szerzett diplomát, az első világháborúban, amely szín- tén meghatározó élmény volt a számára, a francia hadszíntéren szolgált. A háború után az oxfordi New English Dictionary munka­társa lett, a leedsi és az oxfordi egyetemen tanított, az angolszász és ó-angol nyelv és irodalom volt a szakterülete. Viszonylag fiata­lon professzori kinevezést kapott. Első sikerkönyve, A babó 1937- ben jelent meg, és bejárta a világ bestsellerlistáit. A gyűrűk urának első kötete 1954-ben látott napvi­lágot, s ha lehet, még nagyobb si­kert aratott. Ezekhez kapcsolódik A szilmarilok című kötete, mellyel - számos további írással együtt - teljessé tette volna A babóban és A gyűrűk urában elkezdett sagafolyamot: a könyv az előzmé­nyeket, a világ teremtését, az iste­nek történetét, a tündék felébre­dését, az Első- és Másodkor ese­ményeit meséli el. 1916-tól 1971-ig, az asszony halá­láig boldog házasságban élt Edith Bratt-tel, négy gyermekük szüle­tett. Gyermekeinek találta ki tün­dérmeséit, például a Télapó leve­leit. Tolkien 1973-ban hunyt el, egy sírban nyugszik feleségével, sírkövükre Bérén és Lúthien nevét is bevésték. Tolkien írásaival műfajt teremtett, neki köszönhető a fantasy- irodalom megszületése, s mun­kássága ihlette meg a szerepjáté­kok alkotóit is. A gyűrűk ura motí­vumai, illusztrációi naptárakban, posztereken, albumokban kö­szönnek vissza, vannak fanatikus rajongói a tündék nyelveinek és rúnaírásának is. Tolkien könyvei gyakorlatilag minden civilizált nyelven megjelentek, magyarul A babó 1975-ben, A Gyűrűk ura 1981-ben (Göncz Árpád, Réz Ádám és Tandori Dezső fordításá­ban), A szilmarilok 1991-ben lá­tott napvilágot, s számos további meséje, története is hozzáférhető. A szlovák olvasókat, akik minded­dig A gyűrűk ura cseh változatára voltak utalva, 2001 végén a triló­gia első kötetének, A Gyűrű Szö­vetségének Otakar Körinek tollát dicsérő kitűnő, poétikus fordítása örvendeztette meg. (as) Tolkien kimondott kívánsága volt, hogy a Disney-stúdióknak semmi közük ne legyen a filmváltozathoz Peter Jackson rendező filmtörténetet írt Új-Zélandon, Wellington közelében épültek fel a hobbitok üreglakásai is (Archív felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Még Tolkien életében felmerült a le­hetősége A gyűrűk ura megfilmesí­tésének, az író azonban - bár a jogo­kat 1968-ban eladta - egyik terve­zettel sem volt elégedett. Végül 1978-ban Ralph Bakshi készített a történet elejéből animációs változa­tot, különösebb siker nélkül. A le­gendák szerint Tolkiennek kimon­dott kívánsága volt, hogy az esetle­ges megfilmesítéshez a Disney-stú­dióknak semmi közük ne legyen. Ez is közrejátszott abban, hogy a Miramax Pictures, az egyik Disney- leányvállalat, amely élénken érdek­lődött a trilógia iránt, visszalépett, s a labda a New Line Cinema térfelére pattant. A stúdió Peter Jackson új- zélandi rendezőnek szavazott bizal­mat, aki mindeddig viszonylag szűk körben volt ismert a Hullajó és a Mennyei teremtmények című film­jeinek köszönhetőn. Jackson a ha­zájában találta meg a történet egzo­tikus helyszíneit, a forgatás 1999 októberében kezdődőt, s bő tizenöt hónapig tartott. A filmtörténetben egyedülálló módon Jackson a triló­gia mindhárom részét - A Gyűrű Szövetségét, a Két torony, valamint A király visszatér című epizódokat - egyszerre forgatta le. Az utóbbi két film bemutatójára azonban még vámunk kell, 2002, illetve 2003 de­cemberéig. Az első rész 180 perc hosszú, s valószínűleg a további két epizód is hasonló lesz. A három rész költségei egyébként 370 millió dol­lár körül mozognak. Peter Jackson azt nyilatkozta, most jött el az a pil­lanat, amikor a digitális techniká­nak köszönhetően maradéktalanul filmre vihető Tolkien fantasyvüága. Ugyanakkor nem vitték túlzásba a trükköket sem: számítógépes ani­máció eredménye például Gollam, Szauron, a balrog, a trollok, színé­szek alakítják viszont a tündéket, törpöket, hobbitokat, orkokat, a Fe­kete Lovasokat, a számítógépek csak az egyes teremtmények méret- és aránybeli különbségeit megte­remtendő szóltak közbe. Annál na­gyobb szerep jutott a sminkeseknek, a díszlettervezőknek és művészeti vezetőknek, akik között a Tolkien- történetek eddigi illusztrátorai is ott voltak. A film alapvetően híven kö­veti a könyv történetét, bár egy-egy epizód kimaradt (Frodóék találko­zása Bombadil Tornával és Arany­maggal), van, ami bekerült (Elrond lánya, Arwen, aki a regényben alig szerepel, a moziban viszont fontos szerepet kap). A rendező Ä gyűrűk urához érdekes szereplőgárdát válogatott: a hősök között van lovaggá ütött Shakes- peare-színész (a Bilbót alakító Sir Ian Holm) és teljesen ismeretlen pá­lyakezdő is (a Legolast megformáló Orlando Bloom). Frodót Elijah Wood játssza, aki ezzel az alakítás­sal képes volt túllépni a bájos gye­rek- és tiniszínészek kategóriáján. A további főbb szerepekben Sir lan McKellent, Christopher Lee-t, Viggo Mortensent, Liv Tylert, Sean Beant, Cate Blanchettet láthatjuk. Január 24-étől a hazai mozikban is. (as) A FAJOK EREDETE Tündék Kezdetben volt Erű, az Egyet­len, akit tünde nyelven Ilúvatarnak neveznek - Ilúvatar gyermekei a tündék, ők az elsőszülöttek, a Világ te­remtése után ők voltak az el­sők, akik felébredtek. Szépsé­gük mindent felülmúl. Halha­tatlanok, de nem elpusztítha- tatlanok: a testük egy a Föld testével, s ezáltal sebezhető, mert a tündék a Föld minden fájdalmát mélységesen átérzik. Népük többször is szétvált a vándorlások során, A gyűrűk ura történetének kezdetén nagy részük már elhajózott a világból, Völgyzugolyban és Lórienben él még egy-egy cso­portjuk. A Gyűrű Szövetségét a Legolas (Orlando Bloom) tündék hívják életre és minden módon segítik, a kilenceknek közülük Legolas a tagja. Emberek Ilúvatar fiatalabb gyermekei Kö­zépfölde keleti vidékén ébredtek fel, de mivel a Nap nyugaton kelt fel, ők is nyugatra, a fény felé kezdtek vándorolni. A tündék és az emberek teste nagyjából egy­forma, de az emberek gyengéb­bek, megöregednek és meghal­nak, ráadásul nem értik a világot mozgató erők céljait. Az emberi faj egy része a tündék barátja és szövetségese lett, bár a tündék általában gyanakodva tekintet­tek az emberekre, mert nem tud­ták, Morgoth sötét erői mennyire képesek uralni őket. A númenoriak nemzetsége böl­csességben felülmúlt minden más embert, királyaik hosszú életűek voltak (Aragom az ő leszármazottuk). A Harmadkor végére az emberek vették át a vi­lág vezetését, mert sorsuk nem függött a világtól, mint a tündé­ké. A Gyűrű Szövetségében az emberi fajt Aragorn és Boromir képviseli. Aragorn egyike azok­nak a kószáknak, akik Középföl­de békéjét őrzik. Boromir Göndörből, Minas Tirithből (a Fehér Toronyból, a jó erők vég­várából) érkezik. Hobbitok Békés, nyugodt, egyszerű, főleg mezőgazdasággal foglalkozó faj. A hobbitok népe kis növésű, még a törpéknél is kisebbek (60-120 centisek), de az aránya­ik inkább az emberekéhez ha­sonlók. Talpukon vastag, ke­mény bőr nő, lábfejüket sűrű szőrzet borítja. A hobbitok tulaj­donképpen közeli rokonai az embereknek, bár inkább óva­kodnak a nagyoktól, s utazni sem szeretnek. Eredetileg min­den hobbit a földbe ásott üre­gekben élt, később hosszú, ala­csony házakat építettek, ame­lyekben népes családok laktak, ugyanis a hobbitok sokat adtak a nemzetségre, s gondosan szá­mon tartották rokoni kapcsola­taikat. Hazájuk a Megye, Kö­zépfölde szívében. A hobbitok csak a Harmadkor vége felé vál­tak ismertté a világ számára, Törpök Kicsi, emberszerű lények, arról a képességükről ismertek, hogy ki­válóan kovácsolják a vasat és a követ. Egy törp kb. 250 évet él, a Hét Atya legidősebbikét, a törpök valamennyi királyának az ősét, Durint egyenesen halhatat­lannak hitték. Durin az idők kez­detén, népének ébredésekor a Ködhegység keleti oldalán nyíló barlangokban ütötte fel a tanyá­ját, ezek lettek később a móriai bányák. Nemzedékek éltek itt biztonságban, mígnem a Har­amikor maguk is részt vettek a nagy események formálásában. Hobbit volt a gyűrű megtalálója, Bilbó, a gyűrű hordozója, Frodó, akin kívül még három félszerzet volt a Gyűrű Szövetségének a tagja: Samu, Pippin és Trufa. Samu (Sean Astin) mádkor közepe táján, mikor Szauron hatalma ismét növeked­ni kezdett a világban, a törpök a bányák mélyén mithril után ku­tatva felkeltettek egy szörnyű lényt: Morgoth egyik balrogját, amely sokakat megölt közülük. A törpök maradéka elmenekült. Többször megpróbáltak vissza­térni Móriába, a kilencek elptt legutoljára Balin, csapatának rö­vid ideig sikerült tartama magát az orkokkal szemben, végül el­pusztultak. Naplójukat a Gyűrű Szövetsége - amelynek a törpök közül Gimli a tagja - találja meg. Örkök Ocsmány kinézetű, ostoba ször­nyek, Szauron katonái. Általában alacsonyabbak az embernél. Nem kedvelik a napfényt, ezért a hegyek mélyén tanyáznak, vagy olyan földeken, amelyeket örök homály fed. Bandákba verődve fosztogatnak és gondolkodás nél­kül gyilkolnak. Gyakran körnek szövetséget a vargok népével, a hatalmas, gonosz farkasokkal. A későbbi tudást birtokló bölcsek szerint elsőként mindig Melkor - akit Morgothnak, a Világ Fekete Ellenségének is neveznek, Szauron az ő árnyéka, szolgája, gonoszságának szelleme - szer­zett tudomást a tündék ébredésé­ről, s ilyenkor gonosz szelleme­ket küldött, hogy támadják meg őket. Ha tehát egy-egy tünde el­tűnt, a többiek úgy sejtették, Melkor keze van a dologban, a Egy ork további sorsukról azonban sem­mit sem tudtak. A bölcsek úgy vélték, Melkor az elfogott tündé­ket rabságba vetette, megrontot­ta, s belőlük tenyésztette ki az orkokat, akik aztán a tündék leg- szömyűbb ellenségei lettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom